Izzadság nélkül is biztos a továbbjutás
Szerencsétlen Alcoyanóval bizony nagyon elbánt a sors az elsõ félidõben: a meccs egyáltalán nem úgy indult, ahogy azt José Mourinho alighanem eltervezte az öltözõben, a szünetre mégis megnyugtató elõnnyel mehetett a spanyol bajnok. Karim Benzema tíz percig a labdával sem találkozott, ennek mégsem volt semmi jelentõsége…
A harmadikligás kiscsapat nagy lendülettel kezdett, s bizony jóval többet érdemelt volna: a hazai törekvések hiábavalósága azonban elõször akkor mutatkozott meg, amikor a huszadik percben Karim Benzema a semmibõl – értsd: szó szerint – megszerezte a vezetést a Real Madridnak, a francia támadó a hazai védelem két nagy hibáját használta ki, és megszerezte a vezetést csapatának. 0–1
Ezt követõen valamelyest javult a madridi csapat játéka, az Alcoyano pedig hamarosan minden reményét elveszítette a továbbjutásra: a 34. percben következett Kaká, és egy rafinált távoli lövés, így a szünetre úgy vonulhattak kétgólos elõnnyel a vendégek, hogy ezért tulajdonképpen semmit nem tettek. 0–2
A második félidõben sokáig semmi nem történt, a nézõk már-már elaludhattak a lelátón: a 66. percben aztán megszületett a harmadik madridi gól, újra a semmibõl, ezúttal az ifjú José Rodríguez csavart szép gólt. 0–3
Nem lett volna igazságos, ha az Alcoyano nem szerzett volna legalább egy gólt ezen az este, így hát a 77. percben Javi Lara gondoskodott róla, hogy valaminek azért örülhessenek a helyi nézõk: az oldalról meglõtt szabadrúgást Antonio Adán rosszul reagálta le, a labda pedig a rövidben landolt, örültek is rendesen a lelátón. 1–3
Nem sokáig, a 88. percben ugyanis újra betalált a Real Madrid, Benzema teljesen üresen iramodhatott meg a kapu felé, és ahogy kell, kíméletlenül értékesítette a lehetõséget. 1–4
Az eredmény késõbb már nem változott, ezt a meccset lejátszották, a Real Madrid simán nyert, és ez minden, amit errõl a kilencven percrõl el lehetett mondani.
Ötössel állták ki a vizsgát
Sokan félették a Real Madridot a Mallorca elleni bajnoki elõtt, a fõvárosi játékosok azonban hamar bebizonyították, hogy kellõen komolyan veszik a meccset és ezúttal nem adnak esélyt az ellenfélnek. Már az elsõ percekben hatalmas mezõnyfölényben volt José Mourinho csapata, a vezetõ gólra is csak hét percet kellett várni: ekkor Gonzalo Higuaín használta ki a mallorcai védelem megbocsáthatatlan megingását, és közelrõl nagy erõvel a hálóba vágta a labdát. 0–1
A Mallorca a félidõ további részében sem tudott váltani, és nem sokkal késõbb másodszor is megadta magát: ezúttal Cristiano Ronaldo volt eredményes egy pontos lövést követõen, a hazaiak kapusának esélye sem volt, hogy hárítsa a lapos lövést. 0–2
Egy félidõ után mindenféle megerõltetés nélkül vezetett a Real Madrid, a Mallorca nem nagyon reménykedhetett a döntetlenben – nem csak azért, mert kétgólos hátránnyal ment a pihenõre, hanem azért sem, mert ezen az este látványosan nem találta formáját a baleári együttes.
