3 lehetséges opció a bajnokság befejezésére
A két szervezet célja az, hogy a lehető legkorábban folytassák a sorozatot, ezért a klubokat is arra utasították, hogy álljanak készen arra az esetre, ha az idény folytatódna.
Három lehetséges forgatókönyvet dolgoztak ki a 2019/2020-as idény befejezését illetően.
Első opció: Folytatás májusban
Ez a legoptimistább elképzelés, amely szerint május közepén folytatódhat a bajnokság, ami így június 30-ig, vagy július 15-ig is elhúzódhat.
Ez azt jelentené, hogy minden csapatnak három naponta kellene játszania, a találkozókra pedig attól függetlenül sor kerülne, hogy van-e közönség a stadionokban, vagy nincs. Ha az idényt zárt kapuk mögött kell befejezni, akkor úgy fogják megtenni. A június 30-án lejáró szerződések ügyében a FIFA fogja meghozni a végső döntést.
Második opció: Folytatás nyáron
Mivel a 2020-as Európa-bajnokság már biztosan nem kerül megrendezésre, ez is egy járható útnak tekinthető, azonban ez már érinti a következő idényt is. Ez az opció azt jelentené, hogy a bajnokság augusztusig vagy szeptemberig tartana.
Harmadik opció: Folytatás szeptemberben
Ez a legradikálisabb lépés, azonban ahogy haladunk előre az időben, ez tűnik a legreálisabbnak. Ez azt jelentené, hogy a 2020/2021-es idény teljesen eltolódna és átszervezésre kerülne.
Ismét egy korábbi Real Madrid-elnök került kórházba koronavírus miatt
Fernando Martín Álvarez 2006 februárja és áprilisa között volt a Real Madrid ideiglenes elnöke. A 72 éves üzletember, aki Florentino Pérez elnöklése alatt az igazgatótanács tagja is volt, súlyos állapotban van a COVID-19 vírussal való megfertőződést követően, jelenleg a madridi Puerto de Hierro kórház intenzív osztályán kezelik.
Mindössze néhány nap telt csak el azóta, hogy a Real Madrid korábbi elnöke, Lorenzo Sanz szombaton elhunyt, miután nem tudta legyőzni a koronavírust.
Madrid a vírus által legsúlyosabban érintett régió, itt diagnosztizálták a több mint 40.000 spanyolországi megbetegedés egynegyedét.
Martín rövid elnöklése
Martín rövid elnöklése alatt a blancók egyetlen bajnokit sem veszítettek el, viszont a Bajnokok Ligájától az Arsenalnak köszönhetően búcsúzniuk kellett.
Martín április 26-án úgy döntött, lemond elnöki pozíciójáról, miután a klub igazgatótanácsa az elnök ellenjavaslatának figyelmen kívül hagyásával elnökválasztás kiírását tervezte. Így a nyári választásig Luis Gómez Montejano szolgálta a klubot ideiglenes elnökként, amelyen aztán Ramon Calderón nyerte el a Real Madrid elnöki székét.
Mijatović: Édesapámként szerettem Lorenzót
„Így távozni, hogy nincs lehetőséged elbúcsúzni, nagyon, nagyon szomorú” – mondta Mijatović.
„Ez életem egyik legszomorúbb estéje.”
„Folyamatos kapcsolatban voltam Fernandóval [Lorenzo Sanz fiával – a szerk. kieg.] az elmúlt napokban, és tudom, hogy min mentek keresztül amiatt, hogy nem tudtak beszélni vele, és még sokan vannak ugyanígy a kórházakban.”
„Nagyon kegyetlen és szomorú dolog az, hogy a fertőzés miatt nem mehetsz be meglátogatni a szeretteidet.”
„Még mindig nem hiszem el, hogy elment. Édesapámként tekintettem rá. Nagyon szerettem.”
„Nagyon fontos személy volt az életemben. Még mostanában is szoktunk üzeneteket küldeni egymásnak, időnként együtt szoktunk ebédelni.”
„Az életben vannak emberek, akik mély nyomot hagynak benned, és Lorenzo ilyen volt.”
„Mindent megtett értem. Leigazolt, majd rengeteg dolgot átéltünk együtt. Kimondhatatlanul szomorú vagyok.”
A Hetedik egy hihetetlenül fontos trófea volt a Real Madrid életében, Mijatović pedig tudja, hogy ha meglesz rá a lehetőség, a klub méltó módon megemlékezik Lorenzo Sanzról.
„Nagyszerű ember volt, kiváló elnök, a történelem egyik legjobbja” – mondta Mijatović.
„Leigazolt engem, onnantól kezdve pedig kiváló volt a kapcsolatunk. A Hetedik szezonja felejthetetlen volt.”
„Ez most egy nagyon szomorú nap számunkra, azért pedig különösen, mert még lehetőségünk sem volt elköszönni tőle.”
„Arra számítok, hogy a Real Madrid családja méltó búcsúval tiszteli majd meg őt, amikor ez az egész jelenlegi helyzet megoldódik. Mert biztos vagyok benne, hogy Isten segedelmével meg fog oldódni.”
„Egy korszakos elnököt veszítettünk el.”
