Cristiano a legnépszerûbb
A közösségi oldal vizsgálata azokra az emberekre irányult, akik mind a négy még versenyben lévõ csapatot kedvelték, majd az õ egyéb kedveléseik alapján állítottak sorrendet a kutatást végzõk.
A ma esti összecsapás kapcsán az eredmények kimutatták, hogy Spanyolországban a legnépszerûbb futballista a Real Madrid kapusa, Iker Casillas. Õt a Barcelona két játékosa, Andres Iniesta, és Lionel Messi követik.
A negyedik helyet a madridi és portugál szupersztár, Cristiano Ronaldo foglalja el, aki így nagyobb népszerûségnek örvend, mint például David Villa (5.), Gerrard Pique (6.), Fernando Torres (7.), Carles Puyol (8.) és Cesc Fabregas (10.).
Nem meglepõ, hogy Ronaldo vezeti a listát Portugáliában, de a tény, hogy Olaszországban és Németországban sincs ez másképp, már érdekesebb.
A spanyol régióhoz hasonlóan Portugália tízes listája is tele van hazai játékosokkal, a dobogón Fabio Coentrao és Nani foglal helyet.
A német szurkolók úgy tûnik, kevésbé hûek sajátjaikhoz, hiszen a tízes listájuk alig fele német, közülük Özil végzett a legelõkelõbb helyen, a dobogó harmadik fokát foglalja el Cristiano és Messi mögött.
Az olaszoknál nem túl lojálisak a jelenlegi válogatott egyetlen játékosához sem, ráadásul egyetlen hazai futballista került be a legkedveltebb tíz közé, õ pedig nem más, mint a Juventus legendája, Alessandro Del Piero (6.). Itt is Messi követi Ronaldót a tabella elején.
A vizsgálat eredményeként láthatjuk, hogy a háromszoros aranylabdás, sokak által a világ legjobb játékosának kikiáltott Messit népszerûségben legnagyobb riválisa megelõzi, legalábbis ha az Eb legjobb négy csapatának országát nézzük, biztosan.
A listák:
Németország
1. Cristiano Ronaldo
2. Lionel Messi
3. Mesut Özil
4. Thomas Muller
5. David Beckham
6. Phillip Lahm
7. Kaká
8. Lukas Podolski
9. Bastian Schweinsteiger
1o. Fernando Torres
Olaszország
1. Cristiano Ronaldo
2. Lionel Messi
3. Kaká
4. David Beckham
5. Fernando Torres
6. Alessandro Del Piero
7. Andres Iniesta
8. Wayne Rooney
9. Steven Gerrard
10. David Villa
Portugália
1. Cristiano Ronaldo
2. Fabio Coentrao
3. Nani
4. David Luiz
5. Lionel Messi
6. Rui Costa
7. Kaká
8. David Beckham
9. Hulk
10. Andres Iniesta
Spanyolország
1. Iker Casillas
2. Andres Iniesta
3. Lionel Messi
4. Cristiano Ronaldo
5. David Villa
6. Gerrard Pique
7. Fernando Torres
8. Carles Puyol
9. Kaká
10. Cesc Fabregas
Arbeloa: Mi tudjuk, hogy mi a legjobb nekünk
„Játszottam Angliában, tudom, hogy milyen típusú játékot szeretnek: nyitott, sok helyzettel tarkított. Talán ha a mi játékunkat látják, ami az irányításon alapul, unalmasnak találják. Ez normális. Megértem. De mindenki csak Spanyolországtól követel. Úgy látszik, az emberek nem látják, hogy ebben a versenysorozatban rendkívül nehéz jó eredményt elérni. Nem nyerhetsz meg minden meccset 3-0-ra, nem lehetsz briliáns minden alkalommal. Az ellenfél is ott van, de úgy beszélnek, mintha nem is lenne. Elérnek hozzánk ezek a vádak, hiszen te is ezzel nyitottál. De megpróbáljuk függetleníteni magunkat ezektõl a hangoktól. Én például épp most fejeztem be a Trónok harca utolsó kötetét. Emellett pedig a legnagyobb nyomást mi helyezzük magunkra.”
