Varane: Ez a valóság, el kell fogadnunk
Varane
„Rettenetesen fontos győzelem a mail. Amikor az Huesca egyre nagyobb nyomást gyakorolt ránk, akkor képesek voltunk erőt venni magunkon és végül győzni. Tudjuk, hogy nagyon nehéz időszakot élünk, sok a sérültünk, de jelenleg ez a valóság. El kell fogadnunk, a célunk pedig az, hogy megnyerjük a hátralévő meccseinket.”
„Boldog vagyok, hiszen már nagyon sok idő eltelt az utolsó madridi találatom óta. Mindig megpróbálok segíteni a csapatnak, ma ezt egy duplával sikerült megtennem. Nagyon elégedett vagyok. Amikor melegszik a helyzet és hátrányba kerülünk, akkor kell megmutatni az igazi arcunkat. A hitedet az utolsó pillanatig nem veszítheted el. Ezért is merészkedtem az ellenfél kapuja elé többször is ma, az a két labda pedig a hálóban kötött ki végül.”
„A csapatban egymásért harcoltunk ma, a nehéz pillanatokban sem engedtük, hogy elveszítsük a motivációnkat. Folyamatosan a győzelem iránti vágy vezérelt minket, irányítani akartuk a meccset. Meg kell változtatnunk a jelenlegi sorozatunkat, javítani kell a formánkat, erre pedig csak a meccsek megnyerésével, valamint a pozitivitással van lehetőségünk. Az önbizalom szintén segít, ezért is annyira fontos a mai győzelem.”
„Hátrányban szükség van arra, hogy megmutasd az igazi karaktered, illetve hogy tudjatok csapatként harcolni. Ha így folytatjuk, akkor erősen fejezhetjük be az idényt.”
Casemiro
„Nem kétséges, hogy nagyon fontos győzelmet arattunk. Hiányzott néhány fontos játékosunk, de ott volt például Nacho, aki a COVID miatt mindössze két edzésen vett részt a meccs előtt. Elégedett vagyok a győzelemmel, az egész keret jól teljesített. Nehéz meccs volt ennyi hiányzóval.”
„Irányítottuk a mérkőzést, nagyon jól játszottunk az első félidőben. Az második játékrész első 10-15 percében az Huesca nyomást gyakorolt ránk, helyzeteket alakított ki, valamint szerzett egy nagyszerű gólt is. Mi azonban tovább harcoltunk. Először Benzema szabadrúgásából érkezett Varane első találata, majd tovább hajtottunk és érkezett a győztes gól is.”
„Courtois-na volt egy nagyszerű védése, ami után újra mi uraltuk a meccset. Az a védés a meccs egyik kulcsa volt. Ha akkor gólt szereznek, a mérkőzés még nehezebb lett volna számunka. Több lehetőségünk is volt a gólszerzésre, ám az Huesca minden tiszteletet megérdemel, minőségi csapatról van szó.”
„Nem szabadna egyénileg beszélnünk a játékosokról az egyes győzelmek alkalmával, hiszen csapatként nyerjük a meccseket. A mai egy kemény meccs volt egy meglehetősen nehéz helyszínen. Megdolgoztunk a győzelemért.”
„Még 51 pontot lehet szerezni, amit egyben azt is jelenti, hogy még sok mérkőzés vár ránk. Meccsről meccsre kell haladnunk, így most csak a Getafe elleni mérkőzésre koncentrálunk. Hosszú még az út, nem vesztettem el a hitem.”
Courtois: Hiányoztak a labdák, amik helyzeteket teremtenek
„A piros lap mindent megnehezített. Beleadtunk mindent és meg is szereztük a vezetést, de aztán érkezett az egyenlítés. Továbbra is harcoltunk, de a második gól megpecsételte a sorsunkat. A Levante jó futballt játszik, amikor náluk volt a labda, nagyon nehezen tudtuk visszaszerezni. A támadóharmadban hiányoztak a pontos labdák, amik helyzeteket teremtettek volna. A hosszabbítás négy percéből pedig mindössze egyet játszottunk.”
„A piros lapot hozó döntés magyarázatra szorul. Az első ítélet sárga lap volt, nem tudom, hogy melyik a helyes, ezt ti jobban tudjátok. Nem hiszem, hogy Éder szándékosan bántotta volna a Levante játékosát, hiszen Rafa is közel volt az akcióhoz. A piros lap viszont mást mond a történetről. A játékvezető sárga lapot adott, de a VAR megváltoztatta a döntést. Ami a büntetőt illeti, arról nem nagyon tudok mit mondani.”
„Mindig harcolnunk kell, a bajnokság májusig nem fejeződik be, de az Atlético győzelmeket arat és folyamatosan az első helyen marad. Meg kell találnunk a megfelelő változtatást és reakciót, meg kell nyerni a meccseket és biztosítani kell, hogy a többiek pontokat hullajtsanak. Ma küzdenünk kellett, 10 emberrel játszottunk a 7. perc után, ami nagyon nehézzé tette a dolgunkat. A Levante jó formában van, jól játszanak, az emberhátrány pedig még nehezebbé tesz mindent.”
Bettoni: Egy büszke Real Madridot láttam, amely megmutatta a karakterét
„Ez egy nehéz vereség, különösen úgy, hogy a 9. percet követően hátrányban játszottunk. Szereztünk egy szép gólt, de a Levante egyenlítő találata érzékenyen érintett bennünket. A második játékrészt jól kezdtük, magasan presszingeltünk és megmutattuk az igazi arcunkat. Két helyzetünk is volt, de aztán érkezett a Levante második gólja, amit nehezen viseltünk. Változtattunk a dolgokon, de nem sikerült betalálni. Fájdalmas ez a vereség, de a csapat hozzáállását jónak találtam. A játékosok szomorúak voltak az öltözőben, de motiváltak és készen állnak arra, hogy a végsőkig harcoljanak.”
„Nem fogunk az edzői döntésekről beszélni, hiszen itt vagytok erre ti, ti fogjátok elemezni a történteket és el is mondjátok majd a véleményeteket. Ennek ez a módja. A Levante győzött, mi pedig arról fogunk beszélni, hogy a csapat hogyan játszott. Nem volt könnyű tíz emberrel küzdeni, hiszen a Levante egy jó csapat. Én a pályán egy büszke Real Madridot láttam, amely megmutatta a karakterét. Nem tudtuk megnyerni a meccset a második félidőben, ez minden.”