Izgalom tehát a folytatásban sem volt, de a Real Madrid azért három szép góllal gondoskodott róla, hogy lehessen mit kiemelni a második félidõbõl is: percekig csak csordogált a játék, talán a szurkolók is elaludtak a lelátón, amikor a 69. percben Higuaín újra betalált, és ezzel máris hárommal ment a címvédõ. 0–3
Három perccel késõbb már a negyedik gólját szerezte a Real Madrid, Cristiano Ronaldo egy hosszú indítás után fifikás mozdulattal belerúgott egyet a labdába, ami végül a hálóban kötött ki. 0–4
A végeredményt a csereként beküldött José Callejón alakította ki a 91. percben, miután néhány lépésrõl gólra váltotta Mesut Özil átadását. 0–5
Mallorca–Real Madrid 0–5 (0–2)
Gólszerzõ: Higuaín (7., 69.), C. Ronaldo (21., 72.), Callejón (91.)
Ilyen is rég volt!
Bezzeg a végén, akkor felgyorsultak az események: már sokan nem hittek a váratlanban, amikor a 35. percben megszerezte a vezetést a Dortmund, igaz kellett ehhez a madridi védelem figyelmetlensége is. Pepe röviden passzolta elõre a labdát, a hazaiak lecsaptak a prédára, azonnal ellentámadásba lendültek, a gólérzékeny Robert Lewandowski pedig naná, hogy góllal fejezte be az akciót! 1–0
Egy ideig ünnepelt a dortmundi aréna, de nem sokáig: a Real Madridot egyszerûen nem lehetett ilyen egyszerûen padlóra küldeni, és ezt a tételt bizonyította Cristiano Ronaldo, aki két perccel késõbb higgadtan gólra váltott egy hosszú indítást, és máris döntetlenre alakította az eredményt. 1–1
Kassai Viktor hiba nélkül fújt az elsõ félidõben, mi örülhettünk, és a semleges szurkolók is, mert jó volt a meccs, várhattuk a hasonló jó folytatást.
A második félidõt mindkét csapat egy-egy helyzettel kezdte, a Real Madrid ekkor is valamivel jobbnak tûnt, de a Dortmund támadásai is veszélyesek voltak – ekkor is nyilvánvaló volt, hogy bármerre eldõlhet ez a rangadó.
A Dortmund pedig megragadta az alkalmat, a Real Madrid mintha nem lett volna annyira kihegyezve erre a meccsre, és ezért góllal bûnhõdött: a 63. percben Marcel Schmelzer bátran megrúgta a labdát, amihez senki nem ért hozzá, Iker Casillas pedig meglepõdött, nem tudott hárítani. 2–1
A végén már nagyon nyomott a Real Madrid, de egyenlíteni nem tudott. A Dortmund párosította a lelkesedést a minõséggel, így megérdemelten tartotta otthon ezt a nagyon fontos három pontot.
Borussia Dortmund–Real Madrid 2–1 (1–1)
Dortmund, Signal Iduna Park (80 000 nézõ). Vezette: Kassai Viktor
Dortmund: Weidenfeller – Piszczek, Szubotics, Hummels, Schmelzer – S. Bender (Gundogan, 66.), Kehl – Reus (Peri¹iæ 91.), Götze (Schieber 86.), Grosskreutz – Lewandowski
Real Madrid: Casillas – Sergio Ramos, Varane, Pepe, Essien – Khedira (Modric, 19.), Xabi Alonso – Di María, Özil, Cristiano Ronaldo – Benzema (Higuaín, 73.)
Mou, a Tervezõ
José Mourinho saját nívójához méltóan tervezett, az elsõ félidõben nem nagyon lehetett felfedezni, hogy a Real Madrid több kulcsemberét is nélkülözte a Celta Vigo ellen, ráadásul a válogatott szünet miatt a kellõ idõ sem állt rendelkezésre a felkészüléshez.
Már az elsõ néhány percben nagy fölényben volt a hazai csapat, a vezetõ találatra csupán 11 percet kellett várni: ekkor Gonzalo Higuaín iramodott meg a szélen, majd belerúgott egy jó nagyot a labdába, de annyira jól, hogy az pontosan a hosszúban landolt, hogy a kapus mire számított, nem tudni – micsoda gól!
Az elsõ félidõben nyilván sokkal jobb volt a Real Madrid, a Celta Vigo mintha túl sokat spekulált volna – ezt emelte ki a Marca a félidei értékelésében, és való igaz: ennyire óvatosan nem lehet eredményesen játszani a Bernabéu-stadionban.
