Di María: Szeretném, ha Higuaín maradna
Milyen volt az ünneplés a Cibelesen?
Nagyon boldog voltam. A kupa megnyerésekor is rengetegen ünnepeltek, de a bajnoki cím lenyûgözõ volt. Sosem éltem még át ehhez hasonlót. Nagyon sokan ünnepeltek velünk a Cibelesen. Csodálatos pillanat volt, karrierem egyik legjobbja. Remélem, hogy megismétlõdik még. A legfontosabb a bajnokság megnyerése volt, nem csak magunk miatt, hanem a szurkolók miatt is.
Gondolod, hogy Higuaín marad Madridban?
Remélem, hogy igen. Ha mégsem, én leszek az egyetlen argentin. (nevet) Mindannyian azt reméljük, hogy tovább folytatja a góllövést. Nagyon fontos játékos, aki mindig megmutatta, hogy remek csatár. Nem hiszem, hogy a Real Madrid szeretné, ha elmenne. Szerintem maradni fog.
Meg is kérted erre?
Nem, én úgy gondolom, hogy ez egy személyes dolog, úgyhogy nem akarok belefolyni. De remélem, hogy marad, mivel a Madridnak szüksége van rá.
Melyiket szereted jobban? A góllövést, vagy a gólpasszok osztogatását?
Nagyon jó érzés gólt lõni, de egy jó gólpassz egy csapattársnak ugyanannyi örömet okoz nekem.
Érzed, hogy szeretnek a Real Madridnál?
Amikor megérkeztem a klubhoz, nyomást éreztem, nem tudtam, hogy játszani fogok-e. Itt volt Cristiano, Pipita, Karim, Kaká… Aztán csak jöttek az újabb játékosok, én pedig tudtam, hogy nehéz dolgom lesz. Az elsõ meccsen, a Peñarol ellen a padról álltam be, majd gólt is lõttem. Onnantól kezdve kezdõként számolt velem Mou, és mindenki bizalmát elnyertem. Most már azt mondom mindenkinek, hogy nem érzek nyomást, ugyanúgy játszom 80.000 ember elõtt, mintha a barátaimmal játszanék otthon. Ha nyomás alatt vagyok, akkor mellettem állnak a szurkolók, õk pedig az elsõ perctõl kezdve szerettek. Mindenki azt mondta, hogy nagyon nehéz a Bernabéu szeretetét elnyerni, de nekem sikerült.
Milyen a kapcsolatod Di Stéfanóval?
Nem sok embernek van lehetõsége látni õt vagy beszélni vele. Amikor velünk van, látszik, hogy egy nagyon jó ember, mindig viccelõdik. Mindig bátorított és azt mondta, hogy játsszak ugyanígy a továbbiakban is. Minden szeretetet megérdemel, amit a Real Madridtól kap.
Sok év múlva is a Real Madridban látod magad?
Érzem, hogy szeretnek és remélem, hogy ez még évekig így lesz. Szeretnék sokáig itt maradni. Emlékszem, amikor elõször beléptem az öltözõbe, nagyon meghatott, hogy ott lehettem. A mennyekben éreztem magam. Most pedig megengedik, hogy néha cumbíát hallgassak, ráadásul Ramos is néha fel szokott tenni argentin zenét.
Ki a legviccesebb az öltözõben?
Szinte mindenki az. Marcelo az egyik legbolondabb. Nagyon jól kijövök Marcelóval és Pepével, mivel tudok velük portugálul beszélni.
Milyen a kapcsolatod Cristianóval?
Õ is csak egy közülünk. Jó srác. Együtt járunk enni, õ is egy egyszerû ember.
Mi a kedvenc ételed?
Az asado (Sült hús. A szerk.). Általában magamnak csinálom otthon, de ha nem, akkor a madridi De María étterembe megyek. Egyébként nem járok el sokszor. Szeretek otthon lenni, de ha kijárok, akkor megpróbálom jobban megismerni Madridot. Toledóban már többször is voltam. Szeretek még moziba járni a feleségemmel.
