Egytől egyig: Espanyol – Real Madrid (0-1)
Csapatok
Espanyol (5,5)
Tulajdonképpen ezt a pontszámot is a szervezett védekezésük okán érdemelték ki, mert az a pár kósza kontra és a néhány távoli lövés nem minősíthető túlzottan veszélyes támadójátéknak. Leginkább a széleken hagyott területek befutásával próbáltak élni, és ez is inkább az első félidőben volt felfedezhető jelenség. A fordulás után is visszahúzódtak, mintha még nem lettek volna hátrányban, de semmire sem jutottak, ekkor még kevesebbet tudtak felmutatni a madridi térfélen.
Real Madrid (6)
A mi játékunk nagyjából pont egy gólnyival ért többet, volt nézhetőbb, mint az ellenfél produktuma. Nagyon sokáig nem tudtunk mit kezdeni a sereghajtóval, ráadásul a széleket sem védekeztük le akkorra figyelemmel, mint kellett volna. Voltaképp a gól előtti szituáció is egy teljesen kósza felívelés volt. Hazard és Isco próbálkozott sokszor egy az egy ellen, de a kapu előterében elhaltak ezek a kísérletek, a jobb oldalunk pedig csak papíron létezett maximum. Persze ez most éppen elég volt, de ezúttal az eddigieknél is sokkal kényelmesebben álltunk hozzá a dologhoz, és a meccsvégi veszélyes hazai szabadrúgás utáni szituációnál ez fájdalmasan visszaüthetett volna. Hozzáteszem, hogy ezúttal sokkal inkább érzem a csapat felelősségét, mint Zidane-ét, egész egyszerűen sok volt a gyengébb egyéni teljesítmény.
Játékosok
A mérkőzés legjobbja – Casemiro (8)
Minden bizonnyal a gólja nélkül is őt jelöltem volna a címre, mert a játék főbb elemeiben átlag feletti teljesítményt nyújtott. Valahol kell lennie egy titkos bunkernak, ahol Xabi apó tavaly nyáron továbbképezte a brazilt, mert olyan mélységi passzok, üres területre ütembe belőtt labdák érkeznek tőle ebben a szezonban, amitől Pirlo összekönnyezné a szakállát. A világ ráhúzta a hentes szerepét, mert ez a narratíva kényelmes, Casemiro azonban szintet lépett, és passzjátékának, technikájának erősödésével kihagyhatatlan elemévé vált a Real Madridnak. Góljánál remekül érkezett az isteni labdára, a 60 méteres ráemelési kísérlet is okos volt, majdnem benézte a jó Diego.
Thibaut Courtois (7)
A belga kapust is a jobbak között kell említeni, leginkább csemegének beillő távoli kísérletek érkeztek a ketrece felé. Kettő veszélyesebb lövés volt, amikor keveset láthatott a labdából – megoldotta. Ziccerekkel, egy az egy elleni rávezetésekkel nem kellett bajlódnia, viszont magabiztosságának köszönhetően egy lépéssel közelebb vagyunk a bajnoki címhez és a Zamora-díjhoz is.
Dani Carvajal (5,5)
Carvajal gyengébb meccsei közé tartozik a tegnapi. Védekezésben még úgy ahogy igyekezett helytállni (egy fontos közbelépése volt a találkozó elején a tizenhatoson belül), de azért párszor túljártak az eszén. Támadásban nagyon keveset tudott felmutatni, pedig a sokat középre mozgó Isco hiányában szabadabban mozoghatott, de csak néhány alkalommal tudta kiválasztani a jó megoldást.
Sergio Ramos (6)
A gól előtt pont a kapu előtt maradt és szépen csúsztatott tovább Benzema felé. Emellett volt egy fejese is, bár ott inkább ő volt a célpont, mintsem a kapu, egy ideig biztosan kergetőztek a kanárik az agya körül. Hátul az elmúlt meccsekhez képest kevésbé volt éles, helyezkedési hibái azért szolgáltattak lehetőségeket az Espanyol játékosai előtt.
Raphaël Varane (7,5)
Magasan a védelem legjobbja volt tegnap a francia, aki rendkívül stabilan takarított hátul. Kiválóan lépett közbe a kialakuló akciók során, fejjel és lábbal is nagyon határozottan festett. Casemiro mögött kétségtelenül övé a második legjobb teljesítmény madridi részről.
Marcelo (6)
Hiába volt a várakozásoknak megfelelően aktívabb a bal oldalunk, igazán sokra nem mentünk vele. Felívelése után született meg a gólunk, de sokkal jobban örültem volna, ha még több ügyes kombinációt alakítanak ki ezen a szélen. Védekezésben ugyan gyengébbnek bizonyult az ő oldala, de még mindig itt lehetett várni, hogy gólhelyzeteket teremtünk.
Toni Kroos (6,5)
Kroos is a jobbak közé tartozott a vendégoldalon. A távoli próbálkozások mestere most csak egyszer tüzelt, de célt tévesztett. Az Espanyol masszív védekezése, és Isco mozgása az ő játékát is limitálta, de ez nem Toni hibája, hanem az alkalmazott rendszerből és az ellenfél játékából fakadó sajátosság. Ha Casemirónál megjegyeztük, hogy fejlődött a passzjáték terén, úgy a németnél is mondjuk el, hogy szinteket lépett előre, ami a védekezést illeti (ami a bal oldalunk orrnehézsége miatt nagy jelentőséggel bír).
Fede Valverde (5)
Egyáltalán nem tetszik az, ahogy Zidane használja Valverdét. A fiatal középpályás dinamizmusa egyértelműen a pálya középső részén hasznosul, a jobb oldalra kiszorulva nem találja a helyét a pályán. Most is hol ő, hol Isco vándoroltak ki oldalra, holott egyikük sem érzi jól magát a vonal mellett. Vini beállásával rendeződött a pozíciója, és annak ellenére festett jobban a pályán, hogy az utolsó fél óra nem az élvezetes játékról szólt.
Isco (5,5)
Ahogy Fedénél, nála sem állt jól, amikor a vonal mellé szorult, jóval hatékonyabb tud lenni középen. Egy-két ügyes megindulása, ritmusváltása volt, de nem igazán tudott hasznosulni a szervezési készsége, mert a társak sem mozogtak megfelelően, és helye sem igazán maradt a hazai dzsungelben.
Eden Hazard (5)
Ami dicsérhető vele kapcsolatban, hogy néhányszor elég jó helyen rúgták fel, így jó helyről lőhettünk szabikat. Nincs híján önbizalom terén, de ezúttal ez túlcsordult véleményem szerint, és egy ponton már nem a csapatot segítette mindez. Rá is hatással volt a sündisznóállás, de az ő szintjén, az ő képességeivel sokkal magasabban van a léc.
