Gergő
Idén David Beckham, …
Idén David Beckham, a Real Madrid korábbi játékosa kapja az UEFA elnöki különdíját. Az elismerést 1998-ban alapították azzal a céllal, hogy kitüntessék azokat a sportembereket, sportvezetőket, akik a pálya mellett is példaértékűen népszerűsítik a futballt.
Hivatalos közlemény: Ødegaard
A Real Madrid és a Vitesse Arnhem megegyeztek, hogy Martin Ødegaard a következő szezonban, 2019. június 30-ig a holland csapatnál fog játszani kölcsönben.

Jó játékot és sok sikert kívánunk!
Thibaut Courtois: Tudom, hogy nem lesz bérelt helyem a kezdőcsapatban
Ahogy azt már megszokhattuk, az esemény Florentino Pérez beszédével kezdődött: „A mai ismét egy olyan nap, amikor egy új játékost köszönhetünk a klubnál. Ez a játékos nem más, mint a legutóbbi világbajnokság legjobb kapusa, aki 26 éves, és rengeteg felhalmozott tapasztalattal érkezik a világ legnagyobb klubjához. Mindössze 19 évesen debütált a belga felnőtt válogatottban, ez azóta is rekord. A Real Madrid játékospolitikája egyértelmű. A világ legjobb játékosaira van szükségünk, Santiago Bernabéu tanítása szerint. Az elképzeléseinket az elmúlt öt évben megnyert négy BL-trófea igazolja, nem beszélve a többi sikerünkről. A világ klubjai irigykedve néznek ránk és az eredményeinkre.”
„Thibaut, te vagy a világ három legjobb hálóőrének egyike, ha nem a legjobb. Az elkötelezettségének és az áldozatainak köszönhetően állhatsz most itt. Ez lesz életed legnagyobb kihívása. Az elmúlt éveket a Chelsea együttesénél töltetted, de lélekben mindig is Madridban voltál, a gyerekeid mellett. A mai naptól fogva a mi családunkhoz tartozol. Minden madridista örül az érkezésednek.”

Az elnök úr felszólalása után Courtois állt ki a pódiumra.
„Sok érzés kavarog most bennem. Nagyon büszke vagyok, hogy itt állhatok ma. A világ legjobb klubjához kerülni nem egy egyszerű dolog, sokat dolgoztam érte, hogy itt lehessek. Gyermekkorom óta erről a pillanatról álmodoztam. Nagyon lelkes vagyok, izgatottan várom az új idényt. Egy olyan klubhoz érkeztem, mely zsinórban három BL-trófeát nyert. Rendkívül fontosnak tartom, hogy ebben az idényben és a távolabbi jövőben is folytassuk a trófeagyűjtést. A Real Madrid csak az első hellyel elégszik meg, bármiről is legyen szó. A keret kiváló, én pedig azt remélem, hogy hozzájárulhatok a sikerekhez.”
Ezt követően az újságírói kérdések következtek.
Voltak más kérőid is?
Sok ajánlatot kaptam, köztük olyanokat is, ahol sokkal magasabb fizetést kínáltak, de amikor befutott a Madrid ajánlata, már nem voltak kétségeim a folytatást illetően. Mindenki tudta, hogy mit szeretnék.
Milyen emlékeid vannak a Real Madridról?
Gyerekként mindenki életében van egy olyan csapat, amely megragadja a figyelmedet. Az én esetemben Casillas volt a döntő faktor, aki fiatal korától kezdve a legmagasabb szinten játszott. Az ő mezében néztem végig tízévesen az Anderlecht–Real Madrid meccset. Lenyűgözött, hogy egy 18 éves kapusnak ekkora mentális ereje van. Meg sem rezzent, mikor a visszavágón pályára lépett a Santiago Bernabéuban.
Hogyan fogsz kijönni Keylor Navasszal?
A kapusok csoportban dolgoznak, mindig jól kijövünk egymással, hiszen sok időt töltünk együtt. Petr Cech-vel is versenyeztem a Chelsea-nél, de a célunk ugyanaz volt: minél több trófeához segíteni a csapatot. A mai napig jó kapcsolatot ápolok vele. Ami Keylort illeti, akikkel beszéltem, mindannyian azt mondták, hogy nagyszerű ember, én pedig kiváló kapusnak tartom őt, ahogy Lucát, Casillát és önmagamat is. Ezzel a poszttal biztosan nem lesz gond a csapatnál. (nevet)
Játszani fogsz az Atlético elleni szuperkupa-döntőn?
Mostanáig a nyári pihenésemet töltöttem, de néhány edzés után készen fogok állni a bevetésre, a kezdőcsapat összeállításáról azonban az edző dönt.

