Fabinho, a Monaco kö…
Fabinho, a Monaco középpályása: „Mind tudjuk, hogy Mbappé előbb vagy utóbb távozni fog egy olyan kaliberű klubhoz, mint a Real Madrid vagy a Barcelona. Még csak 18 éves, de a pályán és azon kívül is rendkívüli érettségről tesz tanúbizonyságot. Döntő fontosságú a csapat számára, rengeteg gólt szerez. Nem könnyű ebben a korban ilyen szinten teljesíteni, és a sebességét még szóba sem hoztam…”
Diego Costa: „Benzem…
Diego Costa: „Benzemának játszania kellene a francia válogatottban. Az egész futball számára ez lenne a jó döntés.”
Az AS szerint Álvaro…
Az AS szerint Álvaro Morata egyre biztosabb abban, hogy távozni fog az idény végén. A spanyol lap tudni véli, hogy Antonio Conte Chelsea-je 65 millió eurót sem sajnálna a támadó játékjogáért.
Horvátország szövets…
Horvátország szövetségi kapitánya úgy döntött, hogy pihenteti Luka Modrićot az észtek elleni mérkőzésen, így a középpályás hamarabb visszatér majd Madridba. Mateo Kovačić szolgálataira azonban számít a mester, így ő minden bizonnyal pályára lép Észtország ellen.
Álex Fernández: Nacho meghatározhat egy korszakot a Real Madrid történelmében
Álex, már több mint hat éve annak, hogy bemutatkozhattál a Real Madrid első csapatában a Racing Santander ellen. Milyen emlékeid vannak arról a napról?
Nagyon ideges voltam, mielőtt pályára léptem. Akkor váltottam valóra egy álmom, pályára léphettem életem csapatában, a világ legjobb játékosaival.
Végigjártad a La Fábrica korosztályos csapatait, ám pont akkorra lettél kész az első csapatban való szereplésre, amikor a Real Madrid nem igazán épített a saját nevelésű játékosokra. Mi a véleményed arról, ahogy Zidane foglalkozik az utánpótlás játékosaival?
A Real Madridé a legjobb akadémia, így lehet az ottani játékosokra építeni. Jó garanciát jelent, ha olyan játékosokat kombinálsz a sztárigazolásokkal, akik imádják a klubot.
Természetesen. Az idei szezon egyik igen sikeres játékosa Nacho, aki történetesen a testvéred.
Nagyszerű idénye van, fantasztikus labdarúgó. Zidane sok mérkőzésen adott neki lehetőséget a jelenlegi idényben, és ha Nacho még évekig így folytatja, akkor meghatározhat egy érát a klubnál, úgy, ahogy korábban Hierro és Sanchís, vagy most épp Sergio Ramos.
Sajnos számodra nem alakultak ennyire jól a dolgok a Real Madridnál, így 2013-ban távoztál. Hogyan emlékszel a klub álláspontjára és karriered azon szakaszára?
Nagyon fontos játékos voltam a Real Madrid akadémiáján, sok fontos trófeát nyertem, a 2011-es U19-es Európa-bajnokságon a legjobb játékosnak választottak, és az első csapatban is játszhattam néhány mérkőzést. Úgy vélem, a Real Madridnál töltött éveim nagyon jók voltak, de egy játékos pályafutásában eljön az az idő, amikor nehéz döntéseket kell meghoznia. A távozás nagyon fájdalmas volt számomra, de elfogadtam az Espanyol remek ajánlatát, egy olyan klubét, amely igen jónak számít a spanyol első osztályban.
18 hónapot töltöttél az Espanyolnál. Milyen volt az az időszak számodra?
Az első év nagyon jó volt, a klub és a szurkolók is nagyon kedveltek, boldog voltam, és sokat játszottam. A második évemben nem kaptam annyi lehetőséget, mint amennyire szükségem lett volna ahhoz, hogy bizonyítsam, milyen játékos is vagyok, így a több játéklehetőség érdekében a távozás mellett döntöttem.
Milyen különbségeket és hasonlóságokat tapasztaltál az angol másodosztályban, tekintve a játékvezetést és a taktikát?
Nagyon kedvelem az angol futballt, taktikus, de sokkal nagyobb a hangsúly a fizikai teljesítményen. Nagyszerű játékosok játszanak Angliában. A spanyol futballban a taktika sokkal nagyobb szerepet kap, technikusabb a futball, ugyanakkor nem annyira intenzív fizikailag. Angliában a játékvezetők sokkal elnézőbbek.
