Vicente Boluda: A De Gea-ügy nevetségessé tette a klubot
Hogyan telnek mostanában a napjai?
Sok munkával. Így van ez ezekben a nehéz idõkben.
Milyen üzlettel foglalkozik jelenleg?
Hajózásban utazom. A tengeri kereskedelemben vagyok érintett.
Igaz, hogy Ön rendelkezik Európa legnagyobb flottájával?
A legnagyobb flottával, ami egy ember kezében van, igen. Vannak persze nagyobbak, de azok befektetési alapokon mûködnek, vagy jegyzett társaságok részét képzik.
Milyennek látja a Real Madridot?
Egy olyan klub, amely iránt a csodálatom hatalmas. A csapat jónak tûnik. Az elõzõ idény történései egy kicsit fájdalmasak, a hiányzó trófeák, valamint látni a spanyol ellenfeleinket, akik jobban teljesítenek, mint mi…
Ön korábban észlelte problémát?
Hosszú ideje már, hogy a klub a legjobb játékosokat igazolja le, de mégsincs csapatuk. A Madridnak mindig nagyon egységes csapata volt. Most nagyon távol vannak ettõl. Elég csak megnézni, és láthatod, hogy egyetlen saját nevelésû játékos sincs a kezdõcsapatban. Óriási potenciál van az akadémiában. Nagyon örülök annak, hogy a legjobb külföldi játékosok érkeznek a klubhoz, de nem értékeljük eléggé az akadémiát és az olyan játékosokat, mint Morata, aki sikeres külföldön.
Hogyan érintette a Casillas-De Gea affér a Madridot?
A De Gea-ügy nevetségessé tette a klubot nemzetközi szinten, ez pedig épp olyan fontos, mint az a szenvedés, amelyet mindannyian átéltünk a Casillasszal történtek miatt. Az egész Casillas-ügy felháborító. Egy ember, aki mindent megtett a Real Madridért, aki csillogó példája az akadémiának… Ikernek a Real Madridból kellett volna visszavonulnia, a klubnak pedig biztosítania kellett volna számára egy helyet a technikai stábban. Hogy adhatták el õt ilyen módon? Nem tudom megérteni, tényleg nem…
Hogy jutottak idáig?
Mivel a klub jelenleg egy üzleti társaságként mûködik… Szégyen, hogy bárki azt mondhatja, hogy egy klub úgy mûködik, akár egy vállalkozás. Az egyetlen dolog, amit be kell tartani, hogy a klub nem költhet többet annál, mint amennyi bevétel érkezik. Sportszakmai szempontból a klubot a legjobb szakemberek kezébe kell helyezni. Ki a Real Madrid sportigazgatója? Ezt a posztot olyasvalakinek kellene betöltenie, mint Hierro vagy Raúl…
Hogyan emlékszik vissza arra a rövid idõre, amikor Ön volt a Real Madrid ideiglenes elnöke?
Nem, nem… Nem ideiglenes elnök voltam! Én voltam az elnök, a közgyûlés választott meg. Négy évig maradhattam volna, de akkor megígértem, hogy a klubot pénzügyileg egészséges helyzetben hagyom el, függõben lévõ bírósági ügy nélkül. Pontosan ezt tettem.
Mi volt a prioritás az Ön számára a klubnál?
Megvédeni a klubot és elkerülni azt, hogy az azt megelõzõ közgyûlési botrányt követõen a szakadék szélére kerüljön (Ramón Calderón csalással szavaztatta meg éves beszámolóját és terveit – A szerk. kieg.). És nézd, mi történt… Miután ezt elértük, mindent újra megváltoztattak.
Még mindig pártoló tagja a klubnak?
Igen, ahogy az egész családom.
Kapott meghívást az elnöki páholyba?
Igen, minden mérkõzésre.
El is szokott menni?
Eddig kétszer voltam. Egyszer három évvel ezelõtt, valamint a legutóbbi Valencia elleni mérkõzésen.
