Beszámoló: Espanyol – Real Madrid (0-1): Kétpontos előny!
A Real Madrid sorozatban ötödik győzelmét aratta a bajnokságban, ezúttal az Espanyol volt az ellenfél. A három pontnak köszönhetően a blancók kétpontos előnnyel vágnak neki az utolsó hat mérkőzésnek. Casemiro első félidő végén szerzett gólja döntőnek bizonyult, de Karim Benzema sarokkal kiosztott gólpassza sokáig él majd emlékeinkben.
A mérkőzés nagy iramban kezdődött, az első helyzetet a hazaiak dolgozták ki egy gyors kontratámadás végén. Darder próbálkozott a büntetőpont környékéről, de lövése megpattant Carvajalon. Öt perccel később Casemiro került közel a gólszerzéshez, amikor saját térfeléről tette próbára a kint álló Diego Lópezt, a hazaiak kapusa azonban nagyot nyújtózva menteni tudott. A helyzetek továbbra is érkeztek, 10 perccel a mérkőzés kezdete után ismét Casemiro próbálkozott, ezúttal ballal, majd Ramos fejelt nem sokkal a kapu mellé. Az Espanyol válasza a 24. percben érkezett. Wu Lei próbálkozott, ám kísérlete kapu felett hagyta el a játékteret.
A Real Madrid játéka dominált, és érezni lehetett, hogy hamarosan érkezik az első gól. Benzema próbálkozott a tizenhatoson belülről, ám gyönyörű tekerését Diego López hárítani tudta. A kapust újra próbára tették, amikor a 44. percben Hazard megpattanó kapáslövését kellett hárítania. Egy perccel később azonban már ő is tehetetlen volt. Ramos fejelt Benzemához a büntetőterületen belülre, aki egy csodálatos mozdulattal, sarokkal hozta kihagyhatatlan helyzetben a berobbanó Casemirót, aki nem hibázott. Meglett az előny.
A gól megtörte az Espanyolt, és megnyugtatta a Real Madridot. A blancók az 51. percben közel álltak az előny növeléséhez, amikor Isco keresztezett Benzemának. A francia egy nehezen kivitelezhető kapáslövése majdnem meglepte Diego Lópezt. Néhány perc múlva Zidane beállította Viníciust és Rodrygót Isco és Hazard helyére.
A Real Madrid végig fegyelmezett maradt, és megőrizte előnyét, lényegében minimális esélyt adva a hazaiaknak az egyenlítésre, és megmutatta, hogy miért kapta a legkevesebb gólt a bajnokságban, és miért vezeti a pontvadászatot. Sorozatban másodszor maradt érintetlen Courtois kapuja, de még hat döntő vár Zidane fiaira.
VIDEÓ – Ceballos továbbjutást jelentő gólja az Arsenalban
Íme a mindent eldöntő gól:
Super Ceballos!!!#EmiratesFACup #SHUARS pic.twitter.com/lYyNOVZcDz
— The Emirates FA Cup (@EmiratesFACup) June 28, 2020
James: El akartam menni, mert tudtam, hogy nem fogok játszani
Mindössze 28 éves vagy, de már megszámlálhatatlan trófeát gyűjtöttél be karriered során mind csapatszinten, mind egyénileg. Hogy vagy?
Remekül vagyok, köszönöm. Örülök, hogy beszélgethetek veled.
Menjünk vissza a gyerekkorodhoz Kolumbiába, ahol minden elindult.
Gyerekként mindig arról álmodsz, hogy futballista leszel, különösen igaz ez Kolumbiában, ahol mást játszani nem is igazán van lehetőséged. Nincs más, ami ilyen erős lenne az országban. Gyerekként tudtam, hogy van tehetségem, hogy megvan bennem az, ami ahhoz kell, hogy sokra vigyem. Vagyis ahogy minden gyerek, én is hittem abban, hogy messzire juthatok. Istennek hála 14 évesen már játszhattam, amiért nagyon hálás vagyok.
Milyen volt a környezet? Milyen körülmények között játszottál akkor?
