Gy. András

Közel negyven év eltelt azóta, hogy edzette Rafa Benítezt a Real Madrid U19-es csapatában. Most, hogy õ a Real Madrid új edzõje, gondolja, hogy emlékszik Önre?
Nagyon remélem! (nevet) Gondoltam rá, hogy elmegyek egy edzésre vagy a Bernabéuba, hogy találkozzunk. Nagyon érdekes lenne õt munka közben látni a pályán és találkozni a többiekkel, mint pl. Agustín Herrerín. Nem tudom, hogy bemehetnék-e egyáltalán, nagyon sok év eltelt már, amióta utoljára jártam arra. Akármikor, ha elmegyek az Arcipreste de Hita Hotel mellett Navacerradában, ahol régen az elsõ csapat szokott megszállni, mindenki megismer. De változnak az idõk, már nyugdíjba vonultam.

De nem minden nyugdíjas mondhatja el magáról, hogy edzette a Real Madridot…
Ezt csak a körülmények szülték. Úgy gondolom, hogy Benítez megérdemli, hogy visszatérjen az otthonába. Jó edzõ, ahogy ezt már sok együttesnél meg is mutatta. Én például sokkal jobban kedvelem, mint Ancelottit.

Lehet, hogy ha a fiatal Ancelottit edzette volna, akkor ugyanannyira kedvelné, mint Rafát?
Nem, nem. (nevet) Nézze. Én nem azt mondom, hogy rossz edzõ lenne, egyszerû nézõként beszélek. Azt gondolom, hogy néhány öltözõben szükség van az erõs kézre, a tekintélyre. Amikor edzõ voltam, már hétfõn nem volt hangom a sok ordítástól.

Milyen volt Benítez játékosként?
Tehetséges volt. Középpályásként játszott. Hogy õszinte legyek, sosem merészkedett elõre.

Kezdõ volt a kezei alatt, vagy a padot melegítette?
(nevet) Játszania kellett.

Amikor az U19-es csapatban játszott, észrevette bármi jelét annak, hogy õ is edzõi pályára lép majd?
Az igazat akarja hallani?

Igen.
Nem emlékszem. (nevet) De komolyan. Arra emlékszem, hogy egy rendes srác volt, õ volt a jók egyike abból a csapatból. Remek kapcsolatot ápoltam az édesapjával, mivel a szülei minden nyarat a szülõvárosom közelében töltöttek.

Mire emlékszik még azokból az idõkbõl?
Szép idõk voltak. 1975-ben szereztem meg az edzõi képesítésemet. Három csodás évet töltöttem el Rafa Benítezzel és a többiekkel, mint például José Manuel Ochotorena, Agustín, López Melero, Francisco Pineda, illetve sokan mások, de nézzék el nekem, a memriám már nem a régi. Azóta rengeteg dolog változott. Akkoriban minden csütörtökön játszottunk egy minimeccset az elsõ csapat ellen, a mai világban ez már elképzelhetetlen lenne. Nem azt mondom, hogy jobb vagy rosszabb volt, csak más idõk jártak Molowny vagy Muñoz alatt…

Gondolja, hogy Benítez sikeres lesz a Madriddal?
Õ olyasfajta edzõ, aki keményen dolgozik és nem fél szigorú lenni a játékosokkal, ha erre van szükség.

Gondolja, hogy azokból lesznek a legjobb edzõk, akik játékosként is megtapasztalták a legmagasabb szintet?
Rafa nem játszott a legjobbak között, de ez semmit nem jelent. Tövirõl hegyire ismeri az öltözõket, a mûködést, hiszen azóta, hogy 13 éves korában elõször szerepelt a klub által szervezett egyik tornán, a futballban él, mindent magába szívott, ami a játékkal kapcsolatos. Örülök, hogy egy ilyen erõs és nagyszerû klub, mint a Real Madrid, visszatér a gyökereihez, azokhoz, akik kívülrõl-belülrõl ismerik a klubot, azokhoz, akik korábban itt nevelkedtek.