Milan Jović: Ha a fiamnak börtönbe kell mennie, akkor be fog vonulni
Kritikák, amiért Luka Szerbiába repült: „Két tesztet is elvégeztek rajta, mindkettő negatív lett. Mindenesetre amiről beszélnek, az csak egy félreértés volt, nem tudta, hogy nem hagyhatja el az országot. Úgy gondolta, hogy miután negatív lett a tesztje, erre lehetősége van.”
Börtönbüntetés: „Most úgy állítják be, mint egy bűnözőt. Ha börtönbe kell mennie, akkor be fog vonulni. Ha bűnös abban, hogy tévedett, akkor teljes mértékben egyet kell értenem a szerb elnökkel és miniszterelnökkel. El fogom fogadni a döntésüket, de csak akkor, ha valóban bűnös. Megérkezett Belgrádba, és azonnal elkülönítette magát a lakásában. A fotók, amiken az látszik, hogy kint van valahol, és jól érzi magát, Spanyolországban készültek, hónapokkal ezelőtt.”
Nem a barátnője születésnapjára utazott: „Luka azért jött Szerbiába, hogy a családjával legyen. Nem Sofia miatt. A legközelebbi, legkedvesebb hozzátartozóival akart lenni Szerbiában.”
A család támogatja: „Családként teljes mértékben mögötte állunk a döntése kapcsán. Ha az emberek kritizálni akarják, akkor azt civilizált formában kellene megtenniük. Ez nekem nem fáj, hiszen tisztában vagyok az igazsággal. Felnagyították a dolgot, csupán félreértés az egész.”
A játékossal kapcsolatos történésekről itt olvashatsz bővebben.
A Jović-ügy, és ami mögötte van
A koronavírus spanyolországi epicentruma Madrid, ahol a 17.000 spanyol eset több mint felét, a haláleseteknek pedig a kétharmadát regisztrálták eddig. A város szombat óta zárlat alatt van, az emberek nem hagyhatják el otthonaikat és a várost.
Jović és néhány további szerb játékos, akik külföldi kluboknál futballoznak, de most hazatértek Szerbiába, komoly kritikát kaptak Ana Brnabić szerb miniszterelnöktől, mely szerint rossz példát mutatnak azzal, hogy nem helyezik magukat karanténba a hazautazásuk előtt.
„Láttunk néhány negatív példát a futballsztárjainktól, akik milliókat keresnek és figyelmen kívül hagyták az önkéntes karantén szabályait, mielőtt hazatértek” – mondta a játékosok megnevezése nélkül.
Brnabić és néhány további szerb vezető figyelmeztette a külföldön tartózkodó szerb állampolgárokat, hogy ha nem szükséges, akkor ne térjenek haza, hogy ezzel is csökkentsék a vírus terjedésének lehetőségét. Mindenesetre több mint 45000 ember visszatért Szerbiába, akiknek egy jelentős része fittyet hányt a karantén szabályaira.
A helyi Blic-ben az alábbi sorok jelentek meg Jovićról: „Ahelyett, hogy karanténba vonult volna, jól szórakozott Belgrádban.” A lap hozzátette, hogy a rendőrség nyomon követi Jović mozgását.
„Luka nagy butaságot csinált. Elhagyta Madridot, a klub karanténját, és minden figyelmeztetés ellenére visszatért Szerbiába” – írta egy másik szerb napilap, az Informer. A lap megírta továbbá azt is, hogy információik szerint a játékost látták Belgrádban a barátnője születésnapi buliján.
A Real Madrid alkalmazottai jelenleg is karanténban vannak, miután a klub egyik kosárlabda játékosánál kimutatták a koronavírus-fertőzést. Jović egy korábbi nyilatkozatában elismerte, hogy ugyanazokat a gépeket használta, mint a fertőzéssel érintett Trey Thompkins.
A hírek szerint Jović magatartása akár börtönbüntetéssel is sújtható. Az ügy kapcsán megszólalt a játékos édesapja is.
Milan Jović és Luka Jović egy korábbi felvételen
„Nem tudom, hogy ez most egy lejárató kampány akar-e lenni a fiam ellen” – kezdte mondantóját Milan Jović a Novostinak adott közleményében.
„Függetlenül attól, amit az emberek gondolnak, garantálhatom, hogy a fiam minden szabályt betartott. Kizárólag akkor hagyta el az otthonát, ha a boltba ment ételt venni.”
„Azt, hogy végül Szerbiába ment, a lányomtól tudom, aki vele van. Folyamatosan kapcsolatban állunk, a gyerekeim pedig nem hazudnak nekem. Ha rosszul neveltem volna őket, nem jutottak volna el oda, ahol most vannak. Luka egy jó, tanult gyerek, a médiában róla ábrázolt kép nem fedi a valóságot.”
„Olyan, mintha megölt volna valakit. A klub engedélyével érkezett Szerbiába, semmi rosszat nem csinált. Úgy gondolják, hogy ezek a hírek nem érnek el Spanyolországba? A karrierjét is befolyásolhatják. Most azt kell bebizonyítanunk a Real Madridnak, hogy nem igaz, amit írnak, és nem csinált semmi rosszat.”