„Talán kívülrõl sokan figyelnek, de amíg azok, akik igazán számítanak, elégedettek, addig nem érzek nyomást. Gondolok itt a csapattársaimra és az edzõi stábra. Mindig vannak elégedetlen hangok, különösen az ilyen tornákon. Ki játsszon, ki ne játsszon, milyen felállásban kellene kimennünk, stb. Mi tudjuk a legjobban, hogy mi nekünk a legjobb.”
„Az edzõ megkért, hogy amikor Jordi Alba támad, figyeljek jobban. Úgy lépek a pályára, hogy a tökéletes védekezésre törekszem. Ez az elsõdleges célom, de nem az egyetlen. Megpróbálom a labdát jól kihozni, kicsit segíteni a szélen, persze az adott helyzettõl függõen. Az a lényeg, hogy jól válaszd meg a pillanatot. A felfutásoknál sokkal fontosabb a minõség, mint a mennyiség.”
„Persze a játék aktuális állásától is függ, és folyamatosan változik a feladat. Amikor Jesús Navas feljött a horvátok ellen, az edzõ megkért, hogy támogassam, de ne úgy játsszak, mint amikor még nem volt a pályán, ne legyen átfedés. Tehát tartanom kellett a pozíciómat. Alapvetõen tisztában vagy azzal, hogy mit akar az edzõ, csak megpróbálod a gyakorlatban megvalósítani azt.”
„Nem sokszor fordul elõ, hogy a nagy nyomás miatt hibázik az ember. Ez olyan, mint amikor nézek egy Nadal meccset, és azt gondolom: ’fel kell menned a hálóhoz’ vagy ’üsd erõsebben’. De talán nem számolok a labda ívével vagy a pattogással. Más, ha az ember TV-ben nézi. Nagy a különbség. Számunkra alapvetõen fontos, hogy gyors játékra alkalmas legyen a pálya. Száraz pályán, ahol nem úgy megy a labda, nem érezzük jól magunkat.”
„A mi játékunknak ez egy nagyon fontos pontja. Látszott az írek ellen. Tudom, hogy más ellenfél, és ez is számít, de egy gyorsabb pályán láthatóan máshogy alakulnak a labdabirtoklási mutatóink.”
„Néztem az angol – ukrán meccset, mert azt hittem, hogy az angolokkal kell játszanunk. Meglepett, hogy a franciák nem gyõzték le a svédeket, mivel nekik már mindegy volt. De mindenkit nehéz legyõzni; ezen a tornán sokkal kiegyenlítettebb a mezõny, mint ahogy azt az emberek várták.”
„Kár, tetszett volna anglia. Nem azért, mert könnyebb ellenfél lenne, hanem azért, amit számomra jelent. De így is nagy meccs lesz, keménynek ígérkezik.”
„A rivalizálás már történelmi, századokon átívelõ. Voltak háborúk, Napóleon inváziója… Biztos vagyok benne, hogy nekik is megvannak a sérelmeik. Sok volt az összetûzés. És képzeljétek csak el, ha nyerünk, megint fecskendõkkel mutogatnak ránk! (nevet)” (Utalva arra az esetre, amikor francia komikusok a spanyol sportolókat doppingolóknak állították be. A szerk.)
„Ribéry és Benzema jó barátaim! Ribéry nem az a tipikus szélsõ, akivel 80-85 percen át találkozgatsz, hanem õ állandóan ott van, folyamatosan próbálkozni kell a megállításával. Szereti változtatni a helyét, nagyon jól mozog, összezavarja a védõket. Nagyon nehéz tartani csupán egy játékossal. Nagyon jól rázza le az õrzõit, nehéz õtt megállítani.”