Úgy gondolom, hogy Kolumbiában rengeteg tehetség van, de kevés hit. Rengeteg kiváló tehetség között nőttem fel, olyanok között, akik sokra vihették volna. De csak néhányaknak sikerült, mint például én. Tudtam, hogy megvan bennem, ami kell, nagyon fiatalon kezdtem, 14 évesen, de akkoriban nem volt meg a megfelelő fizikumom. Most már megvan. Próbáltam nem túlerőltetni magam. Ehelyett a labdás játékra koncentráltam, arra, hogy átjátsszam a labdát középen, próbáltam ésszel játszani.
14 évesen debütáltál. Ennyi idősen a srácok általában nem igazán tudják, hogy mit kezdjenek magukkal, te pedig már a profi ligában játszhattál. Ez őrület lehetett. Hogyan kezelted ezt a dolgot?
Nehéz volt, de egyben jó is. Mindig azt mondom, hogy ha megvan a tehetséged, és hiszel magadban, ráadásul mindig győzni akarsz, új dolgokat tanulni, az nagyon fontos. Én lassan 30 leszek, de még most is mindig tanulok valamit. 14 évesen ez hatványozottan igaz. Fizikálisan nagyon gyenge voltam, nem tudtam lenyomni a sokkal erősebbeket. Így rákényszerültem, hogy rengeteget passzoljak. Az első 10 méteren hihetetlenül gyors voltam, a nagyok itt maradtak le. Tudtam, hogy ha elsietem vagy erőltetem a dolgokat, akkor abból nem jövök ki jól. Okosan csináltam. Olyan dolgokat tudtam megtenni, amiket mások nem, emellett gólokat is lőttem. Jó volt 14 évesen így játszani. Nyomás alatt voltam, de mivel gyerek voltam még, ezt a fejlődésemre használtam. El tudom viselni a nyomást, ez egy pozitív tulajdonságom.
A Portóba való átigazolás biztosan álomszerű volt számodra, hiszen Európába költözhettél 18 évesen.
Igen, 18 voltam, amikor a Porto játékosa lettem. Ott volt Fredy, Falcao, hét argentin, szóval könnyű volt a beilleszkedés. Az első két hónapban nem játszottam, mivel szoknom kellett a játékot. Sokkal gyorsabb volt az európai foci, agilisabbnak kell lenned, amivel volt egy kis problémám. Gyorsabbnak kell lenned, többet passzolni. Mindenesetre én mindig azt mondom, hogy a futball mindenhol 11 a 11 elleni játék, a célod az, hogy gólt szerezz az ellenfélnek, és ha megvan a tehetséged, akkor sokkal könnyebb dolgod van. Szóval az elején nem igazán játszottam, de egyre több lehetőséget kaptam. Abban az évben megnyertük az Európa-ligát, a bajnokságot, a kupát és a szuperkupát is. Még akkor is, ha ez volt az első évem, kiválóan sikerült. Aki mindig segített az Fredy és Falcao volt, mindig hálás leszek ezért nekik.
Voltak pletykák arról, hogy a Manchester United játékosa leszel. Elképzelhető, hogy klasszikus 10-esként komoly eredményeket érhettél volna el Angliában.
Igen, valóban beszéltek erről annak idején, a menedzserem, Jorge Mendes kiváló kapcsolatot ápolt a klubbal. Mindig arról álmodoztunk, hogy egy nagy klubhoz kerülök. Gyerekként csodáltam a Unitedet, olyan játékosok voltak ott, mint te, Giggs, Scholes, rengeteg kiváló játékos. Szívesen igazoltam volna oda, de ez nem történt meg. Úgy gondoltam, hogy egy olyan klubban kellene játszanom, ami nem olyan hatalmas. Szerettem volna szerepelni a világbajnokságon, gólokat szerezni, magas szintre jutni, és ezt követően egy nagy klubhoz kerülni. És itt jött képbe a Real Madrid.
Azt kerestem, hogy mi lehetett az oka annak, hogy a Monaco játékosa lettél, hiszen ha egy nem európai játékos egy olyan klubhoz kerül, mint a Porto, akkor ezt követően jellemzően egy nagy klubhoz igazol. De úgy gondolom, hogy annyi idősen nagyon érett döntést hoztál, hiszen a Ranieri által irányított Monacóhoz igazoltál, olyan játékosok társaságában, mint például Falcao. Kik voltak rád a legnagyobb hatással ott?