És hogy állsz a tetoválásokkal?
Most 11 van. Az utolsó, ami a hátamra került, egy bohóc a Rosario Central címerével.
Raúl: Katar egy nagy lehetõség számomra
Miért a Sadd csapatát választottad? Voltak ajánlataid más katari kluboktól is?
Nagyon boldog vagyok, hogy ide igazoltam. Az ügynököm több emberrel is tárgyalt, akik minden katari klubot képviseltek. Tehát amikor végül döntöttem, akkor azért a Sadd csapatára esett a választásom, mert tudom, hogy ez az ország legeredményesebb együttese.
Hallottuk, hogy az Egyesült Arab Emirátusokból az Al Ahli is megkeresett téged, de te a Sadd csapatát választottad.
Bár több ajánlatom is volt, csak kettõ közül akartam választani: maradok a Schalkéban, vagy a Sadd-ba igazolok. Minden tökéletes volt a Gelsenkirchenben, a családom is szeretett ott élni. A Sadd viszont lehetõséget adott arra, hogy egy teljesen új környezetet ismerhessek meg. Végül tehát úgy döntöttem, elfogadom az ajánlatot.
Úgy tûnt, hogy a feleséged is közrejátszott a döntésedben, hogy Dohát válaszd. Ez igaz?
Igen. Hat hónapja Dohába utaztam a Schalke együttesével a felkészülési idõszakban. Egyébként Katarban elõször 1995-ben jártam, akkoriban negyedik helyen végeztünk a 20 év alattiak Világbajnokságán.
Szeretem ezt az országot, a kultúráját. Beszéltem a feleségemmel, aki néhány napot itt töltött, és úgy tûnt, õ is nagyon jól érezte magát. Az ügynököm ezután elkezdte a tárgyalásokat, most pedig itt vagyok.
Jó lehetõségnek gondolom, hogy a legnagyobb katari klubban játszhatok. Az elsõdleges célom az, hogy segítsem a Saddot versenyképes futballt játszani és címeket nyerni.
Te vagy a legnagyobb név a katari bajnokságban, az ország pedig most nyerte el a világbajnokság rendezési jogát. Mik a benyomásaid az itteni játékról?
Katarban minden megvan, ami ahhoz kell, hogy megrendezzen egy világbajnokságot. A fõ célnak a válogatott javítását kell kitûzni, az elsõ számú ázsiai együttessé kell válni, majd fel kell zárkózni a világ többi csapatához. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a bajnokságnak is erõsödnie kell.
Remélem, hogy Katar kijut a brazíliai tornára is. Az óriási motiváció lenne a 15-16 éves fiatalok számára, akik tíz év múlva a saját szurkolóik elõtt játszhatnának a világbajnokságon. Azért vagyok itt, hogy támogassam a katari játékosokat és az akadémiát, ami nagyban hozzájárul ehhez.
Együtt akarok mûködni az akadémiával, ami egy remek koncepció, és át akarom adni a Spanyolországban és Németországban szerzett tapasztalataimat a játékosoknak.
Amikor a Schalke leigazolt, azt mondtad, hogy játszani akarsz még a Bajnokok Ligájában. Viszont most igazoltál ide, hogy a Sadd nem tudta magát kvalifikálni az AFC-bajnokok ligájába. Csalódott vagy emiatt?
Nem számít, hogy játszom-e ott, vagy nem. Sokkal fontosabb, hogy élvezzem itt a játékot, és segítsem a csapattársaimból kihozni a maximumot.
A Sadd Katarban mindent megnyert már, ahogy az AFC-bajnokok ligáját is. Mit szeretnél elérni a klubbal?
Egy bajnok sikeréhségének sosem szabad kihunynia. A Real Madriddal mindent megnyertünk, amit a futball világában meg lehet, mégis többet akartunk. Bennem mindig megvolt a gyõzni akarás, ami segít, hogy elõre lépjek.