„Karimról pedig mit mondhatnék? Igazából minden megvan benne. Jön a labdákért, háttal a kapunak is képes tartani azt, összejátszik a társaival, a védõk között átcsúszik, lerázza az emberét, kétlábas, jól cselez, nagyon sokszínû játékos. Már az elsõ naptól láthattuk, hogy nem egy átlagos játékos. Minden edzésen ez látszik. Azóta a mentalitása változott. Nagyon jól olvassa a játékot. Ha lõni kell, akkor nem akar passzolni, olvassa a többiek mozgását, jól keveri a lapokat. Nem csak rendkívül technikás, hanem jó szeme is van a játékhoz. Egy 9-esnél ez szokatlan. A világ egyik legjobb csatára.”
„Nem lesz könnyû dolgunk. Sosem az. Nem számít, hogy ki és mit mond.”
Irina Shayk, akit egyáltalán nem érdekel a foci
Épp most lett vége a Real Madrid mérkõzésének. Szeretné tudni, mi lett a végeredmény?
Hogy teljesen õszinte legyek, nem érdekel. Egy fotózás miatt jöttem ide, csak erre koncentrálok. A magánéletemrõl sem beszélek szívesen.
"Irina Shayk: Az Eb legszebb nõje"
Akkor mirõl szeretne beszélni?
Beszélhetnénk például a munkámról.
20 éves volt, amikor elkezdte a modell szakmát. Miért ilyen késõn?
Sosem terveztem, hogy modell leszek. Yemanzhelinskbõl származom, ami egy kisváros, Moszkvától két és fél órányi repülõútra. Kislányként fogalmam sem volt a divatról. Kezdetben marketing tanulmányokat folytattam, viszont azt unalmasnak találtam. Ezért az idõsebb nõvéremmel átváltottunk a szépségiparra.
Azért, hogy kozmetikusok legyetek?
Pontosan. Aztán ott beszéltem egy ügynökkel. Édesanyám és nõvérem rábeszéltek, hogy induljak egy modellversenyen. Így lettem Miss Cseljabinszk 2004.
Ez úgy hangzik, mintha kitalálta volna.
Pedig igaz.
Komolyan Miss Cseljabinszk 2004 volt?
Ne nevessen! Cseljabinszk még mindig milliós nagyváros, nem sokkal kisebb, mint München.
Mit gondolt a családja arról, hogy valódi felkészülés nélkül Párizsba ment?
Édesanyám támogatott, mert megkaptam az esélyt, amiért imádkozott. A karrierem egy olyan lehetõség volt, amely a családomat kihúzhatta a szegénységbõl.
Szegények voltak?
A szegény szó nem fejezi ki azt, amit Yemanzhelinskben átéltünk. Semmink nem volt, sokszor még ételre sem volt pénzünk.
Gyerekként éhezett?
Édesanyám zenetanárnõ volt, de a Szovjetunió összeomlása után már ebbõl már nem lehetett fenntartani egy családot. Édesapám bányász volt, de megbetegedett, amikor tizenkét éves lettem. Két évvel késõbb tüdõgyulladásban meghalt.
Hogy tudott ezzel megbirkózni?
Ahh… Valahogy túlteszi magát rajta az ember. Hárman voltunk és segítettük egymást.
És hogy tanult meg bánni a pénzzel?
Úgy gondolom, hogy minden orosz, függetlenül attól, hogy szegény vagy gazdag, tud bánni a pénzzel.
Izraelinek, chileinek, dél-afrikainak is könnyen nézhetnénk, de legkevésbé orosznak. Hogy van ez?
Édesapám a tatároktól származott, ez egy délies külsõvel, barna bõrrel és fekete hajjal megáldott népcsoport. Édesanyám a klasszikus orosz típus. Tõle örököltem a zöld szememet.
Keményen kell dolgoznia azért, hogy megtartsa az alakját?