„A második játékrészben is emberhátrányban voltunk, ennek ellenére magasan próbáltuk letámadni az ellenfelünket, ezzel is jelezve a győzelmi szándékunkat. A győzelmet ugyan nem sikerült megszerezni, ám a játékosok erőfeszítése így is szemmel látható volt a meccs végéig. Ezt visszük magunkkal erről a meccsről.”
„A mérkőzés végén változtattunk, Marianót akartuk behozni Benzema helyett. Nem azt nézzük, hogy kinek van a legtöbb találata, hiszen a keretünk igen bő, a Mariano féle támadók pedig képesek megváltoztatni a dolgokat, hiszen jó a fejpárbajokban, keményen dolgozik és lehetővé teszi, hogy variációs lehetőségünk legyen a támadósorban.”
„Nincs mit mondanom Chust behozataláról, hiszen játszott a kupában. Ha leküldenek egy védőt, az emberek rögtön arra gondolnak, hogy egy másikat kell behoznunk a padról, de hidegfejjel átgondolva, valamint egyeztetve az edzővel végül arra jutottunk, hogy Casemiro az edzéseken minden nap így játszik. Chust behozatala azt jelentette volna, hogy le kell hoznunk egy középpályást, és nem ez volt a megfelelő opció számunkra. Ezért döntöttünk úgy, hogy Casemiro húzódik hátrébb, Kroos és Modrić pedig maradnak a középpályán. Úgy vélem, ez volt a helyes döntés, de nem Chust életkora miatt.”
Egytől egyig: Alavés – Real Madrid (1-4)
Csapatok
Alavés (4)
Az öngyilkosság futballpályára öntött tökéletes formája… A hazaiak egy meglehetősen feltolt védelemmel játszottak, nagy területeket nyitva hagyva, ezzel tálcán kínálva a lehetőséget a madridiaknak a támadásokra. Aki követte az elmúlt hónapok eseményeit, az látta és tudja, hogy Zidane gárdája csak az ilyen játékot játszó csapatok ellen tud érvényesülni. Abelardo Fernández és alakulata ezzel a felfogással egyenesen a késbe rohant, aminek az lett a vége, hogy gyakorlatilag már az első félidőben eldőlt a meccs sorsa. A második játékrészben volt ugyan egy fellángolása a csapatnak a cseréket követően, de a negyedik kapott gól után nem maradt nyitott kérdés. Az ősz folyamán tehát le tudták győzni a Madridot idegenben, azóta viszont a formájuk is hanyatlott, edzőváltáson is átestek, és Abelardo a lehető legrosszabb megközelítést választotta a tegnap estéhez. Csúnya mészárlás lett a vége.
Real Madrid (7,5)
Nehéz most objektívnek maradni, hiszen a szurkolótáborban csak a két véglet létezik jelenleg: azok, akik Zidane fejét követelik mindenféle módon – legtöbbször nyomdafestéket nem tűrően -, illetve azok, akiket nem lehet arról sem meggyőzni, hogy Zidane-nak és csapatának óriási hiányosságai vannak. Nem egyszerű az ember és az egyszerű madridista élete, ha az ő véleménye valahol e két véglet között helyezkedik el… Nos, ami a tegnapi meccset illeti… Úgy tűnt, mintha teljes szemléletváltáson esett volna át a csapat, mintha mindenki 2000 fokon pörgött volna, és mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Igen, jól érzitek, itt jön egy hatalmas DE. Az ellenfél játékának minden eleme lehetővé tette azt, hogy a Real Madrid így tündököljön – erre nagyjából annyi példa volt a jelenlegi idényben eddig, hogy egy kezemen meg tudom számolni. Akkora területet hagytak a madridiak számára, ami lehetővé tette, hogy a két madridi középpályás zseni azt tudja tenni, amihez a legjobban ért, és ennek meg is lett az eredménye. A horvát varázsló olyan labdákat osztogatott, hogy örömkönnyeket hullajtottunk… A területeknek köszönhetően sokkal többször tudott helyzetbe kerülni Zidane gárdája, és szerencsére ezúttal sikerült gólokat is szerezni. A védelemben azért voltak komoly hibák, amiket egy szervezettebb ellenfél könyörtelenül büntetett volna. Ettől függetlenül úgy vélem, lélektanilag egy nagyon hasznos meccsen vagyunk túl, de muszáj a földön maradnunk: amint újra egy védekezésben szervezett, jól záró csapat kerül a csapat útjába, ismét a jól megszokott Real Madridot láthatjuk majd. Sebtapasznak viszont nagyon jó volt a tegnapi meccs, jó volt végre látni egy ilyet is.
Játékosok
A mérkőzés legjobbja – Luka Modrić (9)
Nem volt egyszerű választani, de mivel a szép futball híve vagyok, nem tudtam nem a horvát zsenire letenni a voksom… Az első félidőben szemkápráztató játékot tett le az asztalra, a passzai és kulcspasszai élményszámba mentek. Igaz, hogy az ellenfél tálcán kínálta a lehetőséget, mégis a kivitelezés már csak és kizárólag Modrićon múlott – és abban nem volt hiba. A szép mozdulatok mellett egy gólpassz került a neve mellé, 77 percnyi játékidő alatt. Egy dologtól félek csak: ennyit használni egy ilyen korban lévő játékost nem egészséges, és ha tényleg kölcsönadjuk végül Ødegaard-t, akkor még komoly gondok is jöhetnek egy esetleges Modrić-sérülés esetén.
Thibaut Courtois (7)
Négy védéssel fejezte be a meccset, de nagyon nem kellett megizzadnia. Volt néhány necces megoldása egy-egy hazaadásnál, többször is felszisszenhettünk, de végül mindig jól jött ki ezekből. Az viszont kijelenthető, hogy a lábjátékán lenne mit fejleszteni. Ami a hazaiak találatát illeti, ott esélye sem volt, nem lehet érte hibáztatni.
Lucas Vázquez (6,5)
Zsinórban a 20. meccsén volt a kezdőcsapat tagja, és ez azért beszédes adat… A tegnapi teljesítménye viszont közel sem indokolta, hogy végig a pályán maradjon, de talán még Courtois is hamarabb lesz lecserélve, mint ő. A 90 percet játszók közül messze övé volt a legtöbb eladott labda, teljesítménye akkor javult, amikor egy sorral feljebb léphetett, Odriozola érkezését követően.