A szünet után sem volt sok új a nap alatt, a Real Madrid jól játszott, de komolyabb erõfeszítéseket nem tett – mert nem is kellett – a második gólért. A 68. percben aztán végleg eldõlt a három pont sorsa, a tizenhatoson belül Mesut Özillel szabálytalankodtak, a megítélt büntetõt Cristiano Ronaldo váltotta gólra. 2–0!
A végén már nem változott az eredmény, voltak helyzetei a Celtának is, de összességében simán nyert a Madrid, és ideiglenesen már bizos, hogy közeledett a Barcelonához – erõsen tartalékos felállásban is.
Real Madrid–Celta Vigo 2–0 (1–0)
Gólszerzõk: Higuaín (11.), C. Ronaldo (68. – büntetõbõl)
Már megint reklámozták a focit!
Némi meglepetésre sokkal jobban kezdett a Real Madrid az El Clásicón, a Barcelonát ritkán lehetett látni annyira tehetetlennek, mint az elsõ harminc percben. José Mourinho taktikája bejött az elején, egy ideig úgy nézett ki, a katalán csapat nem tud mit kezdeni a vendégek nyugodt, okos játékával.
Az elsõ komoly gólszerzési lehetõség is a Real Madrid elõtt adódott, Sergio Ramos egy szöglet után jó helyzetbõl fejelhetett, ám néhány centivel eltévesztette a célt. A 23. percben már megszerezte a vezetést a címvédõ, egy ügyes gurigázás végén Cristiano Ronaldo ravasz lövéssel kínálta meg Víctor Valdést, aki nem zárta megfelelõen a rövid sarkot, így a szinte fû alatt suhanó labda utat talált a hálóba.
A bekapott gól hatására néhány percre teljesen megzavarodott a Barcelona, így a Real Madrid újabb helyzetet alakított ki: újabb remek passzjáték végén Karim Benzema került ziccerbe, de furcsán eltalált lövése a kapufáról kifelé pattant, úgyhogy ezúttal a szerencsének is hálálkodhatott a hazai csapat.
Mourinho csapata nem aknázta ki kellõképp az elsõ félórában rejlõ lehetõségeket, amit hamarosan góllal büntetett meg a Barcelona: a 31. percben Pepe rossz ütemben ugrott fel az ötösnél, Lionel Messi pedig közelrõl megszerezte csapata egyenlítõ találatát a meccsen.
Az elsõ félidõ hátralévõ része már a Barcelonáé volt, komoly helyzet azonban nem alakult ki egyik kapu elõtt sem, így a döntés a szünet utánra maradt.
Szerencsére a második félidõben sem kellett csalódnunk: a Madrid ismét határozottan kezdett, ezzel együtt nem volt annyira pontos, mint az elsõ negyvenöt percben. Ennyi visszaesés pedig már elég volt ahhoz, hogy a Barcelona megszerezze a vezetést: a 61. percben Messi tekert tökéletes mozdulattal Iker Casillas kapujába, a világ- és Európa-bajnok hálóõr hiába repült a levegõben, esélye sem volt a hárításra.
Nem ünnepelhetett azonban sokáig a Nou Camp közönsége, pedig már-már úgy nézett ki, hogy a második hazai gól adott esetben más irányba tereli majd a meccset. Nem így történt, a Real Madrid finomhangolt saját játékán, és öt perccel késõbb egyenlített, miután Cristiano Ronaldo hidegvérrel gólra váltotta Mesut Özil príma kiugratását.
A végjátékban már a Barcelona volt veszélyesebb: az utolsó percekben elõbb az ifjú Martín Montoya állt közel a gyõztes gólhoz, a meccs utolsó akcióját pedig Pedro fejezhette be volna góllal, de pontatlanul csavarta el a labdát. Mindkétszer szerencséje volt a Real Madridnak, de a meccs képe alapján nem lett volna igazságos, ha ilyen kegyetlen módon dõl el a rangadó.