Karim Benzema (6,5)
Guti remélem bontott egy bort Karim egészségére, amit anno ő kapott a spanyol karmestertől, azt most még gyönyörűbb tálcán nyújtotta a 14-es számú játékos felé. Mágikus pillanat volt, viszont az első félidő végét leszámítva (amikor is volt még egy ügyes kísérlete) nem igazán érezte a focit ő sem.
Cserejátékosok
Vinícius Jr. (5)
Talán szerencsésebb lett volna Asensiót behozni, de Zidane talán még tartott a rohamoktól, ahol a fegyelmezett visszazárás fontos lett volna a brazil részéről. Aki így viszont támadásban nem hasznosult, hiszen a gyorsaságát nem tudta kihasználni, így csak visszapasszokra volt alkalmas.
Rodrygo (6)
Támadásban is hozott némi frissességet, szépen próbált kombinálni a jobboson a társakkal, és beállásával végre rendezettnek éreztem ezt az oldalt is.
Edzői értékelés
Zinédine Zidane (7)
Meglepő lehet, hogy magasabbra értékelem a mestert a csapatnál, szeretném kifejteni ennek az okát. Bár valószínűleg Zidane nem akarta, hogy széthajtsák magukat a srácok, a kezdőre ezúttal tényleg nem lehetett panasz, arról pedig nem tehetett a mester, hogy a kapu előtt elfogyott a tudomány. A meccsbe is jól nyúlt, a széleken kellett a frissítés, máshol pedig hiba lett volna megbontani a csapatot, mert annak a védekezés látta volna kárát. Ha Mendy és Modrić elérhetőek, valószínűleg jöttek volna Marcelo és Fede helyére, de így nem lehetett vállalni a rizikót egy gólos előnynél. Egyetlen dolgot tudok felhozni negatívumként, ami ZZ felelőssége, mégpedig a jobb oldalunk rendezetlenségét. Talán szerencsésebb lett volna Asensio (vagy Rodrygo) kezdetése, mert akkor ezen a szélen is veszélyesebbek vagyunk, és Fede és Kroos szerepköre is hasznosabb lehetett volna.
Egytől egyig: Real Madrid – Eibar (3-1)
Csapatok
Real Madrid (7)
Az első félidő egyértelműen a hazaiakról szólt. Voltak pofás összjátékok a támadóharmadban, a középpályások remekül osztogattak, Benzema és a szabadabb szerepkörben mozgó Hazard egyaránt jól lépegettek vissza labdákért. A kezdőcsapat ismeretében kevesebb beadás és szélső elfutás volt várható, hiszen Hazard és Rodrygo sem mozog komfortosan vonalszélsőként. Utóbbi azért így is feltűnően sokszor bukkant fel kiszorulva, míg a másik oldalon Hazard belépéseivel Marcelónak nagyobb szabadsága volt a bal oldalon. Aztán a két játékos az oldalváltással csak még jobban összezavarta a vendégvédelmet. A madridiak jóval határozottabbnak tűntek, ha a földön tartották a labdát, illetve, ha gyors támadásokat próbáltak vezetni. A második és a harmadik gól is ilyen szituáció után született. A nehézséget inkább a labdakihozatalok jelentették, már a találkozó első felében is, aztán ez csak nehezebbé vált a fordulást követően. Amint sikerült átjátszani a labdát, többször is azonos létszámban vezethették a védőkre azt. A második félidőben nyoma sem volt az eddigieknek, a Real nem tudott kapura veszélyesen játszani, és a cserék csak tovább rontottak a helyzeten.
Eibar (6)
A szerencsétlen helyzet után született gyors gól eléggé megfogta a csapatot, ami a három bekapott gól ellenére sem nézett ki borzasztóan. A második gólt eredményező gyönyörű támadás mellett a másik két találat már nem festett olyan rosszul az ő szempontjukból. A mérkőzés elejétől magas, intenzív presszinggel helyeztek nyomást a madridi védelemre, amivel sokszor zavart is tudtak kelteni, de érdemi gólhelyzetig nem jutottak vele az első játékrészben. A csapat nagyon jól mozgott egyébként ezeknél a helyzeteknél labda nélkül, összehangoltan vágták el a passzsávokat, illetve támadták a birtokló játékost, és a visszalépő Casemiro vagy Kroos közelében is csak vendégjátékos volt. A szünet után sem változtattak a felfogáson, agilisan és még határozottabban voltak jelen az ellenfél térfelén, ráadásul Zidane-nal ellentétben Mendilibar jó cseréket húzott meg. A szépítés már Exposito bombájánál és Enrich kapufájánál is egy hajszálnyira volt, végül egy Bigason megpattanó lövés került a madridi kapuba. Tíz perccel később jött az utolsó nagyobb lehetőség az Eibar részéről, de Pedro León lapos lövésére le tudott érni Courtois.
Játékosok
A mérkőzés legjobbja – Sergio Ramos (8,5)
A kapitány egész biztosan nem lesz számkivetett a pontjait illetően, ezúttal ő lett a meccs embere nálunk. Hátul hiba nélkül teljesített, megelőző szereléséből pedig kontrát indított, amit végül ő maga tudott befejezni. Ezúttal csak hatvan percet kapott, meg egy jeges tömlőt a combjára, nagyon fontos feladatok várnak rá a nyár folyamán.
Thibaut Courtois (7,5)
Két nagy védéssel járult hozzá a csapat sikeréhez, előbb Expositón, majd Pedro Leónon fogott ki, Bigas testével azonban nem tudott mit kezdeni, ezt nem rónám fel neki hibaként. Egy csúnya eladott labdája azért így is volt, illetve a kirúgásai, hosszú labdái a szokottnál pontatlanabbnak bizonyultak.
Dani Carvajal (7)
A saját nevelésű játékos mindössze egy félidőt játszott, és nem vallott szégyent. Kulccszerepe volt a labdakihozataloknál, pontosan követve a labda útját hol kihúzódott a vonal mellé, hol befutott középre tiszta passzsávot teremtve a belső védőknek. Támadásban és védekezésben is jól működtek együtt Rodrygóval, ami biztató lehet a hátralévő meccseket illetően.
Raphaël Varane (7,5)
A francia hátvéden sokszor kifogott a magas presszing, a nagy nyomás, ha a labdát kellett kihozni a térfelünkről, most azonban kimondottan higgadtan oldotta meg ezeket a helyzeteket. Több sikeres felszabadítása és közbeavatkozása volt, jól dolgoztak együtt középen Ramosszal.