Hogy miért Monaco? Ez jó kérdés. 22 évesen kerültem Franciaországba. Új projektet indítottak. Topjátékosokat vettek, sokan érkeztek. Falcao, João, Abidal, rengetegen. Én nagyon fiatal voltam, úgy gondoltam, hogy ha oda igazolok, sokat tanulhatok ezektől a játékosoktól. Emellett remek szerződést kaptam. Azt terveztem, hogy néhány évig ott leszek, vagy akár csak egy évig, mivel a világbajnokság előtt voltunk egy évvel. Ott akartam lenni a tornán. Remek játékosokkal voltam körülvéve, akkoriban Falcao remekül teljesített, de ott volt Berbatov, aki szintén nagyszerű volt, elképesztő technikával. Mellel levette a labdát, ráfordult… Top játékos… Nekem ők voltak a legjobbak.
Remekül teljesítettél a világbajnokságon. Ott voltam, mint szakértő, és folyamatosan nyomon követtem a játékodat. A kolumbiai csapat játékát is élvezet volt nézni. Milyen nyomással kellett ott szembenéznetek? Erről mesélj nekem.
Hatalmas a nyomás Kolumbiában, szenvedélyes ország vagyunk. Minden világbajnokságon rengeteg kolumbiai van. Könnyedén összejön negyvenezer ember is. Az elején nem volt rajtam nyomás. Nagyon jól akartam szerepelni, jó tornát szerettem volna. Jól akartam csinálni mindent. Meccsről meccsre haladtunk. Az első jól sikerült, gólt is lőttem. Ekkor mondtam magamnak, hogy ez jól is elsülhet. Aztán lépésről lépésre haladtam. Eljutottunk a negyeddöntőbe. Kolumbia a negyeddöntőben! Brazíliával kellett megküzdenünk, ami túl nehéznek bizonyult. Jól játszottunk, de kikaptunk. Szerintem ez egy nagyszerű torna volt. Megnyertem az Aranycipőt is. De őszintén mondom, nem voltam nyomás alatt, nem akartam minden áron gólokat lőni vagy ilyesmi. Egyszerűen nyugodt maradtam, élveztem a játékot, pontosan ezt akartam.
Azt mondod, hogy élvezted a világbajnokságot. Nekem annak idején ezt kellett kizárnom, mivel azt vettem észre, hogy ha túlságosan is élvezem, ha túlságosan sokat foglalkozom a körülményekkel, a sajtóval, a szurkolói ünneplésekkel, akkor elvesztem a koncentrációt. Nagyszerű, hogy te ki tudtad ezt élvezni, és úgy is ilyen jól tudtál teljesíteni.
Mindig azt mondom, hogy mindennek megvan az oka. Egy világbajnokság 25 napig tart. Ez egy élethez képest mennyi? Semennyi. Abban az évben, amit Franciaországban töltöttem, végig a világbajnokság járt a fejemben. Hogy hogyan tudnék eljutni oda, hogy játszom majd, mit fogok csinálni. Ezen járt az agyam. Fejben és testben is felkészítettem magam. Végül remek világbajnokságon vettem részt. Mind én, mind a csapatom remekül teljesített. Felejthetetlen élmény volt.
Rengeteg játékost összeroppant a válogatottság terhe, látod a mozgásukon, a testbeszédjükön. De amikor téged figyeltelek, semmi hasonlót nem tapasztaltam, pedig még nagyon fiatal voltál. Lehet, hogy tényleg ez az, amire születtél.
Én mindig azt mondom a körülöttem lévőknek, hogy ha a kolumbiai válogatott mezét viselem, akkor olyan érzésem van, mintha szupererőm lenne. Mindig jól akarok játszani, mindig nyerni akarok. 20 éves korom óta a válogatott tagja vagyok. Ezekben az években mindig nagy dolgokat akartunk elérni a csapattársaimmal, és Istennek hála kiváló edzői stábbal dolgozhattunk együtt, szóval minden könnyebb volt így. És igen, ahogy te is mondod, vannak olyan nagyszerű játékosok, akik a válogatottban nehezen boldogulnak. Ez nehéz, hiszen egy egész országért játszol, rengeteg emberért, és vannak, akik fejben nem olyan erősek, hogy ezt elbírják. Ezt nem tudja mindenki megtenni. Csak azok tudnak kiemelkedőt nyújtani, akik készen állnak erre.
