É. Csongor (Veidt)

Két éve ilyenkor még az Arenas de Getxo​ elleni meccsre készültél a Castilla játékosaként.
Az igazság az, hogy minden olyan gyorsan történt, hatalmas lépésekkel haladt előre a pályafutásom. Nagyon szerencsésnek érzem magam, minden remekül alakult. Ha valaki megvizsgálja az elmúlt két évemet, egy olyan játékost láthat, aki a harmadosztályból egészen a nemzeti csapatig jutott, és aki rengeteget fejlődött eközben.

Számítottál Luis Enrique behívójára?
Semmire sem számítottam. Sok olyan spanyol belső védő van, aki a legmagassabb szinten is bizonyított már, sokan közülük a válogatottat is megjárták. Ahogy mondtam, egyáltalán nem számítottam arra, hogy itt leszek. De itt vagyok, ami remek hír. Ez különösen nagy szó egy „alsóbbrendű” csapat játékosának számára, aki ritkán jut el a nemzetközi porondig, akár klub-, akár válogatott szinten. Az általam bejárt út talán ösztönzőleg hat majd másokra. Hogy minek köszönhetem a behívót? A kiemelkedő védőmunkámnak. Egy hátvédnél elvégre ez a legfontosabb. A játékstílusom agresszív, és a labdakezeléssel sincsenek gondjaim.

Hogyan képzelted el, milyen lesz a válogatott?
Olyannak, amit valójában megtapasztaltam. Mindenki nagyon kedves, remek az atmoszféra az öltözőben. Mindannyian jól ismerjük egymást, hiszen szinte mindenki a hazai bajnokságban futballozik, így gyakran találkozunk hétvégente.

Ki a példaképed a belső védők között?
Sergio Ramos. Nagyon hasonlóan futballozunk. Keressük a kontaktot a labdával és az ellenféllel, kockázatot vállalunk, határozottan védekezünk.

Ramos már 160 válogatottságnál jár, a másik három játékos a posztján viszont összesen is csak 6-nál. Ez hatalmas különbség.
Én csak annyit tudok elmondani ezzel kapcsolatban, hogy meg fogom ragadni ezt a csodálatos lehetőséget, és nem okozok csalódást azoknak, akik bíznak bennem. Meg akarom győzni az edzőt arról, hogy helyem van a csapatban. De ehhez az az első lépés, hogy továbbra is jól teljesítsek a klubcsapatomban.

Mit köszönhetsz az edződnek, Rubinak?
Mindenből egy keveset. Ő volt az, aki a stílusával valami olyat alkotott az Espanyolnál, ami már nagyon régóta hiányzott. Nem voltak komoly igazolásaink, mégis rengeteget javultunk. Az emberek bíznak bennünk. Ez azt mutatja, hogy a filozófiája a gyakorlatban is eredményes.

Meddig juthat az Espanyol?
Az utolsó meccsnapig igyekszünk a maximumot nyújtani. Ha továbbra is sorra nyerjük a mérkőzéseket, ha továbbra is sorra lőjük a gólokat, akkor a bajnoki cím is elérhető. Ez a hitvallásunk.

Mit éreztél, amikor megláttad a MARCA címlapján, hogy a Real Madrid ismét le akar igazolni?
Nem foglalkozom a jövőmmel és a feltételes dolgokkal. Feleslegesnek tartom a spekulációkat. Boldog vagyok az Espanyolnál. Bíztak bennem, emiatt örökké hálás leszek nekik. Jelenleg semmi sem indokolja, hogy csapatot váltsak.

Ezt azt jelenti, hogy nemet tudnál mondani a Madridnak?
Jelenleg értelmetlen lenne erre válaszolnom, mert eddig még senki sem keresett meg tőlük. Ha változik a helyzet, talán változik a véleményem is.

Nacho azt mondta, hogy tárt karokkal várnak.
Nagyon kedves szavak voltak ezek tőle, értékelem őket. Szeretném megköszönni, és mihamarabbi felépülést kívánni neki.

Testközelből ismered Solarit. Mit gondolsz, sikeres lesz a Real Madridnál?
Igen, biztosan. A játékosmúltja és a klubon belüli tapasztalatai miatt pontosan tudta, hogy mire van szüksége az akkor éppen rossz pillanatokat átélő keretnek. Megváltoztatta a csapatdinamikát, ennek egyértelmű jelei vannak. És ami talán még fontosabb, azzal is tisztában van, hogy mit kell tenni a további fejlődés érdekében.

Beszéltél Javi Sánchezzel a közelmúltban?
Nem beszéltünk.