Milyen ismereteid voltak a katari és a környékbeli országok futballjáról, mielõtt ide igazoltál?
Tudtam, hogy a Sadd egy nagy csapat, és bejutottak a Klubvilágbajnokság elõdöntõjébe, ahol játszottak a Barcelona ellen. Amikor megkaptam az ajánlatukat, beszéltem Pep Guardiolával és Fernando Hierróval, akik mindketten játszottak már erre.
Mindketten említették a nagyon magas életszínvonalat, Pep pedig azt is mondta, hogy a katari futball folyamatosan fejlõdik. Ezek a szavak is szerepet játszottak a döntésemben.
A spanyol bajnoki végeredmény szinte elõre megjósolható: vagy a Real, vagy a Barca nyer. Angliában legalább öt-hat csapat megnyerheti a bajnoki címet. Olaszországban szintén három-négy együttes küzd az elsõségért. Mit gondolsz errõl?
A baj nem a spanyol bajnoksággal van. A Manchester United egy nagyszerû angliai csapat, de jelenleg a Barcelona és a Real Madrid a világ két legjobbja. Teljesen normális, ha a többiek nem tudnak velük lépést tartani. Ha a Real és a Barca Angliában játszana, akkor ott is kétesélyes lenne a bajnokság.
Hiszel abban, hogy az Atlético Madrid és az Athletic Bilbao hamarosan felvehetik a versenyt a két óriással?
Talán. De jelenleg a Real Madrid és a Barcelona a legjobbak. A következõ években talán csökkenhet a különbség.
A spanyolok megvédik az Európa-bajnoki címüket?
Nehéz dolguk lesz. A történelemben még senkinek nem sikerült tripláznia. Azt szeretném, ha történelmet írnának a fiúk, de komoly kihívóik vannak, fõleg a németek, a hollandok és a franciák.
Nem látom magam újra a válogatottban. Számomra már hat éve véget ért ez a korszak. Most már más irányban gondolkodom.
A Barcelona Guardiola kezei alatt az évtized csapatává vált. Gondolod, hogy szerencsés volt a sok mérhetetlenül tehetséges játékos miatt?
A Barcelona és a Real Madrid mindig világszínvonalú játékosokkal rendelkezett. Igaz, hogy a Barca kivételes csapattal rendelkezik most, de nem lehet figyelmen kívül hagyni Pep munkáját sem, hiszen erõs csapattá formálta õket. Pep ragaszkodik a filozófiájához. Ez nem csak a szerencsén múlott.
Gondolod, hogy van némi arrogancia a jelenlegi Real Madridban, különösen olyan játékosokban, mint Marcelo, Pepe és Sergio Ramos, illetve az edzõben, José Mourinhóban, akik néha nem viselkednek sportszerûen?
Nem hasonlíthatod össze a Real Madridot a Barcelonával. Nincs helye összehasonlításnak. Ez a futball. Néhány meccsen érezhetõ a feszültség, az idegesség, de ez benne van. A meccsek után minden visszatér a normál kerékvágásba.
Messi vagy Cristiano Ronaldo?
Mindig nehéz kettõjük közül választani. Két kiváló, de teljesen más stílusú játékos és személyiség. Tetszik Messi játéka, amikor a Barcelonában játszik, de a válogatottban nem igazán. Úgy gondolom, hogy õ sokkal inkább függ a csapatától, ezért sem sikerül neki ugyanaz a válogatottjával, mint ami a Barcelonával, ahol nem kapja meg ugyanazt a támogatást.
Cristiano inkább az erõ. Hihetetlenül gyors és bármikor képes eldönteni egy meccset. Játszottam vele, nagyszerû élmény volt. Igazából bárkivel tudok játszani, ott volt Zidane, Figo és a többiek.
Melyik gólodra emlékszel vissza legszívesebben?
Az Atlético Madrid elleni hazai gólomra az elsõ meccsemen.
Milyenek a Schalke szurkolói?