Végül a Real Madridban kötöttél ki. Mit jelentett számodra, hogy egy kolumbiai fiatal srácként itt kötöttél ki? És milyen érzés volt, hogy a 10-es mezt viselted a hátadon egy ilyen presztízzsel rendelkező együttesben? Ez is plusz nyomás.
Igen, a Real Madrid mindig nagy álmom volt. Az, hogy ott lehetek, ahol a világ legjobb játékosai játszottak, óriási dolog. Mindenki elképesztő volt. Volt egy kis plusz nyomás rajtam, hiszen remekül sikerült a világbajnokság. Akkor azt gondoltam, hogy ezt ki kell élveznem, a pillanatnak kell élnem, jól kell csinálnom mindent. Egy csúcsedzővel, Ancelottival dolgozhattam, aki hihetetlenül bölcs volt, rengeteget tudott a futballról, tudta, hogyan irányítsa a csapatot. Maximálisan megbíztam benne. Remek évet zártam. 17 gólt lőtem, 17 gólpasszt osztottam ki. Csodás év volt. És ahogy már mondtam, ha megvan a tehetséged, és rendesen dolgozol napi szinten, megfelelően táplálkozol, vigyázol magadra, vannak, akik törődnek veled, sokkal könnyebb dolgod lesz a pályán, könnyebben mennek úgy a dolgok, ahogy szeretnéd.
Dolgoztál még Benítezzel és Zidane-nal is a Real Madridban. Mik voltak a különbségek ezekben az időszakokban?
Mindannyian remek emberek. Nagyon kedvesek. Mindenki tudja, milyen volt Carlo, és mennyire bízott bennem. Rafánál nem sok lehetőséget kaptam, de négy hónapig amúgy sem voltam bevethető. Zidane-nál az első időszakban nem játszottam sokat, hiszen ha mindent megnyersz bizonyos játékosokkal, akkor bennük kiemelten megbízol. Ez történt vele is, de ez rendben van. Mindhárom edzőtől tanultam. Jó és rossz dolgokat egyaránt tapasztaltam. Zidane kezei alatt alig játszottam. Bárcsak itt lettem volna az elmúlt három évben, de most maradtam. Elmondom mi történt. Az előző nyáron kaptam egy nagyon jó ajánlatot egy klubtól, amelyet most nem nevezek meg. De oda mehettem volna. Tudtam, hogy itt már nem sokat játszhatnék. Tudtam. Szóval volt ez az ajánlat, de bizonyos okok miatt nem engedtek el. Vagyis lényegében a körülmények miatt vagyok itt, nem azért, mert akartam. Hiszen tisztában voltam vele, hogy nem sokat fogok játszani. De itt vagyok, minden nap tanulok valamit, és remélhetőleg többet játszhatok a jövőben. Tudom, hogy megvan hozzá a tehetségem, hiszek a mindennapos munkámban.
Beszéljünk egy kicsit a 10-es pozícióról.
Úgy gondolom, hogy egy 10-esnek hátul is kell szemének lennie. Mindig. Mindig úgy gondoltam, hogy a 10-esnek kell irányítania az egész csapatot. Tudnia kell, hogy hol vannak a többiek. Ki kell alakítania gólhelyzeteket. Gólokat kell lőnie. Meg kell teremtenie annak lehetőségét, hogy a társai játszani tudjanak. Olyan ember vagyok, aki szeret gólokat lőni, de előkészíteni is. Gólpasszokat adni. Szeretem játszani a focit. A futball manapság már monoton. Minden a 4-4-2-ről, 4-3-3-ról, a futásról, a középpályáról szól. Manapság csak kevés olyan játékos van, akik kivételes dolgokat csinálnak. Például Messi vagy Neymar, akik olyan játékosok, akiken ámul az ember. Manapság a futball mindig ugyanolyan. Középpálya, futás, középpálya, futás. Én hiszek abban, hogy a futballnak szépnek kell lennie, de gólokat is kell lőni. Mármint céllal kell játszani. Tudnod kell, hogy miért akarsz játszani. Én azt gondolom, hogy ha játszol, akkor jól és könnyedén kell játszanod a futballt, ami nagyon nehéz. A 10-esnek kellene irányítania mindent, neki kell tudnia, hogy hogyan teremtsen helyzeteket.