Szerencsére nem, imádok enni.
A borscsok közül melyik a kedvence? (Szláv népek nemzeti étele, egyfajta leves. A szerk.)
Akkor már inkább egy jó kis német házikoszt.
Õszintén?
Sok idõt töltöttem Hamburgban, és karácsonykor is szívesen vagyok Németországban, amikor a belvárosokban megrendezik a karácsonyi vásárokat. Például Münchenben. Csodálatos város. Ott biztonságban érzem magam. Biztosan ennék egy kis fodros kelkáposztát, vagy csülköt, és innék egy kis forralt bort. Németország egy nagyszerû ország.
Hogy szokott pihenni?
Alig van szabadidõm. Fotózások Vegasban, Mexikóban, Oscar-díjátadás Los Angelesben… New Yorkban õrült a beosztás: napi 5-6 egyeztetés dizájnerekkel, stylistokkal, ügynökökkel, egyéb fontos emberekkel. Reggel telefonhívások, aztán munka. Nagyon késõn fekszem. Élvezem a hétvégék nélküli munkát, ilyenkor hasznosnak és elevennek érzem magam. Nem tudok meglenni munka nélkül, de ha van egy kis idõm, akkor alszok, olvasok vagy barátokkal találkozom.
Hallottuk, hogy szeret írni. Gondolt arra, hogy publikálja a mûveit?
Jelenleg csak az idõbeosztásom írására van idõm.
Sokat tesz olyan emberekért, akiket nem is ismer. Például tagja a “Pomogi” nevû kezdeményezésnek is.
Számomra nagy megtiszteltetés, hogy része lehetek egy ilyen fontos és nagy létjogosultságú szervezetnek. A „Pomogi” árveréseket csinál, drága gyógyszereket vásárol, amelyeket rászoruló gyermekekhez juttat el.
Milyen tervei vannak a következõ fél évre?
Címlapfotózásaim lesznek a világ minden táján, lesz egy munkám az Intimissimivel, akikkel egyébként már öt éve együtt dolgozom.
Sok híresség saját kozmetikumokat és ruhamárkát dob piacra. Ön is tervez hasonlót?
Néhány éve fürdõruhákat készítettünk, de jobban érdekel a modellkedés.
Van valami, amit nem szeret saját magán?
Persze. Messze vagyok a tökéletestõl. Mindenesetre olyan ember vagyok, aki tudja, hogy csak úgy érhet el valamit, ha keményen próbálkozik. Sosem akartam plasztikáztatni. A sport a szépség egészséges útja.
A szabadtéri vagy a teremsportokat preferálja?
A Hudson közelében élek, és nyáron nem hagyok ki egyetlen alkalmat sem egy kiadós parti futásra. Télen konditerembe megyek, vagy az edzõm jön hozzám. Bokszolunk vagy pilates gyakorlatokat végzünk, attól függ, épp mire van szükség.
Milyen zenét hallgat edzés közben?
Szeretem a hip-hop és R&B zenéket. Edzés közben Kanye West, Jay-Z, Chris Brown számait hallgatom. Az öt kedvencem a You The Boss, She Will és a Mirror Lil Wayne-tõl, a Runaway Kanye Westtõl, és a Wrong Mary J. Blige-tól.
Vannak kedvenc éttermei vagy klubjai?
New Yorkban minden sarkon vannak jó éttermek. A kedvenceim a Nobu és a Cipriani. Klubokba nem járok.
Csajos este vagy romantikus este a párjával?
Mindkettõt szeretem.
Mit jelent önnek a „love” szó? (A szó kétértelmûsége miatt meghagytam az eredeti formáját. A szerk.)
Mindenekelõtt a szülõk és hozzátartozók iránt érzett szeretetet. Szerintem ez az élet értelme.
Végül egy kis „fejezd be a mondatot” játék Irinával:
Szexinek érzem magam… …mindenben, amit viselek.