Raphaël Varane (6,5)
Ramos nélkül is megütötte ezúttal a megfelelő kategóriát, extrát viszont nem adott. A kapott gólnál a komplett védelem teljesen vakon volt, helyezkedésben legalábbis totálisan, és itt azért van felelőssége neki is, a védelem legtapasztaltabb tagjaként. A fejpárbajait ismét hozta, és a labdáit sem szóra el, ez mindenképp pozitív.
Éder Militão (7)
Zsinórban a második meccsén volt a kezdőcsapat tagja, meglehetősen furcsa szituáció lehetett ez számára. Ezúttal jól helyettesítette Ramost, több labdaszerzése volt mint francia társának, és az első félidőben még a gólhoz is közel járt. A hazaiak gólt eredményező szabadrúgása viszont az ő szabálytalanságából jöhetett létre, és bár Joselu fejesénél is ő tűnt ludasnak, szeretnék a védelmére kelni, hiszen egyedül próbálta menteni a menthetőt három hazai játékos gyűrűjében. Felmerül a kérdés: hol voltak a társak?
Ferland Mendy (6,5)
Sosem volt igazán erős támadásban, de az utóbbi időben mintha visszafelé fejlődne ebben a tekintetben. Megy, fut, próbálkozik, de általában rossz döntéseket hoz. Az már más kérdés, hogy a szélen többször volt megjátszható és többször tudott elfutni, mint Hazard, a boxot belül viszont lehetett volna határozottabb: az első félidőben gólt is szerezhetett volna, ha jó döntést hoz, lövés helyett viszont a passzt választotta, ami ráadásul rossz helyre ment. A védőmunkája viszont most is teljesen rendben volt.
Casemiro (8)
Volt egy hajmeresztő megoldása rögtön a meccs elején, de aztán szépen felépítette a játékát. Fejesének köszönhetően a csapat meg is szerezte a vezetést, ami az elmúlt hetek, hónapok tendenciáját látva létfontosságú dolog. Egyetlen negatívum a tegnapi játéka kapcsán, hogy Lucas után ő adta el a legtöbb labdát. Két középpályás társának viszont szabadságot biztosított jelenlétével.
Toni Kroos (9)
Kétségkívül az egyik legjobb idénybeli teljesítménye volt ez a német középpályásnak. Két gólpasszal zárta a meccset, Modrićhoz hasonlóan lubickolt a szabadságban a középpályán, a neki hagyott területnek köszönhetően remekül tudta irányítani, mozgatni a csapatot. Természetesen övé volt a legtöbb passz, ami mellé 96 százalékos precíziós ráta is párosult, a Hazard-nak adott gólpassza pedig egyszerűen zseniális volt.
Marco Asensio (5,5)
Az első félidőben gyakran ő védekezett Lucas helyett – ebben a tekintetben lépett előre az elmúlt hetek során, kevés olyan meccse volt eddig, amikor ennyit segített volna a defenzív munkában. A támadójátéka viszont nem volt sem látványos, sem pedig hatékony. Vajmi keveset tett hozzá a tegnapi győzelemhez.
Eden Hazard (7,5)
Alakul, alakul, de még közel sem az igazi… Még mindig darabos és lassú önmagához képest, de örülök annak, hogy végre kijött számára a lépés, és sikerült góllal, illetve gólpasszal zárnia a meccset. A gólja különösen szép volt, nagy technikai tudást igényelt a labda levétele. Ettől függetlenül ez még mindig nem az az Hazard, akire mindenki vár már másfél éve.
Karim Benzema (9)
Jól mozgott, jól szállt be az összjátékokba, és egy-két kellemetlen kihagyott helyzet után végül csak sikerült két szép góllal kivennie a részét a győzelemből. Komoly esélyese volt ő is a meccs legjobbja címnek, meg is érdemelné, de a fent említett okok miatt billent ezúttal a mérleg nyelve – ezért is szubjektív a rovat. Mindenesetre megtarthatná a tegnap látott magabiztosságot a következő meccsekre is.
Cserejátékosok
Vini Jr. (5,5)
Közel 30 percet tölthetett a pályán, de nem sikerült sokkal többet hozzátennie a játékhoz, mint amennyit Asensio nyújtott a másik oldalon. Összesen 12 passzra futotta tőle, de azok nagy része ezúttal legalább pontos volt.
Isco és Odriozola 15 percnyi játékidőt sem kaptak, de sokat nem tudtak adni a csapatnak. Mondhatnánk, hogy elvenni viszont sikerült, ugyanis a jobbhátvéd 67 százalékos pontossággal passzolt, ugyanakkor másképp néz ki a képlet, ha ezt úgy írom le, hogy mindössze 3 passza volt, amiből csak 2 ért célba.
Edzői teljesítmény
Zinédine Zidane (7)
Írhatnám Bettoni nevét is, de senkinek se legyen kétsége afelől, hogy minden aszerint történt, ahogy azt a legendás francia elképzelte és leadta hűséges segítőjének. Amiért dicséret illeti, az az, hogy sikerült az ellenfél adta lehetőségeket a lehető leghatékonyabban kihasználni, így feledtetve némileg a kínos vereségeket. Ahogy viszont azt kifejtettem, ezzel egyelőre a rendszerszintű problémák egyike sincs megoldva, ez a győzelem mindössze egy sebtapasz volt a csúful vérző nyílt seben.
Pepe: Azt mondták, hogy őrült vagyok, de én a Real Madridba akartam igazolni
„Amikor Portugáliába érkeztem, mindössze 5 euró volt a zsebemben. El kellett mennem a bevándorlási hivatalba, mivel Brazíliából érkeztem önszántamból, és még csak 18 éves voltam. Egy faxra kellett várni, amely engedélyt adott arra, hogy Portugáliába léphessek. A pénzemből vennem kellett egy telefonkártyát, hogy felhívhassam édesanyámat és elmondhassam neki, hogy jól vagyok. A másik lehetőség az volt, hogy az 5 eurómat valamilyen ételre költöm, de nem, úgy gondoltam, hogy ha telefonálok, akkor édesanyám megnyugszik majd.”