A korábbi kapusoknak feltett kérdések:

Valóban szüksége van a Real Madridnak De Geára?

A kapusposzt Keylorral és Casillával megfelelõen le van fedve?

Miguel Ángel:
„Személy szerint úgy gondolom, hogy nem jó ötlet egyszerre ennyi kapust idehozni.”

„Navasnak játékidõre van szüksége; megvan a tudása ahhoz, hogy ellássa ezt a feladatot. Casilla esetében pedig meg kell várnunk, hogy tudja-e kezelni a nyomást.”

Araquistain:
„Lehet, hogy jobb kapus, de figyelembe kell venni, hogy mennyi pénzt kell megmozgatni érte.”

„Casilla és Keylor rendelkeznek a kellõ tudással ahhoz, hogy játszanak. Úgy gondolom, hogy a kapusok körüli felfordulás már túlzás.”

Junquera:
„Nem, nincs szükség másra. Nagyszerû kapus, de jobb lenne még egy évet várni.”

„Úgy gondolom, hogy a jelenlegi kapusokkal a poszt teljesen le van fedve.”

Jaro:
„Valóban szükség van erre, figyelembe véve a többi poszt esetleges hiányosságait?”

„Nagyon kedvelem Casillát. Nem tudok sokat De Geáról, de szerintem a kapusposzt rendben van.”

Buyo:
„A Madrid egy nagyon igényes klub, mindig a legjobbat akarják, most De Geát.”

„Ha nem érkezik, a csapat nem fogja megszenvedni a hiányát. A kapu megfelelõ védelem alatt áll. Mindketten megbízható kapusok, megvan bennük a kellõ tehetség.”

Vicente: 
„Ha 2016-ig nem érkezik, az nem nagy ügy. A United nem akarja elengedni.”

„Egyikük sem garantált kezdõ, ha pedig David érkezik, nem tudjuk mi történik, hiszen sem Casilla, sem Keylor nem szeretné a padot koptatni.”

Agustín:
„Az edzõi stáb tudni fogja, hogy mire van szükség. Ha a csapat úgy mûködik, ahogy kell, akkor a kapussal sem lesz gond.”

„Ha valaki tényleg azt gondolja, hogy szükség van rá, akkor ez mit mondd el a többiekrõl? Jelenleg két kiváló kapusuk van.”

Maté:
„A Madridnak szüksége van egy marketing-igazolásra.”

„Nincs értelme annak, hogy leigazolják Casillát, majd De Gea után mennek.”

Kedves Zaragoza-barátok!

A mai egy rendkívül érzelmes nap számomra, hiszen a Real Madrid játékosa lettem.

Rendkívüli módon örülök, hogy megtettem azt a lépést, amelyrõl a világ összes profi labdarúgója álmodik: a Real Madridba igazoltam.

Egyszerre szomorú is vagyok, hiszen ez a váltás azt is jelenti, hogy nem léphetek pályára többet nevelõegyesületem színeiben. Ez a klub gyerekként befogadott, segített, hogy játékosként és emberként is fejlõdjek. Nagyon büszke vagyok arra, hogy itt játszhatok, hogy viselhettem a nevetekben a kapitányi karszalagot.

Szerencsére egy olyan egyezség született, amely lehetõvé teszi, hogy még egy idényt a klubotokban tölthessek. Ezúton is köszönöm a Real Madridnak a nagylelkûséget, hiszen így egyszerre biztosítják azt, hogy tovább fejlõdhessek, illetve segítsem a Real Zaragozát visszatérni a méltó helyére, vagyis az elsõ osztályba. Ettõl a pillanattól kezdve, így is bizonyítva a felétek érzett hálámat, semmi másra nem fogok koncentrálni, csak erre a célra.

Jesús Vallejo