Courtois: A második esély
Nem mondhatjuk, hogy könnyű volt a belga számára az első idény, hiszen a Madrid három edzőt is elfogyasztott és az egész idényt végigszenvedte, ez pedig komoly nehézségeket okozott Courtois-nak is. Ezért is veti bele magát teljes elszántsággal a 2019/20-as idénybe, ahol Zinédine Zidane egyik kulcsfontosságú játékosa lesz.
Az idény az első pillanattól kezdve jobbnak ígérkezik, hiszen a belga óriás a teljes előszezont a csapattal tölti majd, miközben az előző esztendőben a világbajnokság és a Chelsea-től való elválás nehézségei miatt a 27 éves hálóőr csak a bajnokság kezdete előtt 10 nappal csatlakozhatott a kerethez.
Érkezése óta küzd a helyéért Keylor Navasszal, a folyamatos helycserék után pedig úgy tűnik, hogy ő nyeri a csatát.
Julen Lopetegui úgy döntött, hogy a bajnokságban Courtuis, a BL-ben és a Király-kupában Keylor Navas véd. Aztán megjött Solari, aki a BL-ben is a belgát játszatta.
De nem ment minden a korábbi Atlético-, és Chelsea-játékos tervei szerint, ráadásul a Nou Campban elszenvedett fájdalmas vereség alkalmával öt gólt is kapott.
Courtois sosem tudott teljesen beilleszkedni, folyamatosan megkérdőjelezték a helyét. Végül elnyerte az első számú kapus posztját, de megszenvedte a pocsék szezont, amely során Benzema és Vinícius kivételével mindenki kegyvesztett lett.
Zidane érkezése újra kétségeket ébresztett a helyét illetően, a francia több játékidőt biztosított Costa Rica-i kapustársának, de azóta egyértelművé tette, hogy Courtois lesz az első számú kapus a következő idényben, aki Kanadában tiszta lappal indulhat neki az előszezonnak.
Jović: Csak akkor vetem be a testi erőmet, ha ésszel már nem jutok előbbre
Luka, mond neked valamit az a név, hogy Ulf Kirsten?
Ulf Kirsten? Nem, sajnos nem rémlik.
Ulf Kirsten a Bayer Leverkusen csatára volt, háromszor is a Bundesliga gólkirálya lett. A Frankfurt sportigazgatója, Fredi Bobic említette veled kapcsolatban nemrég: „Az alkata Ulf Kirstenre emlékeztet. A felsőteste, a vádlija… Hihetetlenül erős. Ahogy Ulf. A tizenhatoson belül pedig egy gyilkos.”
Tudom, hogy a lábaim feltűnőek. De számomra sokkal fontosabb, hogy okosan játsszak. Szeretek ésszel játszani. Egy érintéssel tovább pattintani a labdát, beindulni üres területre, felgyorsítani a támadást, egyszerű futballt játszani. Nem vagyok olyan harcos, aki 90 percen át küzd. Szeretem az egyszerűséget. Csak akkor vetem be a testi erőmet, ha ésszel már nem tudok előbbre jutni.
Még egy utolsó kérdést azért fel kell tennünk a vádliddal kapcsolatban. Már gyerekkorodban is ilyen erős volt?
15 évesen az U19-es csapatban játszottam Belgrádban, három-négy évvel fiatalabb voltam az ellenfeleimnél, de így is 40 gólt lőttem szezononként. Természetesen csak úgy sikerülhetett átverekedni magam ezeken a játékosokon, hogy testileg már fejlettebb voltam. Ismered Sámson és Delila történetét?
Azt tudom, hogy a hosszú hajában volt az ereje.
Pontosan. Sámson puszta kézzel megölt egy oroszlánt. Aztán Delila levágta a haját és már csak árnyéka volt önmagának. Korábban nekem is egészen hosszú hajam volt, úgy akartam kinézni, mint a kedvenc játékosom, Falcao. Az ügynököm mindig azzal viccelődött, hogy nehogy levágassam a hajam, mert abban rejlik az erőm. Pont, mint Sámsonnak. De az erőm a vádlimban rejlik. Aztán amikor Falcao levágatta a haját, én is. De ezután is lőttem a gólokat.
