Sergio Ramos: “Di Ma…
Sergio Ramos: “Di María tudja, hogy milyen máshol és milyen Madridban lenni. Nem hiszem, hogy el akarna menni. Ha rajtam múlna, én élete végéig a csapathoz kötném.”
Keylor: Megpróbálok tanulni Ikertõl
Hála: „Számomra nagyon különleges nap a mai, mivel szerettem volna már köszönetet mondani mindenkinek, aki minden jót kívánt nekem, illetve természetesen Istennek, hogy valóra váltotta az álmaimat. A Levante csapatában eltöltött idõ életem egyik boldog szakasza volt, segített, hogy emberként, illetve sok más módon is fejlõdjek, mindig, minden ajtó nyitva állt elõttem. Csak annyit mondhatok, hogy köszönöm a szurkolóknak és mindenkinek a csapatnál. Teljes szívembõl azt remélem, hogy a csapat az elsõ osztályban marad. Itt szerepeltem, amikor behívtak a Costa Rica-i válogatottba, vagyis ezért is jár a köszönet. Remélem, hogy a klubbal és a várossal is jó marad a kapcsolatom, most is tárt karokkal fogadtak. Soha nem fogom elfelejteni, hogy a Levante hozott fel a másodosztályból.”
Szuperkupa: „Tudom, hogy mire vagyok képes, keményen kell edzenem. Nyugodt és elégedett vagyok. Meg akarom hálálni a Real Madrid bizalmát, hiszen nagyon barátságosan fogadtak.”
Levante: „Mindenre, amit a Levante csapatában tettem, szeretettel fogok emlékezni, örök barátokat szereztem itt. A Madridnál családtagként kezelnek, szeretném velük kiélvezni életem ezen új szakaszát.”
Távozás: „Nagyon jó volt hallani elõször a hírt. Az elsõ dolgom az volt, hogy hálát adtam Istennek, mivel arról álmodtam, hogy megcsörren a telefon és ezeket a szavakat hallom, vagyis meglehetõsen érzelmes pillanat volt. Aztán amikor jobban belegondoltam, csak még jobb lett. Ezekért a dolgokért érdemes csinálni, sosem szabad feladni, mert az álmaid valóra válhatnak.”
Ancelotti elsõ számú kapusa: „Arról tudok beszélni, amit eddig tapasztaltam. Számomra nagyon megérte, hogy Madridba jöjjek, a jövõt pedig senki nem tudja megjósolni. Jelenleg azért vagyok itt, hogy jól szórakozzam a Levante szurkolói között, a jövõt pedig majd meglátjuk. Csak Ancelotti tudja, hogy ki lesz a kapus. Én tisztában vagyok a dolgommal, nem gondolok másra. Bármi történjék, nyugodt vagyok, mivel keményen dolgozom.”
Casillas: „Amikor megláttam a csapattársaimat, az egekbe magasztaltam õket. Nehéz pillanataim voltak Munúával, minden egyes nap próbáltam jobbá válni, úgy döntöttem, hogy sosem adom fel és úgy dolgoztam, mintha minden meccsen kezdõ lennék. Mindig felelõsségteljesen álltam bárki elé, azt fogom csinálni, amit mindig. Megpróbálok tanulni Ikertõl, száz százalékot kell adnom.”
Madrid: „A világbajnokság egy nagyszerû lehetõség arra, hogy képviseld a hazádat, én pedig végig nyugodt voltam, megpróbáltam koncentrálni a sorozat minden egyes pillanatában. Amikor elõször megláttam magam a mezben, végigfutott az agyamon a gyerekkorom, a családom, a feleségem és minden, ami addig a napig vezetett. A Real Madridnál hatalmasak az elvárások, én pedig tudom, hogy képes vagyok a legjobbamat nyújtani.”
Ancelotti: Már tudom, hogy ki lesz az elsõ számú kapus
Ancelotti:
„Van egy kis elõnyük, mivel gólt kell szereznünk a Calderónban. Meg fogjuk próbálni és gólokat fogunk lõni. Ha meg tudjuk ismételni a mai teljesítményt, akkor meg fogjuk nyerni a Szuperkupát.”
„A csapat remekül játszott. Az elsõ félidõben nem volt meg a kellõ sebesség, de a második már jobban sikerült. Végig mi irányítottuk a meccset, nyomás alatt tartottuk az ellenfelet, jól játszottunk. A három középpályás remekül teljesített.”