Marcelo (7)
A csapat összteljesítményéhez igazodva ő is ellentétes félidőket hozott. Az elején dominánsabb tudott lenni a Real, Marcelóra pedig nem nehezedett nagy nyomás ekkor védekezésben. Az Eibar ugyanis a vártnál szerintem gyakrabban ment inkább De Blasis mint Orellana oldalán, pedig a Carvajal – Rodrygo tandem által az a szél inkább tűnt biztosítottnak. A szünet után több feladat hárult a brazilra hátul, akinek meggyűlt a baja a vendégekkel és a saját teljesítőképességével is, úgy tűnt, hogy idő előtt el kell hagynia a pályát. Szép találatáról persze ne feledkezzünk meg, a lepattanó labda begyűjtését követően mintaszerűen lőtte ki a hosszú alsót.
Casemiro (7)
Fontos volt, hogy segítse az építkezést és fedezetet nyújtson a labdás oldal mögött és ezeket a feladatokat teljesíteni is tudta. Értelemszerűen ezért a támadásokkal nem nagyon léphetett fel, viszont védekezésben ezúttal is kemény volt. Talán túlságosan is, hiszen a térfélcsere után hamar begyűjtött egy sárgát, utána pedig benne volt a játékában a kiállítás kockázata is.
Toni Kroos (8)
A német középpályás gyönyörű góllal indította újra a madridi szezont, szépen tekert a léc alá. Ami feltűnő volt, hogy a szokottnál jóval agilisabb volt a labdás emberek ellen, jó ütemben támadta őket, rendre zavart okozva a labdajáratásban. Mélységi passzaiban jóval több lehetőség volt, mint amennyit a csapat végül kihozott ezekből.
Luka Modrić (7,5)
Bevallom, voltak kétségeim a szerepeltetését illetően, tekintve, hogy Valverdével a leállás előtt sokkal pofásabb játékot mutattunk középen. Lukita azonban mintha megfiatalodott volna, és szép meccset hozott le az Eibar ellen. Többször csak szabálytalanul tudták megállítani, ő viszont fáradhatatlanul ingázott a két kapu között, egy-egy kibontakozó ellenakciót lefülelve.
Rodrygo (7)
Nem ő volt a találkozó főszereplője, és talán az ő kezdetése volt a legnagyobb meglepetés, mégsem vallott kudarcot. Bár kezdetben túlságosan ki volt szorulva a jobb oldalvonal mellé, aztán egyre szabadabban játszott, később oldalt is váltottak Edennel, a harmadik gólban pedig hatalmas szerepe volt azzal, hogy villámgyors reakcióidejének köszönhetően megzavarta a tisztázásban a védőt.
Karim Benzema (7,5)
A kapura nem volt veszélyes, de mindhárom gólban fontos szerepet játszott. Először ő cselezte be magát a büntetőterületre, ami után Krooshoz pattant a labda. Majd jó ütemben ugratta ki Hazard-t a kontránál, a harmadik gól előtt pedig ügyesen kényszerítőzött belga csapattársával. A szünet után már nem nagyon jutott labdához, eltűnt a mezőnyben.
Eden Hazard (8)
Jól tért vissza, meghatározó eleme volt a támadójátéknak. Hazard madridi karrierje nem a gólokról szól, sokkal inkább arról, hogy a védelemtől kicsikart extra figyelem mellett jól tudja megjátszani a társakat. Ramos góljánál a 90%-os helyzetet cserélte le a tutira, és Benzemával nagyon jól együtt tudtak működni az első félidőben. Egy egészséges Hazard elengedhetetlen a bajnoki cím felé vezető küzdelemben.
Cserejátékosok
Ferland Mendy (5)
Idegenül mozgott a jobb oldalon, védekezésben sem volt olyan acélos, mint amilyen a túloldalt szokott lenni, támadásban alig észrevehető volt, egy jó mögékerülés és visszapassz véshető be a neve mellé.
Éder Militao (6)
Ramost váltotta és hiba nélkül hozta a kötelezőt. Szeretném, ha a hátralévő őrületben jutna neki 90 perc is – a rotációt elnézve erre minden esély megvan.
Vinícius Jr. (4)
Gyorsnak továbbra is gyors, de nem elég hatékony. Amikor végre elfuthatott volna egy kontránál, akkor egész egyszerűen elbizonytalanodott.
Gareth Bale (3)
A belengetett hihetetlen erőnlétet és edzésformát benyelve erős fél órát vártam tőle. Végül azt is nehezen vettem észre, hogy a pályán van.
Fede Valverde (-)
Örülünk, hogy jó egészségnek örvend, a következő meccsen már több feladata lehet.
Edzői értékelés
Zinédine Zidane (7)
Kezdetnek jó lesz, az első félidőben látottakra lehet alapozni, különösen a helyzetkihasználást illetően. Technikás, összjátékban jó, és koncentrálni képes játékosok alkották zömében a kezdőt, ami látszólag bevált, de jó lenne tudatosabb hozzáállás felállt védelem ellen is. A cserék összességében inkább visszavetették a csapatot, érdekes lesz a későbbiekben, hogy Zidane mennyire fog ragaszkodni az öt cseréhez.
HIHETETLEN! EZT ÜZENI ZIDANE A KORONAVÍRUS IDEJÉN A MAGYAROKNAK!!!!!
Ha most dühös vagy, vagy csalódott, az éppen azért van, mert a fénysebességnél is gyorsabban kattintasz minden olyan írásra válogatás nélkül, ami a bevezetőben említett kategóriákat érinti, lefedi. Olykor már-már anderseni magasságokba sikerül eljutni egy szívmelengető kamuval, ami tíz perc múlva platós IFA-val szállítja a szívecskéket, és újabban az öleléseket. És miért? Mert erre mutatkozik igény. Többezer reakció, megosztások, kommentek hada, miközben teljesen hülyének van nézve az olvasó. Aztán olyan posztok ugyanezeken a helyeken, amit nulla forrásmegjelölés mellett szívtak át tőlünk egy az egyben.