Már nyolc évesen készen álltál arra, hogy az FK Crvena zvezda játékosa légy. De nem Belgrádban nőttél vel, hanem Batarban, ami egy boszniai kis falu, a szerb határ közelében.
Batar egy csöppnyi kis falu, 105 háztartással. Belgrádtól 150 km-re található. A szüleim rengeteg időt és energiát fektettek a fejlődésembe, ők voltak a legnagyobb támogatóim. Azért, hogy én idáig eljussak, nekik sok áldozatot kellett hozniuk.
Például?
Édesapám hetente háromszor vitt el engem Belgrádba a rozoga Passatunkkal, ami kétórás utat jelentett, csak oda. Gyakran előfordult, hogy kétszer is játszottam hétvégén, szombat délután és vasárnap délelőtt. Az sem volt ritka, hogy két meccs között, amikor hazafelé utaztunk, megálltunk egy parkolóban és ott éjszakáztunk. Én a csomagtartóban, ő a hátradöntött anyósülésen. Számomra ez nem okozott problémát, kicsi voltam, talán tíz, rövid lábaim voltak. De számára ez nem mindig volt kellemes. Viszont kalandosak voltak az éjszakák.
Papa Milan és a lerobbant Passat
Édesapád is futballista volt?
Nem. Egy kis boltja volt Batarban.
Megvan még?
Amióta profi játékos vagyok, nagyobb lett az üzlet. (nevet) Az első fizetésemet lényegében teljes egészében a családi kasszába juttattam.
1997-ben jöttél világra, két évvel a polgárháború után. Gyerekként mit él át valaki egy háborút követő időszakban?
Nagy szerencsém volt. A legrosszabb dolgok a születésem előtt megtörténtek, Batart nem sújtották a harcok. A házak például nem károsodtak, nem voltak lövésnyomok a falakon. Számomra pedig a futballról szólt az élet. Ötéves koromban egy környékbeli csapatban játszottam, ahol felfigyelt rám a Crvena zvezda egyik megfigyelője. 11 évesen már Belgrádban voltam.
A szüleid is átmentek Szerbiába?
Nem, más srácokkal laktam egy focista szálláson. Eleinte persze nem volt könnyű. Fiatal voltam, hiányzott a családom. De egy ilyen helyzetben muszáj ezt megszokni és gyorsan felnőni.
Úgy tűnik, hogy sikerült neked. Nemrég ünnepelted a debütálásod évfordulóját. Tudod, hogy mikor volt?
Persze, 2014. május 28-án. Az FK Crvena zvezda játékosaként léptem pályára, ennek pedig már több mint öt éve.
Három perccel azután, hogy beálltál, gólt is szereztél, amivel 3-3 lett a találkozó, az FK Crvena zvezda pedig bajnoki címnek örülhetett. 16 évesen, öt hónaposan és öt naposan te lettél a klub történetének legfiatalabb gólszerzője.
Megkaptam az esélyt, hogy az egyik legerősebb Crvena zvezdában léphessek pályára. 2-3 volt az állás az ellenfélnek, ekkor cseréltek be. Itt a fejemben az egész jelenetsor, pedig már nem tegnap történt. Két perce voltam a pályán, amikor kaptam egy óriási labdát Miloš Ninković-tól. Bepöccintette a labdát a védők mögé, én mellel levettem, lekészítettem magamnak és eltoltam a kapus mellett a hosszúba. Profi karrierem első kapura lövéséből gólt szereztem. 15 perccel később szerb bajnokok lettünk. Óriási nap volt. A dátum a mai napig ott van belehímezve a csukáimban.
16 évesen együtt ünnepelhettél a csapattal, vagy kora este el kellett hagynod a buli helyszínét?
Sosem ünnepeltem a felnőttekkel. Először akkor mentem el az idősebbekkel, amikor már az utolsó idényemben voltam és elmúltam 18. De 16 évesen? Nem. A meccs után egyszerűen hazamentem.