„A reptéren még volt időm a madeirai járat indulása előtt. Éhes voltam, ennem kellett valamint. Odamentem a Pans&Company pultjához, majd megkérdeztem az egyik alkalmazottat, hogy van-e bármilyen ételük, amit megehetnék. Azt válaszolta, hogy persze, rengeteg ételük van. Elmondtam neki, hogy nekem viszont nincs pénzem. Rám nézett, elsétált, majd visszatért egy szendviccsel. Attól a pillanattól kezdve mindig is próbáltam segíteni másokon. Az az élmény nagyon megérintett. Annak az embernek fogalma sem volt arról, hogy ki vagyok, én sem ismertem őt, mégis segített. Az a gesztus elkísér életem végéig. Az volt az a pillanat, ahol eldöntöttem, hogy Portugália az első számú hazám.”
Pepe, recalls being stranded at the airport aged 18, on his own with no money and nothing to eat https://t.co/6UKJyKkQSK the kindness of a stranger left an indelible mark on him… #Pepe #Portugal #Maritimo #Porto #RealMadrid
— AS English (@English_AS) January 16, 2021
„A pályafutásom azon szakaszában minden nagyon gyorsan alakult, változott. Hogy őszinte legyek, a Portót már korábban is elhagyhattam volna, de nem a Real Madrid kedvéért. A Deportivo La Coruña keresett meg a Portóban lejátszott első idényem végén. Az elnök, Pinto da Costa viszont azt mondta, hogy nem, ne is gondoljak ilyenre, nem mehetek sehova, még Portóban kell maradnom egy ideig. A sajtó azonban továbbra is cikkezett az esetleges klubváltásomról, Jorge Mendes pedig elmondta, hogy angol klubok is érdeklőnek, valamint van még egy másik csapat is… Aztán minél többet játszottam, annál több klub keresett meg.”
„A harmadik szezonomban további 5 éves szerződést írtam alá, majd megérkezett a Real Madrid ajánlata az idény végén. Igaz, voltak más lehetőségeim is, de mindenáron a Real Madridba akartam igazolni, annak ellenére is, hogy nagyon sok ember azt mondta, őrült vagyok, nagyon nehéz dolgom lesz, illetve hogy ez a klub a középhátvédek temetője.”
„Akkoriban a Real Madrid keretében volt egy betöltetlen űr, ami Hierro távozásával keletkezett. Akartam ezt a kihívást. A Portónál próbáltak meggyőzni, de mindig őszinte, egyenes voltam: elmondtam, hogy ha a Real Madrid tényleg akar és ki is fizeti a Porto által kívánt összeget, akkor nincs miről beszélni.”
„Az első madridi előszezonomban gyakorlatilag nem beszéltem, csak edzettem és figyeltem, hiszen igazi megfigyelő vagyok. Csak a munkára, illetve a még több munkára koncentráltam. Aztán amikor Ausztriába utaztunk egy repülőn, Cannavaro ült le elém. Egy magazint olvasott. Amikor észrevettem, hogy befejezte, a repülő már leszállásra készülődött, bátor arcot vágtam és halkan elkértem tőle a magazint. Hátranézett, majd visszakérdezett: ‘Cannavaro? A nevem Fabio’. Aztán hátat fordított. Nem tudtam, hogy mit csináljak. Másodpercek, talán percek teltek el, mire ideadta a magazint, de nekem egy örökkévalóságnak tűnt.”
„Az első mérkőzésemet az Atlético Madrid ellen játszhattam. Egy olyan klubból érkeztem, amely taktikailag igen szervezett volt – ha a labdát az ellenfél a bal oldalon járatta, akkor ott kellett nyomást gyakorolni, ha a jobbon, akkor pedig ott. Egyszerű, alap dolgok. Aztán amit a Real Madridnál tapasztaltam, igazi káosz volt. A 30. percben labdát veszítettünk támadásban, az Atlético kontrázni kezdett, jöttek egy az egy ellenében, mi pedig futottunk visszafelé. Ránéztem Fabióra, majd jeleztem neki, hogy biztosítson. Visszaszólt, hogy nem, itt olyat nem csinálnak. Minden embernek megvan a saját maga stílusa, én pedig abban a pillanatban arra gondoltam, hogy ‘komolyan? Itt ez így működik? Ne b*ssza meg!’. Körbenéztem, láttam, hogy a két szélső védőnk még az ellenfél térfelén volt, ahogy a védekező középpályás is. 50 méternyi terület volt mögöttem, én pedig ott álltam az ellenféllel szemben, egy az egy ellen…”
Pepe: "I really wanted to go to Real Madrid, despite lots of people telling me that I was crazy to go there because it was very difficult and, above all, because it was a graveyard for centre-backs.”
[Marca via Expresso] pic.twitter.com/d6FY7d2jg1— Real Madrid Info ³⁴ (@RMadridInfo) January 15, 2021
„Nem volt egy egyszerű, könnyen kezelhető öltöző. Minden játékos elitnek számított hazájában. Ennek eredményeképp mindenki fontos, nem csak azok, akik kezdenek. A nyomás viszont óriási. Ha nyersz, akkor minden rendben, bent maradsz a csapatban és maradhatsz a klubnál is. Ha viszont nem nyersz, akkor kikerülsz a csapatból, jön egy másik játékos, aki készen is áll a bevetésre. Ha nem teljesítesz jól folyamatosan, akkor ott vannak mások a helyedre, ez pedig folyamatos nyomást jelent, mindig a legjobbra kell törekedned.”
„Később Mourinho azért érkezett a Real Madridhoz, hogy megnyerje a Tizediket – akkoriban csak ez az egy trófea számított, a klub csak a Bajnokok Ligája-címet akarta. A bajnokság másodlagos volt.”
„Mourinho érkezése nagy izgalmakat váltott ki, hiszen korábban megnyerte a sorozatott az Interrel a Bernabéuban. Nagy szervezettséget is hozott magával, aztán végül három egész jó idényt fejezhettünk be vele: megnyertük a bajnokságot, a Király-kupát… a Bajnokok Ligáját viszont nem.”