Közben a valódi hírek, nyilatkozatok, érdekességek, apróságok eltűnnek szem elől. Kit érdekelnek a hiteles forrásból lefordított cikkek, interjúk, hivatalos információk, mikor Karim Benzemát látták feltűnni az Etyeki Pikniken. Igaz, csak az unokatesóm látta, és nem is biztos, hogy ő volt, meg lőtt egy fotót, amin a haja látszott csak, de az olyan volt, mintha… De azért jó az, délután négyre tökéletes alapanyag. Meg amúgy is, Cristiano Ronaldo is lenyilatkozta, hogy Messi sokkal jobb nála, miközben betörőknek adományoz, mert akkora legenda. És most persze mindenki kikéri magának, hogy őt nem érdeklik ezek, igen, a trashműsorok is borzasztóak, züllesztik a társadalmat, szégyellje magát, aki nézi. Aztán következő héten jön Nielsen apó jelenteni, hogy a 18-49-es korosztálynál rekordot hozott az újabb külföldről átvett harmincezredik realityszutyok. Ja én nem láttam még egy percet se, de az a Peti nem szimpatikus. Nem néztem, csak a háttérben ment, aztán meghallottam. Hogyne.
Azért ne tévesszünk szerepet, szó sincs arról, hogy ne vágyna minden oldal az olvasottságra, figyelemre. Csak olybá tűnik, hogy ezt valódi és minőségi tartalommal nagyon nehéz elérni. Hiszen naponta nő ki a földből mindenféle lájkszívó gyom kereskedni a gagyival. Minden csapathoz vezet egy szív, mindenből van egy HUN vagy egy hungary. És itt most nem a mi munkánk áll szemben mindenkiével. Számos olyan minőségi blog, podcast, elemzés van Magyarországon is, akik még hozzánk képest is tizedannyi elérést tudnak generálni, mégis hosszú órákat töltenek azzal, hogy akár csak pár száz érdeklődő számára igényes tartalmat rakjanak össze. Inkább kattintsatok rájuk! Szűrjetek!
Persze lehet mondani, hogy nem is olyan vészes ez az egész, csak pár ilyen kamugyár van, meg amúgy sem kell ezekre rákattintani. Naná, csakhogy éppen ezekre kattintanak, ezek formálják a közbeszédet, így indulnak el a hoaxok, így korbácsolódik fel az emberekben napi szinten a mesterségesen kreált érzelem, ami mind-mind hatással van az életünkre, valós és komoly következményekkel járó helyzeteket szülve. Ha ez az irány erősödik, akkor a közösségi oldalakon is csak a hasonló cikkek fognak hasítani, ezek kerülnek a szemünk elé, elnémítva a megbízható és informatív írásokat, videókat, beszélgetéseket.
Beszélhetnénk még a témáról bővebben is, de ideje átadni a helyet még százhúsz „Ronaldo magyaroknak adományozott” cikknek, randomgenerátorral készült idézeteknek, meg valaki állítólag épp Rodrygóval koktélozott a bulinegyedben, szóval pá.
Lucas Vázquez: Próbálom figyelmen kívül hagyni a dicséretet és a kritikát egyaránt
Szurkoló: „Gondolod, hogy akkor is összejött volna a 2018-as BL-győzelem, ha nem Karius áll a kapuban, illetve ha Salah nem sérül meg?”
Lucas Vázquez: „Sosem tudjuk meg, de én a meccs kezdete előtt biztos voltam abban, hogy győzni fogunk.”
Sz.: „Köszi a lehetőséget, Lucas! Mi volt eddig a kedvenc pillanatod a Real Madridnál?”
L.V.: „A kedvencem? Úgy hiszem a három BL-győzelem közül bármelyiket választhatnám, hihetetlen pillanatok voltak, körülírnom is nehéz volna. Ha mindenképpen döntenem kéne, akkor az elsőt választanám, mert az első mindig egy kicsit más.”
Sz.: „Amikor véget ért a mérkőzés, és összejött az első BL-siker, akkor mikor tudatosult benned, hogy BL-győztes lettél?”
L.V.: „Óriási örömöt jelentett számomra címet ünnepelni a Real Madriddal, életem csapatával, és ráadásul a legrangosabb elismerést, amit klubszinten nyerni lehet, elképesztő volt. Az első pillanatokban csak ölelkeztünk, ünnepeltünk, felszabadultunk a nyomás alól, ami egész szezonban a vállunkat nyomta, és együtt ünnepeltünk. Lenyűgöző volt.”
Sz.: „Lucas, mesélj egy kicsit arról a bizonyos büntetőről (a 2016-os BL-döntő büntetőpárbajából). Különösen arról a dicsőséges sétáról, amikor tök laza voltál, akár egy Harlem Globetrotter!”
L.V.: „Abban a pillanatban, amikor sétáltam elvégezni a tizenegyest, csak arra koncentráltam, hogy betaláljak. Hogy belőjem az első büntetőt, és a trófeához segítsem a csapatot. Szerencsém volt, a labda bement.”
Sz.: „Miért kérted Zidane-tól, hogy te lőhesd az első tizenegyest?”
L.V.: „Azért kértem, mert tele voltam önbizalommal, jól éreztem magamat a találkozó során, és csak az járt akkor a fejemben, hogy belövöm a büntetőt. Meg voltam győződve arról, hogy betalálok.”
Sz.: „Ha választhatnál egy öt fős csapatot, kik lennének benne?”
L.V.: „Courtois, Ramos, Karim, Cristiano és persze én.”
Sz.: „Ember… azta! Nagy rajongód vagyok! Melyik jelenlegi, vagy egykori labdarúgót tekinted leginkább a példaképednek?”
L.V.: „Luís Figót mondanám. Az ő játékán nőttem fel, mikor a Real Madridban futballozott. Az én posztomon játszott, és mindig néztem róla videókat (még manapság is), hogy fejlesszem a saját játékomat általa.”
Sz.: „2018-ban a Juventus elleni első mérkőzésen te voltál az egyik legközelebb Ronaldóhoz, amikor átélhetted azt a csodálatos ollózós gólt. Hogy érezted magad akkor, mire gondoltál abban a pillanatban?”
L.V.: „Láttam, hogy Carvajal beadja a labdát, és hogy az éppen arra jön, amerre én is voltam, erre hirtelen lábak tűntek elő… Láttam, hogy Ronaldo az, kivételes gólt szerzett. Arra gondoltam, hogy a legjobb dolog, ami történhetett, hogy előbukkantak azok a lábak!”
Sz.: „Gondolom gyakran kérdezik, de milyen érzés volt játszani és edzeni Ronaldóval?”
L.V.: „Hihetetlenül profi a hozzáállása, mindig magasak volt az elvárásai önmagával és a csapattársaival szemben, így kihozta belőlünk a legjobbunkat.”
Sz.: „Mit éreztél akkor, amikor Ronaldo elhagyta a csapatot?”