Arsene Wenger mondta, hogy a 10-es pozíció eltűnőben van. Ez egybevág azzal, amit te is mondtál az előbb. Ennek fényében mit mondanál azoknak a fiataloknak, akik 10-esként tekintenek magukra.
A helyzet az, hogy nagyon sok gyerek nem akar már 10-es lenni. Inkább csatárok, 9-esek lennének, vagy középpályások. Ezt a futball fejlődése okozza. 4-3-3, 4-4-2. Alig akar valaki 10-es lenni. Már nincs ilyen pozíció. Az edzők már kihagyják a 10-eseket, mivel már csak gyors játékosokat akarnak, akik tudnak 1 az 1 ellen játszani, futni, és átjátszani a középpályát. Nem akarnak már a gyerekek 10-esek lenni, hiszen nem hasznos már ez a poszt. 15-20 éve mindenki ezt akarta. De most már sokkal nehezebb a helyzet.
Játszottál csodás csatárok mellett karriered során, de ki volt a legjobb?
Ez egy nagyon nehéz kérdés. Akkoriban Falcao top játékos volt. Lewandowski a Bayernben csukott szemmel is képes lenne gólt szerezni. Karim egy hihetetlen klasszis. Aki mindig gólokat akar szerezni, az viszont Cristiano. Remekül együtt tudtunk játszani. Amikor megkaptam a labdát, ő mindig ott volt. De nagyon nehéz összehasonlítani őket, és megmondani, hogy ki volt a legjobb, mivel mindannyian kiválóak voltak. A leghalálosabb mindenesetre Cristiano volt.
Öt gyors kérdés. A legjobb mezcseréd.
Andres Iniesta. Nagyszerű játékos, klasszis. Ő volt az egyik régi 10-es, akikből már nincs sok. Mindig szerettem nézni a játékát. Nagy dolog volt, hogy mezt cseréltünk.
Legnehezebb ellenfél.
A világbajnokságon a brazilok. Az volt a legnehezebb meccsem. Mindenhol megvertek. Nagyon kemények voltak. Fernandinho, Paulinho…
Legbüszkébb pillanatod.
Sok van, minden klub csodás pillanatokat adott nekem. De a világbajnokság különleges volt, a legnagyobb színpad, ahol felléphetsz. Nagyon különleges volt számomra, hogy ott lehettem.
Messi vagy Ronaldo?
Mindketten kiválóak, a legnagyobbak. Nem lehet őket összehasonlítani. Mindketten kivételesek, teljesen mások. Földöntúliak.
A legjobb bajnokság, ahol játszottál.
Az emberek az angol bajnokságot mondják a legerősebbnek, de sosem játszottam ott. De abból, amennyit ottani csapatokkal játszottam, úgy gondolom, hogy nagyszerű játékosok játszanak ott, akik tudják, hogyan kell jól futballozni.
Szeretnél egyszer az angol bajnokságban játszani?
Már lassan 30 éves leszek, fogy az időm. Nem tudom. A futball sokat változik, de ez egy olyan liga, ahol jó lenne játszani, egy nagy csapatban.
Az öt legjobb játékos, akikkel megosztottad az öltözőt karriered során.
Cristiano a győzni akarása miatt, és mert egy gólgép. Ribéry, aki csodálatos játékos. Persze már idősebb korában játszottam vele, de senkit nem láttam ilyen kvalitásokkal. Arjen Robbent is mondhatom, remek bal lába volt, csodálatos. Mindig azt csinált, amit akart. Amikor elindult befelé és lőtt, azt élmény volt nézni. Kit mondhatnék még? Benzema! Ő egy kivételes 9-es. Gólokat lő, összejátszik a többiekkel, remekül passzol, remek lövőtechnikája van.
Benzema nagyon alulértékelt játékos. Mindegy, hogy olyanok beszélnek róla, akik vele játszottak, vagy ellene, mindenki méltatja. Mindenki azt mondja, hogy nagyon nehéz ellene játszani a mozgása, a technikássága miatt.