Mit üzensz a Chelsea-szurkolóknak?
A karrierem egyik fontos állomása volt. Mindig is meg akartam nyerni az angol bajnokságot, szeretném megköszönni nekik a támogatásukat. A legjobbakat kívánom nekik a következő szezonra.
Meglepett a Madrid visszafogott igazoláspolitikája?
Nem, úgy gondolom, a klub azon dolgozik, hogy megerősítse a csapatot a szükséges területeken. Nagyszerű keret áll az edző rendelkezésére.
Mit gondolsz, hogyan fogadnak majd az Atlético szurkolói?
(mosolyog) Ugyanazt várom mint mindenki, aki a Real Madridban játszik. Nagyon tisztelem az Atletit. Megadták nekem a lehetőséget, ezért hálás vagyok nekik. De most abban a klubban vagyok, ahol mindig is lenni szerettem volna. Nem számítok semmilyen speciális fogadtatásra.
Mit tudsz adni, amit Navas nem?
Ezt nehéz megmondani. Navas nagyszerű kapus, kitűnő reflexei vannak, de nem az én dolgom megmondani, hogy mik az erősségei. Senkinek sincs garantált helye. Azért jöttem, hogy keményen dolgozzak, a többit majd az edző eldönti.
Mit tanultál az elmúlt négy évben Angliában?
Úgy gondolom, sokkal érettebb lettem, erősebb lettem, sok izmot szedtem magamra. Előtte, az Atléticóban szinte még gyerek voltam. Emellett sokkal tapasztaltabb vagyok, egész egyszerűen jobb kapussá váltam. Mindenki folyamatosan fejlődik, most fogom hozni a legjobb formámat.

Miért akartál távozni a Chelsea-ből?
Közelebb szerettem volna lenni a családomhoz. Meg szeretném köszönni mindenkinek, akik ezt lehetővé tették, különösen a gyerekeim anyjának. Bár nem vagyunk már együtt, mégis különleges ember maradsz számomra. Ma én is madridista lettem. Egy vagyok közületek. Hala Madrid!
Biztosan élénken él benned Ramos fejes gólja a 2014-es döntőn.
Igen. Nincs harag. (nevet) Jó lenne, ha megnyerhetnénk együtt ezt a trófeát.
Egyszer, még az Atlético Madrid játékosaként nyilvánosan inzultáltad a madridistákat a bajnoki címetek ünneplése közben.
Fiatal voltam, elvesztettem a fejem a pillanat hevében. Elnézést kérek, és biztosíthatlak titeket arról, hogy mindent bele fogok adni a Real Madridért.
Mi a helyzet Hazard-ral?
Csak annyit mondhatuk, hogy Eden egy kiváló játékos. Fantasztikus lenne ismét a csapattárásának lenni, de nem tudom, hogy mit hoz a jövő.
Harmadik állomás: Real Madrid – Roma
A csapat tegnap érkezett meg New Yorkba, ahol közönség előtt megtartották első edzésüket, illetve bemutatták az új szezon harmadik számú mezét is. Holnap hajnalban – remélhetőleg szép játékkal, győzelemmel és sérülésmentesen – a Roma ellen zárul a felkészülés ezen szakasza.

Ez történt eddig
Az első mérkőzésen a Manchester United ellen biztató játékkal, de mégis vereséggel vonultak le a pályáról a fiúk. A Lopetegui-éra első találkozója volt ez, emellett az új-régi/új igazolások, Odriozola, Vinícius, Lunin és Ødegaard, illetve a Castillából érkezők is itt mutatkozhattak be. A második összecsapáson már nemcsak a játék, de az eredmény is pozitívra sikerült. A Juventus ellen hátrányból, két Asensio-találattal és egy Bale-bombával sikerült megnyerni a mérkőzést.
A végső állomás: Roma
Holnap hajnalban, magyar idő szerint szerda 02:00-kor kezdődik az Olasz Meló folytatása és a felkészülés az augusztus 15-i UEFA-szuperkupa-mérkőzésre. A találkozót New Jersey-ben, a MetLife Stadionban rendezik, ahol két évvel ezelőtt már játszottak a srácok, és 1-0-ra nyertek is a Bayern München ellen.