„Természetesen mindenben támogatjuk a hatóságokat, betartjuk a szabályokat. Bárki, aki nem így cselekszik, büntetést érdemel. De ismétlem, a fiam minden döntést tiszteletben tartott. Ez nem egy olyan helyzet, amit el lehet viccelni. Ha valaki látta az utcán, akkor az azért volt, mert valamit vásárolnia kellett, amire szüksége volt.”
Mindeközben Dino Radončić, a Real Madrid jelenleg Tenerifén kölcsönben játszó montenegrói kosárlabdázója is Jović védelmére kelt. „Ennek a srácnak van egy fia Szerbiában. Teljesen normális, ha otthon akar lenni. Lehetetlen lenne születésnapot ünnepelni egy buliban Szerbiában, mivel veszélyhelyzet van az országban. Figyelmen kívül hagyni a karantént és bulizni lehetetlen lenne, mivel nincsenek bulik…”
A kialakult botrány kapcsán természetesen maga a játékos sem maradt néma, Jović az Instagramján keresztül üzent a szurkolóinak és a kritikusainak:
„Láttam, hogy nagyon nehéz a helyzet a világban és a hazánkban, amilyenre már rég óta nem emlékszünk, ezért szeretnék néhány szót szólni és buzdítani mindenkit. Először is, nagyon elszomorít, hogy én vagyok a legfontosabb hír ezekben a napokban, és elszomorít, hogy folyamatosan rólam írnak, és nem a válság elleni küzdelem főszereplőiről, az orvosokról és minden egészségügyi dolgozóról. Madridban negatív Covic-19 tesztet adtam. Ezért döntöttem úgy, hogy Szerbiába utazom, hogy segítsek, támogassam az országomat, valamint a családomhoz közel legyek – a klubom engedélyével.”
„Szerbiába érkezve ismét elvégezték rajtam a tesztet, és negatív lett. Nagyon elkeserít, hogy bizonyos emberek nem a tőlük elvárható módon végezték a munkájukat, és nem adtak nekem kellő pontosságú iránymutatást az otthoni karantén alatti magaviselettel kapcsolatosan. Spanyolországban szabad bevásárolni vagy gyógyszertárba menni, ami itt nem így van. Elnézést kérek mindenkitől, ha bármilyen módon is kárt okoztam vagy veszélybe sodortam valakit. Remélem, hogy együtt túl fogunk lendülni mindezen. Minden támogatásom Szerbiáé, együtt átvészeljük ezt is.”
Florentino Pérez nyílt levele a Real Madrid socióinak
Kedves Klubtagok!
Először is minden jót kívánok nektek és családjaitoknak ezekben a kivételes és nehéz körülmények között, amelyet mind hazánkban, mind az egész világon tapasztalhatunk.
Emellett szeretném kifejezni minden madridista nevében az együttérzésemet azokkal a családokkal, akik közvetlenül érintettek a koronavírus világjárványban. Minden erőnkkel és bátorságunkkal azon vagyunk, hogy próbáljuk legyőzni az érintettek fájdalmát.
Ahogy már különböző kommunikációs csatornáinkon keresztül értesülhettetek, a klub minden szükséges intézkedést meghozott, és rendkívül elővigyázatosan jár el annak érdekében, hogy megpróbáljuk segíteni a vírus terjedésének lassítását. Szorosan együttműködünk a hivatalos szervekkel, és az egészségügyi szervezetek ajánlásait követjük.
A Real Madrid minden sporttevékenységet beszüntetett, mind az edzések, mind a mérkőzések tekintetében. Az irodáink és a Bernabéu-túra is zárva tart, a Real Madrid City összes rendezvényét, és a Real Madrid Alapítvány programjait is lemondtuk.
Pontosan emiatt azonban itt az ideje annak, hogy a Real Madrid 118 éves történelmének alapját jelentő értékeknek megfelelően erősek és egységesek maradjunk.
De annak is eljött az ideje, hogy külön kiemeljük a szolidaritást, mint érték, szigorúan betartva a hatósági útmutatásokat, és mindenek előtt otthonainkban maradva.
A Real Madrid továbbra is működik, a tagjai számára pedig az online csatornáin nyitva áll.
Szeretném mindenkinek megköszönni a megértést. A történelem legjobb klubjának részei vagyunk. A Real Madrid részei, amely soha nem adja fel, és amely emberek millióinak érzéseit közvetíti.
Együtt legyőzzük ezt a hatalmas kihívást. Ma minden eddiginél erősebben kívánom a legjobbakat nektek és családjaitoknak. Vigyázzatok magatokra, és remélem, hogy hamarosan újra találkozhatunk, és minden visszatér a normális kerékvágásba. Együtt meg fogjuk csinálni, miközben biztosak lehetünk abban, hogy újra élvezni fogjuk a Real Madrid játékát ugyanazzal a szenvedéllyel, ugyanazokkal az álmokkal, mint eddig. Ez az érzés a legnagyobb erőnk.