Ha az ember az FK Crvena zvezda együttesére gondol, akkor azonnal eszébe jut a legendás játékoskijáró, ami inkább hasonlít egy börtönfolyosóra, mint egy stadion kijárójára. Az ellenfelek már itt összecsinálják magukat?
Ezt tőlük kellene megkérdezni! Például a Liverpool játékosait, akik 2-0-ra kaptak ki ott. (nevet) De persze már átéltem, hogy milyen ott ellenfélként kifutni a pályára. A szurkolóink már ott megkezdik az ellenfél csapatának bosszantását. Számomra azonban már rutinná vált ez a folyosó. Gyerekkorom óta ismerem.
Miért?
Belgrádban van egy hagyomány. A játékossok mögött mindig gyerekek vannak, zászlókkal felszerelkezve, amit a pályán lobogtatnak. Amikor gyerekként megkaptam a lehetőséget, hogy én is ott legyek, hatalmas büszkeség volt. Erre mentálisan is fel kellett készülni. A zajra, ami a folyosón fogadott minket. A nyomásra, ami az emberre hat. De most már akkor sem lennék ideges, ha a Maracanã gyepére kellene kifutnom.
A FK Crvena zvezda elnöke már 16 éves korodban ragaszkodott ahhoz, hogy a tiéd legyen a 9-es mez, pedig akkor még Đorđe Despotović mezszáma volt, akivel konfliktusba is keveredett emiatt.
Csodálkozott azon, hogy gyerekként miért kell megkapnom ezt a mezszámot. Az elnök, aki nagy támogatóm volt, azt mondta neki, hogy még akkor is nekem adná a kilencest, ha Robin van Persie ideigazolna a Manchester Unitedből. De ennyi volt. Szerencsére jól ismertem Despotovićot, néhány percre laktunk egymástól. Nem volt köztünk harag.
Ezzel a számmal a hátadon olyan sok gólt szereztél, hogy még akkora klubok is felfigyeltek rád, mint a Benfica. De akkor nem akartál váltani, igaz?
Valóban. Nem akartam váltani. Az járt a fejemben, hogy a szezon végéig biztosan maradok. 20 ponttal voltunk a riválisunk előtt, mindenképp szerettem volna újra bajnok lenni. De aztán a klub télen eladott, mert kellett nekik a pénz. Amikor megérkeztem Lisszabonba, három napig sírtam.
Lisszabonban nem igazán jöttek össze a dolgok. Alig játszottál, nem volt profihoz méltó a hozzáállásod. És ha ez még nem lett volna elég, a lábadat is elvágtad. Ráadásul egy buliban. Ez valóban így történt?
Nem egy buli volt, ez csak a pletyka része. Otthon történt, a medencémben. De a mai napig nem teljesen tiszta, hogy hogyan. Egyáltalán nem éreztem a vágást, a víz egyszer csak vörös lett. Nem igazán bírom a vér látványát, a vágás pedig eléggé undorító volt, de azonnal bementem a kórházba. Ott aztán tíz öltéssel kellett összevarrni a sebet, aminek köszönhetően 50 napig harcképtelen voltam. A klubnak ez természetesen nem tetszett.
Fredi Bobic azt mondta, hogy a Frankfurtnál Niko Kovač teljesen megváltoztatta a munkához való hozzáállásodat. Hogyan sikerült ezt elérnie?
Nagyon kedvesen fogadott. Pedig az a hír járta, hogy nem vagyok elég profi, nem dolgozom elég keményen. Erre még rájött a baleset története is. Néhányan szemrehányást is tettek emiatt. De Kovač segített, hogy megtaláljam a helyes irányt. Egy pillanatra sem hagyta, hogy edzésen lazítsak. Egy perc nyugtom sem volt. Rengeteget követelt tőlem, azt akarta látni, hogy az edzéseken kiadok magamból mindent. Ezért utólag is nagyon hálás vagyok neki. Számomra ő egy rendkívül fontos edző volt. Jobb játékost és jobb embert faragott belőlem.
Az elmúlt idényben nagyot léptél előre, hiszen csak az Európa-ligában tíz gólt szereztél. Az összes varázslatos európai este közül melyik volt a kedvenced?