„Carlo Ancelottival viszont eljutottunk a döntőig, de előtte a Valladolid ellen sérülést szenvedtem. Ha emlékeztek, Diego Costa például külföldre utazott a döntő előtt, különböző kezelések miatt. Nos, én nem mentem sehova. Ismertem a testem, úgy döntöttem, hogy az utolsó edzést követően majd elmondom az edzőnek, hogy hogyan érzem magam, készen állok-e. Nem edzettem 15 vagy 20 napig, csak kezelésekre és rehabilitációra jártam. A mérkőzés előtti lisszaboni estén elmondtam Ancelottinak, hogy még mindig fájdalmat érzek. Azt válaszolta, hogy még várjunk, a meccs napján majd meglátjuk. A következő nap újra fájdalmat éreztem és rájöttem, hogy ki fogom hagyni a döntőt. Megkértem Carlót, hogy ne játszasson. Carlo így felelt: ‘Nem is szeretnél kifutni a pályára, hogy legalább a fotón ott legyél? Ember, megérdemled!’
„Elmondtam neki, hogyha kimegyek és megsérülök, akkor el kell pazarolnia egy cserét miattam. Elmondtam azt is, hogy nem kell játszanom a döntőben ahhoz, hogy BL-győztesnek érezzem magam.”
„Hogy aztán milyen érzés volt három BL-címet nyerni? Komolyan? Egy olyan srác számára, aki 18 éves koráig az édesanyja mellett aludt (nevet)? Sosem gondoltam, hogy ennyi címem lesz, ez tény. Tudtam, hogy sokra vihetem, de három BL-győzelem sosem jutott volna eszembe. Nem az az ember vagyok, aki túlságosan sokat agyal a jövőn. Úgy vélem, hogy minél többet ábrándozol, annál inkább lemaradsz a jelenről.”
Beharangozó: Real Madrid – Athletic Bilbao
Elérkezett a Spanyol Szuperkupa ideje, a Real Madrid pedig ismét érintett a sorozatban, a La Liga előző idényének bajnokaként szállhat harcba a trófeáért. Ez zsinórban a második esztendő, amikor négy csapat mérheti össze erejét a cím megszerzése érdekében, Zidane Real Madridjának az elődöntőben az Athletic Bilbao lesz az ellenfele a La Cartujában. A döntőben a mai mérkőzés győztesét a Barcelona várhatja a Real Sociedad legyőzését követően.
A Real Madrid ennek a sorozatnak is címvédőként vág neki, hiszen tavaly Dzsiddában, az Atlético Madrid legyőzésével győztesként emelhette a magasba a Spanyol Szuperkupa trófeáját. A Bilbao az előző idényben bejutott a Király-kupa döntőjébe, így kvalifikálta magát a ma esti mérkőzésre.
„Fel kell vennünk a harcot és nagyszerű teljesítményt kell nyújtatnunk” – mondta Zidane a tegnapi sajtótájékoztatón. Egy meglehetősen kusza hetet követően a csapat Pamplonából utazott egyenesen Málagába. Köszönhetően a spanyolországi hóviharoknak – így a keretet ugyanazok a játékosok alkotják, akik az Osasuna elleni összecsapásra is nevezve lettek. Carvajal, Jović és Rodrygo nem állnak Zidane rendelkezésére.
Ami az ellenfelet illeti: igaz, hogy mindkét csapat történelmi múlttal rendelkezik a bajnokságban, mégis ez az első alkalom, hogy a Spanyol Szuperkupában nézhetnek farkasszemet. A baszk csapat eddig két alkalommal nyerte meg a sorozatot: 1984-ben, a bajnokság és a Király-kupa megnyerését követően, valamint 2015-ben, amikor két mérkőzésen múlták felül a Barcelonát. A csapat edzője, Marcelino második mérkőzésén vezetheti az Athleticet.
Zidane sehová sem tartó útja a Real Madriddal
Két dolgot el kell különítenünk az Osasuna elleni mérkőzést követően. Egyrészt az igaz, hogy a csapatnak talán utaznia sem kellett, vagy szabadott volna. Az nem elfogadható, hogy labdarúgókat órákon át egy repülőgép törzsébe zárva tartsanak a repülőtéren, még úgy sem, hogy a döntést a rendkívüli időjárás, a Madridban 50 éve nem látott havazás következtében hozták meg.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a csapat végül megérkezett Pamplonába, Zidane-nak és csapatának pedig alaposan fel kellett készülnie a meccsre. Egy olyan csapat ellen, amely utolsó előtti a tabellán, a Real Madrid ismét egy lassú, kiszámítható gárda képét keltette, amely ötlettelen játékot mutatott és képtelen volt helyzeteket kialakítani. Az Osasunának mindössze annyit kellett tennie, hogy rendszerezetten védekezik.
Az igaz, hogy a pálya állapota meglehetősen rossz volt, de ez nem lehet kifogás a Real Madrid számára. Ezek a játékosok már játszottak olyan pályákon, amelyek ennél sokkal rosszabb állapotban voltak. A blancók játékából ugyanaz hiányzott, mint az Elche ellen: nem volt benne átütőerő. Csak akkor tudtak bajt okozni az ellenfél számára, amikor a csapat kezdett kétségbeesni.
Mentségeket keresni a pályán meglehetősen nagy hiba. Zidane-nak ehelyett némi önkritikára lenne szüksége és el kellene gondolkodnia azon, hogy játékosai miért nem tudnak felülkerekedni olyan csapatokon, amelyek semmi mást nem csinálnak, csak szervezetten védekeznek. Ez nem az első, de nem is az utolsó alkalom, amikor ez történt. Éppen ezért a Real Madrid számára borzasztóan nehéz lesz megvédeni a bajnoki címet. Az állandóság hiánya nagyon sokba kerül a csapatnak.
Ebből a Real Madridból hiányzik az átütőerő a kritikus pillanatokban, azokban a helyzetekben, amikor a csapat tényleg bajba kerül. Karim Benzema szinte pályán sem volt, talán Marco Asensio volt az egyetlen, aki vállalkozott, míg Eden Hazard továbbra is kiábrándító. Mariano Díaz is lehetőséget kapott, ezzel egyidőben Sergio Ramos is középcsatárrá lépett elő, és folyamatosan egymás útját állták.