Nem lehetek elég hálás nekik. Három-, vagy négyezer szurkoló mindig elkíséri a csapatot az idegenbeli meccsekre, ez pedig csodálatos. A hazai találkozók pedig mindig teltházasak.
Ki volt számodra a legkeményebb ellenfél?
Paulo Maldini.
Benzema: Amíg nem beszéltem spanyolul, nem tudtam, hogy a többiek rajtam viccelõdnek-e
Három évvel azután, hogy elhagytad Lyont, milyen játékos lett belõled?
Már nem vagyok ugyanaz. Bátortalan és szórakozott voltam. Most már felnõttem, higgadt és csendes vagyok, fizikailag pedig jóval erõsebb. Játékosként és emberként is felnõttem. Megtanultam kezelni a nyomást a nagy meccseken, mint például a Clásicók, a Bajnokok Ligája összecsapások vagy a nagyobb bajnokik. Amikor három éve eljöttem Lyonból, még egy nagyon fiatal és szégyenlõs srác voltam. Egyedül érkeztem, elõször hagytam el az otthonomat. Be kellett illeszkednem egy új csapatba, egy új városba. Ágyéksérüléssel érkeztem, és erõltettem. Igazából nagy nyomás volt rajtam, mivel sztárként kezeltek, és meg kellett mutatnom, hogy az vagyok.
Hogy kezelted az elsõ évben kapott kritikákat?
Spanyolországban mindent felfújnak. Ha kétszer hibázol, véged. Ha két gólt szerzel, sztár vagy. Volt néhány kritika, ami zavart, de leginkább az nem tetszett, hogy a körülöttem lévõket bántotta a dolog. Édesapám, édesanyám, a barátaim, ismerõseim… A kritika olyan, mint a dicséret. El kell fogadnod, ha túl akarsz lépni rajta.
Minden megváltozott Mourinho érkezésével…
Mourinho úgy beszél velem, mint egy apa a fiával. Az egyik elsõ edzésen odajött hozzám, megkérdezte franciául, hogy vagyok. Majd hozzátette, hogy reméli, a tavalyi Benzemát a hátam mögött hagyom. Láttam, hogy nagyra becsül. Amikor Madridba érkezett, hátproblémáim voltak, felszedtem néhány kilót, és csalódott voltam, mivel nem vittek ki a Világbajnokságra. Azt mondta, hogy az edzéseken többet kellene beleadnom. Sosem feledkezett meg rólam, még akkor sem, amikor épp rosszul játszottam, keményen edzett, hogy javuljak. A sajtótájékoztatókon keményebb munkára késztetett, azt akarta, hogy mutassam meg, mire vagyok képes. Végül eredménnyel járt.
Milyenek a madridi szurkolók?
Madrid egy teljesen más dimenzió, az emberek a futball megszállottjai. A stadion csodálatos, a szurkolók pedig csak jönnek és jönnek a hófehér mezekben. Az a mez… Pff… Amikor kilépsz a fûre, és látod, ahogy 90.000 ember ezt a mezt viseli, és szurkol a csapatnak, leírhatatlan. Ezt meg kell tapasztalni ahhoz, hogy megértse valaki.
A nyelv megtanulása kulcsfontosságú volt?
Mindent megváltoztatott. Már lassan két éve tanulom. Most, hogy már mindent megértek, ami az öltözõben elhangzik, könnyebben tudok kapcsolatot építeni a csapattársakkal. Korábban, amikor beszéltek vagy nevettek, nem tudtam, hogy rajtam viccelõdnek-e. A kezdetekkor a sarokban ültem, most pedig mindenkivel beszélgetek és nevetgélek, és nagyon jól érzem magam.
Guti és párja, Romin…
Guti és párja, Romina Belluscio bejelentették, hogy hamarosan kisfiúk születik. A gyermeket tervezték, de a nevét még nem árulták el. A pici Guti harmadik gyermeke lesz, a pár pedig már tervezi az esküvõt.