Meleg szeretettel,
Florentino Pérez
A koronavírus hatásai a Real Madrid pénzügyeire
A Real Madrid karanténba vonult, miután a kosárlabda csapat egyik játékosánál kimutatták a koronavírus fertőzést. A klub így minden munkát beszüntetett, további értesítésig minden alkalmazottját hazaküldte. Ez azt jelenti, hogy a klub mind a 400 alkalmazottjának otthon kell tartózkodnia, és várnia kell a klub instrukcióit. A klubnak emellett további nehéz döntéseket is meg kellett hoznia, többek között be kellett zárni a Bernabéu-túrát. A Madrid első helyre helyezi a fontossági listán az egészséget, azonban a vírus gazdasági hatásai nem elhanyagolhatók a klub életében sem.
Azt, hogy pontosan mekkora lesz a hatás, nehéz megmondani, hiszen nagyban függ attól, hogy a jelenlegi helyzet meddig áll fenn. A LaLiga úgy számol, hogy a spanyol első osztály csapatai nagyjából 679 millió eurótól esnek el ebben az időszakban, ami 549 millió eurónyi közvetítési jogot, 88 millió bérletes bevételt, és további 42 milliónyi jegyeladási bevételt jelent. A helyzet két legnagyobb vesztese a Real Madrid és a Barcelona. A Barcelona 160 millió eurós bevételtől esik el, a Real Madrid pedig ennél alig kevesebb, 150 millió eurótól. A LaLiga biztos abban, hogy a helyzet javulni fog annyira, hogy be tudják fejezni a bajnokságot, ám vélhetően zárt kapuk mögött zajlanak majd a mérkőzések. A spanyol szövetség kevésbé optimista, és kilátásba helyezi azokat az opciókat is, amelyek szerint nem fognak több meccset játszani a csapatok ebben az idényben.
A bérletekből és jegyekből kieső bevételeket nehéz kiszámolni, hiszen attól függ minden, hogy mennyi meccset játszhat a Real Madrid hazai pályán ebben az idényben (ha játszhat még egyáltalán). A bérletekből az előző idényben nagyjából 50 millió euró jött be, a jegyek pedig 120 millió eurót hoztak a konyhára. Az idény eddigi szakaszában a Bernabéuban lejátszott 27 mérkőzés átlagos bevétele 4,4 millió euró, de ebben már benne vannak a kosárlabda mérkőzések bevételei is (mivel a Madrid a könyvelésében egy helyen kezeli a két szekció jegyeladási bevételeit).
Tehát mondjuk úgy, hogy a Bernabéu meccsenként nagyjából 4 millió eurót hozna – nem megfeledkezve a kosárlabda meccsek veszteségéről. Az idény során a Madridnak még legalább hat meccse lenne hátra az idényben, de maximum nyolc, ha legyőznék a Cityt, és továbbjutnának a BL elődöntőjébe.
Szóval a négymillió euró hat vagy nyolc meccsel számolva úgy, hogy vagy meg sem rendezik őket, vagy zárt kapuk mögött zajlanak majd. Ráadásul a Madrid a bérleteseinek vissza kell, hogy fizesse a kimaradt meccsek árát. Ezek egy részét fedezi a biztosítás, de ilyen mértékű problémára a blancók sem számítottak.
Aztán ott a Bernabéu-túra, ami szintén jelentős veszteséget realizál majd. A város harmadik leglátogatottabb múzeumáról beszélünk, ami azt jelenti, hogy nagyjából 1,3 millió látogató fordul meg a túrán évente. Ez éves szinten 18-19 millió eurós bevételt jelent (bár a klub az előző idényben a beszámolójába 29 millió eurót jelentett le). A Real Madrid nagyjából havi 1,5 millió eurót veszít a stadion bezárásával.
A Madrid a BL-ből származó bevételektől is elesik. Mostanáig 34,4 millió eurót focizott össze az aktuális sorozatban (15 millió a csoportkörben való szereplésért, 9,9 millió az ott elért eredményekért, 9,5 millió a legjobb 16 közé jutásért). A Madrid már most is jogosult ezekre az összegekre, függetlenül a City elleni eredménytől. Ahol nagyot buknak, azok a televíziós közvetítési díjak, és reklámpénzek.
Ez a pénzügyi fekete lyuk, amellyel a Madridnak szembe kell néznie, komoly kihívást jelent majd a klub számára. A legnagyobb problémát az jelentené számukra, hogy az alkalmazottak bérét akkor is ki kell fizetniük, ha a hátralévő meccsek nem kerülnek megrendezésre. A 2018-2019-es idényben a klub 757,3 millió eurós bevételre tett szert, erre az évre pedig 822 millió eurót jegyeztek elő, ami a vírus megjelenése miatt nyilvánvalóan nem lesz elérhető. Az előző idényben a bevétel közel fele az alkalmazottakra ment el (394 millió euró), amiben a fizetés, a biztosítás, a bónuszok, a reklámjogokból való részesedés).
Ebből nagyjából 300 milliót vitt el az első csapat, az edzői stábbal együtt, 30,3 milliót a kosárlabda szekció, és 45 milliót a futball szekció azon dolgozói, akik nem sportolók. Nagyon valószínű, hogy a kiadások megnőttek a Madridnál, tekintettel a sok nyári igazolásra, ami azt jelenti, hogy a klubnak egy sokkal komolyabb pénzügyi kötelezettséget kell teljesítenie. A Madrid mindenesetre pénzügyileg stabil, de ők sem fogják következmények nélkül megúszni a koronavírus járványt. A klub üzenete az, hogy bármi is történjék, a játékosok meg fogják kapni a fizetésüket.