Mikor éri el a húsz éves pártolói tagságot, hogy indulhasson az elnökválasztáson?
2018-ban. Egy pár hónappal csúszok le az elnökválasztásról. Aztán ott az a furcsa szituáció, hogy hiába voltam már elnök, nem indulhatok a választáson 2017-ben. Ebben az országban bárhol lehetsz elnök, még miniszterelnök is, kivéve a Real Madridnál (A 20 éves határt egyébként Florentino szavaztatta meg és vezette be – A szerk. kieg.).
Szeretne egyébként indulni?
Igen, szeretném visszaszerezni a klub értékeit, amelyek mindig jelen voltak, azonban mára elvesztek. Meg kell nyitnunk a klubot a pártoló tagoknak, például a csodálatos létesítményekkel Valdebebasban. Miért teszik ennyire nehezen megközelíthetõvé? Fel lehetne használni a klubtagoknak és a pártoló tagoknak rendezett különbözõ eseményekhez.
Arbeloa: Saját nevelésû játékosként kétszer akkora a felelõsséged
Most kezded a hetedik idényed a Real Madriddal. Hogyan kezeled a helyzetet?
Izgatottabb vagyok, mint valaha. Nagyon örülök, hogy egy újabb éven át a Real Madrid játékosa lehetek.
Hogyan fejlõdött Álvaro Arbeloa az évek alatt játékosként és emberként?
Ha a dolgok személyi oldalát nézzük, akkor két gyermek édesapja lettem, remélem, hogy jön a harmadik baba is ebben az évben. A család nõ, nyilvánvaló, hogy az évek tapasztalata arra kényszerít, hogy másképp lásd az életet. Emberként fel kell nõnöd. Mindig próbálsz fejlõdni. Ami a profi karrieremet illeti, ezalatt a hét év alatt mindent megnyertem, amit egy futballista megnyerhet, a válogatottal és a Real Madriddal egyaránt. Nem panaszkodhatok.
Mit jelent számodra ehhez a klubhoz tartozni, mit jelent a történelme?
Mindig azt mondom, hogy a három legnagyszerûbb dolog, ami történhet egy futballistával, az az edzés a Real Madrid mezében, a mérkõzés a Real Madrid mezében és a gyõzelem a Real Madrid mezében. Szerencsés vagyok, hiszen ezek egyikét minden nap végrehajthatom, amikor megérkezek Valdebebasba, és egyre inkább tisztában vagyok azzal, hogy ez mit is jelent. Nagyon sok barátom van, akik Európa nagy klubjaiban játszanak, de tudom, hogy Valdebebas egy különleges hely. A Real Madridot évrõl évre a világ legrangosabb klubjának tartják. A bevételeket tekintve elsõ számúak vagyunk, illetve példaképek, ha a társadalmi felelõsségvállalásról van szó. Ezt bizonyítjuk évrõl évre, ami nagyon büszkévé tesz. Mindezek mögött ott van az elnök és az igazgatóság által végzett nagyszerû munka, amely biztosítja, hogy a Real Madrid egy példaértékû intézmény legyen nem csak a futballcsapatok, hanem a világ sportszervezetei között is. Real Madrid játékosként ezt nem szabad elfelejteni. Néha az ember könnyen felejt, de ezt hangosan és tisztán ki kell mondani. Nagyon büszke vagyok erre a klubra és arra, hogy részese lehetek.
Melyik volt az eddigi legjobb pillanatod a Real Madriddal?
Boldogan emlékszem vissza a debütálásom napjára. Mindannyiunknak, aki arról álmodott, hogy futballista lesz, ez egy igen különleges nap, számomra pedig egészen különleges volt. Egy olyan csapatban mutatkoztam be, amely tele volt sztárokkal, olyan játékosokkal, akik akkor a példaképeim voltak, mint Raúl, Zidane, Roberto Carlos, Ronaldo… Egy álomcsapat volt. Emellett szívesen gondolok a napra, amikor megnyertük a Tizediket.