Egyértelmű, hogy a milánói. Az Inter elleni meccs óriási volt. Büszke vagyok arra, hogy 15.000 Eintracht-szurkoló előtt játszhattam és átélhettem azt a hangulatot. Aztán még a meccs egyetlen gólját is én szereztem. Leírhatatlan. De a többi meccs is csodás volt. A szurkolás egész évben elképesztő volt. A koreográfiák hazai pályán, a meccshangulat… Az biztos, hogy amikor a tizenkettedik játékosról beszéltünk, akkor úgy is gondoltuk. És ezt nem csak úgy mondom. A szurkolóink a tenyerükön hordoztak minket.
A Chelsea elleni kiesés után a csapat percekig ott állt a szurkolók előtt a pályán és dalokat énekelt. Te is ismered a szövegeket?
„Fekete!” (kezdi énekelni) „Fehér! Piros! Ezek a legjobb színek!” Valahogy így van, úgy hiszem. Tudod, néha betévedtem egy olyan kávézóba, ahová Eintracht-szurkolók járnak. Előfordult, hogy mikrofonba énekeltek szurkolói dalokat, olyankor az ember megtanulja a szövegeket. Tényleg újra ki kell emelnem, hogy a klub és a város is fantasztikus. A nagyszerű kollégáknak is hálás vagyok, akikkel együtt játszhattam itt.
Apropó, nagyszerű kollégák. Miért ünnepelt Ante Rebić gólt, mielőtt egyáltalán ellőtted volna a labdát?
Szerintem nem ünnepelt, inkább mérges volt, hogy nem passzoltam. (nevet) Ante állandóan a labdát akarja.
A Chelsea elleni visszavágón már akkor ünnepelt, amikor még nálad sem volt a labda. Ez volt eddig a legérzelemdúsabb találatod?
Csodás gól volt, elvégre mégiscsak egy elődöntőben született egy nagy csapat ellen. De a legszebb a Düsseldorf elleni ollózás volt. A legfontosabbnak pedig a német kupa elődöntőjében a Schalke ellen lőtt gólomat mondanám, amit sarokkal szereztem. Ez tette lehetővé, hogy döntőt játszhattunk a Bayern ellen.
Te is benne voltál a bandában, akik odarohantak Mijat Gaćinovićhoz a gólja után?
Persze, én vezettem őket. Nézd meg a képeket. Én vagyok a zöld mellényes, aki már akkor ugrál, amikor Mijat még csak átveszi a labdát a pálya közepén. Egyértelmű volt, hogy már csak el kell találnia az üres kaput. Én akartam először átölelni. Nagyon régóta ismerem már őt, és hihetetlenül boldog voltam. Aztán már nem tudtam tovább várni és odarohantam hozzá. Ami pedig a szurkolói szektorunk előtt történt, azt mindenki ismeri.
A katalán Sport szer…
A katalán Sport szerint Marcelo kérte a Real Madrid vezetőségét, hogy engedjék távozni a nyári átigazolási időszakban. A brazilnak állítólag több ajánlata is van (Arsenal, PSG, Juventus, Milan), a terve pedig az, hogy egy hosszú távú szerződéssel biztosítja maga számára, hogy Európában fejezze be karrierjét.
A Real Madrid és a Tottenham Ceballos ügyében tárgyal
A Real Madrid megkezdte a tárgyalásokat a Tottenhammel, azonban nem Christian Eriksen, hanem Dani Ceballos ügyében.
Eriksen jelenleg nem prioritás a blancóknál, akiknek első számú célpontja Paul Pogba, őt pedig Donny Van de Beek követi a kívánságlistán. Másrészről ott van Ceballos, aki a Spurs számára lenne fontos igazolás, tekintettel arra, hogy Mauricio Pochettino régóta szeretné saját csapatában tudni a fiatal középpályást.
Miután a 22 éves játékos visszatért Madridba az U21-es Európa-bajnokság megnyerését követően, egy interjúban elmondta, hogy több játékidőt, legalább 40 mérkőzést szeretne és fontosnak akarja érezni magát.