Maradt a 2–2, de már megint micsoda meccset játszottak!
Gála az El Clásico elõtt
Ajax-Real Madrid 1-4 (0-1)
Gólszerzõk: C. Ronaldo (3x), Benzema
További részletek csütörtökön!
A világ legszebb stadionja lesz az új Real-aréna
A “királyi gárda” vasárnap tartotta szokásos éves közgyûlését, ahol a különféle pénzügyi mutatók mellett bemutatták a leendõ stadion terveit is. A vezetõ spanyol sportlap persze azonnal kapott az alkalmon, és szavazást írt ki: melyik a legszebb pályázat a négy közül? Nos, a szavazatok több, mint ötven százalékát a lentebb feltüntetett tervezet kapta, úgyhogy ez alapján egyértelmû, hogy fog kinézni a jövõ Bernabéuja.
Háát… egyszerûen lenyûgözõ!
Gyõzelem a Clásico elõtt
A közelgõ spanyol szuperrangadó elõtt nagyjából teljesen megtelt a Bernabéu-stadion, így több tízezren láthatták a helyszínen, hogy a Real Madrid lassan és elképzelés nélkül futballozott az elsõ percekben. Ennek ellenére a játék szinte folyamatosan a Deportivo térfelén zajlott, így nem volt benne a játék képében, hogy a vezetést majd a vendégek szerzik meg.
Márpedig így történt, a 15. percben Riki játszotta át magát a madridi védelmen, majd higgadtan a hosszúba gurított, ezzel hatalmas meglepetésre vezetett az újonc a Bernabéuban.
Nem sokáig, a Real Madrid ugyanis váltott a bekapott gól után, és mindenféle gond nélkül zilálta szét a kékek védelmét: a 22. percben már döntetlent állt az eredményjelzõn, ekkor Ángel di Maríát rúgták fel a tizenhatos vonalánál, a megítélt büntetõt pedig Cristiano Ronaldo értékesítette.
A félidõ hátralévõ részében még két gólt szerzett a hazai együttes, ezzel le is rendezte a lényegi kérdéseket: a 38. percben Di María kotorta közelrõl a kapuba a labdát, Luka Modric príma átadása után, pár perccel késõbb pedig Cristiano Ronaldo tette még megnyugtatóbbá a Real Madrid vezetését.
A második félidõben valamivel visszafogottabban játszott a címvédõ, de így is további kettõvel fejelte meg magabiztos vezetését: az 56. percben kisebb meglepetésre Pepe tûnt fel az ellenfél ötösénél, és egy beívelés után könnyedén fejelt a kapuba, az 5–1-es végeredményt pedig Cristiano Ronaldo állította be – a portugál aranylabdás a 82. percben újra tizenegyesbõl volt eredményes, és megszerezte saját maga harmadik gólját is a találkozón.
Összességében jó kis átmozgató edzésen volt túl a Real Madrid vasárnap este, és jól hangolt a jövõ heti, Barcelona elleni rangadóra.
Mozarti oktáv a Bernabéuban
Hamar kiderült, az amúgy patinás kolumbiai csapat ezen az este nem fogja öregbíteni hírnevét: pedig José Mourinho alaposan felforgatta megszokott kezdõcsapatát, ennek ellenére végig élvezet volt nézni, mennyire gördülékenyen és tükörsimán haladtak a hazai akciók – persze errõl nyilván másképp vélekednek a Millonarios kínosan megsebzett labdarúgói.
Alig több, mint félóra telt el a meccsbõl, de már három góllal ment a Real Madrid: a gólgyártást Kaká kezdte a 14. percben, majd következett két saját nevelés – merthogy ilyenek is akadnak a Fehér Házban –, José Callejón és Álvaro Morata, s máris eldõlt a kupa sorsa.
A szünet elõtt még kétszer sújtott le a Real hegyes kardja: a 36. percben újra a tehetséges Morata lõtt könnyed gólt a kolumbiai kapuba, nem sokkal késõbb pedig Kaká is duplázott, tán maga sem tudja, hogy milyen mozdulattal. A lényeg, hogy a félidõben 5–0-ra vezetett a csillapíthatatlan lelkesedéssel játszó Real Madrid.