A kedvenc testrészem… …nem tudnék választani egyet, nem szégyellem a testem.
Ha nem modell lettem volna, akkor… …nehéz megmondani, hogy mi lennék. Talán irodalom- vagy zenetanár.
Csodálkozni fogtok, de még sosem… …bicikliztem.
Unom azokat az embereket… …akik azt gondolják, hogy minden modell buta és nem eszik semmit.
A pihenés számomra… …egy fürdõ vagy séta a kutyámmal, Cézárral.
A legjobb tanács, amit a szépséggel kapcsolatban kaptam… …Vigyázz a nappal, igyál sok vizet, légy boldog. A szépség belülrõl fakad!
Félek a… …furcsa emberektõl.
A legõrültebb dolog, amit tettem… …amikor elõször búvárkodtam, lementem a legmélyebbre, amennyire csak lehetett.
Az elsõ randevúra a férfi… …egy csokor virággal érkezzen.
Kaká ügynöke: “Kaká …
Kaká ügynöke: “Kaká egyik álma az, hogy az Egyesült Államokban éljen és játsszon. Ha most még nem is, egyszer talán játszani fog az amerikai bajnokságban.”
Özil: Zidane volt számomra a tökéletes játékos
Beszéljünk az idõjárásról. Van különbség a játékodban esõs és napsütéses idõben?
Nincs, ennek nincs köze hozzá. Természetesen örülök, ha süt a nap és tökéletes az idõ. De az esõ nem hátráltat. Már hosszú évek óta ûzöm az ipart, hat éves korom óta futballozom. Esõ, nap, hó… Gyerekként mindenféle idõjárási körülmények között játszottam, iskola után mindig azonnal a pályára mentünk.
Egy úgynevezett „majomketrecben” tanultál futballozni Gelsenkirchenben. Hogy kell ezt elképzelni?
A pálya teljesen körbe van kerítve, így a labda sosem hagyja el a játékteret, tehát a játék nem áll meg. Gyakran öt az öt ellen, vagy hat a hat ellen játszottunk. Általában én voltam a legkisebb. De sokszor figuráztunk a labdával.
Figuráztatok?
Akkoriban Zinedine Zidane volt a legnagyobb példaképem. A trükköket, amelyeket tõle láttunk a televízióban, próbáltuk leutánozni a grundon. Nekem meglepõen könnyen ment a dolog, a többieknek egy kicsit tovább szokott tartani.
Mi volt az, amit csodáltál Zidane-ban?
Számomra õ egy tökéletes játékos volt, kétlábas, rendkívül technikás, jól fejelõ és gólerõs.
Akkoriban rengetegen rajongtak Zidane trükkjeiért, sarkazásaiért, biciklicseleiért. Sami Khedira ellenben egyszer azt mondta: „Az õ játéka számomra egyszerûsége miatt volt szép.”
Gyerekként nem tudsz még ilyen dolgokat helyesen megítélni, talán egyedül Sami. (nevet) Természetesen látod, hogy Zidane egy szuper játékos, mivel óriási trükköket mutat be a pályán. Taktikai dolgokról akkoriban fogalmam sem volt. Profiként már persze látom, hogy Zidane nem csak a hihetetlen cseleivel hódított, hanem a csapat számára is mérhetetlenül értékes volt az óriási mennyiségû munka miatt, amit végzett.
Spanyolországban már új Zidane-ként ünnepelnek, ráadásul az õ régi mezszámát, a 10-est viseled. (Az interjú kérdezõje a válogatott mezszámra utalhatott. A szerk.)
Soha nem hasonlítanám magam hozzá, még akkor sem, ha esetleg a legmagasabb szinten játszom. Természetesen nagyon büszke vagyok arra, hogy egy akkora klubban játszhatok, mint a Real Madrid. Ez óriási megtiszteltetés. De Zidane teljesen más tészta. Õ világszerte elismert és sikeres játékos volt, én nem vagyok az. Még sokat kell bizonyítanom.