Így van, top játékos. És az ötödik egy védő. Sergio Ramos. Kiváló védő, gólokat is szerez. Mindig ott van a döntőkben, úgyhogy őt választom.
Az Espanyol elleni keret
Kapusok: Courtois, Areola, Altube
Védők: Carvajal, Militão, Ramos, Varane, Marcelo, Javi Hernández, Miguel Gutiérrez
Középpályások: Kroos, Isco, Valverde, James, Casemiro
Támadók: Hazard, Benzema, Bale, Asensio, Brahim, Mariano, Vinícius Jr., Rodrygo
Kimaradt: Jović, Lucas Vazquez és Nacho sérülés, Mendy és Modrić pedig eltiltás miatt.
Espanyol – Real Madrid (spanyol bajnoki mérkőzés)
Helyszín: Estadio RCDE (Barcelona); Időpont: 2020.06.28. (vasárnap) 22:00; TV:Spíler2
Zidane: Nem leszek edző 20 évig, nem az a típus vagyok
A meccs: „Van még hét döntőnk, és az a tény, hogy megnyertük az elmúlt négy meccsünket, semmin nem változtat. Folytatnunk kell azt, amit eddig csináltunk. Az Espanyol nagyon meg fogja nehezíteni a dolgunkat, nagy szükségük van a pontokra. Tudva, hogy milyen meccsre számíthatunk, nagyon komoly koncentrációra lesz szükségünk, tisztában kell lennünk azzal, hogy ez egy újabb döntő. Mindent bele fogunk adni.”
Hozzáállás: „Nem bízzuk el magunkat. Tisztában vagyunk a helyzettel, hogy egy elől és egy hátul lévő csapat találkozik, de ez a futballban semmit nem jelent. Ki kell menni, és a pályán kell bizonyítani. Otthon akarják majd tartani a három pontot. Ugyanez történt a Mallora ellen is. Tudjuk, hogy mit akarunk, keményen meg kell küzdenünk a három pontért. Az Espanyol ugyanezt fogja tenni.”
Abelardo menesztése: „Erről nincs mit mondanom. Ez a klub döntése, én csak annyit mondhatok, hogy sajnálom Abelardót. Ha ilyen történik, az nehéz dolog, sajnálom.”
Ramos: „Mindenki láthatja, hogy mire képes. Amikor a klubhoz csatlakozott, megvolt benne minden, de mindenekelőtt a szükséges személyiség. Nyerni akart, hihetetlenül lelkes volt, történelmet akart írni a klubnál, és ezt is teszi. Nem lep meg. Szerencsések vagyunk, hogy itt van velünk a Real Madridban, én pedig remélem, hogy itt fejezi majd be a karrierjét.”
Zidane, az edző: „Nem fogok 20 évig edzőként dolgozni. Előbb visszavonulok. Mivel nem vagyok az a klasszikus edző típus, így bármi megtörténhet. Semmit nem tervezek meg hosszú távra. Engem a mindennapi munka motivál. Ezután majd valami mást fogok csinálni. A fejemben mindig futballista voltam. 18 vagy 19 éves karrierem volt, és amikor megkérdeztek, hogy akarok-e majd edző lenni, azt mondtam, hogy nem, végül mégis itt kötöttem ki. Ez egy nagyon kimerítő munka. Sokkal jobban éreztem magam játékosként, mint edzőként. Elégedett vagyok azzal, amit elértem, de játékosként akkor vagy a csúcson, ha a Real Madridban játszhatsz.”
Nagyszerű játékosokkal dolgozni: „Nagyon szerencsés vagyok, hogy ennél a klubnál dolgozhatok. Hinned kell abban, amit csinálsz, ki kell élvezned azt, amid van, és nem arra kell gondolnod, ami nem a tiéd. Én napról napra élek. Szerencsés vagyok, hogy a legjobb játékosokkal dolgozhatok. Ez van, ha a világ legjobb klubjában vagy. A legjobb játékosokat edzheted. Nagyon jól érzem magam a meccseken, de az edzéseken még jobban.”