A Real Madrid legnagyobb menedzserének tiszteletére
Muñoz 1922. január 19-én látta meg a napvilágot Salamancában, Madrid egyik körzetében. Apja szabóként dolgozott, ő pedig inasként szolgált a műhelyében, de már ekkor is minden apró lehetőséget kihasznált, hogy igazi szenvedélyének, a futballnak hódolhasson. Profi futballistaként az első évében a baszk Logrones csapatában kezdte el rúgni a bőrt, majd ezt egy hároméves kitérő követte a Racing Santander csapatában. Ezt követően elfogadta a Celta Vigo visszautasíthatatlan ajánlatát, majd meg is hálálta azt, hiszen vezérletével 1947-ben a spanyol labdarúgókupa akkori kiírásában döntőt játszhatott egyesülete. Az összecsapás első gólját Muñoz szerezte, és ugyan csapata a későbbiekben 4-1 arányban alulmaradt a Sevillával szemben, egyértelműen kijelenthető, hogy a játékos karrierjében az áttörés a Racing Santandernél következett be.
Még 1947 nyarán visszatért szülővárosába, hogy szeretett csapatának kötelékében tehesse meg az első lépéseket gyerekkori álmának megvalósítása felé. Nehéz időszakon ment keresztül az 1940-es években a Real Madrid csapata, és bizony a kiesés réme is egyre komolyabban fenyegette a blancókat akkor, amikor Muñoz is csatlakozott hozzájuk. A szurkolók akkori vélekedése szerint első osztályú stadionban figyelhették azt, ahogyan a másodosztályú csapatuk próbál játszani.
Muñoz 1953-ban zsebelte be első trófeáját a királyi gárdával, miután Alfredo Di Stéfano vezérletével 22 év után nyerték meg a spanyol bajnokságot. A következő évben sikerült címet védeniük, és elhódítani a Latin kupát is. 1955-ben a blancók újabb porondon csillogtathatták meg tudásukat: az először megrendezésre kerülő Bajnokcsapatok Európa Kupájában. Az első körben a svájci Servette csapata ellen a hajrában éppen Muñoz volt az, aki megszerezte saját maga és egyesülete első gólját a sorozatban. A Stade de Reims csapatának legyőzése után 1956-ban ő lett a Real Madrid első csapatkapitánya, aki magasba emelhette a Bajnokcsapatok Európa Kupája győztesének járó trófeát. A következő évben a királyi gárda nemcsak, hogy megvédte a címét a Fiorentina legyőzésével, de hozzátett serleggyűjteményéhez még egy spanyol bajnoki címet és egy Latin kupát is.
Muñoz pályafutása végéhez közeledve egyre inkább kikerült a reflektorfényből, így 36 évesen úgy döntött, hogy befejezi játékos karrierjét. Csapatkapitányként négy bajnoki címmel és négy Bajnokcsapatok Európa Kupájával ajándékozta meg szeretett egyesületét, így nemcsak gyerekkori álmait váltotta valóra, de a klub történelemkönyvébe is beírta magát. Sokak örömére azonban egyáltalán nem állt szándékában hátat fordítania a labdarúgásnak. Santiago Bernabéu klubelnök kérésére Muñoz elvállalta a Real Madrid tartalékcsapatának edzői pozícióját, ám ez a megbízatás nem bizonyult hosszú életűnek.
Először 1959 februárjában – még csak rövid időre – Luis Carniglia betegsége miatt, majd 1960 áprilisában Fleitas Solich kirúgása miatt vált az első csapat menedzserévé. A Barcelona ekkortájt jó úton haladt afelé, hogy zsinórban másodszor üljön fel Spanyolország trónjára, valamint, hogy véget vessen a Real Madrid európai egyeduralmának. Ennek ellenére a Bajnokcsapatok Európa Kupájának elődöntőjében a madridi alakulat 6-2-es összesítéssel küldte haza katalán riválisát, hogy a Hampden Parkban megrendezett döntőben még egy ezt is felülmúló 7-3-as győzelmet arasson az Eintracht Frankfurt csapata fellett. Muñoz ezzel a királyi gárda ötödik BEK-serlegét is a magasba emelhette, így a történelem első edzőjévé vált, aki mind játékosként, mind menedzserként megnyerte a sorozatot.
Muñoz ezzel a sikerrel nem csak a vezetőséget győzte meg végleges kinevezéséről, de neki köszönhetően a keret összes tagja és a szurkolók is visszanyerték a hitüket. A blancók ezt követően ismét történelmet írva, zsinórban ötször nyerték meg a spanyol bajnokságot. Habár a hazai színtéren nem, de Európában egyre nyilvánvalóbbá vált a Real Madrid dominanciájának elhalványodása. A Barcelona 1961-ben bosszút állt és a királyi gárda megverésével bejutottak a sorozat döntőjébe. 1962-ben a blancóknak ugyan újra esélyük nyílt a BEK megnyerésére, de a fináléban 5-2 arányban felülmúlta őket az Eusebiot is soraiban tudó Benfica. A következő szezonban ezt az eredményt már megközelíteni sem tudták, és igen kellemetlen módon, az Anderlecht már a versenysorozat elején búcsúztata őket.