A második félidõre kapust cseréltek a vendégek, de minek, mert a 60. percben épp az új fiú mozdult ki ügyetlenül a kalitkájából, így Kaká megszerezhette harmadik gólját is a meccsen: egy rossz kifutás után jogos tizenegyeshez jutott a Real Madrid, a brazil aranylabdásnak pedig esze ágában sem volt elhibázni a lehetõséget, ezzel már fél tucatnál járt Mourinho csapata.
A végére már boldog, boldogtalan pályán volt a Real Madridnál, valószínûleg ez is kellett ahhoz, hogy a Millonarios megmeneküljön a még kínosabb alázástól – legalábbis az utolsó félórában.
De azért így is tartogatott még gólokat az éjszaka: a 68. percben az ekkorra már cséká fokozatig jutó Callejón tekert pazar gólt a Millonarios kapujába, aztán következett Karim Benzema és a nyolcadik madridi találat.
Már nem volt hátra negyedóra a meccsbõl, a kolumbiaiak nagyot fújhattak, mert az utolsó percekben már nem érkezett meg a kilencedik madridi gól. Maradt a nyolc nulla, jöhetett a kupaátadás.
Villanyoltás után három pont
A vasárnapi elektronikai hibák után hétfõn végre a tervezett idõben elkezdõdhetett a madridi rangadó, és szerencsére hamar kiderült, a spanyol sajtó nem is az Atlético-drukkerek heccelése miatt ruházta fel ilyen jelzõvel a két csapat randevúját: az elsõ félidõben gyakorlatilag egy perc üresjárat nem volt, rengeteget futottak a csapatok, az eszméletlen iramot bámulva mintha csak Angliában lettünk volna.
Valamivel talán veszélyesebben kezdett a Rayo Vallecano, egy tökéletes kontra után azonban a Real Madrid szerzett vezetést: a 13. percben Ángel di María lõtte külsõvel középre a labdát, amit a lendületbõl érkezõ Karim Benzemának már csak az üres kapuba kellett passzolnia. 0–1.
Késõbb még bõven volt lehetõsége a Real Madridnak, hogy megnyugtatóbb elõnyre tegyen szert a szünet elõtt, de nem tette, ezzel pedig fokozatosan bátorította fel amúgy is nagyon elszánt ellenfelét, amely a félidõ végére elérte, hogy a labdabirtoklást illetõen teljesen kiegyenlítetté váljon a találkozó.
A Rayo a legközelebb a 33. percben járt az egyenlítéshez, ekkor csak a gólvonalon álló Xabi Alonso jó helyezkedésén múlott, hogy nem váltott döntetlenre az eredményjelzõ.
A madridi kiscsapat a második félidõben sem könnyítette meg a Real Madrid dolgát, igaz mivel a kapu elõtt rendre tanácstalan volt, a vendégek védelme valahogy végig azt érezhette: ezt a meccset játszhatják reggelig, a Rayo akkor sem tud majd gólt szerezni.
Néhány perces Rayo-fölény után a Real Madrid elkezdett kijönni a szorításból, és a 70. percben el is döntötte a három pont sorsát: Cristiano Ronaldo egy kezezés után rúghatott jogos tizenegyest, és ahogy kell, a kapus mozgásával ellentétesen biztos lábbal értékesítette a lehetõséget. 0–2.
A végjátékban már csak a Real Madridnak volt helyzete, az utolsó átadásoknál azonban nem tudott megfelelõen koncentrálni José Mourinho csapata, így újabb gól már nem született, a címvédõ ebben az idényben elõször nyert meccset idegenben – de ezúttal sem játszott úgy, ahogy azt edzõje elvárná.
Rayo Vallecano-Real Madrid 0–2 (0–1)
Gólszerzõk: Benzema (13.), C. Ronaldo (70. – büntetõbõl)
Kiállítva: Casado (91.)