Erre esetleg itt az Európa-bajnokság. Miért a spanyolokat akarják legyõzni a németek idén?
Mindenhol a spanyolokról lehet olvasni. Természetes, hogy õk a favoritok, de vannak más nemzetek is, akik a címért játszanak. Ha a döntõben találkoznánk a spanyolokkal, csak a saját erõsségeinkre gondolnánk. Addig azonban hosszú még az út, biztos, hogy nem lesz könnyû dolgunk.
Te is olyan játékos vagy, aki meghatározza a játék képét, irányít. Nem csak a válogatottban, hanem a Real Madridban is, ami a világ talán legnagyobb klubja, a legigényesebb közönséggel. Hogy birkózol meg ezzel a teherrel?
Õszintén szólva egyáltalán nem gondolkozom ezen. Számomra ez még mindig olyan, mint tíz évesen a grundon. Ha a pályára lépek, egyszerûen élvezni akarom a játékot.
Ne akard bemesélni nekünk, hogy nincs különbség egy, a haverokkal a grundon lejátszott meccs és 90.000 szurkoló elõtt a Bernabéuban lejátszott meccs között, ahol egy újabb zseniális passzod után morajlik a közönség.
Így lenne? Észre sem veszem a morajlást, egyszerûen csak a játékra koncentrálok.
Mikor van az, hogy követed az edzõi utasításokat, és mikor engeded szabadjára magad, ami nélkül nincs is igazi varázslat?
Manapság mindenkinek be kell tartania az edzõi utasításokat, és a védekezéssel is foglalkoznia kell. Másképp egyszerûen nem mûködik. Edzésen is azt tanuljuk, hogy miképpen támadjuk le az ellenfelet, vagy miként zavarjuk õket. De persze van, ami csak úgy jön magától. A pályán ritkán látsz üres területet. Egyszerûen oda kell tenned a labdát, ahova tudod, hogy a társad érkezni fog. Annyira gyorsan történik az egész, hogy nincs idõd gondolkodni.
A spanyol sajtóban jósként emlegetnek emiatt.
Jós semmiképp nem vagyok. Már akkor tudom, hogy mit fogok csinálni, amikor még nincs is nálam a labda: Hova fut a csapattársam? Hova tudom továbbtenni a labdát? Ha valaki egy olyan csapatban játszik, mint a Real vagy a német válogatott, ezt könnyebb megtenni, mivel a játékosok együtt gondolkodnak. Számomra szerencse, hogy a Real és a német együttes hasonló felfogásban játszik. Nem kell átállnom. Ez szuper dolog.
Ilyenkor több lehetséges kimenetel is van a fejedben?
Erre nem tudok mit mondani. Amikor a pályán vagyok, ez egyfajta reflexként mûködik. Spontán, hirtelen jön.
Te adod a labdát a futó játékos elé, vagy a játékos megy a te labdád irányába?
Ezt nehéz megmondani. Talán mindkettõ. Naponta gyakoroljuk ezt, már csukott szemmel is megértjük egymást. Ez a meccseken is látszik. A pályán már nem szabad túlgondolkodni a dolgot. Amikor Cristiano Ronaldo üresbe fut, én pedig odateszem neki a labdát, az gól.
Szó nélkül passzoltok? Tehát nem kiabáljátok egymás nevét?
Néha igen, ha épp szabadon vagyok, és a társam nem lát. De általában a többiek is tudják, hogy mit kell tenniük. Ahogy én is.
A Schalke egyik utánpótlás csapatának edzõje egyszer azt mondta, hogy a labda is a testhez tartozik. Mennyire nehéz a nektek a labda nélküli edzés, amire Joachim Löw nagy hangsúlyt fektet?