Agüero: “A jövõm a C…
Agüero: “A jövõm a Cityben van. Itt akarok maradni. Még négy év van hátra a szerzõdésembõl, és legalább addig itt képzelem el magam. Pletykák mindig voltak, de nem gondolkodom a Real Madridon, sem máson. Itt mindent megnyerhetek.”
Arrigo Sacchi: „Flor…
Arrigo Sacchi: „Florentino Pérez imádta a minõségi játékosokat. Egyszer megkérdeztem tõle, hogy mi lenne számára az álomkezdõ. Végül Beckham jobbhátvéd, Zidane pedig középsõ védõ lett, mivel annyi támadó és középpályás került már be. Florentino egy nagyszerû ember, az elnökségének idõszaka pedig bekerül a klub történelmébe.”
Így él Cristiano Ronaldo – 5. rész (befejezõ epizód)
A penamadridista.hu az 50 perces dokumentumfilm egy-egy részletével kedveskedett az olvasóinak ezen a héten minden hétköznap. Az elsõ epizódban megismerhettük a játékos szeleburdi kutyáit, láthattuk lakását, unokaöccsét, házának udvarát. A második részbõl kiderült, hogy a portugál zseni a kisbabákkal is olyan jól bánik-e, mint a labdával, illetve Cristiano jótékony oldalával is megismerkedhettünk, hiszen a Real Madrid csillaga beteg gyerekeket látogatott meg egy kórházban. A szerdai részben elkísérhettük Ronaldót egy Real Madrid edzésre, megnézhettük, hogy zsonglõrködik különbözõ tárgyakkal, hogy billenti fenékbe saját Ferrariját, illetve megosztotta velünk néhány gyerekkori emlékét is. Tegnap megismerhettük a portugál állatbarát énjét, újabb trükköket láthattunk tõle, illetve szerelmi életérõl is beszélt a kamerák elõtt.
A sorozat mai, és egyben befejezõ részében Cristiano teltházas bemutatására emlékszik vissza, illetve visszatér a kórházba, hogy megvizsgáltassa magát, alkalmas-e csontvelõdonornak.
Vége.
Özil: Ez életem legszebb idõszaka
Hogy érzed magad?
Kétség kívül ez életem legszebb idõszaka, nagyon szerencsésnek érzem magam. Karrierem legjobb szezonja van mögöttem. Óriási érzés volt a Real Madriddal magasba emelni a bajnoki trófeát.
Az Európa-bajnoksággal kapcsolatban mi a megérzésed? Sikerülhet?
Jó elõérzetem van. A célunk a végsõ gyõzelem, ha nem így lenne, feleslegesen utaznánk. Itt tökéletesen fel tudunk készülni, teljes mértékben a bajnokságra tudunk koncentrálni.
Mi lesz, ha most sem sikerül?
2008-ban Németország második volt az Európa-bajnokságon, 2010-ben pedig bronzérmet szereztünk a Világbajnokságon. Mindig a cél elõtt buktunk el. Nagy csalódás lenne, ha megint másodikak lennénk. Ha már a bajorok is megérkeznek, tényleg nekikezdhetünk a munkának. Meg vagyok gyõzõdve róla, hogy sikerülhet!
Két éve a Real Madridban vagy, erõsebb és robosztusabb lettél.
Sokat dolgozom a testemen. Viszont arra vigyázok, hogy ez ne menjen a gyorsaságom rovására. A Real Madridnál egyébként sok játékos teste kidolgozott, de Cristiano Ronaldóé egyedülálló.
És õ milyen ember?
Igazán jó srác, nagyon segítõkész. Egyébként a Real Madridnál ha belépsz az öltözõbe, azonnal jól érzed magad. Mindenki viccelõdik, teljesen mindegy, hogy mekkora név. Senki nincs elszállva magától.
Sami Khedira megtalálta a szerelmet. Te hogy állsz ezzel a kérdéssel?
Inkább a futballista énemrõl írjatok, a magánéletemet szeretném továbbra is megtartani magamnak. Tudom, hogy olyan életet élek, amelyrõl milliók álmodnak, de keményen meg is dolgoztam ezért. És továbbra sem lesz másképp. Ha megnyernénk az Európa-bajnokságot, akkor az egész családomat és a barátaimat elvinném nyaralni.
