Manuel Ángel: Alig várom az első edzést

A fiatal spanyol első interjúja a Fulham játékosaként. Manuel Ángel 2029 júniusáig (plusz egy év opcióval) írt alá új klubjához.

“Hihetetlen érzés, hogy egy olyan legendás klubhoz szerződhettem, mint a Fulham. Ez London legrégebbi klubja. Ahogy az is hihetetlen, hogy egy olyan bajnokságban szerepelhetek, mint a Premier League, hiszen minden játékos arról álmodik, hogy pályára léphessen itt pályafutása során. A Premier League a világ legkiélezettebb bajnoksága. Minden klub keretében kiváló nemzetközi játékosok vannak, és bármelyik csapat képes legyőzni téged. Azt is nagyon várom már, hogy megtapasztalhassam a szurkolók szenvedélyét – különösen a Craven Cottage-ban minket biztató drukkerekét.”

“Igazi kiváltság Arbeloa irányítása alatt edzeni. Évek óta ismerem őt a Real Madrid utánpótlás-akadémiájáról, és olyan edző, aki kihozza a játékosokból a legjobbat, a maximumot hozza ki mindenkiből, és ami a legfontosabb, megérti őket. Most egy magasabb szinten fog edzeni engem, nekem pedig ugyanolyan intenzitással és elkötelezettséggel kell dolgoznom vele, mint eddig – vagy még nagyobbal.”

“Arbeloának van egy különleges tulajdonsága: tudja, hogyan hozza ki belőled a benned rejlő lehetőségeket, és hogyan javítsa a teljesítményedet. Játékosként a világ legjobb edzőivel dolgozott együtt, és képes volt kialakítani a saját stílusát mindabból, amit tőlük tanult. Már alig várom az első edzést.”

“Gonzalót és Césart sok éve ismerem. Kiváló játékosok, akik a világ legjobb utánpótlás-akadémiáján, a Real Madridén nevelkedtek. Emellett jó barátaim is, akik kétségtelenül segíteni fognak a mindennapi londoni életben.”

“Inkább a csapattársaimra, az edzői stábra és a szurkolókra bíznám, hogy jellemezzenek engem. Azt azonban elmondhatom, hogy minden mérkőzésen mindent beleadok, és egyetlen szó jár a fejemben, ez pedig a csapat. Mivel olyan játékos vagyok, akit a közös célok vezérelnek, azt szeretném, ha az idény végén a Fulham szurkolói megtapsolnának minket, büszkék lennének arra, amit láttak, és azt mondanák, hogy megérte Fulham-mérkőzésekre járni.”