Korábban, még a ketrecben csak játszottunk, nem volt taktika, de ma már ez nem így mûködik. Természetesen labda nélkül nem olyan élvezetes, mint labdával, de igazából az a véremben van, nem is igazán kell tanulnom.
Van néha olyan érzésed, hogy nem akarsz labdát látni, egy kicsit elszakadnál a futballtól?
Soha. Ha a két-három hetes nyaralásomat töltöm, keresem a labdát, anélkül nem megy. A barátaimmal szoktam játszani. Szükségem van rá.
Vannak otthon labdáid?
Igen, a kertben mindenfelé labdák hevernek.
És a házban?
Van néhány teniszlabda. Szoktam velük zsonglõrködni.
És hányat dobálsz egyszerre?
Nem a kezeimmel, a lábaimmal. (nevet) Néha csináljuk ezt a válogatott csapattársaimmal is. Egy kis változatosság.
Hogy érted ezt?
A kicsi labdákat nehezebb kontrollálni. Ha tíz percig próbálkozol, majd magadhoz veszel egy focilabdát, óriásinak tûnik. Olyan érzésed van, mintha sokkal könnyebb lenne kezelni. Szerintem ilyen hatása van.
Meddig tudsz dekázni egy teniszlabdával?
Nem szoktam számolni, de már egész jól megy. A barátaimmal szoktam játszani egy különleges játékot, ha meglátogatnak Madridban. Kétérintõsnek nevezzük.
Hogy mûködik?
A labda a levegõben van, az elsõ érintéssel egyet trükközöl, a másodikkal továbbadod, de combbal nem szabad hozzáérni. A fej, térd, mell mind játszik. Ha hibázol, veszítettél.
És mi a gyõztes jutalma?
A gyõztes megcsavarhatja a vesztes fülcimpáját, ami nagyon vicces. Néha a válogatottban is játsszuk ezt.
Rossell: “Cristiano …
Rossell: “Cristiano csak a világ 12. legjobb játékosa, mivel az elsõ 11 a Barcelonában játszik. Sosem alkalmaznék olyan edzõt, aki bármi áron gyõzni akar. Azonnal bocsánatot kérnék, ha a klubom edzõje belenyúlna valakinek a szemébe.”
Galliani: “A Real Ma…
Galliani: “A Real Madrid sosem érdeklõdött Boateng felõl. Teljességgel lehetetlen, hogy Kaká visszatérjen a Milanba. Még három éves szerzõdése van, a fizetését pedig az olasz adózási rendszer mellett lehetetlen lenne finanszírozni. “
Roberto Carlos: „Tud…
Roberto Carlos: „Tudom, hogy Mourinhónak kell Maicon, õ pedig rendkívüli módon tiszteli a portugált. Ha végül a Real Madridban köt ki, biztos vagyok benne, hogy egyik fél sem fogja megbánni. Maiconban minden megvan, ami a Realnak kell: tapasztalat, erõ, távoli lövések. Gólokat szerez, kiváló jobbhátvéd.”
McManaman: „Nem gond…
McManaman: „Nem gondolom, hogy a Real és a Barca továbbra is uralják a világ futballját. Igazán idén sem volt ez így, hiszen még a BL döntõjébe sem jutottak be. A City tovább folytatja a befektetéseket, a United és a Chelsea pedig már most beruházott új játékosokba. Spanyolországban továbbra is õk lesznek az uralkodók, de Európában? Szerintem folyamatosan csökken a különbség.”
McManaman: „Egyáltal…
McManaman: „Egyáltalán nincs hatással a spanyol csapatra a Real Madrid és a Barcelona játékosok rivalizálása. Ilyen mindenhol van, de a válogatottban egy célért harcolnak. 2008-ban és 2010-ben sem volt ez másképp, akkor sem jelentett gondot. Szerintem Vicente del Bosque tökéletesen tudja kezelni ezt a szituációt, és össze tudja tartani a keretet.”