„Cristiano fájdalmat érzett a bal térdében, és nem mozgott kényelmesen a pályán. Holnap [ma] vizsgálatoknak vetjük alá. Elsõre nem tûnik olyan súlyosnak.”
„Ahogy mindig mondom, Di María a Real Madrid játékosa, én pedig úgy használom õt, ahogy szeretném, úgy, ahogy szerintem használnom kell. Õ a Real Madrid egyik legjobbja. Lehet, hogy Simeone szerint õ a legjobb, de õ megfeledkezett a legutóbbi aranylabdásról vagy Bale-rõl. De Di María a legjobbjaink között van, szerencsés vagyok, hogy edzhetem.”
„James jól teljesített. A második félidõben a csapat gyorsabban játszott, nagyobb intenzitással. Megszerezte elsõ gólját a csapatban, ez pedig magabiztosságot kölcsönöz neki.”
„Amikor betaláltunk, domináltuk a meccset. Nem volt szükség támadó középpályás beállítására, mivel volt már néhány a pályán. Hibáztunk egy elveszett labdánál, nem fedeztük jól a területet, Ikernek esélye sem volt ebben a helyzetben, mivel ott volt elõtte egy játékos. Már eldöntöttem, hogy ki lesz az elsõ számú kapus, de nem árulom el.”
„A kezezést nem láttam. Egyértelmû, hogy hátrányosan érint minket, de errõl nem érdemes beszélni. Nem volt könnyû meccs játékvezetõi szempontból.”
„Nem lepett meg az Atlético játéka. Mindig ilyen intenzitással, ilyen agresszívan játszanak. Nincs ebben semmi újdonság.”
James:
„Boldog vagyok, hiszen errõl a napról álmodtam. Gólt szereztem, de gyõzni akartunk, ami nem sikerült. Lépésrõl lépésre haladok, folyamatosan jobb leszek. Remélhetõleg még sok gólt szerezhetek majd.”
„A gyõzelem ott volt a levegõben, de most a Calderónban is gyõznünk kell. Türelmesnek kell lennünk, keresnünk kell a szabad területeket, sokat kell passzolnunk és gólt kell szereznünk. Gyõzni fogunk kimenni a pályára, hiszen nagyszerû csapat vagyunk. Remélhetõleg ott is betalálok majd és gyõzelemhez segítem a csapatomat.”
„Cristiano érzett valamit meccs közben, remélhetõleg nem súlyos.”
Ramos:
„A csapat remekül játszott, de sajnos az utolsó percekben kiélezetté vált számunkra a párharc. Az 1-0 talán igazságosabb eredmény lett volna. A párharc még nyitott, gyõzni megyünk a Calderónba. Egyetlen hiba a gyõzelmünkbe került, keményen kell dolgoznunk és biztosítanunk kell, hogy ez nem történik meg újra.”
„Az Atlético remek szezont produkált tavaly, mindig megnehezítik az ellenfelek dolgát. Mindig minden labdáért odateszik magukat. Készen kell állnunk a visszavágóra. Lehet, hogy kéz volt, de nem foglalkozhatunk egyetlen esettel, néha a bírók ellened fújnak, néha nem. Õk is emberek, hibázhatnak.”
„Reméljük, hogy Cristiano a csapattal lehet pénteken. Egyértelmû, hogy Di María tavaly remekül játszott, a szurkolók pedig nagyon szeretik. Szerintem James jól mutatkozott be.”
Xabi Alonso:
„Úgy gondolom, hogy jobban is alakulhatott volna a meccs, de még nyitott a párharc. A visszavágón egy 0-0-s döntetlen nekik kedvez, vagyis gólt kell szereznünk a Calderónban.”
„Nagyszerû játékosokkal könnyen megértitek egymást, Kroos is ilyen. Fiatal kora ellenére a legmagasabb szinten szerzett tapasztalatokat, kiváló igazolás.”
Végeredmény:…
Végeredmény: Real Madrid – Atlético Madrid (1-1). Gólszerzõk: James Rodríguez, illetve Raúl Garcia.
Az ESPN szerint Khed…
Az ESPN szerint Khedira a Bayern Münchenben szeretné folytatni pályafutását és megkérte ügynökeit, hogy tegyenek meg mindent az ügy érdekében.