Az 1964-es év fordulópontot jelentett a klub történelmében, és bizonyos értelemben rávilágított Muñoz edzői hiányosságaira is. Történt ugyanis, hogy a csapat újra eljutott a BEK-döntőig, ahol az Inter Milan csapatával kellett megküzdenie. Muñoz rögeszmésen tartott az olasz csapat egyik hátvédjének (Giacinto Facchetti) a játékától, és az öltöző erőteljes nyomásának ellenére is kontrára rendezkedett be az Inter Milan bombaerős támadásaitól félve. A Real Madrid végül 3-1-es vereséget szenvedett, és egyre inkább érzékelhetővé vált a játékosok és az edző közötti feszültség. Az 1964-es vereség után Muñoz leghangosabb kritikusa Di Stéfano lett. És ahogyan Sid Lowe „Félelem és reszketés a La Ligában” című könyvében is olvasható, Muñoz meccs közben elküldte a pic*ába Di Stéfanót, aki saját szavaival élve „ekkor jött rá, hogy kicsoda is Muñoz valójában”.
Alfredo Di Stéfano ekkoriban már a 38. életévének betöltéséhez közeledett és már nem az a játékos volt, mint régen. Ahogy egy kortárs arra rámutatott, a kopaszodó „Szőke Nyíl” már nem volt többé szőke és gyors. Az öltözőn kívül a spanyol sajtó is megpróbálta „felkavarni az állóvizet”, valamint Muñoz is egyre inkább engedni kényszerült Santiago Bernabéu azon kérésének, mely a csapat megfiatalítására vonatkozott. Kellemetlen kérés volt ez az edzővel szemben, figyelembe véve azt, hogy Muñoz a keret jelentős részével együtt játszott játékosként. Mindezt tovább bonyolította az is, hogy a Spanyol Labdarúgó-szövetség 2 évre eltiltotta a gárdát külföldi játékosok igazolásától. Nem meglepő tehát, hogy a Real Madrid menedzsere benyújtotta lemondását.
Muñoz kérése elutasításra került, így szembe kellett néznie a hatalmas kihívással. Di Stéfano nem játszott az Atlético Madrid elleni mérkőzésen és ugyan a játékos ezt kikérte magának, de az edzői döntés indoklás nélkül maradt. „Nem kell neked megmagyaráznom semmit” – mondta Muñoz a neki szegezett kérdésre. Az edző később egy jelentésben javasolta, hogy Di Stéfano vonuljon vissza. „Ezt nem folytathattuk így” – emlékezett vissza később. A megsértett argentin legenda végül az Espanyol gárdájához távozott, ahol Kubala László csapattársa lett. „Muñoz azt mondta, hogy menjek a pic*ába, majd kirúgtak, mert én is ugyanezt mondtam neki” – mondta később Di Stéfano. A „vérfrissítés” itt még nem ért véget, kis idő elteltével Puskás Ferenc is epizódszereplővé vált, majd José Santamaríával együtt visszavonult.
Muñoz ezután elkezdte beépíteni a csapatba a fiatalokat. A keretet olyan tehetséges fiatal akadémisták alkották, mint Manuel Valáquez, Pedro de Felipe, vagy éppen Ramon Grosso. Hozzájuk csatlakozott még Amanico Amaro és Ignacio Zoco, majd végül, de nem utolsó sorban Pirri. Az 1966-os európai kupasorozatban a Real Madrid térdre kényszerítette két korábbi mumusát is, először az Anderlechtet a nyolcaddöntőben, majd az Inter Milan csapatát az elődöntőben. A döntőben a Partizán Belgrád várta a blancókat, akik hátrányba kerültek a mérkőzésen, ám először Amanico, majd hat perccel később Fernando Serena is betalált, így a Real Madrid emelhette magasba a serleget.
Ez volt Muñoz edzői karrierjének egyik legvarázslatosabb pillanata, és a királyi gárda egyik legnagyobb hatást keltő kupagyőzelme. A közvélekedés egyértelműen gyengébbnek tartotta az akkori Real Madridot riválisainál. Ennek legékesebb példája, hogy az Inter csapatának edzője, Helenio Herrera még az elődöntő előtt szállást foglalt egyesületének a döntő helyszínére. Utólag ezt azzal magyarázta, hogy első látásra a királyi gárda csak árnyékának tűnt régi önmagának.
Az 1960-as évek végére a Real Madrid a megnyerhető tíz bajnoki trófeából nyolcat magáénak tudhatott Spanyolországban. Az európai kupaporondon azonban Muñoz ígéretes ’Yé-Yé’ generációja már nem villogott ennyire, habár 1981-ben csak a döntőben tudták megállítani őket. A madridistáknak így 1998-ig kellett várniuk az újabb európai kupadiadalra.