L.V.: „Tiszteletben kellett tartanunk a döntését, mindenkinek a saját útját kell járnia.”
Sz.: „Milyen sportokat szeretsz még a focin kívül?”
L.V.: „Imádom a kosárlabdát (az NBA-t és a spanyol bajnokságot is), és a teniszt is szeretem. LeBron csapatainak szurkolok.”
Sz.: „Lucas, íme egy nagy rajongód… Vannak, akik inspirálnak téged a labdarúgáson kívüli világból?”
L.V.: „Más sportágok sportolói inspirálnak, mint Rafa Nadal, Pau Gasol, vagy Fernando Alonso. Úgy gondolom, hogy ők ösztönzőleg hathatnak a fiatalokra, és mindenki másra is.”
Sz.: „Gondoltál arra, hogy valaha pályára lépj az MLS-ben?”
L.V.: „Remek lenne, egy nap, ha úgy adódik, szívesen kipróbálnám magam az MLS-ben.”
Sz.: „Milyen érzés a Barcelona ellen játszani? Olyan, mint a többi meccs?”
L.V.: „Ezek különleges találkozók, mindenki nagy várakozással tekint ezekre. A Barca elleni mérkőzések mindig érzelemdúsak, és hatalmas örömöt okoz, amikor megnyerjük ezeket a meccseket.”
Sz.: „Győztes gól a Barcelona ellen, vagy győztes gól a BL-ben?”
L.V.: „Egyértelmű: Győztes gól a Bajnokok Ligájában!”
Sz.: „Milyen érzés volt felnőni a Real Madrid utánpótlásában? Milyen volt egyre feljebb jutni, hogy aztán a világ legjobb és legnagyobb klubjának felnőtt keretébe kerülj?”
L.V.: „Gyönyörű volt. Persze voltak nehezebb pillanatok is, de összességében nagyszerű tapasztalat volt a számomra, hogy itt nőhettem fel, és mindenekfelett, hogy beteljesítettem az akadémiai játékosok álmát azzal, hogy az első csapatban szerepelhetek.”
Sz.: „Ki öltözködik legjobban a Real Madridban?”
L.V.: „Természetesen én!”
Sz.: „Ki ellen volt a legnehezebb játszani az edzésen, vagy a mérkőzésen?”
L.V.: „Sergio Ramos ellen. Mert tele van versenyszellemmel, és mert saját posztján ő a világ legjobbja.”
Sz.: „Kinek van jobb haja? Zidane-nak, vagy Bale-nek?”
L.V.: „Passzolom! (nevet)”
Sz.: „Messi vagy Ronaldo?”
L.V.: „Mindketten lenyűgöző játékosok, akik a szemünk előtt írnak történelmet. Sok-sok évnek kell ahhoz eltelnie, hogy két hasonló játékost lássunk játszani.”
Sz.: „Melyek a kedvenc stadionjaid, ahol játszottál (a Bernabéut leszámítva), és van-e olyan, ahol még nem játszottál, de nagyon szeretnél?”
L.V.: „Szeretem a Bayern és a Juventus arénáit. Egyszer szeretnék pályára lépni az Old Traffordon.”
Sz.: „Ramos az edzéseken is olyan intenzív, mint a mérkőzéseken?”
L.V.: „Igen, ő minden egyes nap ilyen. Remek példakép lehet minden játékos számára, nem véletlenül ő a kapitányunk.”
Sz.: „Ki volt a legfontosabb edző, aki leginkább segítette a fejlődésedet és akiről még nem igazán hallottunk? Hogyan sikerült elérnie, hogy fejlődj?”
L.V.: „A Real Madrid C csapatánál volt egy edzőm, Manolo Díaz, aki a kezdetektől fogva megbízott bennem. Azt mondta, hogyha elég jól teljesítek, akkor bárhol képes vagyok játszani. Óriási köszönettel tartozom ezért neki.”
Sz.: „Milyen Zidane az öltözőben, ahhoz képest, mint amit mi látunk belőle?”
L.V.: „A Zidane, akit mi ismerünk, nagyon közel áll a játékosokhoz, mindig mosolyog, és folyamatosan azért dolgozik, hogy fejlődjünk.”
Sz.: „Milyen érzés a Real Madridhoz tartozni?”
L.V.: „Büszke vagyok arra, hogy ennek a csapatnak a tagja lehetek, ez a világ legnagyszerűbb klubja. Ez minden egyes nap ugyanakkora örömöt jelent a számomra.”
Sz.: „Milyen érzés egymás után háromszor megnyerni a Bajnokok Ligáját?”
L.V.: „Elmondhatatlan! Kellemes érzés, hiszen ez olyan dolog, amire előttünk senki nem volt képes, és úgy gondolom, hogy nehezen történhet meg még egyszer.”
Sz.: „Hogy bírod el azt a nyomást, ami egy ilyen kiváló klub, mint a Real Madrid játékosaként nehezedik rád?”
L.V.: „Próbálom figyelmen kívül hagyni a dicséretet és a kritikát egyaránt. Mindig a maximumon igyekszem teljesíteni, kihozni magamból a legjobbat. Motivál, hogy napról napra jobb legyek.”
Sz.: „Mi a kedvenc emléked Ronaldóval?”
L.V.: „Számtalan ilyen van, például a PSG ellen, amikor gólpasszt adtam neki. Gyönyörű pillanat volt.”
Sz.: „Ki minden idők legjobb játékosa?”
L.V.: „Szerintem Messi, vagy Ronaldo.”
Sz.: „Szeretnél a Real Madridból visszavonulni?”
L.V.: „Igen, remélem, hogy innen vonulhatok vissza majd.”
Sz.: „Lucas, hogy érezted magad, amikor először léphettél pályára a Bernabéuban?”
L.V.: „Egy kicsit ideges voltam, de amellett tele voltam jó érzésekkel is, nem lenne egyszerű elmagyarázni azt az érzést.”
Sz.: „Mik az erősségeid a pályán?”
L.V.: „A munkamorálom, a mentalitásom, és a sokoldalúságom.”
Sz.: „Miért épp a 17-est választottad?”
L.V.: „Mindig szerettem ezt a számot. A hetes és a tizenhetes a kedvenceim.”
Sz.: „Melyik a legszebb gól, amit valaha szereztél?”
L.V.: „Van egy pár… (nevet). A Rayo elleni fejesem különleges volt, aztán a Villarreal elleni is szép volt, és mindegyik, amit a BL-ben szereztem.”
Sz.: „Ki a csapatban a „kistesód”?”
L.V.: „Asensio.”