Hogyan jött a Readingbe való távozás lehetősége? Úgy hallottuk, hogy az Espanyol játszott egy barátságos mérkőzést az angol csapattal, majd a meccs után felajánlott néhány játékost a Readingnek.
Readingben játszottunk barátságos meccset, az edzőjüknek, Steve Clarke-nak tetszett a teljesítményem. Másnap megkérdeztek, hogy szeretnék-e a Readingben játszani. Nagyon izgatott voltam az angliai lehetőség miatt, számomra csodálatos lehetőséget jelentett. Mindig hálás leszek a klubnak, a szurkolóknak, a régi csapattársaimnak és Steve Clarke-nak, valamint a csapatának is a bizalomért.
A közösségi médiában tett erőfeszítéseid miatt nagyon népszerűvé váltál Readingben, még mindig kapcsolatban állsz a szurkolókkal, pedig már visszatértél Spanyolországban.
Steve irányítása alatt játszottam, apránként egyre több lehetőséget kaptam. Nagyon boldog voltam. Szeretem a Readinget, életem végéig ez lesz a kedvenc angol csapatom. Tetszettek a klub által képviselt értékek, remélem, hogy egy nap visszatérhetek, hiszen akkor egy újabb álmom válna valóra. A szurkolók mindig támogattak és segítettek, csakúgy, mint a klub és a csapattársaim, hogy boldog lehessek Readingben. Az utolsó hónapokban az új edzőnk, Brian McDermott irányítása alatt nem játszottam túl sokat, de a közösségi médiában szerettem volna továbbítani a támogatásomat és szeretetemet a klub, a szurkolók és a csapattársak felé.
Most úgy tűnik, beilleszkedtél az Elche csapatába és kulcsjátékossá váltál. Mire van szüksége az Elchének ahhoz, hogy komoly lépést tegyen előre a csapat?
Minden mérkőzésen vágyakozással, jó futballt játszva kell szerepelnünk. Ha ez így lesz, akkor minden bizonnyal elérjük a célunkat. Boldog vagyok Elchében, sokat játszom és fontos játékosa vagyok a klubnak.
Raphaël Varane telje…
Raphaël Varane teljes értékű edzésmunkát végzett a hazájuk válogatottjából kimaradó madridi játékosokkal, így biztosra vehető, hogy a francia védő bevethető lesz az április 2-án megrendezésre kerülő, Alavés elleni bajnoki mérkőzésen.
Jorge Andrade, koráb…
Jorge Andrade, korábbi portugál válogatott játékos: „Nem tudom, hogy Pepe Kínába igazol-e. Ha a helyében lennék, biztosan Madridban fejezném be a karrieremet. Ha ez nem lehetséges, akkor sem vagyok biztos benne, hogy Kína a legjobb opció. Ő még mindig a világ egyik legjobbja, tudja irányítani a védelmet, megérdemli, hogy a legjobb módon fejezze be a pályafutását.”
Kroos: „Zidane nagyo…
Kroos: „Zidane nagyon világosan továbbítja az elképzeléseit a játékosok felé. Nincs szüksége arra, hogy 20 perces motivációs beszédeket tartson, hiszen a jelenléte már önmagában elég, hogy elérje, amit akar. A személyisége a siker szinonimája. Ami Ancelottit illeti, ő sokat beszél a játékosaival, nagyon összetartó öltözőt alakít ki. A Real Madrid játékosai nagyon szomorúak voltak, amikor távozott.”
Játékosok, akik a Real Madridban és a Barcelonában is megfordultak
Alfonso Albéniz
Az úttörő. Az első játékos, aki a Barcelonából a Real Madridba igazolt. A transzferre 1902-ben került sor.
Juan Hilario Marrero
A spanyol csatár 1931 és 1936 között a Real Madrid szerelésében riogatta a védőket, majd később, az 1939/40-es idényt Barcelonában töltötte.
Ricardo Zamora
A legendás hálóőr, Ricardo Zamora (akiről a bajnokság legkevesebb gólt kapó kapusának járó díjat nevezték el – a szerk.) 1919 és 1922 között a Barcelona kapuját őrizte, majd 1930-ban, egy kitérő után Madridba igazolt.