Simeone: Nem túl ésszerû, hogy most van a döntõ, de a TV-k fizetnek
Mi a valós helyzet az Atléticóval?
A célunk, már ha a Szuperkupáról beszélünk, akkor az, hogy megpróbáljuk a saját játékunkat játszani, a meccset a kívánt mederbe terelni és megnyerni. Ha a bajnokság a kérdés, akkor az új igazolások, az erõsítések nagy változást jelentenek, hiszen normális esetben négy változás is lesz a tavalyi csapathoz képest. Rövid az idõ. Figyelnünk kell a Sevillát, a Valenciát, a Bilbaót, és meg kell küzdenünk velük a BL-t érõ helyért.
Hogy látja a csapatot a Madriddal összehasonlítva?
Hét vagy nyolc játékost vettünk 95 millió euróból, õk kettõre költöttek ennyit. Van különbség. De ebben a klubban mindig megvolt a kreativitás. Még mindig keresünk. Nem kétséges, hogy még lesz érkezõ és távozó is. Csapatot formálunk, de még nincs meg a 11, aki játszani fog, csak 18-20 játékos, akik bevethetõk.
Még mindig keserû a tavalyi Szuperkupa?
Ez a sorozat leginkább gazdasági jelentõségû. Két meccset lejátszani a bajnokság elõtt nem túl ésszerû, de a televíziók fizetnek. Egy döntõ az egy döntõ, nem kettõ. Tavaly közel voltunk. Most nagy erõfeszítésre lesz szükségünk.
Nincs Diego Costa.
A csapat felépítése nem változik. Az igyekezet és az agresszivitás ugyanúgy meglesz, mivel ez a csapat alapja. Ez adja meg a stabilitást ahhoz, hogy ugyanabban a stílusban játszhassunk tovább. Mandzukic nem ugyanúgy játszik, Griezmann hasonló, Jiménez pedig valahol a kettejük között van. Talán hasonlít leginkább Costára, de második csatárként is tud játszani. Az lép pályára, aki a leginkább megnyugtat minket.
A Real Madrid?
Jobb csapat, mint tavaly. Ez kétségtelen.
Ki játszik a kapuban?
Moya. Oblack nemrég érkezett. Csak azt nézem, hogy mi a legjobb a csapat számára.
Francia hírek szerin…
Francia hírek szerint a PSG és a Real Madrid szinte már mindenben megegyezett Di María kölcsönadásáról, az utolsó kérdéses pont az ár.
Miért kellene elfogadnia a Madridnak a Di Maríáért érkezõ ajánlatot?
Egy bankrobbantásra kész Manchester Uniteddel a láthatáron a Real Madrid nagyon különleges helyzetbe került Di María ügyében.
A Daily Mail szerint a United 125 millió eurós befektetést sem sajnálna arra, hogy az argentin szélsõt az Old Traffordra csábítsa. Nagyjából 60-65 millió eurót szánnának az átigazolására, a fennmaradó összeg pedig a játékos ötéves fizetését jelentené, évente nagyjából nettó 9 millió eurót.
Ezt a fenyegetõ ajánlatot Luis van Gaal és Ed Woodward készíti elõ, akik elkeseredetten keresik a lehetõségét, hogy világsztárral erõsítsék a csapatot. De az ajánlatot – amint hivatalos lesz – a Real Madridnak el kellene fogadnia, feltéve, hogy a játékos is át akarja tenni a székhelyét Angliába.
Gondoljuk ezt át: Mennyire gyakran fordul elõ egy európai elitklubbal, hogy ennyire komoly összeg fejében el tud adni egy elégedetlenkedõ játékos anélkül, hogy egy közvetlen riválist erõsítene vele?
Tipikus eset, hogy ha az átigazolási piac nagykutyái között vagy, akkor szintén a nagyágyúk azok, akik rendelkeznek megfelelõ anyagi forrásokkal egy ilyen üzlethez. Akár saját bajnokságodban, akár a Bajnokok Ligájában futhatsz össze a vevõvel, rendkívül nehéz úgy eladni egy szupertehetséget, hogy azzal nem egy közvetlen rivális erõsítését kockáztatod.
Ez a mostani eset ezért is egyedi.