Zizou ahhoz is ragaszkodik, hogy játékperceket biztosítson Iscónak, míg teljesen mellőzi Martin Ødegaard-t. Az igaz, hogy sikerült nagy nehezen továbbjutni a Bajnokok Ligájában és a csapat még versenyben van a bajnoki címért, de az az érzésem, hogy Zidane Real Madridja elindult a semmihez vezető úton. Ezt azért is állítom, mert a klub híján van az erőforrásoknak, valamint annak a minőségnek, ami szükséges a címek elnyeréséhez. A pályán, vagy a pálya mellett elhangzó kifogások nem elegendők ahhoz, hogy megmagyarázzák a teljesítményüket. Igaz, hogy Casemiro nem kapott meg egy büntetőt az Osasuna elleni meccs 92. percében, de mindez nem kérdésekről vagy magyarázatokról szól, hanem a futballról. És ha azzal a büntetővel a csapat meg is nyerte volna a meccset, az érzéseink még ugyanilyenek lennének. Nagyon rosszak.
Zidane, az árnyékban harcoló nyugodt edző
Már öt éve, hogy Zinédine Zidane Florentino Pérez megmentésére sietett. Rafa benítez nem tudta megfelelően felépíteni a csapatot, a játékosok feje tele volt instrukciókkal, de az eredmények nem érkeztek. Jött viszont Zidane, aki hamar rendet tett, majd megnyerte a Bajnokok Ligáját. A győzelmet még két európai elsőség követte. A sikereket követően úgy döntött, hogy távozik, aminek az okát senki sem tudta. Végül aztán néhány hónap elteltével visszatért, hogy még egyszer megmentse Florentinót és a csapatot, amely Cristiano Ronaldo távozása után sem Lopetegui, sem pedig Solari irányítása alatt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Megfelelően és tisztességesen befejezte a már futó szezont, az azt követőben pedig megnyerte a bajnokságot egy öregedő csapattal, valamint néhány be nem vált befektetéssel.
Nem volt egy szava sem, egyszerűen csak Zidane-ként viselkedett. A nyugodt munkamódszereit használva, amelyek egyszerűen a lehető legjobban idomulnak egy olyan csapathoz, mint a Real Madrid. Ugyanaz a nyugalom jellemzi, ami Ancelottit és Del Bosquét is jellemezte – erős elképzelések, de gyengéd módszerek. Csak ez a barátságos megközelítés, kiegészülve az igazságossággal, teszi lehetővé, hogy egy ilyen klub vezetőedzője maradhass huzamosabb ideig. A forrásokat a klub adja, ebből vásárolhatsz játékosokat, hosszabbíthatsz szerződéseket. Így alakíthatod ki a kezdőcsapatodat. A tekintély – amely nélkül a források elveszítik legitimitásukat – viszont csak azoknak jár, akik tényleg vezetők, és akik kiharcolják ezt maguknak napról napra. Pérez irányítása alatt öt BL-trófeát nyert a csapat, és csak az említett edzőkkel sikerült felérniük Európa csúcsára. Ami pedig Zizou-t illeti, tizenegy trófeát zsebelt be öt, nem teljesen egész idény alatt.
Az előző hetek során ugyanakkor ki kellett tartania, néhány gyengébben teljesített mérkőzést követően még olyan is előfordult, hogy rossz hangulatban jelent meg, ami igen ritkán jellemző rá. Egy meglehetősen alattomos pletyka is szárnyra kapott a klubon kívül: arról beszéltek, hogy Florentino nem fogja meneszteni, viszont elvárják tőle, hogy ő maga távozzon, méltósággal, hiszen nyilvánvaló, hogy a dolgok kicsúsztak a kezei közül. Ugyanez a szóbeszéd keltette teher nehezedett annak idején Ancelottira és Del Boquéra is: túlságosan engedékenyek a játékosokkal, nem fegyelmeznek… A madridizmus egy szegmense még mindig a tekintélyelvű vezetésre vár, és Florentino vezérletével még mindig nosztalgiáznak egyesek a Mourinho-érára gondolva. Zidane viszont tovább folytatja a harcot egy ilyen sötét árnyékban, és úgy tűnik, hogy a csapatban található „öreg” cimborái nem hagyják őt egyedül.
Egytől egyig: Real Madrid – Celta Vigo (2-0)
Csapatok
Real Madrid (8)
Hogy az előző cikkben tett kijelentésemre utaljak, az unalmasan csordogáló kispatak ezúttal kilépett a medréből… Ez egy összetett, összességében igen jó teljesítmény volt a csapattól, talán az idény eddigi egyik legjobbja. Volt min kozmetikázni az Elche elleni csalódást keltő eredményt követően, de szerencsére jól reagált a stáb és a játékosok is. Az első félidő közel tökéletesre sikeredett, a vendégek mindössze egy komolyabb helyzetet tudtak csak kialakítani, míg madridi oldalon azért érkezett két gól is. Nem mondom, hogy a támadósor ellenállhatatlan játékot produkált, de ezúttal legalább eredményes volt, köszönhetően a két szélső jó meglátásainak és befejezéseinek. Amit mindenképp ki kell emelni, az a letámadás, amit tegnap 90 percen keresztül alkalmazott kíméletlenül Zidane csapata: a középpályások és a támadók piócaként ragadtak a Celta térfelén az ellenfél játékosaira, amikor ők épp labdát akartak tartani. Ennek a jól megkomponált presszingnek a legtöbb esetben meg is lett az eredménye, hiszen vagy labdaszerzés következett, vagy a hazaiak vétettek hibát a nyomásgyakorlás következtében. Ismét ki lehet és ki is kell emelni a középpályát, valamint a védelmet, hiszen mindkét csapatrész kőkemény melót tett bele ebbe a meccsbe. Összességében elégedettek lehetünk, már csak az egyensúlyt kellene megtalálni valahol a bűn rossz, valamint az effajta jó teljesítmények között.
Celta Vigo (5)
Látszólag nem nagyon tudtak mit kezdeni a tegnapi Real Madriddal, főleg a hazaiak letámadásaival. Hiába volt náluk többet a labda, a saját térfelükről nagyon ritkán tudták azt úgy kihozni, hogy el is jussanak az ellenfél kapujáig. Nem jelentettek igazi veszélyt ellenfelük tizenhatosa körül, ami nagyban volt köszönhető Aspas gyenge játékának, majd később a sérülésének is. Mindössze két olyan helyzetük volt, amiből gól születhetett volna, ám ezeknél a hazaiak még időben közbe tudtak lépni. Az mindenképp rossz előjel számukra a jövőt tekintve, hogy Aspas és Nolito is megsérült.