Zidane már korábban elmondta neki, hogy Madridban nem biztosított számára a 40 mérkőzés és arra bátorította, hogy hagyja el a csapatot. A klub mindenesetre nem szeretne végleg megválni a játékostól (Más híresztelések szerint a játékos egy ügynökváltás kapcsán kialakult vita miatt szeretne egyelőre kölcsönbe távozni – A szerk. kieg.), a Tottenham pedig örömmel venné kölcsön a technikás középpályást.
A Spurs vezetése tisztában van azzal, hogy a klub rendelkezik a szükséges pénzügyi forrásokkal arra az esetre, ha a Madrid még a következő idényben sem számolna a játékossal, bár azt is tudják, hogy 60 millió eurónál kevesebb összegért nem igazolhatnák le Ceballost.
A Real Madrid nem csak Ceballos esetében élne a kölcsönadás lehetőségével, hiszen Martin Ødegaard a Real Sociedadban, Vallejo pedig a Bayer Leverkusenben köthet ki ilyen szerződés keretein belül.
Hivatalos közlemény: Raúl de Tomás
A Real Madrid C. F. és az SL Benfica mindenben megállapodtak Raúl de Tomás átigazolásával kapcsolatban.
A klub szeretné kifejezni háláját a játékos irányába az utánpótlásbázisra való megérkezése óta tanúsított elkötelezettségéért, és sok szerencsét kíván az új állomásához.
Butragueño: A srácok az iskoláinkban nagyon kíváncsiak, hogy végül leigazoljuk-e Mbappét
A Real Madrid Alapítvány által végzett munka milyen mértéket ölt?
80 országban vagyunk jelen 900 projekttel és 105.000 gyermekkel, akiknek segítünk. 1998 óta több mint egymillió ember élvezhette az alapítvány nyújtotta előnyöket. A sportiskolák tökéletesek arra, hogy közvetítsék a klub értékeit, az egyenlőséget és a szolidaritást. Nagyszerű munkát végeznek a társadalmi integráció terén.
Mi az alapítvány fő célja?
Az, hogy gyermekeken segítsen, leginkább hátrányos helyzetű családokból származó gyermekeken, hogy elkerüljék az utcán rejlő veszélyeket: prostitúció, drogok, rossz társaság… Felajánljuk nekik, hogy vegyenek részt a projektjeinkben. Ez nagyon fontos munka. Amikor látom, hogy milyen munkát végez az alapítvány, büszke vagyok arra, hogy Madrid szurkoló vagyok.
És a következő lépés a Real Családi Ünnep?
Ez egy családoknak szánt találkozási lehetőség lesz. A Mad Cool Fesztivál helyszínén, az edzőközpont mellett délelőtt 11 órától este 11 óráig minden féle programok, események, versenyek, játékok lesznek családoknak. A fesztiválon befolyó összeget az alapítvány kapja majd, akik a sport-projektjeikre és a 37 befogató központjukra fordítják azt, ezzel 2000 gyermeknek segítve.
Meddig juthat el a Real Madrid Alapítvány?
Igazából nagy örömmel dolgozom az alapítvány alkalmazottjaival. Az általuk rendkívül hátrányos helyzetű területeken végzett munkának hála szétszakadt családokat hoztak újra össze, kimenekítettek gyermekeket extrém helyzetekből, az utcáról. A cél az, hogy annyi ilyen családot érjünk el, amennyit csak lehet, és hogy megerősítsük ezeket a projekteket. 2010-ben 9 országban voltunk jelen. A projektek megbízhatósága és elfogadottsága világszerte vitathatatlanul erős.
Bejárta a világot, tegnap Motrilban volt az alapítvánnyal. Mit mondanak a gyerekek? Aggódnak az első csapatért?
Persze. Ők is madridisták. A srácok az iskoláinkban nagyon kíváncsiak, hogy végül leigazoljuk-e Mbappét, vagy nem. Nagyon várják. Ez logikus. Figyelnek mindenre, ami a Real Madriddal történik. Ez a csapat mindig reményt visz a világba, a Real Madrid szeretete örök.