És melyik az a nap, amire még nagyon vágysz?
Jelen pillanatban minden napot ennél a klubnál szeretnék tölteni, hogy a legjobb lehessek. Megpróbálok ezen dolgozni minden nap, élvezni minden másodpercet, amit a Real Madridnál töltök. Mindig azt remélem, hogy a holnap lesz a legjobb, aztán a következõ még jobb, és így tovább.
Ebben az idényben ismét Benítez mellett dolgozhatsz. Milyen volt vele az elsõ néhány hét?
Nagyszerû. Amikor kiderült, hogy vissza fog térni, mindenki róla kérdezgetett, én pedig tisztán leszögeztem, hogy Rafa egy nagyon módszeres edzõ, aki keményen dolgozik, nagyon igényes, és biztosítottam arról mindenkit, hogy általa jobb játékosok, a kemény munka és erõfeszítés árán pedig jobb csapat leszünk. Lehet, hogy azt hallják egyesek, hogy nem vagyunk elégedettek vele, vagy hogy egyes játékosok irányába több szeretetet mutat. Számomra azonban ebben jelenleg semmi meglepõ sincs. Nem számít, hogy ki az edzõnk, mert a csapaton kívül mindig lesz egy olyan ember, aki egy olyan képet fest, ami nem igaz. A csapat egységesebb, mint valaha. Az elõzõ, kevésbé sikeres évet követõen tudjuk, hogy ez az idény nagyon fontos számunkra, rendkívül egységesnek kell lennünk. Semmilyen segítséget sem fogunk kívülrõl kapni, de ez már nem újdonság számunkra.
Van valamilyen különbség a jelenlegi Benítez és a liverpooli Benítez között?
Egyértelmû, hogy most, hat évvel késõbb már egy jobb edzõ, hiszen ennyi idõ alatt tapasztalatot szerzett más kluboknál és más bajnokságokban. Ha a Real Madridot akarod irányítani, akkor a világ egyik legjobb edzõjének kell lenned, Rafa pedig megfelel a kritériumoknak. Az elmúlt hat év során emberileg és szakmailag is fejlõdött.
Igazam van, ha azt mondom, hogy Rafa Benítez játszatott téged elõször jobbhátvédként, amely pozícióban a legnagyobb sikereid elérted?
Igen, talán Rafa az az edzõ, aki a legnagyobb nyomot hagyta a karrieremben. Részben a lehetõség miatt, amit tõle kaptam, amellyel lehetõvé tette, hogy a Liverpoolban, egy nagyon különleges klubban játsszak. Nagyon fontos volt számomra abban a periódusban, mindig harcoltunk a Premier League megnyeréséért, a Bajnokok Ligájáért… Részben azért, mert megadta nekem a lehetõséget, ami hozzásegített ahhoz, hogy a válogatottban is bemutatkozhassak és ami a legfontosabb, hogy csatlakozhassak a Real Madridhoz, ráadásul megváltoztatta a posztomat is. Azóta is ott játszok, Istennek hála jól is ment nekem.
Mindent megnyertél a Real Madriddal, csakúgy, mint a nemzeti csapattal. Egy olyan játékos, mint te, mibõl merít még motivációt?
A gyõzelem motivál. Minden lejátszott meccsen, még az edzéseken is reméljük, hogy elérjük a döntõt és nyerhetünk. Úgy gondolom, hogy ez az ambíció együtt jár a címerrel és minden Real Madrid játékosban benne kell, hogy legyen. Lehetetlen sikeresnek lenni itt, ha nincs meg benned a gyõzelem iránti vágy. Úgy gondolom, hogy ez évrõl évre csak növekszik.