1973-ban a Spanyol Labdarúgó-szövetség engedélyezte a klubok számára két külföldi játékos igazolását is, így a Real Madrid Günter Netzert és Oscar Mást szerezte meg, míg a Barcelona magához csábította Johan Crufyffot. Ez feje tetejére állította az eddig erőviszonyokat, a Barcelona a tabella élére állít, a királyi gárda pedig egyre rosszabb formába került. A szurkolók Muñoz távozását követelték, amit a hangos tiltakozás mellett a sokszor félig üres lelátók is jól érzékeltettek.
A Castellón elleni vereség után a vezetőség még kiállt Muñoz mellett, ám időközben a vezetőedző ismét benyújtotta lemondását. Santiago Bernabéu így fogalmazott az esettel kapcsolatban: „Nem szeretem azt látni, hogy embereknek szenvednek és Miguel Muñoz már régóta szenved; ennél ő sokkal többet érdemel. Nem volt más választásom, így elfogadtam a lemondását. Ezt már nem lehet folytatni, de azt a sok gyönyörű és felejthetetlen emléket, amit a számunkra okozott, már senki sem fogja tudni kitörölni.” 14 éves, példanélküli korszak zárult le a Real Madridnál, mely kilenc spanyol bajnoki címmel és két BEK-trófeával ajándékozta meg a madridistákat. Figyelembe véve, hogy a Muñoz utáni időszakban egy edző sem maradhatott négy évnél tovább a királyi gárda élén, megkérdőjelezhetetlenné válik az a teljesítmény, melyet a spanyol klublegenda letett az asztalra.
1982-ben egy rövid és igencsak zavaros sevillai kitérő után Muñoz ismét visszatért a fővárosba, ezúttal már a spanyol válogatott edzőjeként. A nemzeti csapatnak ekkortájt még nem sikerült kihevernie a meglehetősen kínosnak sikeredett saját rendezésű világbajnokság emlékét, melyet csoportutolsóként zártak. Muñoz ígéretet tett arra, hogy vezérletével a ’La Roja’ ismét visszanyeri a futball iránti szenvedélyét. Ezt be is tartotta, hiszen regnálása alatt a spanyol szurkolók varázslatos estéket élhettek át, először már az 1984-es Európa bajnoki selejtezők során.
A csoportban döntetlent játszottak Hollandiával, Írországgal, Izlanddal és Máltával is, így a csoportkör utolsó meccsén egy minimum 11 gólos siker kellett volna ahhoz, hogy továbbjuthassanak. Málta ellen 3-1-re vezetett a nemzeti csapat. Muñoz félidei beszédére így emlékezett vissza a spanyol válogatott játékosa, Poli Rincón: „Azt mondta, hogy menjünk ki a pályára, mutassuk meg, hogy egységesek vagyunk és hogy mennyire szeretjük a hazánkat. Kápráztassuk el a szurkolókat.” Működött, hiszen Rincon négyet, míg csapata összességében 12 gólt szerzett az összecsapáson.
Akárcsak a Muñoz-féle Real Madridnak, a spanyol válogatottnak is a legfőbb jellemzői az egységesség és az összetartás voltak. Az Európa-bajnokságon szereplő gárda leginkább a Barcelona és a Real Madrid játékosaiból állt, de Andoni Goikoetexa az Athletic Bilbaóból és Rafael Gordillo a Betisből szintén a keret oszlopos tagjainak számítottak. A spanyolok a döntőben végül 2-0 arányban alulmaradtak a Michael Platinit is a soraiban tudó francia válogatottal szemben.
Jelentős részben Muñoznak és az ekkor még csiszolatlan gyémántnak tartott Emilio Butragueñonak köszönhetően a nemzeti csapat kijutott az 1986-os világbajnokságra, ahol Brazília, Algéria és Észak-Írország legyőzése után már a kieséses szakaszban találták magukat. Egy olyan 5-1-es meccsen verték meg a „fekete lónak” számító Dániát, amelyen Butragueño négy találatot is szerzett. Ezt követően döntetlent játszottak Belgiummal, és alulmaradtak a tizenegyespárbajban. Ugyan remek meccseket játszott a ’La Roja’ Mexikóban, de az elvesztett tizenegyespárbaj teljesen összetörte a csapatot. Egy gyenge 1988-as Eb-szereplés után Muñoz távozott a válogatott éléről, helyet pedig a legendás Luis Suárez vette át.
Muñoz ezek után azt nyilatkozta, hogy erősen el kell azon gondolkoznia, hogy visszatérjen-e még a futball világába. Sajnálatos módon a végső döntést súlyos egészségi állapota hozta meg, 1990. júliusában, 68 évesen meghalt. Kedvenc csapatának zászlójában a madridi La Almundena temetőben helyezték végső nyugalomra. Nem sokkal halála utána kiemelkedő pályafutását magas rangú elismeréssel jutalmazták.
A Real Madridot a leghosszabb ideig szolgáló, és a klub történelmének legsikeresebb edzőjének tartott Muñoz 600 bajnoki mérkőzésen irányította a királyi gárdát. Mindemellett egy sikeres időszakot hagyott maga mögött a válogatottnál is. Habár neve a Santiago Bernabéu Stadionon kívül sok helyen már feledésbe merült – köszönhetően az egyesület hihetetlenül gazdag történelmének – Muñozt továbbra is a legjobb spanyol edzők között tartják majd számon.