A Roma az előző idényben a Bajnokok Ligája elődöntőjéig jutott, a mostani előszezonban pedig ez lesz a harmadik mérkőzésük. Kezdésként kikaptak 4-1-re a Tottenhamtől, majd legyőzték 2-1-re a Barcelonát, mindezt a Nemzetközi Bajnokok Kupájában.
Real Madrid – Roma
Felkészülési mérkőzés | augusztus 8., szerda, 02:00 | MetLife Stadion
Együttműködés az óceánokért: a harmadik mez története
#FORTHEOCEANS
A Real Madrid idei harmadik számú meze nem csak a színe miatt különleges. A mez az Adidas és a Parley kollaborációjának eredménye. Ahogy ők mondják, „ilyen az, amikor az alkotók, a gondolkodók és az olyan vezetők, mint a Real Madrid összefognak”. A mezek óceánokból kihalászott műanyag szemétből készültek, és az összefogással az óceánokat sújtó globális környezetszennyezésre hívja fel a figyelmet. A színe sem véletlen, ugyanis pusztuló korallok miatt esett rá a választás.

Butragueño: „Úttörök vagyunk ezzel a kezdeményezéssel. 2016 novemberében kezdtük el az együttmüködést a Parley-val. A játékosok és a szurkolók visszajelzései nagyszerűek. Tudatában kell lennünk, és fel kell hívnunk a figyelmet erre a globális problémára.”
Benzema: „Nagyon szép az új mez. Igazán tetszik a színe. Remélem, hogy szerencsét, sok gólt, győzelmet és számos trófeát hoz majd nekünk. A Real Madrid a világ legjobb klubja, ez pedig egy nagyon fontos kezdeményezés. Keményen dolgozunk, hogy formába kerüljünk a szezon kezdetére. Készen állunk a győzelmekre.”
Odriozola: „A mez győnyörű, és ami ennél is fontosabb, egy ragyogó célt szolgál. Még van egy mérkőzésünk, a cél az, hogy továbbfejlődjünk, és megfelelően felkészüljünk az előttünk álló kihívásokra. Még hátravan a finomhangolás, de jó formában vagyunk. Ennek az egész turnénak a célja, hogy felkészítsen minket az UEFA-szuperkupa-döntőre, amit meg szeretnénk nyerni.”

Vinícius: „Nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek, lenyügőző, gyönyörű és kényelmes az új mez. Jó érzés, hogy ezt a felkészülést New Yorkban fejezhetjük be. A Roma ellen még jobbak leszünk, mint a korábbi találkozókon, mert nőtt az önbizalmunk, fizikálisan jobban érezzük magunkat és taktikailag is letisztultak a részletek. Az edzések nagyon élvezetesek, Lopetegui keményen dolgozik velem, hogy megértsek mindent és sokat segít, hogy gyorsabban menjen a beilleszkedés.”
Vallejo: „Nagyon tetszik az új dressz, az újrahasznosítás rendkívül fontos dolog, ezért még különlegesebb számomra. Büszkévé tez minket, hogy részesei lehetünk egy ilyen kezdeményezésnek. A turné nagyszerű és minden a legjobb úton halad. A mérkőzéseken jól teljesítettünk, remélem, a Roma ellen is folytatjuk ezt. A cél, hogy ritmust kapjon a csapat, gördülékenyebben menjen a játék és minél több játékos kapjon lehetőséget. Remélhetőleg a Bernabéu-trófeát és az UEFA-szuperkupát is megnyerjük.”
Reguilón: „Nagyon jól néz ki az új mez, és nagyszerű céllal készült. Jól érzem magam, a ritmust is sikerült felvennem. Lépésről lépésre növeljük az intenzitást az előszezonban. Szeretnék folytatni a Juventus ellen mutatott dinamikus játékot. A Real Madrid a világ legnagyobb klubja. Bármerre is mész az emberek ismerni fognak. Miamiban, Washingtonban és itt, New Yorkban is szurkolók százai vártak.”