A Manchester United épp szenved, az európai futball pedig a sport egyik legnagyobb, legbefolyásosabb, financiálisan legerõsebb klubját fogja nélkülözni a kontinens legcsillogóbb színpadáról: a Bajnokok Ligájából. És Van Gaal taktikai zsenialitása ellenére is kemény év elé néz a United.
A Real Madrid épp ezért olyan helyzetben van, hogy egy földöntúli összeg fejében eladhatja Di Maríát egy olyan csapatnak, akikkel a következõ 12 hónapban (vagy még ennél is hosszabb ideig) tétmérkõzésen biztosan nem találkoznak. Az egyetlen lehetséges gát persze maga az argentin, vagyis az, hogy õ ki akar-e maradni a Bajnokok Ligájából erre az idõszakra.
A Real Madrid persze nem mondhatja, hogy nem hiányozna neki Di María. Egyértelmûen hiányozna.
Egyedülálló futómennyisége, fáradhatatlansága, illetve az, hogy saját magát a többiek segítése mögé helyezi, a 26 éves játékost a Real egyik alapvetõ építõkockájává tette.
Egy korábbi írás azt fejtegette, hogy a Real Madrid könnyen beleeshet egy újabb Makelele-hibába. Ugyanez a szerzõ sajnálkozott James és Kroos érkezésén, de Florentino Pérez ezeket az üzleteket nyélbe ütötte. Hogy igazolva legyen az elnök döntése, Carlo Ancelottinak nincs más lehetõsége, mint a csapatba építeni a 83 millió fontos középpályás erõsítést. Di María, Khedira és mások helyének kockáztatása a kezdõben ennek csupán természetes következménye.
Ancelotti azzal is tisztában van, hogy egy eleve vesztett csatával néz szembe akkor, amikor mind a nyolc középpályásának igényeit ki akarja elégíteni megfelelõ mennyiségû játékidõvel. Véleményem szerint ez káros lesz a Real Madrid számára. A Sevilla elleni gyõzelem is tökéletesen megmutatta: nyolc nem fér három helyre.
A sztárjátékosok igénylik a játékidõt. A sztárjátékosok kezdõk akarnak lenni. A sztárjátékosok csillogni akarnak.
Az elégedetlen játékosok, akik karrierjüket érzik veszélyben, magukkal hozzák a széthúzást. Az óra Gareth Bale tavalyi érkezése óta ketyeg. A Real Madrid pedig legkevésbé sem akarja, hogy a csapatban ugyanolyan problémák adódjanak, mint a galaktikus korszakban, a 2003-2004-es szezonban. Az elégedetlen sztárok senkinek nem segítenek, õk jelentik az egyenes utat egy olyan csapat felé, amelybõl hiányzik a tûz.
Tavaly láthatta Ancelotti, hogy Xabi Alonsónak és Modricnak mennyi játékidõre volt szüksége. Azzal is tisztában van, hogy Rodríguez és Kroos csak hátráltatva lesznek, ha folyamatos rotációra kényszeríti a középpályás hármast, vagyis csak folyamatos játék és szerep válik az új sztárok hasznára.
Ez persze nem lenne probléma, ha Pérez és a Real Madrid képes lettek volna visszafogni az irányú vágyukat, hogy (teljesen felesleges) átigazolási bombákat robbantsanak. Ezen persze most már kár rágódni, Ancelottinak és játékosainak meg kell próbálniuk elérni, hogy klubjuk pazarló magatartása ne menjen az eredményesség rovására.
Sajnálatos módon úgy tûnik, hogy Di María eladása ennek a folyamatnak a része lesz. De legalább egy olyan klubhoz megy, ami nem árthat a Real Madridnak, ez pedig egy kicsit tompítja a pofont.
Dudek: „A Madrid sze…
Dudek: „A Madrid szerencsés, hogy ilyen kiváló kapusai vannak. Diego López elment a Milanba, mert két remek kapusnak még van hely, háromnak már nincs. Úgy gondolom, hogy nagyon jó két ilyen szintû kapusra támaszkodni. Keylor remek világbajnokságot zárt, nagy az önbizalma. Ez jó a Madridnak.”
A Real Madrid ismét elköveti a Makelele-hibát?