A LaLiga négy lehetséges forgatókönyve
A spanyol labdarúgás ideiglenesen szünetel, tekintettel a koronavírus miatt kialakult helyzetre. Mivel elképzelhetővé vált, hogy a 2019-20-as idényből hátralévő mérkőzéseket nem lehet majd lejátszani, a bajnok és a kieső csapatok kiléte pedig még kérdéses, az RFEF elnöke, Luis Rubiales megerősítette, hogy négy lehetséges forgatókönyv látszik kirajzolódni. Kettő szerint a Barcelona lenne a bajnok, a Cádiz a másodosztály bajnokaként pedig feljutna az első osztályba. A végső döntést március 25-én hozza meg egy bizottság, amelyeket a szövetség és a LaLiga képviselői alkotnak majd. Ha a felek nem jutnak egyezségre, Rubiales hozza meg a végső döntést.
Ki dönti el, hogy mi lesz a LaLiga Santander és a LaLiga SmartBank végeredménye?
A Javier Tebas és Luis Rubiales által 2019 júliutában aláírt megegyezés értelmében közös megegyezésre van szükség a LaLiga és a szövetség között.
Első forgatókönyv: Minden hátralévő mérkőzést lejátszani.
A LaLiga a sorozatok következő két fordulóját elhalasztotta. A korlátozás két hétre szól, de szükség esetén meghosszabbítható. Az összes mérkőzés lejátszása kapcsán az egyik fő probléma a naptár. Egyszerűen nincs elég szabad időpont. Az UEFA által a következő időszakban meghozandó döntések, amelyek a Bajnokok Ligáját, az Európa-ligát és az Európa-bajnokságot érintik, nagyban befolyásolhatják a spanyol helyzetet.
Jelenleg mindössze két szabad időpont van a mérkőzések megrendezésére, nevezetesen április 18 és május 20. Ha a Bajnokok Ligájában a meccsnaptár felfüggesztésére, vagy a szabályok módosítására (egymeccses párharcok) kerül sor, úgy további alkalmak szabadulhatnak fel. A másik lehetséges mód az, ha az Európa-bajnokságot a következő évre halasztják. Ezzel az egész június felszabadulna, így az összes elhalasztott meccset lejátszhatnák.
Második forgatókönyv: Semmisnek tekinteni az idényt.
Ha a helyzet tovább fokozódik, és a mérkőzések beszüntetése már olyan mértéket ölt, ahol nem válik lehetővé az elhalasztás, az RFEF és a LaLiga eredménytelennek nyilváníthatja a két sorozatot. Ebben az esetben egyik osztályban sem avatnak bajnokot, és egy csapat sem kerül fel vagy esik ki. A következő idényt minden csapat abban a kategóriában kezdi meg, ahol az aktuálisat befejezte.
Harmadik forgatókönyv: Jelen állás szerint végeredményt hirdetni.
Eddig 27 meccsnap zajlott le a spanyol elsőosztályban. Az egyik lehetséges opció az, ha a jelenlegi állás szerint befejezettnek tekintik a tornát. Ezzel a Barcelona bajnokká válna, a Real Madrid, a Sevilla és a Real Sociedad a következő évi Bajnokok Ligájában szerepelnének, a Getafe és az Atlético versenyezhetne az Európa-ligában, a Mallorca, az Espanyol és a Leganés pedig kiesne az első osztályból. A Cádiz és a Zaragoza lenne a két feljutó csapat.
Ez az opció nem túl valószínű, tekintettel arra, hogy nem minden klub játszott egymás ellen ugyanannyiszor, ez pedig ellentétes lenne a sorozat szellemiségével. A szövetség szerint a LaLiga tisztaságát fenn kell tartani, többek között ezért is küzdenek az ellen, hogy bizonyos meccseket külföldön játszanak le.
Negyedik forgatókönyv: Az őszi félév alapján végeredményt hirdetni.
Arra az esetre, ha több meccset nem lehet lejátszani, egy másik lehetséges opció az, ha azon időpont állását tekintik véglegesnek, ahol elmondható volt, hogy minden csapat játszott a többi csapat ellen. Ez nem más, mint az őszi szezon vége. Ebben az esetben az akkor első helyen álló csapat lenne a bajnok, az utolsó három helyezett pedig búcsúzna a sorozattól. Ez azt jelentené, hogy a Barcelona lenne a bajnok 40 ponttal úgy, hogy csupán jobb gólkülönbségének köszönhetően előzné meg a szintén 40 pontos Real Madridot. Az Atlético és a Sevilla az Európa-ligában játszhatna, a Mallorca, a Leganés és az Espanyol pedig kiesne az első osztályból.
Ez az opció lehetővé tenné, hogy alkalmazzák a Serie A-ban bevezetett módszert, mely szerint helyosztókon döntik el a bajnoki cím és a kiesők sorsát. Legalább is akkor, ha lenne idő lejátszani ezeket a meccseket…