Sergio López: „A mez gyönyörű. A csapat arra készül, hogy minden trófeáért versenyben legyen. Nagyszerű érzés itt lenni a Real Madriddal, a világ legjobb csapatával. Az edző azt kérte tőlem, hogy maradjak nyugodt és játszam azt, amit eddig is. Gyermekként arról álmodozol, hogy a Real Madridban játszol, aztán amikor az álom valósággá válik, nem hiszed el. Hihetetlen érzés.”
León: „Az első pillanatban megtetszett az új mez. A színe eltér a korábbiaktól, ragyogó választás. 8 éves korom óta a a klubnál vagyok, egy álmom vált valóra, amikor pályára léphettem az első csapatban. Továbbra is keményen fogok dolgozni, hogy elnyerjem az edző bizalmát. Napról napra jobbak vagyunk, jó úton haladunk.”
Második állomás: Real Madrid – Juventus
A Egyesült Államok fővárosában ismét egy kemény összecsapás vár a Real Madridra magyar idő szerint szombat éjfélkor. Az ellenfél a Juventus, aki zsinórban hetedik alkalommal lett hazája bajnokságának győztese az elmúlt szezonban. A két óriás 21 alkalommal találkozott egymással az európai kupasorozatokban, ezek közül is a legemlékezetesebbek a két Bajnokok Ligája döntő. 1998-ban a Hetedik, 2017-ben pedig a Tizenkettedik BL-trófeát sikerült megszerezni a Juventus ellen. Az újabb összecsapással folytatódik a felkészülés a következő szezonra, mely hivatalosan augusztus 15-én, az Atlético Madrid elleni UEFA-szuperkupa találkozóval veszi kezdetét.

A Real Madridnak ez lesz az idei második felkészülési mérkőzése, a Juventusnak pedig a harmadik. Allegri csapata korábban legyőzte 2-0-ra a Bayern Münchent és tizenegyesekkel a Benficát is.
A Real Madrid kilenc évvel ezelőtt játszott első alkalommal a Maryland FedExField stadionban D.C. United ellen (3-0). A hatalmas létesítmény 82 ezer néző befogadására képes, és a Washington Redskins NFL csapat otthona. Minden bizonnyal egy élvezetes mérkőzést fognak játszani Lopetegui fiai.
Real Madrid – Juventus
Felkészülési mérkőzés | augusztus 5. vasárnap 00:05 | FedExField Stadion (USA)
Courtois 10 napon be…
Courtois 10 napon belül a Real Madrid játékosa lehet. A Chelsea ugyan elutasított egy 35 millió eurós ajánlatot, de 40-45 millió euró körül már elengedné a belga hálóőrt. A klub terve, hogy Courtois az amerikai edzőtábor után csatalkozik a csapathoz és az Atlético Madrid elleni UEFA-szuperkupa mérkőzésen pályára is léphet.
Hivatalos közlemény: Neymar

Az elmúlt napokban megjelent hírekre reagálva, melyek a PSG játékosához, Neymarhoz kapcsolódnak, a Real Madrid szeretné egyértelművé tenni, hogy nincs szándékában ajánlatot tenni a játékosért.
A két klub nagyszerű kapcsolatot ápol, ezért, amennyiben a Real Madrid bármikor is érdeklődne egy PSG játékos iránt, először a klub felé teszi meg a szükséges lépéseket.
HISTORIA Y HONOR: Egy palackba zárt döntő
„A politikai aspektus elkerülhetetlen. A Barça-Real futball és politika is egyben, és önmagunkat részben a Real Madriddal szemben határozzuk meg. Az ő identitásuk homlokegyenest ellentéte a miénknek” – meséli Rexach, a Barçelona egykori labdarúgója.
Rexach szerint a Kubala és Di Stéfano fémjelezte aranykor elmúlta után két olyan mérkőzés volt, mely igazán jól jelképezte a két klub közötti rivalizálást: mindkettőre a spanyol kupában került sor, s ő mindkettőn pályára lépett, az 1968-as döntőben a Bernabéuban és az 1970-es negyeddöntő második összecsapásán a Camp Nouban is. Ezek voltak azok a mérkőzések, melyek legjobban tükrözték, formálták és meghatározták a rivalizálás természetét, s mindkét párharc középpontjában ott volt a főszereplővé vált statiszta, a játékvezető: 1968-ban Antonio Rigó, 1970-ben pedig Emilio Guruceta.
Nem Rexach az egyetlen, aki úgy emlékszik ezekre a meccsekre, mintha csak tegnap történtek volna. Egy interjú alkalmával a Real Madrid egykori középhátvédje, Ignacio Zoco azon kérdésre, hogy milyen emlékeket őriz arról az 1968-as találkozóról, csupán annyit felelt: „rosszakat”. Majd hozzátette: „Először is azért, mert veszítettünk, másodszor pedig mert katasztrofális játékvezetés sújtott minket. Rigó úr ténykedése egészen hihetetlen volt. Nem szeretném azt gondolni, hogy mindezt szándékosan tette, de vannak pillanatok, amikor azt mondom magamnak: vagy rettenetesen rossz napja volt vagy… Vagy… nem tudom. Akkor egy szót sem szóltam, de egész meccsen ellenünk fújt.”