Angel Di María volt a meccs embere a Bajnokok Ligája döntõjében. Az elõzõ szezonban taktikai szempontból kulcsfontosságú volt a Real Madrid számára, figyelembe véve, hogy eredeti posztja helyett mélyebben játszott és a középpálya bal oldalán tûnt fel. Korábban sok pletyka látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy távozik, ám megvolt benne a szükséges profizmus és ego ahhoz, hogy játékát a csapat számára alapvetõ fontosságúvá tegye.
Úgy tûnik azonban, hogy jutalma a kispad lehet, esetleg az eladás, a Daily Mail szerint pedig az érte folytatott harc befutója a Manchester United lehet.
Ez a Real Madrid könyörtelen logikája. Hálából sosem tart meg egy klub egy olyan játékost, aki valamilyen oknál fogva hasznavehetetlenné vált – Di María pedig valószínûleg frusztrált lenne, ha maradása esetén nem kapna állandó játéklehetõséget – de az eladásáról szóló döntés vélhetõen az elmúlt húsz év labdarúgásának legrosszabbja lehet.
Mi nem adnánk…
Claude Makelele igazából sosem volt kellõképp értékelve a Real Madridnál, egészen addig, amíg el nem igazolt. Két bajnoki címhez és egy BL-gyõzelemhez segítette a csapatot, ám fizetését nem emelték meg.
Amikor 2003 nyarán emelést kért – amivel lényegében Zidane fizetésének felét kereste volna – a klub elnöke, Florentino Pérez visszautasította és eladta a Chelsea-nek.
A Guardian szerint Pérez egy riportban a következõt mondta: „Nem fejelt jól, keveset passzolt három méternél hosszabban. A fiatalok, akik érkeznek, el fogják feledtetni Makelelét.”
De nem feledtették el. Sõt, hiánya a galaktikus politika bukásának szimbólumává vált. Ahogy Zidane is elmondta egy riportban: „Miért húznál egy újabb réteg aranyfestéket egy Bentley-re, ha közben elveszíted a motort?”
A nagy meccseken a Real egyszerûen nem tudott labdához jutni, hogy azt eljuttassa a sztárokhoz. Ez egészen idén májusig így is volt, amikor végre megnyerték a Bajnokok Ligáját.
Di María a gyõzelem egyik kulcsca volt, nem csak a döntõben, hanem az elõdöntõben is, amikor a Real egy okos kontrajátékra alapozva kiütötte a Bayern Münchent. Nagy mestere a kontrák vezetésének, tökéletesen tisztában van azzal, hogy mikor kell magánál tartania a labdát és mikor kell szabadulnia tõle.
Kihúzódott a szélre, amikor Cristiano bement középre. Õ volt az összekötõ kapocs Xabi Alonso és Luka Modric középpályája, illetve a csatársor között.
Ha kellett, helyettesítette Marcelót a védelem bal oldalán. Taktikai szempontból valószínûleg a keret legfontosabb tagja volt.
A Real nyári érkezõi, James és Kroos tagadhatatlanul kiváló játékosok. A gond inkább azzal van, hogy hova érkeztek.
A Sevilla ellen Rodríguez próbált középen, de Di María szerepében, ebben a kellemetlen párosításban játszani, de valahogy nem érezte jól magát.
Kroos tud mélyen játszani, de ha Modric mellett van, akkor nincs labdaszerzõ a Madrid középpályáján. Ez a Sevilla ellen nem jelentett gondot, de egy Barcelona, Atlético vagy egy nagyobb csapat ellen a BL-ben már jelenthet.
Lehet, hogy nem lenne annyira jelentõs a dolog, mint Makelele esetében, de az biztos, hogy hiányozna a kapcsolattartás a középpálya és a támadósor között: Rodríguez nem egy ide-oda rohangáló játékos.
Azt pedig még nem is említettem, hogy olyan játékosokat tartanak meg, akik nem férnek a csapatba, ezért nem boldogok. Ahogy Di María, Xabi Alonso, Khedira, Isco és Illarramendi sem fér a kezdõbe.
Ez biztosan azt jelenti, hogy egy, vagy két játékos még távozik. Ha pedig az egyik a nem túl bûbájos, ám hihetetlenül hasznos Di María lesz, akkor nehéz elképzelni, hogy a Real Madrid nem az egy évtizeddel ezelõtti hibáját ismétli meg, vagyis eladja a motort, de húz még egy réteg aranyat…