Josep Samitier
A barcelonai középpályás 1919 és 1933 között játszott a gránátvörös-kékekért, majd 1935-ig szolgálta a Real Madridot.
Bernd Schuster
A német 1980-tól 1988-ig erősítette az FC Barcelona csapatát, majd az elkövetkezendő két évben megtapasztalhatta, milyen érzés a másik oldalon szerepelni egy El Clásicón.
Luis Milla
A Barcelona akadémiáján nevelkedett, majd a ranglétrát végigjárva bekerült az első csapatba is. 1990-ben, 24 évesen viszont áttette székhelyét Madridba, ahol 7 esztendőn át küzdött a blancókért.
Michael Laudrup
A dán középpályás öt évig szolgálta a Barcelonát, majd a riválistól közvetlenül a Real Madridhoz igazolt, ahol két idényen át rúghatta a bőrt.
Robert Prosinečki
A horvát labdarúgó három szezont húzott le a Real Madridban az 1990-es évek elején, majd az Oviedo és Sevilla csapatát is megjárva egy idény erejéig a Barcelonába igazolt.
Gheirghe Hagi
A román futball legendája két idényt töltött a Real Madridnál és a Barcelonánál is az 1990-es évek során.
Luís Figo
A portugál aranylabdás esete minden bizonnyal a legtöbbet vitatott átigazolási történet. A középpályás igazi hős volt a Barcelonában töltött öt idénye alatt, majd a Real Madrid elnöke, Florentino Pérez sikeresen meggyőzte őt a váltásról. Figo öt idényt töltött Madridban is, az El Clásicók alkalmával megtapasztalhatta a Barcelona-szurkolók haragját is.
Albert Celades
A spanyol védekező középpályás a Barcelona saját neveltje, az első csapatot 1995 és 1999 között erősítette, majd egy vigói kitérőt követően a Real Madridhoz igazolt.
Luis Enrique
1991 és 1996 között öt éven át küzdött a Real Madrid mezéért a Barcelona jelenlegi trénere, aki ezt követően közvetlenül az ősi riválishoz igazolt, ahol 8 idényt húzott le.
Alfonso Pérez
A támadó a Real Madrid akadémiájának "terméke", aki az első csapatban is lehetőséghez jutott, mielőtt a Betishez igazolt volna. A sevillai alakulatnál töltött öt esztendőt követően írt alá a Barcelonához, ahol szintén nem termett túl sok babér számára.
Dani García
A spanyol támadó a Real Madrid akadémiáján kezdte pályafutását, majd az első csapatban való bemutatkozását követően hamarosan kölcsönbe távozott Zaragozába, onnan pedig a Mallorca csapatához igazolt. 1999-ben bólintott rá a Barcelona ajánlatára, a gránátvörös-kékeket pedig 4 esztendőig erősítette.
Julen Lopetegui
A spanyol válogatott jelenlegi szövetségi kapitánya 1989 és 1991 között játszott a spanyol fővárosban, majd a CD Logronésben töltött 3 évet követően igazolt Barcelonába.
Nando Muñoz
A középhátvéd két éven játszott Barcelonában a '90-es évek elején, majd a közvetlen riválishoz igazolt, ahol négy idényt töltött.
Miquel Soler
A középpályás kétszer is megpróbálkozott az alapemberré válással Barcelonában, ám nem járt túl sok sikerrel. 1995-ben aztán a Real Madridhoz írt alá, ahol pályája hasonlóan alakult, mint a riválisnál.
Ronaldo
A brazil csillag egy idényt töltött Barcelonában, ám hiába volt igazán eredményes, a szezon végén Milánóba tette át székhelyét. Öt évig játszott az Interben, majd pályája csúcsán érkezett meg Madridba.
Samuel Eto'o
Mindössze néhány alkalommal ölthette magára a Real Madrid mezét, majd kölcsöbe, aztán végleg távozott, méghozzá a Mallorca csapatához. A teljesítményével meggyőzte a gránátvörös-kékek vezetőségét, így 2004-ben csatlakozhatott a Barcelonához.
Javier Saviola
Az argentin támadó pályája jól indult a Barcelonánál, ahová 2001-ben érkzett. Hat évig szolgálta a Real Madrid ősi riválisát, majd ingyen igazolt a spanyol fővárosba, ám Ruud van Nistelrooy, Raúl és Gonzalo Higuaín mellett nem tudta magát beverekedni a csapatba.