Így él Cristiano Ronaldo – 4. rész
A penamadridista.hu az 50 perces dokumentumfilm egy-egy részletével kedveskedik az olvasóinak ezen a héten minden hétköznap. Az elsõ epizódban megismerhettük a játékos szeleburdi kutyáit, láthattuk lakását, unokaöccsét, házának udvarát. A második részbõl kiderült, hogy a portugál zseni a kisbabákkal is olyan jól bánik-e, mint a labdával, illetve Cristiano jótékony oldalával is megismerkedhettünk, hiszen a Real Madrid csillaga beteg gyerekeket látogatott meg egy kórházban. A tegnapi részben elkísérhettük Ronaldót egy Real Madrid edzésre, megnézhettük, hogy zsonglõrködik különbözõ tárgyakkal, hogy billenti fenékbe saját Ferrariját, illetve megosztotta velünk néhány gyerekkori emlékét is.
A sorozat negyedik részében megismerhetjük a portugál állatbarát énjét, újabb trükköket láthatunk tõle, illetve szerelmi életérõl is beszél a kamerák elõtt.
Folytatjuk…
Khedira: Meg akarjuk nyerni az Európa-bajnokságot
Oliver Bierhoff a Bayern München Chelsea elleni fiaskóját egyfajta vészjelzésnek nevezte a német válogatott számára. Egyetértesz ezzel?
A döntõ megmutatta, hogy soha nem lehetünk biztosak abban, hogy mi vagyunk a jobbak. Az Európa-bajnokságon minden mérkõzésnek úgy kell nekiállnunk, hogy a szemünk elõtt nem lebeg más, mint az, hogy ha mindent beleadunk, nyerünk. Nem dõlhetünk hátra kényelmesen, és nem várhatjuk, hogy a gólok majd jönnek maguktól. A szerencséért és a találatokért is meg kell dolgozni, ha kell, akkor a földön kúszva kell gólt lõni. Ha ezt sikerül megvalósítanunk, nagyon nehéz lesz minket legyõzni.
Aggódsz a Bayern játékosainak pszichés állapota miatt?
Nem. Egy ilyen vereség talán örökre megmarad a játékosokban, de a rövidtávú célokra nincs hatással.
Hogy érted ezt?
Természetes, hogy most el vannak keseredve és lehangolta õket az eset. Ha nem így lenne, akkor nem is lennének sikeréhes futballisták. A Bayern elleni kiesésünk után nekem is kellett néhány nap, hogy túltegyem magam rajta.
De?
De az a szép a futballban, hogy az ember mindig könnyen talál új célokat, hiszen újabb trófeák mindig lesznek. Amikor a Bayern játékosok itt lesznek, a portugálok elleni meccsre koncentrálunk, ami helyrebillenti a becsvágyukat. Ezen kívül pedig csapatként sokkal erõsebbek és szilárdabbak vagyunk annál, mintha csak magunkra számíthatnánk. Ez majd mindenkit megnyugtat.
A Bajnokok Ligája döntõ során újra felszínre került bennetek az elõdöntõs kiesés?
Õszintén szólva csak a hosszabbítást és a tizenegyeseket láttam.
Micsoda?
Igen… Ha valaki olyan közel van a sikerhez, és kiesik, szomorúan nézne egy ilyen döntõt. Ezért is próbáltam ebben a néhány napban a lehetõ legjobban elfoglalni magam. Nekem fontosabb volt, hogy a barátnõmmel töltsem az idõt.
Ha a Real Madrid szezonját értékeled, a bajnoki mámor, vagy inkább a Bajnokok Ligájából való kiesés okozta csalódottság az erõsebb?