Látja a szurkolók izgatottságát az új projekt kapcsán?
Mindenhol. Vágyakozást és reményt látok. A csapat eléri, hogy a szurkolók újra és újra látni akarják őket. A Real Madridot akarják.
És milyennek látja a helyzetet Butragueño?
Optimistának kell lennünk, de türelemre is szükség van. Ez egy új projekt, a jó dolog pedig az, hogy a remény jelen van.
Van olyan gyerek ezekben az iskolákban, aki bejut a Real Madrid akadémiájára?
Nem ez a cél. A legfontosabbak a társadalmi szempontok, hogy foglalkozzunk a 7-17 éves gyerekekkel. Amikor felnőnek, megtalálják az útjukat. A legfőbb célunk nem az, hogy játékosokat találjunk, hanem az, hogy segítsünk a gyermekeknek beilleszkedni a társadalomba. A gyerekek fejlődését akarjuk elősegíteni. A legjobb hír, amit nemrég kaptunk, hogy a gyerekek iskolai eredményei is javuló tendenciát mutatnak. A szülők is beszállnak a munkába, hallgatnak ránk és segítenek a gyerekeknek. A szülők fejlődése is szembetűnő.
Látható, hogy örülnek a Real Madrid győzelmének?
Igen. Azt akarják, hogy a Madrid jól teljesítsen, öröm járja át őket, amikor a csapat nyer. Ők is ugyanolyan szurkolók, mint bárki más.
Az ön által végzett munka, utazni az alapítvány nevében és iskolákat látogatni, eléggé messze áll a profi futballtól, amiről ismertté vált…
Büszke vagyok a munkára, amit az alapítvány munkatársaival együtt végzünk, és arra is, hogy velük dolgozhatok. Igazság szerint rendkívüli módon lefoglal ez a munka.
Vinícius: Zidane segít fejleszteni a befejezésemet
Miben fejlődtél leginkább az első spanyolországi idényed során?
Szerintem mindenben sokat fejlődtem. Amikor megérkeztem, teljesen más játékos voltam, mint most. Rengeteget tanultam az edzői stábtól, minden edzőmtől. Taktikai szempontból is sokat fejlődtem. Kevesebb labdavesztés, nagyobb nyugalom a rögzített helyzeteknél. Nagyon inspiráló a legjobbak között lenni.
Sokszor szóba jött az elmúlt időszakban az, hogy milyen döntést hozol akkor, amikor a cselezés, passzolás és lövés között kell választanod. Hogy kezelted ezt, illetve dolgozol rajta?
Igen, rajta vagyok. Minden edzés végén plusz munkát végzek ezzel kapcsolatban. Egyfelől Zidane az, aki edzés után segít fejleszteni a befejezésemet, másfelől pedig a játékosok is tanácsokat és ötleteket adnak.
Mondta valaki, hogy kevesebb csel és több passz?
Az edzői stáb sok szabadságot ad nekem. Amikor először megérkeztem, már tudtam, hogy megvan a megfelelő pillanat a cselezésre és a labda előre juttatására. Úgy gondolom, hogy jól olvasom a játék ezen részét. Néha hibázom, de egy korombeli játékosnál ez normális.
Mennyire zavart, hogy három edződ is volt egy idény alatt?
Rossz, ha sok a változás. De a hozzám hasonló fiatal játékosoknak jó is egyben, hiszen minden edzőtől tanulhatsz valamit.
Csalódást keltő idényen van túl a Real Madrid. Hamar kiszálltatok a bajnoki címért folytatott harcból és a BL-ből is. Negatív hatással volt ez rád, vagy lehetővé tette, hogy a saját stílusodban játssz.
A Flamengóból való érkezésem pillanatától kezdve játszani akartam. Mindig segíteni akarom a csapatot. Abban a pillanatban a csapatnak egy olyan játékosra volt szüksége, aki előre tudja juttatni a labdát és átcselezi magát az ellenfeleken. Szóval minden könnyedén ment, mivel mindenki bizalmat szavazott nekem a klubnál.