Az idei év projektjének van egy sajátossága, amelybõl árad a Real Madrid szellemisége. Ezt képviseli Benítez és több olyan játékos, akik visszatértek a klubhoz azok után, hogy máshol szereztek tapasztalatot. Az akadémia játékosai, akik az utánpótlásban nõttek fel, ezt pedig már te is tapasztaltad. Ez olyasvalami, ami büszkévé tesz egy saját nevelésû játékost?
Természetesen. Mi, az akadémia neveltjei tudjuk, hogy felelõsséggel tartozunk. Nem csak a pályán, ahol ugyanazokat az igényeket támasztják velünk szemben, mint azok esetében, akik máshonnan érkeztek a klubhoz, hanem feladatunk a klub értékeinek közvetítése. Példát kell mutatnunk a dolgok intézményi oldalán is. Nyilvánvaló, hogy a büszkeség forrása, ha egy saját nevelésû játékos bemutatkozhat az elsõ csapatban és a Real Madridban játszhat, de azt mondanám, hogy ez kétszer akkora felelõsséggel is jár.
Miben reménykedhet a csapat az idei szezonra nézve, ha figyelembe vesszük az új érkezõket és azokat, akik már itt voltak?
Ahogy mindig, úgy most is mindent meg akarunk nyerni. Tudjuk, hogy nagyon nehéz lesz, az elvárások igen nagyok, de ennél a klubnál semmi sem elfogadható, csak ha minden címet begyûjtesz. A Real Madrid nagy erõfeszítéseket tett azért, hogy erõsítse azt a keretet, amellyel tavaly rendelkeztünk, pedig már az is nagyon erõs volt. Nagyszerû játékosaink vannak, valamint hiszek abban, hogy akik csatlakoztak, erõsítést jelentenek majd. Nagyon lelkesek vagyunk, nagyok a várakozásaink. Várom a szünet végét, hogy visszatérhessünk a munkához, a címekért való harchoz, a gyõzelmekhez… Éhesek vagyunk a sikerre az elõzõ idényt követõen. Szeretnénk nyerni és örömet szerezni a szurkolóinknak, akik mögöttünk voltak a nehéz pillanatokban.
A legdrágább igazolások a legolcsóbbak
Nem véletlen, hogy Florentino Pérez elhíresült mondatára esett a választás, amikor a címen gondolkodtam. Sergio Ramos 2005-ben 27 millió euró fejében érkezett a Real Madridhoz. Tíz évvel ezelõtt (amikor még nem Sterlingek és De Bruyne-ök kerültek 60-70 millióba) ez óriási összegnek számított, pláne úgy, hogy nem egy befutott, évente 20-30 gólt termelõ sztárcsatárt vett belõle a klub, hanem egy forrófejû, 19 éves andalúz hátvédet. Ha az összeg nem lenne önmagában elég nagy nyomás egy tinédzsernek, az sem könnyítette meg a dolgát, hogy megkapta a madridi legenda, Fernando Hierro 4-es számú mezét is.
Sergio egyébként nem volt ismeretlen a madridiak számára, hiszen leigazolását megelõzõen hatalmas bombát akasztott Iker Casillas hálójába Sevillában.
Érkezését követõen tehát óriási várakozásokkal találta szemben magát, azonban 2005 szeptember 10-én már debütálhatott is új klubjában, kezdetben középsõ védõként. December 6-án már meg is szerezte elsõ hólját habfehérben, a többi pedig történelem.
Ramos jelenleg 447 lejátszott tétmérkõzésnél és 55 szerzett gólnál tart. Madridi pályafutása során megismerhettük sokoldalúságát, hiszen éveken át jobbhátvédként szerepelt, nem is akárhogy. Késõbb, José Mourinho kezei alatt ismét középre kényszerült húzódni, viszont olyan teljesítményt tett le az asztalra, hogy azóta is õ a Real Madrid védelmének legfõbb építõeleme.