A mérkőzés szörnyű volt, és nagyon durva. „Ha ma játszottunk volna, nyolc emberrel fejezte volna be mindkét csapat” – jegyzi meg Rexach. A meccset végül a Barçelona nyerte 1-0-ra Fernando Zunzunegui öngóljával. A védő Rifé balról érkező, céltalan beadását próbálta előre vágni, azonban szerencsétlen mozdulatának köszönhetően Betancort hálójába talált, s ezzel előnyhöz juttatta a rivális csapatot. Ezt követően a katalán együttes a kijelzőn álló eredmény megőrzésére koncentrált: lassú labdajáratás, hosszú labdabirtoklás, időhúzás jellemezte játékukat. Taktikájuk kifizetődőnek bizonyult, ugyanakkor a győzelemhez Salvador Sadurní (a Barçelona kapusa – a szerk.) kiemelkedő teljesítményére is szükségük volt. Áthatolhatatlan falként állta útját a kapujára tartó lövéseknek. A sikertelen próbálkozások végül megtörték a blancókat. „Jómagam remek mérkőzést tudhattam magam mögött, ellenben a csapatnak szörnyű napja volt. A Barçelona játékosai az idővel versenyeztek, mindvégig hat-hét emberrel védekeztek” – értékelt Amancio a lefújást követően.
A madridiak elsősorban két elmaradt tizenegyes miatt reklamáltak. „Amancio esetét nem ítéltem tizenegyesnek, míg Serena egyszerűen megbotlott és megpróbált meggyőzni egy esetleges büntető jogosságáról” – így Antonio Rigó, a mérkőzés játékvezetője. Mindenesetre a többség számára az ezt követő történések miatt maradt emlékezetes az összecsapás, mely az „Üvegek csatája” néven híresült el, mivel a dühös Real Madrid-szurkolók több száz üveget hajigáltak a pályára. Az eset következményeképpen a spanyol stadionokból örökre kitiltották az üvegpalackokat. Az incidens idejére a játékosok levonultak a pályáról, de amikor visszatértek, újra kezdődött a dobálás, különösen Eladio Silvestre és Amancio Amaro kakaskodása láttán. Pirri és Manuel Velázquez próbálta megnyugtatni őket, de nem sok sikerrel. Másnap az egyik lap megjegyezte: „ijesztő belegondolni, hová fajulhatott volna ez az egész, ha nem lett volna ott a lelátón Franco.” Rexach pont az ellenkezőjét gondolja. Ő nem a balhé lecsillapításában, hanem éppen a szításában látja Franco kezét. „Az egész botrányt a rezsim tervelte ki és vezényelte le” – állítja.
Rexach emlékei szerint végig mentek a bekiabálások, a gyalázkodások a barçelonai játékosok irányába. A díjátadót követően a szeme láttára hajítottak be egy üveget, amelyik pont telibe találta a kupát. Nem futottak tiszteletkört, amit Rexach nagyon sajnált. A trófea ugyanis, mely akkoriban Francóról volt elnevezve (Copa del Generalísimo – a szerk.) és ő is adta át, különlegesen fontos volt a katalánok számára, a megszerzésére egyfajta lázadásként tekintettek. „Akkoriban az az ötlet, hogy tiltakozásból távol maradjunk a kupaküzdelmektől, teljes képtelenség volt. Ha valaki felvetette volna, hogy ne játsszunk, annak súlyos következményekkel kellett volna szembenéznie. Így egy dolgot tehettünk – nemcsak elindulunk, hanem meg is nyerjük azt, és ezzel bosszantjuk fel őket. Míg bajnokságot csak ritkán tudtunk nyerni, kupát annál többet. Ez az ő kupájuk, az ő kupája volt, és mi el akartuk rontani az örömüket.”