Öt madridi játékos, akik hazájuk válogatottjában sokkal sikeresebbek
5. Fernando Gago (Argentína)
Az argentin középpályás Gonzalo Higuaínnal együtt érkezett a Santiago Bernabéuba, a 2006=07-es idény közepén. Kezdetben minden ígéretes volt Gago számára, hiszen rendszeresen lehetőséghez jutott, hozzásegítette a csapatot a bajnoki címhez is. Úgy tűnt, klasszis labdarúgóvá válhat. Ahogy azonban telt az idő, a középpálya helyett egyre gyakrabban fordult meg az orvosi szobában, majd három idényt követően kölcsönbe távozott az AS Roma csapatához.
Érdekes volt a középpályás karrierje, hiszen ahelyett, hogy egyenletesen ívelt volna felfelé, valahogy mindig visszább lépett egyet. Annak ellenére azonban, hogy pályafutása legjobb szezonjáig egészen a 2007/08-as idényig kell visszamennünk az időben, Gago képes volt aktív tagja maradni az argentin válogatottnak.
A nemzeti csapatot tehetséges támadók garmadája árasztotta el, a középpályán viszont Fernandónak lehetősége volt arra, hogy 50-nél is több mérkőzésen lépjen pályára. 2008-ban olimpiai aranyérmet szerzett, ott volt a 2011-es Copa Américán, és fontos szerepe volt a válogatottban a 2014-es világbajnokságon is.
Gago talán soha nem jutott el azokba a magasságokba, amelyekbe tehetsége alapján jogosan várták a Real Madridnál (vagy épp a Roma vagy Valencia csapatánál), a La Albicelestében azonban vitathatatlanul letette névjegyét.
4. Wesley Sneijder (Hollandia)
A holland középpályás személyében is egy olyan játékost ismerhettünk meg, akinek madridi pályája meglehetősen ígéretesen indult. Igaz, ő már Európa szerte ismert és elismert játékos volt, amikor megérkezett a spanyol fővárosba.
A korábbi Ajax-játékostól elvárták, hogy húzóemberévé váljon a csapatnak, amit kezdetben sikerült is teljesítenie, de egy sérülés, majd a Real Madrid mindenkori átigazolási politikája jelentette folyamatos nyomás okozta nyomás teljesen összeroppantotta és a csapatban betöltött szerepe egyre csökkent.
Mindössze két idényt töltött Madridban, mielőtt távozott volna az Inter csapatához, de Sneijder akkor – és még sok éven át – folyamatosan tagja volt a holland válogatottnak, melyben a támadásépítések egyik vezére, később pedig a csapatkapitány lett.
A 2008-as Európa-bajnokságon – még madridi játékosként – a torna legjobbjaiból összeállított álomcsapatba is bekerült, köszönhetően ragyogó játékának és fontos góljainak. Később, a 2010-es világbajnokságon, nem sokkal azt követően, hogy elhagyta a Real Madridot, segítségével Hollandia bejutott a torna döntőjébe, többek között az ő öt találatának is köszönhetően.
Később is kulcsfigurája tudott maradni a válogatottnak, ráadásul az európai futball egyik legismertebb nevévé vált, Madridban azonban soha nem jött ki belőle a benne rejtőző tényleges potenciál.
3. Sami Khedira (Németország)
A német középpályás három éven át kiválóan játszott és létfontosságú eleme volt a Real Madrid kezdőcsapatának, ám később háttérbe szorult egy súlyos sérülés, majd a jobb alternatívák miatt.
A 2011/12-es, rekordokat döntögetve bajnokságot nyerő Real Madridnak kulcsfontosságú láncszeme volt, ám később, mikorra a csapat több fontos trófeát – köztük a Tizediket és a klubvilágbajnokságot – is szerzett, Khedira pályafutása már megtörtté vált egy térdsérülés következtében.
Ami a válogatottat illeti, Sami sikeresen megtartotta kulcspozícióját a Nationalelfben. Még a Madridba való megérkezés előtt bekerült a német felnőtt válogatottba, 2010-ben pedig egy a világbajnokságon letette névjegyét. Négy évvel később, sérülését követően ismét tagja volt a világbajnokságra utazó keretnek, pedig a bajnoki idényben nagyon kevés lehetőséghez jutott kényszerpihenője miatt.