Az sem véletlen, hogy Iker Casillas távozásával (korábban távollétében) õ kapta meg a kapitányi karszalagot. Igen, egyrészt azért, mert a jelenlegi keretbõl õ van legrégebben a csapatnál, azonban úgy vélem, hogy õ is érdemli meg leginkább. Ramos karizmatikus egyéniségének köszönhetõen rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyekkel egy jó vezetõnek rendelkeznie kell. Az öltözõben óriási a szerepe, a társak figyelnek rá, meghallgatják szavait, és nem utolsósorban, el is ismerik õt. Még maga Carlo Ancelotti is igazi vezérnek nevezte.
Sergio azon kevés játékosok közé tartozik, akit bár sokan nem szeretnek, mégis a világon mindenhol elismerik. Ezt jól jelzi, hogy a FIFA Év csapatában már öt alkalommal is helyet kapott, 2008-ban ráadásul még jobbhátvédként. Forrófejûsége többször is gondot okoz neki, ezért sárga és piros kártyák egyvelege színezi karrierjét, azonban el kell fogadni, hogy õ ilyen. Az évek alatt sokat alakult, de a vér nem válik vízzé. Pont ez a temperamentum az, ami sokaknál teljesen kiveri a biztosítékot. Erre csak annyit lehet mondani, hogy nincs játékos, nincs ember hiba nélkül. Sergiónak sem kell elmennie a sarki vegyesbe egy kis durvaságért vagy szövegelésért, sõt, az ész osztásánál sem állt kétszer sorba, azonban kvalitása és játéka még ezen gyengeségeit is képesek feledtetni. Nem hiszem, hogy van olyan menedzser, játékos vagy szurkoló, aki saját vagy kedvenc csapatában ne látná õt szívesen. A munkabírása és a szíve óriási, a játék és csapata, illetve nemzete iránti elkötelezettsége pedig páratlan.
Biztos vagyok benne, hogy Iker Casillas öröksége nagyszerû kezekbe került, Ramos személyében pedig egy újabb nagy kapitánya lehet a csapatnak. Egy olyan vezér, amilyenre a legenda távozása után szüksége van a klubnak. Halkan jegyzem meg, hogy remélem, Ramos tényleg visszavonulhat majd Madridból. Fizikuma lehetõvé teszi, hogy középhátvédként még legyen 5-6 jó éve a habfehér mezben, de akár még ennél is több. Raphael Varane-ban tökéletes társra lelt, hiszen a francia a kiköpött ellentéte Ramosnak.
Ha oszthatnék tanácsokat, illetve kívánhatnék valamit vele kapcsolatban, az mindössze annyi lenne, hogy a kiscsapatok elleni pökhendi, „nemtörõdöm” játékát vetkõzze le, hiszen a kapitányi karszalaggal óriási felelõsség is jár egyben. Innentõl kezdve mindig azt a Ramost szeretném látni, aki a lelkét kihajtva harcolt a Dortmund ellen, aki megmentette a csapatot Lisszabonban (örömkönnyeket csalva madridisták millióinak szemébe), aki befejelte a Real Madridot a Bajnokok Ligája döntõjébe, aki kemény szereléseivel és védekezésével õrületbe kergeti az ellenfelek támadóit. Biztos vagyok benne, hogy mindezt õ is tudja, az akarattal és a szívvel ezután sem lesz gond (bízzunk benne, hogy a kisebb meccseken sem).
A szerzõdéshosszabbítása pedig örömmel tölt el, hiszen tekintve Varane korát és kapitányunk szerzõdését, öt évig még biztosítva van a hátsó alakzat tengelye, ráadásul a világ talán legfélelmetesebb és legjobb középhátvéd párosával. Arról nem is beszélve, hogy a padról egy bizonyos Pepe szállhat be, ha valakivel bármilyen gond adódna.