Aznap este ez sikerült is a Barçelonának. Amancio szerint azonban a meccsel kapcsolatos legendák túlzóak. „Nem volt annyira vészes – mondja. – Nem volt elválasztó kerítés, mégsem rohant be senki a pályára. Pedig százezer néző volt kint, és mindig akad köztük egy, aki megteszi. És senkit sem talált el egyetlen üveg sem.”
„Hogy nem-e? – kérdezi Fusté (a Barçelona egykori labdarúgója – a szerk.), amikor meghallja, mit mondott Amancio. Lehajol és feltűri a nadrágja szárát. A térdén keresztben egy 10-12 centi hosszú sebhely látható. „Mindössze kétszer fordult elő életemben, hogy igazán féltem egy stadionban – mondja –, ez volt az egyik. Néhány üveget már az előtt összetörtek, hogy behajították volna. Láttam, hogy repülnek felém, és megpróbáltam kitérni előlük. Az egyik megpattant, nekicsapódott a térdemnek és felszakította.”
A barçelonai játékosok az eset után bemenekültek az öltözőbe. „Utána már minden rendben volt – ismeri el Fusté. – Mindig rendesen bántak velünk Madridban… jobban, mint mi velük itthon.”
De ezzel korántsem volt még vége. „Úgy volt, hogy a döntő után a játékvezetői hármas is kap egy kupát, de azt mondták, elveszett. Valószínűleg nem tetszett nekik a végeredmény – mesélte Rigó, a mérkőzés sípmestere évekkel később egy az AS újságírójának, Pedro Pablo San Martínnak adott interjújában. – Öt dzsip kísért ki minket a Barajas repülőtérre, tele fegyveres rendőrökkel, és egy civil ruhás tiszt volt mellettem egészen addig, míg fel nem szálltam a gépre.” A madridiak később vétót emeltek a személye ellen, ami azt jelentette, hogy nem vezethet több mérkőzést nekik. A vétóhoz rövidesen hat másik csapat is csatlakozott. „Gondolom, a Madrid parancsára cselekedtek” – mondta Rigó. Hamar szárnyra kapott a szóbeszéd – amit ő visszautasított –, hogy a Barçelona lefizette őt. „A Barçelona soha nem ajánlott nekem semmit, még egy árva kitűzőm sincs. Nem úgy a Madrid. Antonio Calderón, azt hiszem a klub egyik vezető tisztségviselője volt… A mérkőzést megelőzően odajött hozzám, s annyit mondott, hogy lesz számomra egy kis meglepetése. Akkoriban szokásuk volt aranyórát ajándékozni. Feltételezem az óra a Real Madrid győzelme esetén járt volna, tekintve, hogy azóta sem kaptam meg.” Játékvezetői pályafutása ezzel véget is ért. „Az a mérkőzés antimadridistát csinált belőlem” – ismerte el.