Nehéz ilyen sok sztár között boldogulni?
Nem igazán. A klubnál mindenki, például Marcelo és Casemiro is sokat segített nekem abban, hogy nyugodt legyek és csak a játékra koncentráljak. Ezt is tettem. Így sokkal természetesebben jön minden.
Mi volt az első dolog, ami végigfutott a gondolataidban, amikor beléptél a szupersztárokkal teli öltözőbe?
Egy kicsit nyomasztott a dolog. De amikor megérkeztem, nem sokan voltak ott, mert épp zajlott a világbajnokság. Csak Bale és Benzema volt a központban. Mindketten nagyszerűen bántak velem, szeretettel fogadtak. Az volt a gond, hogy nem volt ott Casemiro és Marcelo sem. Az elején nehéz volt, mert egyetlen szót sem értettem spanyolul.
Ki vett a szárnyai alá?
Karim. Az első naptól kezdve ellátott tanácsokkal, mindig figyelt rám. Mindig másokra gondol, minden tőle telhetőt megtett, hogy segítsen nekem. Az Atlético elleni derbi elég rosszul sikerült meccs volt számomra, eladtam a labdát és gólt kaptunk. Karim odajött hozzám és azt mondta, hogy egy öt percre álljak át a csatár posztra és nyugodjak meg. Ezzel adott időt nekem, hogy újra visszarázódjak a meccsbe.
Sokkal jobban bejárod a pálya szélét, mint korábban. Több mozgást igényel az itteni játék?
Igen. Sokat van a labda a csapatnál, az ellenfelek pedig nagyon szervezettek. Ha csak álldogálsz, egyedül maradsz, a labda nem jön, így pedig nem tudsz sok mindent csinálni.
Egyetértesz azzal, hogy Brazíliában könnyebb játszani, nagyobb a terület?
Ez mérkőzéstől függ. Szerintem Spanyolországban nagyobb területet hagynak, mint itt. Itt nem hagynak félrenézni. Ott viszont nagyon szervezettek, követik a taktikai utasításokat. De ha egy csapat gyorsan tudja járatni a labdát, akkor gyakrabban vannak lehetőségei. A Real Madridnak és a Barcelonának például sok területe van. És mivel kiváló játékosok játszanak ezekben a csapatokban, sok gólt is szereznek. Ezért is ez a világ legnagyobb klasszikusa.
Eden Hazard érkezése azt jelentheti, hogy átkerülsz a jobb oldalra. Gondot jelentene ez neked?
Ez majd Zidane döntésén múlik. Egy kicsit nehezebb dolgom lesz, de semmilyen problémám nincs ezzel.
Az idény elején pályára léptél a Barcelona ellen és brillíroztál. A következő meccsen már egyértelműen figyeltek rád. Érezted ezt?
Amikor megérkeztem, nem ismertek. Háromszor játszottam ellenük. A harmadik meccsen már teljesen másképp kezeltek.
Nem engedték, hogy elfuss a szélen?
Lezárták a területet. De végül mindig volt egy kicsi. Mindkét csapatnál fontos a labdatartás, ha pedig elveszítik a labdát, mindig van egy kis terület.
A Real Madrid szepte…
A Real Madrid szeptember 14-ig nem játszik hazai pályán a bajnokságban, tekintettel az építési munkálatokra. Ezzel a Bernabéu-kupa megrendezése is veszélybe került, amelyet így vélhetően nem fognak megtartani.
Antonio Pintus elhag…
Antonio Pintus elhagyta a Real Madridot. Az erőnléti edző az Interbe távozott, ahol Antonio Conte munkáját fogja segíteni. A klubváltás oka az volt, hogy Zidane és a szakember kapcsolata megromlott.
Ceballos: Olyan helyen akarok játszani, ahol értékelnek
Mennyire jó érzés, hogy itt a medál a nyakadban? Mit jelent ez számodra?
Nagyon boldog vagyok, mivel rengeteg munkát fektettünk abba, hogy megnyerjük ezt a trófeát, így most duplán boldog vagyok. Nagyszerű, amit elértünk.