Lucas Vázquez all-time tizenegye
Camavinga, avagy a 17 éves srác, aki készen áll a Real Madridra!
Öt hónappal ezelőtt a Real Madrid vezetősége megfogalmazott egy listát az ígéretes fiatal kiszemeltekről, akik közül ketten kiemelkedtek, mint a klub elsődleges célpontjai. Az egyikőjük Reinier Jesus volt, aki január 20-án hivatalosan is csatlakozott a Real Madridhoz, a másik pedig Eduardo Camavinga, aki úgy néz ki, hogy követheti a brazil által kitaposott ösvényt. Reiniertől eltérően azonban, ha Camavinga Madridban köt ki, akkor nagy valószínűség szerint rögtön az első keretbe kerülhet, mivel Casemiro helyettesítése sürgős megoldást követel. A kérdés csupán az, ami a fiataloknál ilyenkor megszokott: készen áll-e a 17 éves játékos, hogy megfeleljen a követelményeknek?
Bár igazság szerint ez csak az első kérdés. A második, hogy Zidane vajon megbízik-e benne a fiatal kora ellenére. Habár… ez talán csak a harmadik kérdés. Ugyanis a második inkább az, hogy egyáltalán Zidane lesz-e a Real Madrid edzője a következő idényben, amit jelentősen befolyásolhat az aktuális szezon végkimenetele. Ha nem, akkor Mauricio Pochettino merülhet fel lehetséges jelöltként.
De ugorjunk vissza az első kérdéshez. Juni Calafat jelentései alapján – aki már akkor is követte Camavingát, amikor a játékos még csak 14 éves volt – készen áll, ez pedig egybecseng a nagyobb európai klubok megfigyelőinek véleményével. Bár még csupán 17 esztendős, minden megvan benne, amit a Real Madrid ezen a poszton elvárhat: erős felépítésű, technikás, jól helyezkedik, kemény, egy pillanatra sem áll meg, és nincsenek komoly hiányosságai a korához képest. Remekül él a lehetőségeivel, és várakozáson felül teljesít immár egy éve folyamatosan. Ezért a Real Madrid egy 50 millió eurós ajánlatot készíthet elő Camavingáért, habár senki sem tudja, hogy mi lesz a profi futballal a járvány lecsengését követően, és hogy milyen korlátozásokat vezethet be az UEFA és/vagy a FIFA az átigazolási időszak kapcsán.
Benzema, a Real Madrid magányos farkasa
A klub házi gólkirálya Karim Benzema volt a mostani és az ezt megelőző szezonban, egész mutatós számokat produkálva, azonban egy csapattársa sem akadt, aki a segítségére lett volna a gólok termelését illetően. A franciának így nem adatott meg az, ami anno Ronaldónak igen. A Real Madrid legendája mind a kilenc madridi szezonjában a klub házi gólkirálya volt, azonban minden egyes idényben volt egy csapattársa, aki a 20 gólos határt el tudta érni. Ebből maga Benzema volt az, aki hat szezonban termelt legalább ennyit, mellette Higuaín, Bale és Morata voltak azok, akik egyszer-egyszer be tudtak rámolni legalább 20 találatot a közösbe.
Cristiano távozása óta azonban senki nem akadt, aki le tudná venni Benzema válláról a terhek egy részét. Elsődlegesen talán Bale-től lehetett volna ezt elvárni, ám a walesi a legutóbbi két szezonban összesen 17 gólra volt képes. Ezzel a vizsgált időszakban csak harmadik helyezett házon belül, Sergio Ramos ugyanis 18 gólra volt képes ezeken a mérkőzéseken. Benzema nehéz örökséget kapott, de portugál társa távozása óta 49 gólt szorgoskodott össze, ami csupán 3 egységgel kevesebb, mint amennyiszer Ronaldo a Juventusban betalált. Ha körülnézünk Európában, azt láthatjuk, hogy Messi, Lewandowski és Mbappé is több gólt szereztek mindkettejüknél, de mindannyiuknak voltak olyan csapattársaik, akik sok gólt termeltek. Benzemának azonban nem, aki így magányos farkasként szerezte a találatokat. Ha csupán a bajnokikat nézzük, ott is kimagaslik a francia. Ronaldo távozása óta 35 gólt szerzett a ligában, mögötte Ramos 11-szer, Bale 10-szer mattolta az ellenfeleket. Ha pedig csupán az aktuális idény számait nézzük, ott is változatlan a helyzet. Karim 19 találattal vezet, mögötte Ramos és Rodrygo állnak 7-7 góllal.
Luis Enrique: Meglepő volt, hogy milyen vezetői képességek és emberi értékek jellemzik Ramost
Ramos a La Roja csapatkapitányaként a keret fontos tagja maradt az egykori Barcelona edző első időszakában is.
„Ramosszal nagyon jó viszonyt ápolunk, de ez a játékosaim 99,9%-ára igaz. Sergio a csapatunk kapitánya. Viszont én közvetlenül nem igazán voltam vele kapcsolatban, csupán mások információi és az egymás elleni találkozók jelentettek némi alapot. Amikor találkoztunk, az kellemes meglepetésnek bizonyult; nem ok nélkül tartja a spanyol válogatott történetének szereplési rekordját. Meglepő volt, hogy milyen vezetői képességek és emberi értékek jellemzik.”
Az EB elhalasztása esélyt biztosíthat egyes játékosok számára, hogy a 23-as keretbe bekerüljenek, és ezt Enrique sem látja másképp.
„Az időpont változása hatással van a fiatalokra, hiszen több lehetőségük van megmutatni magukat. Nagy vágyam, hogy megnyerjük az EB-t, és úgy látom, hogy Spanyolország képes lehet erre. Vannak pozitív hozadékai a halasztásnak, egyrészt több időnk van felkészülni, másrészt az ifjabbak tovább fejlődhetnek.”
Stepanović: Jović mindent megtesz azért, hogy tönkretegye a karrierjét
Dragoslav Stepanović a Kurir c. szerb lapnak adott interjút, ahol nem bánt kesztyűs kézzel a támadóval.
„Jović saját maga ellen dolgozik. Nagy szerencséje, hogy Adi Hutter esélyt adott neki a Frankfurtnál, így pedig ő lehetett a szerb labdarúgás történetének egyik legnagyobb transzfere, mikor a Real Madrid leigazolta. Nem hiszem el, hogy ez a srác mit művel magával.”
Stepanović szerint honfitársa jobban tenné, ha inkább csöndben maradna.