Védekezés: „Olyasvalaki számára, mint én, aki szereti játszani a futballt, a dolgok védekező oldala a legfontosabb. Megvan az az előnyünk, hogy ez a védelem áll a rendelkezésünkre, olyan játékosaink vannak, akik elkötelezettek aziránt, amit teszünk. A védekezés nem négy vagy öt játékos feladata, mindenkinek ki kell vennie a részét. A csapat ereje és hozzáállása nagyon fontos a győzelemhez és a sikerességhez.”
Munka: „Semmit nem változtattunk meg. A játékosok nem igazán dolgoztak a labdával otthon, abban a 60-70 napban. De nagyon jót tett nekik, sokkal éhesebben értek vissza, ez látható az edzéseken és a pályán is.”
Jövő: „Az az igazság, hogy a világ legjobb klubjánál vagyok, és csak arra koncentrálok, ami a feladatom. Nem gondolok arra, hogy mi fog történni. Ha itt elveszítesz meccseket, azonnak kritizálnak, de ez semmin nem változtat. Jól dolgozunk, meccseket nyerünk, de még nem értünk el semmit. Jól és keményen dolgozunk, mindenki ugyanarra koncentrál, és csak azzal foglalkozunk, amire van ráhatásunk. A jövőm izgat a legkevésbé.”
Elvárások: „Tudjuk, hogy hol vagyunk, hogy ez milyen kihívásokkal jár, de ez nem változtat semmin. A legfontosabb a mindennapi hangulat, és az jó. Ezt kell fenntartanunk. Vannak csapatok, akik a visszatérés óta problémákkal küzdenek, vannak, akik kevésbé, de mind ugyanabban a csónakban evezünk. Mindenkinek sok meccset kell lejátszania, ez pedig komoly igénybevétellel jár. Megfelelően kell regenerálódnunk, és az apró dolgokra is gondolnunk kell. Hét meccs van még hátra, most pedig az Espanyolra koncentrálunk.”
Vinícius: „Minden játékos tisztában van azzal, hogy hol van, mindannyiunknak vannak jó és rossz időszakai. Mint az életben. Ha nehéz időszakon mész át, keményen kell dolgoznod. Jó formában vagyunk, Vinícius is. 21 éves (Így szerepel a hivatalos cikkben – a szerz. kieg.), és még rengeteget fejlődhet. De itt a csapaton van a hangsúly, és ez jó.”
Ramos – Varane páros: „Nem szeretek kiemelni senkit, mert a csapat számít, de nekik kivételes karrierjük van a klubnál, ami örömet okoz. Két olyan játékosról van szó, akik garanciát jelentenek és akikre lehet számítani.”
VIDEÓ – Egy kis Karim-show
Achraf az Interé lehet?
A napokban megjelent hírek szerint Achraf Hakimi számára öt lehetséges állomás van a következő idény tekintetében: Real Madrid, Borussia Dortmund, Bayern München, Manchester City és Inter Milan. Úgy tűnik, hogy az olasz klub lehet a befutó.
A SkySports Italia munkatársa, Gianluca Di Marzio közösségi oldalán adta hírül, hogy közel a megegyezés a felek között, és a Real Madrid 40 millió euróért válna meg tehetséges játékosától.
A MARCA úgy tudja, hogy a klubok már meg is egyeztek, és ahhoz, hogy hivatalossá válhasson a transzfer, már csak arra van szükség, hogy Achraf elfogadja az Inter ajánlatának részleteit, amely többek között évi 5 millió eurós fizetésről szól.
Visszavásárlási opcióról egyelőre nem szólnak a hírek, várjuk a fejleményeket.
Frissítés (19:05): Állítólag Achraf is elfogadta az Inter ajánlatát, és 5 évre ír alá.
Vicente Moreno: Vitázhatnánk a helyzetekről, de úgysem értenénk egyet
A mérkőzésről: „Jó meccset játszottunk, ami aggaszt, mivel fáj a csapatnak, hogy nem tudtuk megnyerni a meccset. Nagyon nehéz volt nullán tartani a bekapott gólok számát, de most nem ez aggaszt a leginkább. Most a csapat miatt aggódom, akik ma mindent kiadtak magukból a pályán fizikálisan.”
A csapatok: „Sok különbség van a két csapat között, de több esetben is jobbak voltunk. Elvettük tőlük a labdát, bátrak voltunk, de az utolsó néhány méteren jobbak voltak.”