Elévülhetetlen érdemei voltak Németország világbajnoki címében, még úgy is, hogy a döntőt kénytelen volt kihagyni egy újabb sérülés miatt. Igen ám, de a Brazíliában mutatott meggyőző teljesítmény sem volt számára elég ahhoz, hogy visszaszerezze helyét a Real Madridban.
A középpályás a mai napig összesen majdnem 70 mérkőzést nyert meg hazájával. A Real Madridban töltött utolsó két idényében viszont mindössze 15 bajnoki mérkőzésen futhatott ki a kezdőcsapat tagjaként a pályára.
2. Kaká (Brazília)
Amikor egy korábbi aranylabdás kopogtat a Real Madrid ajtaján, az emberek talán joggal számítanak tűzijátékra, az elvárások pedig még nagyobb méreteket öltenek, ha a blancók szurkolóiról van szó.
Kaká 2009-ben, az AC Milan csapatától érkezett a Real Madridba, óriási, 70 millió eurós vételár kifizetéséért cserében. Eltekintve attól a néhány alkalomtól, amikor a brazil show-t rendezett a Bernabéuban, a madridi szurkolókban örökre az az érzés marad, hogy a támadó középpályás soha nem hozta ki magából a legjobbat, ellentétben a milánói éveivel és a válogatottban játszott meccseivel.
A sérülések folyamatosan sújtották második és negyedik madridi idényében is, ám annak ellenére, hogy számos gólt szerzett és sok kreatív megmozdulással örvendeztette meg a madridistákat, nem tudott rendszeres húzóemberévé válni a Real Madridnak, ahogy a vételára és múltja miatt talán jogosan várták volna el tőle.
Gyengébb madridi éveit követően is behívót kapott a válogatottba, igaz, nem rendszeresen. A brazil nemzeti csapattal közel száz mérkőzést volt szerencséje játszani.
Kaká a Real Madridba való igazolását megelőzően volt a csúcson, ha a válogatottal elért sikereket vesszük figyelembe. Játszott a 2006-os világbajnokságon, a 2009-es konföderációs kupán a legjobb játékosnak választották, ragyogott a 2010-es világbajnokságon, még akkor is, ha a dél-afrikai szereplése egy piros lappal ért véget.
A válogatottban mutatott megmozdulásai, az ott produkált cselek és mozdulatok, valamint a csapatban betöltött szerepe miatt még évekig a köztudatban maradt a neve, ám a Real Madridban sosem tudott igazi kulcsemberré válni.
1. James Rodríguez
A listánk élére pedig egy jelenlegi madridi került, James Rodríguez személyében. Ő a Real Madrid kispadjának szupersztárja.
A 2014-es világbajnokság sztárjaként érkezett Madridba az AS Monaco csapatától, majd valóságosan berobbant az első idényében, úgy is, hogy gyakran csak a jobb oldalon kapott szerepet Carlo Ancelotti 4-4-2-es rendszerében. Gólok, kreativitás, élvezetes egyéni megmozdulások, tehetség… Úgy tűnt, újabb szupersztárja lesz a Real Madridnak, ám azóta valami megváltozott.
Rafa Benítez érkezését követően sérülések miatt kiszorult a csapatból, azóta pedig nagyon ritkán sikerül szerephez jutnia. Zinédine Zidane irányítása alatt úgy tűnik, új alternatívára lesz szükség, mivel a kolumbiainak nincs helye a francia 4-3-3-as rendszerében.
A jelenlegi idényben James mindössze hét mérkőzésen volt a kezdőcsapat tagja a bajnokságban, a pályán pedig csak 680 percet töltött. Hazája válogatottjában viszont most is ő a reménysugár, a csapat sztárja.
A támadó középpályás már bizonyította, hogy nem csupán egy egytornás sztár, hiszen kiemelkedő teljesítményt nyújtott a 2016-os Copa Américán is, gólokkal és gólpasszokkal segítette csapatát a negyeddöntőig. Bizonyára vele számolnak a válogatott kulcsembereként a 2018-as világbajnokságon is, még úgy is, hogy madridi jövője egyáltalán nem tisztázott.
Ha Jamesnek nem sikerül a madridi kezdőcsapat állandó tagjává válni éveken keresztül, meglehetősen kevés az esély arra, hogy akkora befolyása legyen, mint a válogatottban, és igazán elismerjék a játékát, úgy, mint a nemzeti csapatnál, ahol ő a kincs, a tagadhatatlan hős.