„Követem a szerb médiát, tudom milyen élete volt, hogy gyerekként a kocsiban aludt az apjával, a reggeli tréningekre várva. Micsoda áldozatokat hozott… Erre most ez a helyzet. Nem tudom, úgy tűnik, mintha Luka nem igazán gondolna magára. Amikor azt mondják, hogy tiltás van (a karantént illetően), akkor ne tégy úgy, mintha nem értenéd! Jobb lenne, ha inkább csöndben maradnál. Nem hiszem el, hogy ilyet tett.”
A klub nyári nagytakarítást tervez – megvannak a lehetséges távozók?
Mielőtt azonban bárki érkezne, valakinek távoznia kell. Ez lehet a Real Madrid üzenete a nyári átigazolási szezont megelőzően. A dátumok persze még nincsenek letisztázva, hiszen nem tudhatjuk, hogy pontosan mikor is ér véget az idény. A klub problémája, hogy túl sok játékos van az első keretben, pontosan 25 futballista (Rodrygóval együtt). És persze ott van a frissen igazolt Reinier is, illetve további 11 labdarúgó, akik jelenleg kölcsönben vannak, de nyáron már újra a klub keretéhez tartozhatnak (Achraf, Ødegaard, Ceballos, Reguilón, Odriozola, Kubo, Vallejo, Mayoral, Lunin, Óscar, Luca Zidane).
A Real Madrid vezetőségének komoly fejfájást okozhat, hogy a jelenlegi keretből számos játékosnak távoznia kell a nyáron. Minimum 4 vagy 5 emberről beszélhetünk. Persze a kölcsönjátékosok között is több csoportot különböztethetünk meg. Vannak akik nagy valószínűséggel csatlakoznak az első kerethez (Achraf, Ødegaard), mások jövője még kétséges jelen állás szerint (Reguilón, Ceballos), míg a többiekre minden bizonnyal újabb kölcsön, vagy eligazolás vár, a klub pedig továbbra is elsősorban a fiatalok igazolására koncentrálhat.
Nagy eséllyel távozhat a nyáron megfelelő ajánlat esetén James, Bale, Lucas és Mariano, és szintén bizonytalan helyzetben van a folytatást illetően Nacho, Marcelo, Modrić és Brahim. Az utóbbi csoportból az első három játékos távozása esetén nem valószínű a visszatérés, ha elhagyják Madridot, Brahim ügyében azonban valószínűbb lehet egy kölcsön, esetleg átigazolás esetén egy visszavásárlási opciós szerződés.
A madridi bevásárlólistán tehát ott szerepelhet Achraf és Ødegaard visszatérőként, illetve egy középső középpályás is. A vezetőség kiszemeltje Fabián, de Zidane nem biztos, hogy elengedte a Pogba-vonalat. Egy csatár igazolása is napirenden van, ebben az esetben Håland lehetne az érkező a posztra. Ennek fényében Jović jövője is kétségessé válhat a klubnál, aki egyelőre nem kapott túl sok játékpercet a szezonban. Az biztos, hogy mozgalmas nyár elé nézhetünk…
A Betis-hadművelet, avagy a Taktikai Eszköz varázsa
Míg bezötyögtünk a városba, a buszon megírtam a szokásos papírjait. Nyilatkozatok minden eshetőséggel, mert nem tud improvizálni meccs után, tudod. Sok esetben elég kicserélni a csapatneveket, őt úgysem foglalkoztatja, hogy mit olvas fel. Jović egy állat, A City meccs előtt megfújta az összes papírt, üres volt a nyilatkozatos táska. Azelőtt évekig Toni írta ezeket, nem csoda, hogy mindig utolsónak szállt le a buszról. Szóval a táska full üres, Zidane befeszült, Toni meg olyan ideges lett, hogy felszökött 90-re a vérnyomása, így inkább nem kockáztatták a játékát. A meccs után kiderült, hogy Luka papírrepülőt hajtogatott belőlük, és kidobálta őket a stadion egyik legmagasabb pontjáról az utca felé. Azóta kitették a keretből, Toni meg nem hajlandó többet vesződni a szövegekkel, úgyhogy elvállaltam. Mondjuk nyáron úgyis lelépek, addig kibírom, legalább prémium jár érte.
– Te kezdesz, nem? – fordultam Fede felé.
– Á, dehogy. A mester szerint túl sokat futok feleslegesen. Azt mondta, hogy a középpályán az ész legyen a gyors, ne a láb. Múltkor büntetésből jobb szélre rakott, hogy ott szaladgáljak. Most meg, tudod – a Taktikai Eszköz. Addig nyűtte, míg kihozta, hogy padozzak.
– Hehh. Ja, emlékszem, mikor úgy döntött rólam is. De amióta átvettem Dani eltávja miatt a hajas trükköket, és Karim beárult a kupameccs után, azóta… egy gonddal kevesebb.
– Na, már hallom őket.
Kinyílt az öltöző ajtaja, és hirtelen csend lett. Az avatatlan szem azt hinné, hogy Zidane elszánt arckifejezéssel nézett körbe az öltözőben, pedig csak a papíros táskát, meg az EEE-t kereste. Mindig az Egységes Edzői Eligazítást olvassa fel kedves naplóm, és el se hiszem, hogy századszor is leírom beléd azokat a sorokat majd, de ha egyszer annyira abszurd. Már a kislányom is fejből tudja az egészet. A kopasz mögött természetesen Benzema libbent be, ő a fegyverhordozó. Kezében egy kis doboz, benne a Taktikai Eszköz. Gőgös arckifejezéssel letette a dobozt az öltözőasztalra, és helyet foglalt Lukita és Toni között.
Zé összeszűkült szemei úgy kikerekedtek, mint a júliusi Eden, mikor végre észrevette a táskát a samponos flakon alatt. Összevigyorogtunk Fedével, és jött a szokásos megvető pillantás a kopasz felől. Kivette a tekercset, akkurátusan kihajtogatta, majd elkezdte olvasni:
– Sziasztok fiúk! Menjünk fel a pályára és nyerjük meg a mérkőzést. Ti jobb futballisták vagytok, mint a másik csapatban lévők. A kapus védjen, a védők védekezzenek, a támadók támadjanak, a középpályások pedig általában középen legyenek. Keményen dolgozunk, ebből a vereségből tanulni… ja nem ez már egy másik lap. Szóval, akkor azt hiszem ennyi.
– „…valami olyasmit mondott, hogy a védők támadnak, és keményen dolgozunk” – súgta Ramos Bale felé, aki épp a megfelelő hajgumi után keresgélt.
Persze ugyanúgy spanyolul, úgyhogy Gareth ugyanúgy nem értette, meg oda se figyelt.