Vitás helyzetek: „Úgy gondolom, ha elkezdenénk beszélgetni a két gól előtti akciókról, sokáig vitáznánk, de ennek nincs értelme, úgysem értenénk egyet.”
A játék: „A mai napon mutatott játékunk a norma. A játékok nem gépek, mindig nehéz megtalálni a legjobb formát. A csapat mindent jól csinált, nyugodtan gratulálhatunk nekik.”
Luka Romero: „Meg kell próbálni megnyugtatni őt. Ő egy 15 éves srác. A legfontosabb, hogy azért van itt, mert megérdemli. Mielőtt pályára lépett, a mellkasára tettem a kezem, és majd kiugrott a szíve a helyéről. Remekül teljesített, nagyon agresszív volt. Ha megfelelően ösztönözzük, biztos vagyok benne, hogy nagy fejlődésen fog átmenni.”
Ramos: Az, hogy itt vagyunk, a kemény munkánk eredménye
Ramos:
300. bajnoki győzelem a Madrid mezében: „A labdarúgás csapatjáték, én pedig örülök, ha címeket nyerünk. Egyéni szinten a statisztikák és az egyéni eredmények nagyon motiválóak tudnak lenni, és büszkévé teszik az embert. Ez most hosszú évek kemény és folyamatos munkájának az eredménye.”
A játék: „Javulnunk kell, mivel voltak olyan pillanatok a meccsen, amikor stagnált a játékunk, de ez is segít a regenerálódásban és abban, hogy a következő meccsre tudjunk koncentrálni. A csapat érzi a sűrű beosztás miatti fáradtságot, hiszen kevés idő van a regenerálódásra. Azon dolgozunk, hogy egyre jobbak legyünk, a célunk most az volt, hogy megszerezzük a három pontot és a tabella élén maradjunk.”
Hajrá: „Tudjuk, hogy minden hátralévő meccs egy döntővel ér fel, és mindent bele fogunk adni annak érdekében, hogy megnyerjük a bajnokságot. Nagyon szeretnénk nyerni, ami a koronavírus okozta zavaró helyzetben és azután is befektetett munkánk jutalma lenne. Nagyon kemény edzésekkel tarkított heteken vagyunk túl, aminek érezzük a pozitív hatását.”
Bírók: „Minden bírókkal kapcsolatos zajt azért generálnak, mert vezetjük a bajnokságot. Amikor nem az első helyen voltunk, akkor nem beszéltek erről. A bírók végzik a dolgukat, a VAR pedig azért van, hogy segítsen. Néha számunkra kedvező döntés születik, néha nem, ugyanúgy, ahogy mások esetében is. Minden ilyen zajkeltést figyelmen kívül hagyunk, mert ezek alapján úgy tűnik, hogy a bíróknak kellene megköszönnünk, hogy első helyen vagyunk. A csapat remekül dolgozik, aminek ez az eredménye.”
Vinícius Jr.:
A meccs: „Nagyon elégedett vagyok a mai meccsel. Nagyon keményen dolgoztunk a szünetben azért, hogy a lehető legjobb formában térjünk vissza. Ami engem illet, szerintem ott folytatom, ahol a szünet előtt abbahagytam, de igaz, hogy kőkeményen dolgoztam otthon azért, hogy fizikálisan rendben legyek.”
Cél: „Ez most olyan mint a világbajnokság, kevés meccs van, és az első perctől koncentrálnunk kell. Mindig arra törekszem, hogy jobbá váljak. Az edzői stáb segít nekem ebben, én pedig szeretnék a Real Madridban fejlődni. Könnyű Hazard-ral játszani, mivel csodás játékos, ma pedig először rakott fel minket együtt a pályára Zidane. Fantasztikus volt.”
Bajnokság: „Mindannyian készen állunk a pályára lépésre, ha Zidane számít ránk, és a legjobbunkat adjuk a pályán. A legjobb játékosok nálunk vannak. Mindent bele fogunk adni a hét hátralévő meccsen. Nyertünk már négy meccset, és a bajnoki címért harcolunk.”
Viták: „Mindig beszélni fognak egyik-másik csapatról. Nekünk csak nyugodtnak kell maradnunk, és úgy kell játszanunk, ahogy eddig is tettük.”