Kívánom, hogy eddig megszerzett trófeáinak számát duplázza meg kapitányként, hiszen ezzel rengeteg örömet szerezhetne nekünk is. Mindenesetre, ha ez nem történne meg, Ramos már így is elmondhatja magáról, hogy 29 éves korára minden létezõ díjat besöpört a futball világában az Aranylabdán kívül (ez valószínûleg sosem kerül be a vitrinbe). Ha figyelembe vesszük, hogy mindezt a Real Madrid játékosaként tette, öregbítve a klub hírnevét, akkor bizony beláthatjuk, hogy Florentino nem (mindig) beszél ostobaságot. A kapitány tíz évvel ezelõtt bizony megérte a rááldozott összeget, azt pedig odaadó játékával és hatalmas szívével már kamatostól vissza is fizette. Folytassa, Kapitány!
A klub hivatalos hon…
A klub hivatalos honlapján közli, hogy Danilo saroksérüléssel tért vissza a válogatottból. A brazil várhatóan egy hónapot kényszerül majd kihagyni.
A Nemzetközi Labdarú…
A Nemzetközi Labdarúgás-történeti és -statisztikai Szövetség (IFFHS) a Real Madridot választotta a 2014-es esztendõ legjobb csapatának. A címért járó díjat a mai edzés elõtt Sergio Ramos vette át Robert Leytõl, az IFFHS alelnökétõl. A klubon kívül több madridi játékost is díjaztak: Cristiano lett a 2014-es évben a világ legjobb góllövõje, Toni Kroos pedig a világ legjobb irányítója.
A Marca szerint Dani…
A Marca szerint Danilo sérülten tért vissza a válogatottból. A brazil várhatóan egy hónapot kényszerül majd kihagyni. A sérülésrõl a klub késõbb ad majd tájékoztatást.
Harry Redknapp: Bale Messi, Ronaldo és Suárez szintjén van
„Úgy gondolom, hogy Bale Messi, Ronaldo és Suárez szintjén van, mivel õ egyike a világ négy legjobb játékosának.”
„Eleget láttam õt gyerekkorában a Southampton csapatánál ahhoz, hogy észrevegyem, hatalmas tehetség. Amivel azonban igazán felhívta magára a figyelmet, az a Tottenham Fulham elleni meccse még 2007-bõl, amikor még a Portsmouth edzõje voltam. Joe Jordannel néztem a mérkõzést. Gareth gólt lõtt, és bár a Tottenham csak 3-3-as döntetlen játszott, nagyszerûen irányított. Emlékszem, odafordultam Joe-hoz és azt mondtam, hogy ’õ a legjobbak között lesz’.”
„Amikor az azt követõ évben átvettem a Tottenham irányítását, néhányan azt mondták, hogy el kellene õt adnunk, vagy kölcsön kellene adni. Ez abszolút nonszensz volt. Nem volt olyan körülmény, amely miatt elgondolkodtunk volna az értékesítésén. Sosem jutott eszünkbe. Mindig tudtuk, hogy ez a kölyök különleges.”
„Tudtuk, hogy vagy a világ legjobb balhátvédje, vagy a világ legjobb szélsõje lesz majd. Késõbb feljebb toltuk, mindene megvolt. 180 centiméter magas, hihetetlen a fizikuma, a tehetsége és az ereje. Rövid és hosszú távon is gyors. Képes 50 métert sprintelni úgy, hogy nem veszít a sebességébõl. Nagyszerûen ugrik és jó fejjel is. Mindemellett nagyszerû srác, sosem volt vele probléma.”
„Az egyetlen apró gond az volt vele az elején, hogy úgy éreztük, erõsödnie kell. Kapott egy rúgást az edzésen vagy egy kisebb ütést, majd lebicegett vagy lent maradt a földön. Az orvosi stáb szaladt hozzá. Végül azt mondtam, hogy hagyják õt, majd felkel, és abba is hagyta ezt a dolgot.”
