Prince

A történet egy Levante elleni spanyol bajnoki mérkőzésen kezdődött, majd a játékos számára feltehetőleg mindennél megalázóbb edzést követően a hétközi Auxerre elleni Bajnokok Ligája-mérkőzésen csúcsosodott ki. Íme, a könyörtelen edző és a flegma játékos igaz története következik.

Pedro León 2010 nyarán 10 millió euróért a Getafe együttesétől érkezett a Real Madridhoz. Az akkor 23 éves játékoshoz nagy reményeket fűzött a klub, ráadásul Florentino Pérez átigazolási politikájának – miszerint külföldi sztárok mellett a legígéretesebb hazai labdarúgókat is szerződteti – az egyik zászlóshajója volt. Mint Jerzy Dudek önéletrajzából kiderült, Pedro León nem tudta kellő szerénységgel és alázattal megélni azt a lehetőséget, hogy bemutatkozhatott a Real Madrid felnőtt csapatában. „Pedro León 10 millió euróért érkezett a Getafétól, és azt gondolta magáról, hogy egy szupersztár, pedig még csak a kezdőcsapatba se fért be.”

A spanyol bajnokság 5. fordulójában Levante – Real Madrid mérkőzést rendeztek. Pedro León ezt megelőzően nem bővelkedett a játékpercekben: az első négy bajnoki találkozón háromszor a keretbe sem került be, egyszer csereként beállva 19 percet kapott, míg az addigi egyetlen Bajnokok Ligája-találkozón szintén csereként 11 perc jutott neki. Így érkezett el a Levante elleni találkozó, ahol „szintén kispadon maradt, ami zavarta a játékost”.

Jerzy Dudek részletesen kifejtette az ezt követő eseményeket, amelyeknek köszönhetően Pedro León végleg elvágta magát José Mourinho előtt. „Nulla-nullás döntetlen volt az állás, és Mourinho arra kérte, hogy melegítsen be, de ahelyett, hogy ezt annak a rendje szerint megtette volna, egy helyben állt a szögletzászló mellett. Én Mourinhóhoz közel ültem, és mindent láttam. Nagyon feldühödött. ’Nézd, a legkevésbé sem erőlteti meg magát! És utána még neki áll feljebb, ha nem játszik.’ A mérkőzés végül gól nélküli döntetlennel zárult, Pedro pedig fél órát kapott. A murciai játékosnak két gólhelyzete is volt, és Mourinho ezt nem mulasztotta el megemlíteni az öltözőben a mérkőzést követően. ’Ön nem egy profi játékos. Ön azt hiszi, hogy át tud verni engem és a játékostársait. Láttam a bemelegítését, akarva sem tudta volna kevésbé izgatni magát vele, de még így is pályára küldtem. Két tiszta gólhelyzete volt, de Ön nem volt a megfelelő állapotban, hogy kihasználja azokat. Ön a Real Madridban akar játszani? Itt mindenkinek öt perce van bizonyítani, és az Ön ideje már letelt’.”

A játékos és az edző közötti feszültség nem csak a mérkőzés hevének köszönhető, hiszen José Mourinho a másnapi edzésen a játékostársak előtt folytatta Pedro León számonkérését és megleckéztetését. A csapat a következő kedden a Bajnokok Ligája csoportkörének második mérkőzését játszotta a francia Auxerre otthonában, a portugál tréner pedig váratlant húzott a keret összeállításakor. „Másnap a következő Bajnokok Ligája-mérkőzésre való készülés jegyében edzettünk. Pedro León úgy gondolta, hogy pályára fog lépni, de Mourinho behívott minket a pálya közepére, és a következőket mondta. ’Nagyon sajnálom, de Önt nem érdekli, hogy a Real Madridban játszhat. Sajnálom. Mások az életüket adják ezért a mezért, de Ön nem’.”

Jerzy Dudek beszámolója szerint ebben a pillanatban Mourinho körbenézett, és meglátta Juan Carlost, aki aznap az utánpótlás csapattól érkezett az első keret edzésére.
– „Hány éves vagy?” – kérdezte az edző.
– „Tizenkilenc” – válaszolt a fiatal játékos.

– „Szeretnél a Real Madridban játszani?” – kérdezte ismét Mourinho.
Juan Carlos természetesen helyeselt.
– „És amikor arra kérem, hogy melegítsen be, megteszi?” – folytatta a tréner.
A játékos előtt élete lehetősége állt, nyilvánvalóan igenlően válaszolt.
– „Rendben, hát akkor Ön lesz a kispadon jövő kedden.”
Egy hatalmas pofon José Mourinhótól, aki azonban még ezzel sem elégedett meg, hanem bevitte a végső ütést. „Pedróra nézett, és azt mondta, hogy otthonról fogja nézni a mérkőzést, mert neki olyan játékosokra van szüksége, akik életüket adják a csapatért.”

Az Auxerre elleni mérkőzést megelőző sajtótájékoztatón újságírói kérdésre Mourinho úgy fogalmazott: „Pedro León nem egy Maradona. Úgy beszélnek, mintha Zidane-ról vagy Maradonáról lenne szó. Két nappal ezelőtt még a Getafében játszott.”

Pedro  León ezt követően értelemszerűen kegyvesztetté vált José Mourinhónál, ugyanakkor még többször volt lehetősége bizonyítani. A hátralévő négy Bajnokok Ligája-mérkőzésből egyszer kezdőként, kétszer pedig csereként léphetett pályára. Szintén az ősszel lehetőséget kapott a később megnyert Copa del Rey-ben is: az első két fordulóban kétszer kezdőként, kétszer pedig csereként játszott. A bajnokságban is kapott két mérkőzést – igaz ezeket már tét nélküli helyzetben a kispadról beszállva. A tavaszi szezonban azonban már nem volt szerencséje: egyedül a Valencia elleni bajnoki mérkőzésen kapott 16 percet, a három sorozat összes többi mérkőzésén még csak a kispadra sem ülhetett le. A szezon végén nem meglepő módon kölcsönben visszakerült a Getafe együtteséhez, majd 2013-ban 6 millió euróért végleg megvásárolta a madridi kiscsapat. Pedro León az idei szezonban csapatkapitányként vezette az együttesét vissza a másodosztályba.