– Mester! Én miért nem játszok? Ez nem igazságos. – sóhajtott szomorúan Ferland.
– A Taktikai Eszköz alapján alsó értéknél te játszol, felsőnél pedig Marcelo.
– Igen, de itt a balhátvéd mellett egy egyes és egy hármas van, ezek alsó értékek.
– És egy meg három mennyi? Na ugye. Hiába vagy a honfitársam, Ferland, értesültem róla, hogy az egyik társad meglátta a hiváslistádon Reguilón számát. Nem leszünk így jóban. Legközelebb szeretnél te is inkább külön munkát, mint Brahim és Jović? Most éppen kutyaszart szedegetnek az edzőpályáról, ami Marcelo bulija után maradt ott, tudod neki van vagy tíz kutyája.
– De mester…
– Erről nem nyitok vitát. A Taktikai Eszközzel hamar megalkotom a kezdőt, és sok egyebet, a játékosok részéről pedig személyesen Karim felügyeli a munkamenetet. Vagy nem bízol a csapattársadban? – sandított rá ferdén Zidane, miközben Karim megeresztett egy bizarr félmosolyt Mendy felé.
– De… én…. de igen.
– Helyes! Na akkor mindenki mehet kifelé melegíteni, Lucas már fél órája gyakorolja a beadásokat, és negyedórája labdát is kapott hozzá. Gyorsan, gyorsan! És még valami. Aki még egyszer megkérdőjelezi a Taktikai Eszközt – itt kinyitotta a dobozt, és kivette belőle az aranyszínű dobókockát –, az súlyos büntetésben részesül.
Aztán zajlott minden a maga rendje szerint. Mi leültünk a kispadra, én zenét hallgattam, Fede FM-ezett, Mendy még duzzogott, Bale pedig végre talált egy megfelelő hajgumit. Az első félidőben párszor pillantottam csak fel, de csak annyit láttam, hogy a kopasz ott tapsikol a zónában, és inkább a Betis focizott jobban. Mariano le se ült mellénk, végig melegített. Múltkor Benzemának azt tanácsolta, hogy indítson Youtube-csatornát, azzal szerzett egy rakás jó pontot, és ééééérdekes módon a Taktikai Eszköz azóta keretbe teszi. Néha szeretném Zidane nagy kopasz fejét is Taktikai Eszköz alakúra faragni. Az a kocka a helyi Pro-licenc, múltkor Isco nem pucolta elég fényesre – a szakálla bánta.
Gareth a 34. percben ébredt fel, riadtan ránézett a kijelzőre, majd elsietett. Egyrészt a 34-et 84-nek nézte, amiről mi nyilván nem szóltunk neki. Másrészt meg Zé azt hiszi, hogy ez a gyerek nyelvtanfolyamokra járkál a klub pénzén (ja, hét éve spanyol alapfokra, hihető), közben meg üres telkeket nézegetnek Barnettel Madridban, ahova minigolfpályákat lehet építeni azon a pénzen, ami a tanfolyamokra lenne fordítva. Ha szegény Flo Papa megtudná, hogy a felújítási pénz erre megy el… Szóval ez lelépett, öt percre rá azok meg rúgtak egy marha nagy gólt. De tényleg, abból a "nabazmeg" fajtából. Aztán eltelt még öt perc, Marcelót felrúgták a holdig (Mendy megeresztett egy vigyort), jöhetett a büntető. És jöhetett a kocka. Egytől ötig Ramos, hatnál Karim. A kopasz dobott, majd rohant az oldalvonal felé üvöltözve: „HATOS! HATOS!”. Milyen meglepő. Na mindegy, Karim belőtte, megvolt az egyenlítés.
– Amúgy kettes volt. – sziszegte oda Fede, mielőtt visszamélyedt volna az FM-be.
Kikerestem neki a Surprised Pikachu Face-t telón, röhögtünk egyet, majd bementünk az öltözőbe, ahol meghallgattuk a félidei EEE-t, amit most nem fogok megint leírni, lényeg a lényeg, hogy félidei csere persze nem volt, mert az csak akkor lehetséges, ha a dobott számok összege hét. Egy dobásból, egy kockával.
A második félidő semmi változást nem hozott. Inkább azok jövögettek, Zidane meg kipattintotta a Taktikai Eszközt, és vad cserélgetésbe kezdett. A Marcelo – Mendy persze kényszerű volt, olyat ő… vagyis a kocka… vagyis ő, nem csinálna. Aztán húsz perc múlva Fedét is elveszítettem, így gyorsan megvariáltam a játékosait FM-ben, hátha nem veszi észre és úgy szimulálja le. Ő már a pályán élhette át a tökölést, amivel ki is kaptunk, de úgy érzem jogos volt a vereség. A lefújáskor jött Brahimtól az SMS: „LOL! Hívj majd. 😀”. Úgyhogy kiszaladtam a meccs végi EEE alatt, és felhívtam őt.
– Na mivan, hogy bírtad? – kérdezte tőlem.
– Kényelmes volt a kispad, kis zene, ilyenek. A Mendy-csere kényszerű volt.
– Ja, abban biztosak voltunk. Lukával fél óra alatt végeztünk, aztán PS-eztünk kicsit, utána megnéztük a meccset, most a könnyeimet törölgettem a röhögéstől, még Luka is mosolygott kicsit, esküszöm. Ő már GIF-et csinált Karim bénázásából, a linket tartalmazó cetlivel pedig kitapétázzuk a kopasz irodáját, mire visszaértek.
– Széééép.
– Várj, Luka akar valamit mondani. – mondta kuncogva Brahim, és átadta a mókamesternek a telefont.
Kedves naplóm, éreztem, hogy ez most jó lesz.
– Hola brate! Figyelj már, tudod, hogy kutyaszart szedegettünk az edzőpályán, ugye? Na, mi még olcsón megúsztuk szerintem. Ha a Benito Villamarínba kellett volna menni feltakarítani a srácok után, akkor még lehet, hogy a következő hazai meccsük előtt sem végeznénk…
Brahim már visított a háttérben, én is könnyeztem, gyorsan elköszöntünk. Én beosontam az öltözőbe, ahol Zé valami beadási kvótáról ordibált Vinícius felé. Egy óvatlan pillanatban lenyúltam a kockát a dobozból. Most éppen hazafelé utazgatunk, és itt van a zsebemben az aranyozott Taktikai Eszköz, Karim meg üres dobozzal a gatyájában instázgat. Nem tudom mi lesz ennek a vége kedves naplóm, de imádni fogom.