„Amikor olyan nagyszerû játékos vagy, mint õ, akkor meg kell tanulnod, hogy rúgásokat fogsz kapni. Ez volt az egyetlen módja annak, hogy megállítsák õt. Néha igen nehéz helyzetbe került, de a fizikuma és a termete lehetõvé tette, hogy megbirkózzon vele.”
„Ahogy felnõtt, rájött, hogy rugdosni fogják, úgy gondolta, hogy nem szabad mutatnia, hogy fáj.”
„Rendszeresen szerzett gólokat és olyan dolgokat csinált edzésen, amiket az emberek el sem tudnak képzelni. Abban a négy idényben, amikor a Tottenhamnél dolgoztam, már az is megtiszteltetés volt, hogy kimentem és néztem õt minden nap az edzéseken, nem is beszélve a vasárnapi mérkõzésekrõl. Senki sem tudta megállítani õt. Senki.”
„Van még két igen kiemelkedõ meccs. Egy este a Benfica ellen játszottunk felkészülési meccset, a teljesítménye pedig olyan volt, amilyet még soha nem láttam. Balhátvédként játszott, egyszerûen hihetetlen volt. Folyamatosan futott a saját tizenhatosától az ellenféléig. Legalább 25-30-szor tette meg ezt a meccsen. Aztán ott volt az elsõ Bajnokok Ligája mérkõzés az Inter ellen. Nem mi vezettünk, de a második félidõben Gareth egymaga kitett egy egész csapatot. Három hihetetlen gólt szerzett. Egyszerûen nem tudták tartani õt.”
„Amikor otthon játszottunk ellenük, Maicon volt a jobbhátvédjük, egy az egyben Gareth-tel szemben. Ismét megverte õt. Ez volt Maicon pályafutásának a vége. A világ legjobb jobbhátvédjeként érkezett, a stadionban pedig azt hallgatta, ahogy a szurkolók cikizik.”
„Gareth posztja elég jól kialakult a kezem alatt. Elõször balszélsõt játszattunk vele, késõbb inkább középre toltuk, egy szabad pozícióba. Hirtelen a védõk annyira elkezdtek rá figyelni, hogy sokkal nehezebben kapott labdát. Azonban ha sikerült kiszabadulnia a szorításból, és elindult, megállíthatatlan volt. Egyedül nyert meccseket, ugyanezt megteheti jövõ nyáron a válogatottban. Tényleg foglalkozik a hazája képviselésével.”
„Ha a játékosok kapnak három-négy szabadnapot, a legtöbben elutaznak Barbadosra, de Gareth ilyenkor hazatér, hogy találkozzon néhány társával és élvezze a hazai konyhát. Már most az egyik legjobb brit futballista, akit valaha láttam, ha most visszatérne a Premier League-be, õ lenne a legjobb játékos. A Real Madrid egy nagyszerû tapasztalat számára, de remélem, hogy lesz még három vagy négy angliai idénye.”
Guti: “Az elnök mind…
Guti: “Az elnök mindent megtett, hogy De Geát Madridba hozza, végül azonban nem így történt. Remélem, hogy képes lesz kezelni úgy is ezt az évet, ha a lelátóra kerül.”
Gareth Bale a 2016-o…
Gareth Bale a 2016-os Európa-bajnokság selejtezõiben góljaival eddig 7 pontot szerzett csapatának, ami rajta kívül mindössze egy játékosnak sikerült. Ugyanezzel a mutatóval büszkélkedik Cristiano Ronaldo is.
Cheryshev: “Tisztába…
Cheryshev: “Tisztában vagyok azzal, hogy jelenleg Ronaldo játszik a posztomon, de nem ijedek meg. Ha kapok ey esélyt, mindent megteszek, hogy a legtöbbet hozzam ki belõle. Cristiano a világ egyik legjobbja, megpróbálok tanulni abból, amit õ csinál. Nem akarom lemásolni, csak tanulni tõle ezt-azt. A cseleit nem fogja látni tõlem senki, hiszen azokat csak õ csinálja.”