Két éve te voltál a torna legjobbja, de lemaradtál a trófeáról. Ez az év jobban sikerült?
Elég szerencsés voltam ahhoz, hogy részt vegyek két U21-es Európa-bajnokságon is, az egyiket megnyertem, a másikon pedig a legjobb játékosnak választottak. Nem panaszkodom. De kétségtelen, hogy ha választani lehetne, akkor a torna legjobbja címet odaadnám a másik első helyért. A legfontosabb a futballban az, hogy mindig megadja a második esélyt, most pedig képesek voltunk visszavágni a németeknek.
Sokat változtál az elmúlt két évben?
Úgy érzem, hogy játékosként és emberként is érettebb lettem. Ez is segített abban, hogy ilyen nagyszerű tornám legyen. Nagyon magabiztos vagyok, még annak ellenére is, ahogy a szezon végződött számunkra. Már alig várom, hogy elkezdődjön a La Liga. Van egy olyan érzésem, hogy ez az én évem lesz.
Hogy reagált a csapat az olaszok elleni győzelemre?
Nagyszerű első fél órát produkáltunk, de hatalmas nyomással kellett megküzdenünk a mérkőzés hátralévő részében. A 3-1-es eredmény után nőtt az önbizalmunk és az optimizmusunk. Látszott, hogy egyre jobbak vagyunk, a torna végére pedig olyanok voltunk, mint egy ciklon.
Tudtátok, hogy az egész ország mögöttetek állt?
Tudom, hogy Spanyolország az első naptól kezdve mögöttünk állt, de szerintem végül az egész kontinens csodálta a játékunkat.
Mennyire volt fontos az Európa-bajnokság megnyerése egy ilyen nehéz év után?
Nagyon vártam, hogy játszhassak a tornán. Az első pillanattól kezdve azt mondtam Luisnak, hogy számoljon velem, a része akartam lenni ennek a nagyszerű tornának. Most több okból is boldog vagyok: a részvétel miatt, a jó játékom miatt, illetve azért is, mert megnyertük a sorozatot.
Kétségtelen, hogy az U21-es Eb remek lehetőség, hogy a fiatalok megmutathassák, mit tudnak.
Egy ilyen esemény kihathat az egész életünkre. Mindenkinek jó szerződései vannak jó csapatoknál, de ez a trófea már mindig a miénk lesz. Minden csapattársamnak megköszöntem.
Korábban azt mondtad, hogy Zidane szereti a focit és nézi ezt a tornát. Mit tartogat számodra a jövő?
Úgy képzelem, hogy nézte, de egyértelmű elképzelései vannak, mind tudjuk, hogy mit gondol. Most eljött a pihenés ideje, ki kell kapcsolnom egy ilyen idény után, a következő hetekben pedig ráérünk a jövőmről gondolkodni.
A következő idényben fontos játékos akarsz lenni, bárhol is játssz?
Igen, a legfontosabb dolog az életben az, hogy boldog légy, ez pedig akkor történik meg velem, ha évente 40 meccsen lépek pályára. A célom a következő idényre, hogy elérjem ezt a számot, és mindig jól érezzem magam. Az, hogy erre hol kerül sor, nem számít, de olyan helynek kell lennie, ahol értékelnek.
Bizonytalan a jövőd a Real Madridnál, egész Európából figyelnek téged más klubok. Melyik bajnokság a legvonzóbb számodra?
Jelenleg nincs preferált célpontom. Azt tudom, hogy élvezni akarom a következő évet, és nyitott vagyok új kihívásokra. Szeretnék új dolgokat kipróbálni.
Most, hogy végeztél a korosztályos válogatottakkal, a következő állomás a felnőtt csapat. Gondolsz arra, hogy ott lehetsz a 2020-as Európa-bajnokságon?
Voltak jó meccseim a felnőttekkel és a fiatalokkal is. Ez a generáció és a jelenlegi első csapat is sok örömet okozhat a spanyol futball számára. Nincs kétségem afelől, hogy ezek a játékosok megnyerhetik az Európa-bajnokságot és a világbajnokságot is.