A bánat és a csalódottság csak rövid ideig volt érezhetõ a komoly gyõzelmi esélyünk elszalasztása miatt. Ezt hamar felváltotta az öröm és a büszkeség, ami a bajnokság megnyerésével járt. Ha valaki évek múltán legyõzi a Barcelonát, és ennyivel maga mögött hagyja, annak óriási jelentõsége van Spanyolországban.
Miben volt más a második madridi éved?
Most még inkább a Real részének érzem magam, sokkal közelebb állok az emberekhez és a klubhoz is. Az elsõ évem még az újdonság erejével hatott: a csapat, a nyelv, a környezet, a játékstílus, a mentalitás. Mindenhez hozzá kellett szoknom. Ha már beilleszkedsz, minden máshogy tudatosul benned, akár egy trófea megnyerése is.
Vezéregyéniségnek tartod magad a Real Madridban?
Sosem voltam az. Erre olyan játékosaink vannak, mint Iker Casillas vagy Sergio Ramos, akik az edzõvel vagy a vezetõkkel beszélnek. Ez nem az én dolgom.
És sportszempontból?
Nagyon jól sikerült az elsõ évem, a második pedig még annál is jobban. Ha kockáztatni kell, akkor nem bújok egy nálam tapasztaltabb játékos háta mögé, hanem egyedül is próbálkozom az elõrenyomulással.
A válogatottra visszatérve: A Bayern elveszített döntõje és a nehézkes felkészülés lehet egyfajta elõrevetítés az Európa-bajnokságra?
Ez olcsó kifogás lenne. Természetesen ideálisabb lett volna, ha már három héttel korábban tudunk edzeni és taktikai megbeszéléseket tartani. De az elmúlt két évben jó alapokat fektettünk le. Magasabb szinten vagyunk, mint a Világbajnokságon voltunk.
Most mi következik?
Portugália, az elsõ meccs. Fontos, hogy mindig csak egy meccsre koncentráljunk, és ne a döntõrõl vagy elõdöntõrõl álmodozzunk.
2010-ben Ballack sérülése után kerültél a kezdõbe. Alapembernek tartod magad, vagy Toni Kroos lesz az, akivel meg kell küzdened a játéklehetõségért.
Erre csak egy válasz létezik: én játszani jöttem.
José Mourinho és Joachim Löw is komoly szerepet szán neked. Szerencsésnek érzed magad, hogy a karriered ezeknek az edzõknek a kezében van?
Ezt nem szerencsének fognám fel. Az is számít, hogy az ember mennyire teszi oda magát, hogy dolgozik az edzéseken és hogy hajtja végre az edzõ által kiadott feladatokat. Joachim Löw és José Mourinho a világ legjobb edzõi közé tartoznak, és meghatározott szempontok alapján választják ki a játékosaikat.
Hogy érted ezt?
Vannak játékosok, akik csodálatos gólokat szereznek, képese
k eldönteni bármelyik meccset. És vannak olyan játékosok, akikre az edzõk támaszkodhatnak. Úgy gondolom, hogy minden edzõt megnyugtat a tudat, hogy a játékos, akit kiküldött a pályára egy taktikai utasítással, végre is fogja hajtani azt.
Lukas Podolski szerint az Európa-bajnokságon számára csak a gyõzelem elfogadható.
Egyetértek vele. A Világbajnokságon is ez volt a célunk. Most, hogy még tapasztaltabbak vagyunk, és sok játékosunk élt át nehéz szituációkat. Sokkal elõrébb járunk, mint 2010-ben.
A spanyolokkal összehasonlítva?
Még semmit nem értünk el, ami indokolná az összehasonlítást. A spanyolok világbajnokok és Európa-bajnokok is, történelmet írtak. Ezek a játékosok már nagyon sok címet nyertek, ez is döntõ lehet a végén.
A spanyolok már jóllaktak?
Azt nem mondanám, de nagyon nehéz évrõl évre újra felpörögniük. A legnehezebb mindig egy ilyen nagy torna megnyerése. Szerintem mi éhesebbek vagyunk a sikerre, mindenképp meg akarjuk nyerni ezt a címet.