Játékosok
A mérkőzés legjobbja – Nacho (9)
Sokat gondolkodtam, hogy kit válasszak, hiszen volt több kiemelkedő teljesítmény is, de végül Nacho lett a befutó, meg is magyarázom, hogy miért. Véleményem szerint neki volt a legnehezebb dolga, hiszen egyrészt a kapitány helyét kellett átvennie, másrészt ezt úgy várták el tőle, hogy a kezdőcsapat tagjai közül messze ő rendelkezett a legkevesebb játékperccel. Két mentése is volt a gólvonal közelében, egyiket az első félidő legelején, a másikat a mérkőzés legvégén mutatta be, két gólt is megakadályozva ezekkel. A győzelem és a lehúzott roló tekintetében mindkettő nagyon fontos volt, hiszen ez volt a vendégek két legkomolyabb próbálkozása. Ezen felül is jó, magabiztos játékot mutatott be, egy szavunk sem lehet rá.
Thibaut Courtois (6)
Nehéz értékelni a teljesítményét, hiszen túlságosan sok dolga azért nem volt. A meccs elején egyszer találta szemben magát Aspasszal, aki sikeresen átemelte a kivetődő belgát, ám a Nachónál említett okot miatt gól nem született az akcióból. A meccs hátralévő részében bravúrra nem volt szükség a hálóőrtől. Az külön megnyugtató volt, hogy kifutott a második félidőben is a pályára, hiszen az első játékrész lefújását követően bicegve ballagott az öltözőbe.
Dani Carvajal (7)
Két labdaszerzés, három felszabadítás, és egy “majdnem gól” a neve mellett. Kár, hogy kapáslövése elkerülte a kaput, szép találat lehetett volna. 85 percet tölthetett a pályán, amit a tőle megszokott módon robotolt végig a jobb oldalon, jól megértve és megértetve magát Lucas Vázquezzel. Begyűjtött egy sárga lapot is, így az Osasuna elleni meccset biztosan kihagyja. Extrának nem extra, de összességében jó teljesítmény a spanyoltól.
Raphaël Varane (7,5)
Ezúttal – valamilyen csodával határos módon – nem sínylette meg Ramos hiányát, és bár vezérnek továbbra sem nevezhető, mégsem nyújtott bizonytalan teljesítményt a kapitány távollétében. Övé volt hátul a legtöbb felszabadítás (szám szerint 8), és néhány eladott labdától eltekintve egészen jól végezte dolgát.
Ferland Mendy (7)
A szokásos, megbízható teljesítmény a franciától, extrákat és a csillogást mellőzve. A védekezésére nem lehet panasz, most is nagyon nehéz volt elmenni mellette, támadásban viszont meglehetősen keveset nyújtott. Volt egy lövése, ami elkerülte a kaput, illetve még egy, ami valami olyan röppályát írt le, amilyenre még Roberto Carlos sem volt képes – az más kérdés, hogy ebből bedobás lett.
Casemiro (7,5)
A mérkőzés elején megijedtem, mert több labdát is elszórt, és féltem, hogy a végén ennek még megisszuk a levét. Szerencsére nem így lett. Játéka feljavult az idő előrehaladtával, végül övé lett a legtöbb labdaszerzés is. A támadások kialakításánál nem ő volt a legfontosabb tényező, de a második találatban a passzával azért így is nagy szerepet vállalt. Elengedhetetlen volt továbbá a letámadásokban, amikben ugyan nem ő vállalta a nyomásgyakorlást, viszont ő várta a labdát, amikor a vendégek nagy nehezen átjutottak az ellenfél térfelére.
Toni Kroos (8,5)
Egy újabb kiváló teljesítmény a német gépezettől, csak azt sajnálom, hogy ezúttal nem sikerült kipókhálóznia a Celta kapuját. Sokat segített viszont a védekezésben, ő volt az egyik kulcsszereplője a letámadásoknak, gyakorlatilag a meccs végéig fáradhatatlanul próbálta nyomás alatt tartani az ellenfél játékosait a vendégek labdakihozatalainál. Ezen felül adott egy zseniális labdát Benzemának, és csak. francián múlt, hogy abból a passzból nem született gól.
Luka Modrić (9)
Ellenállhatatlan az a játék, amivel megörvendeztet bennünket mérkőzésről mérkőzésre ez az apró horvát zseni. Nagy esélyes volt a meccs legjobbja címre, a szerkesztőség őt szavazta meg a legjobbnak a meccs után is, ám az én választásom végül Nachóra esett, a fenti okok miatt. Ettől függetlenül viszont el kell ismerni, hogy a pályán lévők közül ismét a horváté volt az a játék, ami a képernyő elé csalogatja a nézőket. A szép elemek mellett sikerült nagyon hasznosakat is becsempésznie játékába: a második gól konkrétan neki köszönhető, vagyis az ő labdaszerzésének, hiszen az egész akció abból indult. Krooshoz hasonlóan neki is rendkívül fontos szerepe volt a presszingben, valami brutális mennyiségű futást pakolt ebbe a meccsbe. Ja, igen, 35 esztendősen, az új szerződésére várva…
Marco Asensio (8,5)
Hosszú-hosszú idő után először láthattunk egy igazán jó teljesítményt a spanyoltól, aki ezúttal a bal oldalon jutott szóhoz. Két találatban is oroszlánrészt vállalt, hiszen az egyiket ő készítette elő egy kiváló emeléssel, míg a másikat ő maga szerezte. Ezúttal végre nemcsak a kockázatmentes passzokat vállalta be, hanem megpróbált belecsempészni valami extrát is a csapat játékába. Ha ezt a formát tartani is tudná, akkor Hazard igen nehéz helyzetbe kerülne.
Lucas Vázquez (9)
A mindenki által leírt Lukács hetek óta olyan teljesítményt nyújt a pályán, ami egyértelműen egy új szerződésért kiált. Mi több, jelenleg csapata egyik legfontosabb játékosa, hiszen ebben az idényben ennyire kiegyensúlyozottan senki sem volt még képes így teljesíteni a jobb oldalon. Rá is igaz, ami Asensióra, a csapat mindkét találatában főszereplő volt. Fontos szerepe volt továbbá a letámadásokban is, fáradhatatlan munkájának meg lett az eredménye.