Az elnöki páholyban, ahol Bernabéu figyelte tűnődve, amint csapata a saját stadionjában veszíti el a kupadöntőt a Barçelona ellen, egy másfajta konfliktus volt kibontakozóban. A meccs végén a belügyminiszter, Camilo Alonso Vega felesége Bernabéuhoz fordult, és panaszkodni kezdett: „Santiago, micsoda szégyen, hogy kikaptunk!” Férje hallotta a megjegyzést, és igyekezett diplomatikusan közbelépni: „Ramona, gratulálj a Barçelona elnökének!” „Ó, persze, igaz!” – felelte a nő, majd odalépett Narcís de Carreras elé, és azt mondta: „Gratulálok Önnek, hiszen Barçelona is Spanyolország része, nem igaz?” Narcís de Carreras katalán nyelven adott válasza azóta legendássá vált: „Senyora, no fotem” – mondta. (Asszonyom, ne baszakodjunk már!” – a szerk.)
Néhány nappal később Bernbéu interjút adott a Murcia Deportiva lapnak, melyben nagyrabecsülését fejezte ki Joan Vilà Reyes iránt, hiszen mint mondta, „már a puszta tény, hogy valaki egy Espanyol nevű klubot vezet Katalóniában, megérdemli az elismerést.” Később kijelentette: „Amikor huszonöt éve elfoglaltam a klub elnöki székét, ugyanolyan konfliktusaink voltak a Barçelonával, mint most. Az egyetlen különbség, hogy mára megerősödtek.” Majd ezután következett egyik legjobban elhíresült mondata: „Nem igaz, hogy ne szeretném Katalóniát. Én csodálom és szeretem Katalóniát… leszámítva a katalánokat.”
A megjegyzés hatalmas vihart kavart. Bernabéu táviratot kapott Manuel Fraga információs és turisztikai minisztertől, aki azt követelte, vonja vissza, amit mondott. De az elnök nem engedett. Mindeközben az állami televízió főtitkára, Juan Rosón, a rezsim egyik kiszolgálója bizalmas tervet dolgozott ki arra, hogy minimalizálja Bernabéu szerencsétlen kijelentésének hatását. Rosón ugyanannyira hibáztatta a Barçelonát, mint a Real Madridot, megjegyezte, hogy sok szurkoló ellenségesen viseltetik irántuk, valamint hogy a katalánoknak „komplexusuk van, ha Madridban kell játszaniuk.” A Barçelona, jegyezte meg, „hajlamos a katalánizmus szellemében tevékenykedni”, majd azon elmélkedett, vajon Narcís de Carreras szándékosan, valamilyen előre kigondolt céllal politizálta-e át az esetet. Kemény szankciókat követelt, és részletes cselekvési tervet dolgozott ki az elkövetkező két hétre.
Ugyan a terv nem valósult meg, mégis jól tükrözte a rendszer gondolkodásmódját, amint megszállott igyekezettel próbálta felszínen tartani az egység képét. A rendszerhez hű média azt követelte Bernabéutól, hogy kérjen elnézést, az egyik lap pedig kijelentette: „egy olyan felelősségteljes posztot betöltő ember, mint a Real Madrid elnöke nem tehet sértő megjegyzést büntetlenül, még kevésbé zavarhatja meg a Barçelona és a Madrid harmonikus, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatát.” Végül Saporta kijelentette, Bernabéu szavait kiragadták a szövegkörnyezetből: valójában azt akarta mondani, hogy szereti Katalóniát, még ha a katalánok nem is mind kedvelik őt.
A titkosrendőrség jelentése szerint Bernabéu kirohanása azért jelentett problémát a rezsimnek, mert ürügyet szolgáltathatott a katalán nacionalistáknak, továbbá felszínre hozhatta és kihasználhatta a spanyolok katalánok iránt érzett gyűlöletét.
A Real Madrid szurkolói dobáltak üvegeket a pályára és a Real Madrid elnöke nyilatkozott sértően, ám az esetet nem követték szankciók, nem szabtak ki pénzbüntetést, nem tiltottak el senkit, csupán az ellen az újság ellen indítottak vizsgálatot, amely megjelentette az elnök szavait. Mindeközben a katolikus Ya napilap éppen a Barçelonát teremtette le: „Bárkinek, aki politikát akar csinálni a sportból, el kell hagynia a sport világát… csak a sportellenesek gondolhatják úgy, hogy a sport megfelelő eszköz politikai szenvedélyeik kinyilvánításához. Nem kell ahhoz stadionba menni, hogy üvöltözzön az ember, hogy szabadjára eressze az indulatait. Éppen ellenkezőleg. A sport nem elválaszt, hanem egyesít, s a Real Madrid az utóbbi években a leginkább arra lehet büszke, hogy ledöntötte az ellenségeink által két évtizeden át épített, országunkat elszigetelő falakat, s lett hivatalosan elismert, kivételes nagykövetünkké. Ez a helyes út.”
Pochettino öt napot …
Pochettino öt napot adott a Real Madridnak, mert nem akar részt venni egy szappanoperában. Amennyiben a klub őt szeretné látni a kispadon, minél előbb ajánlatot kell tennie a Tottenhamnek. Pochettino jó kapcsolatot ápol a Spurs elnökével, Daniel Levyvel, ezért nem akar semmiféle háborút.