Karim Benzema (6)
A támadóhármas tagjai közül a legkevésbé aktív és eredményes játékos volt. Sőt, önmagához képest is az elmúlt hetekben nyújtott leggyengébb produkciója volt ez a franciának. Nem volt kifejezetten aktív az összjátékokban sem, valamint több labdát is veszített olyan helyzetben, amiből veszélyt lehetett volna teremteni az ellenfél kapuja előtt. Kroos labdáját egy jó formában lévő Benzema szinte biztos, hogy gólra váltotta volna, de tegnap ez sem jött neki össze. Cseréje már sokkal korábban indokolt lett volna.
Cserejátékosok
Eden Hazard (6)
15 perc jutott neki. Látszott, hogy szeretne bizonyítani, de ez ezúttal sem jött össze neki, ami a meccs ezen késői szakaszában nem csak az ő hibája.
Fede Valverde (-)
Öt perc azért, hogy próbáljon meg visszaszokni a pályára…
Vini Jr. (-)
Öt perc, semmi említésre méltó.
Ødegaard és Mariano végre kiszabadultak a pincéből. A norvég némileg több időt kapott a levegőn és a reflektorok fényében, míg Mariano volt most az a szerencsés, akinek a hosszabbítás perceiből jutott egyetlen darab, vegye azt is megtiszteltetésnek… Nem mondhatja, hogy nem kapta meg a lehetőséget, élni viszont nem tudott vele… Jöhe újabb néhány hét a büntiben.
Edzői teljesítmény
Zinédine Zidane (8)
Jól összerakta a csapatot, jól tervezte meg, a játékosai pedig jól hajtották végre a letámadásokat, ami a győzelem egyik kulcstényezője volt. Valahogy mindig összejön neki egy ilyen jó meccs a nagyobb blamák után, és ezúttal sem a levegőbe beszélt, amikor azt mondta, hogy ez a meccs jó alkalom arra, hogy az Elche elleni rossz teljesítményt felejtetni tudják. Megtették. A cseréit viszont egyszerűen nem tudom hová rakni. Gyakorlatilag borítékolható, hogy a 75. perc előtt senki sem érkezik, az viszont tényleg felháborító, hogy azok a játékosok, akiknek időre lenne szükségül, alig kapnak még 5 percet is a pályán. Mariano beküldését nem is említve, hiszen ezek az 1 percek sokkal inkább károsak egy játékos idegrendszerének, mintsem hasznosak. Hiába hangoztatja, hogy minden játékosa fontos, a 14-es magon kívül a keret egyetlen tagjában sem bízik annyira, hogy játszassa is. Pedig tegnap igazán lehívhatta volna a gyengén játszó Benzemát, megadva a lehetőséget IDŐBEN Marianónak vagy éppen Jovićnak – utóbbi remélhetőleg távozik kölcsönben egy olyan helyre, ahol fejlődni is tud.
Zidane: Marcelo velünk van és velünk is lesz
„Mindenekelőtt mindenkinek szeretnék boldog új évet kívánni, és szeretném támogatásomat küldeni azok számára, akik jelenleg nehéz időket élnek. Remélem, hogy 2021 egy jobb esztendő lesz. Szeretnék továbbá minden jót kívánni Eusebiónak, remélem, hogy fel tud épülni (a Barcelona egykori játékosát kórházba kellett szállítani, ahol életmentő műtétet végeztek rajta egy agyi ér elzáródása miatt – A szerk. kieg.).”
„Nincs különleges formula a Celta legyőzéséhez. Mindent tudunk róluk, tudjuk, hogy nagyszerű teljesítményre lesz szükség. Jól játszanak, az utolsó 7 meccsükből 6-ot megnyertek. Nehéz meccs vár ránk, de mindent meg kell tennünk azért, hogy jól teljesítsünk. Ez egy lehetőség arra, hogy megmutassuk, igenis jó csapat vagyunk. A bajnokságban mindig vannak nehéz mérkőzések, és tisztában vagyunk vele, hogy rendkívül keményen meg kell majd dolgoznunk a három pontért. Ezt láthattuk az Elche ellenében is. Megpróbálunk egy tökéletes meccset játszani.”
„Iago Aspas egy látványosan játszó labdarúgó. Mindig bizonyítja, hogy mennyire jó valójában. Nagyon fontos játékosa a Celtának.”
„A bajnokságban a tabella első helyezettjének mindig előnye van. Mi csak azt tudjuk kontrollálni, amit mi csinálunk. A bajnokság nyitott, ezt pedig jó látni.”
„A Real Madrid edzőjének lenni fárasztó ugyan, mégis szerencsésnek érzem magam, hiszen elmondhatom, hogy én vagyok a klub edzője. Ennek minden egyes pillanatát kiélvezem. Csak az foglalkoztat jelenleg, hogy minden bele tudjunk adni minden egyes mérkőzésen és edzésen. Nem tudom, hogy mi történik majd egy hét múlva, ezért minden pillanatot élveznünk kell.”
„Szeretnénk minél előbb megoldani a lejáró szerződések helyzetét, hiszen ez mindkét fél érdeke. Remélem, hogy gyorsan lezárul ez a történet.”
„Jović a Real Madrid játékosa. Igaz, hogy az elmúlt időben nem játszott túl sokat, de minden játékosomra számítok. Minden megváltozhat egy pillanat alatt, így a legfontosabb, hogy a játékosok készen álljanak. Az idény nagyon hosszú, még nagyon sok mérkőzés vár ránk.”
„Hazard azért van itt, hogy megmutassa, milyen játékos valójában. Ezért dolgozik, mi pedig hiszünk benne. Nehéz pillanatokon van túl, de lépésről lépésre látni fogjuk az igazi Edent.”
„Marcelo itt van, és itt is lesz. Jól teljesít az edzéseken. Megpróbáljuk kizárni azokat a hangokat, amik kívülről érkeznek. Ő is ugyanolyan keményen dolgozik, mint a többiek.”
„Ami Alabát illeti, jelenleg csak a holnapi mérkőzésre koncentrálunk, illetve azokra a játékosokra, akik velünk vannak. Bő keretünk van. Most csak a holnapi meccsre koncentrálunk, nem gondolunk azokra a játékosokra, akik nincsenek velünk.”
„2021-re azt kívánom, hogy a játékosaim ne sérüljenek meg és tudjuk folytatni azt, amit elkezdtünk. Keményen kell dolgoznunk és meg kell próbálnunk címeket nyerni az idény végén. Mindemellett szeretném, ha 2021 egy jobb év lenne azok számára, akik nehéz időket élnek át.”