VIDEÓ – Guti földöntúli passzai
Guti had some heavenly assist pic.twitter.com/6lwOherFYr
— Old Days Football (@OldDaysFootball) March 22, 2020
Luka Jović: Nem voltam tisztában a szabályokkal
„Ahogy korábban is mondtam, azért szegtem meg a szabályokat, mert nem voltam tisztában velük. Tudom, hogy ezt nehéz elhinni, de tényleg ez az igazság. Spanyolországban és Olaszországban is levihetik a szemetet a karanténban lévők egyszer egy nap, valamint elmehetnek gyógyszertárba és vásárolni is – legalábbis az interneten olvasható információk alapján.”
„Úgy hittem, hogy a hazámban is ugyanezek a szabályok érvényesek. Az én hibám, hogy nem jártam alaposabban körül ezt a témát, de szerintem fontos lenne hangsúlyozni ezeket a szabályokat, különösen azok számára, akik külföldről érkeznek haza.”
„Nem az volt a célom, hogy a hatóságokat hibáztassam, hiszen én hagytam figyelmen kívül a szabályokat. Tisztában voltam azzal, hogy karanténba kell vonulnom, erről papírom is van. A szabálysértésem a karanténban való viselkedéssel kapcsolatos, arra vonatkozik, hogy különböző helyzetekben elhagyhatom-e az otthonom, vagy sem. Újra szeretném kiemelni, hogy mindez azért történt, mert más a szabályozás ott, ahonnan én jöttem. Ugyanakkor természetesen készen állok arra, hogy viseljem a következményeket.”
„Minden egyes nap megpróbálom másképp lekötni magam. Nem könnyű folyamatosan otthon ülni, hiszen hozzászoktam a napi edzésekhez. Most otthon végzem a tréningeket, készen akarok állni a játékra, ha vége ennek a helyzetnek. Emellett filmeket és sorozatokat nézek, aktívan használom a közösségi médiát, valamint, mivel mindig is szerettem a társasjátékokat, elég sok van otthon belőlük, így minden este játszunk valamit.”
„Amint vége a karanténnak, az első dolgom az lesz, hogy meglátogatom a fiamat és megölelem. Azért akartam visszajönni Belgrádba, hogy vele lehessek, de a jelenlegi helyzet ezt nem teszi lehetővé. Szeretnék időt tölteni a családommal. Emellett szeretnék segíteni a honfitársaimnak is, de vissza kell majd térnem a klubomhoz és ott kell folytatnom, ahol abbahagytam.”
Luis Rubiales: Nem lenne tisztességes a jelenlegi állás alapján bajnokot hirdetni
A Spanyol Labdarúgó-szövetség elnöke, Luis Rubiales kizárta annak lehetőségét, hogy a jelenlegi állás szerint hirdessenek bajnokot a La Ligában, ha a bajnokságot nem lehet befejezni június 30-ig a koronavírus miatt kialakult helyzet következtében.
A bajnokságot múlt héten, 11 hátralévő mérkőzéssel függesztették fel. Sokan azt beszélték, hogy amennyiben nem sikerül befejezni a bajnoki küzdelmeket, a jelenlegi állás szerint hirdethet bajnokot a szövetség, azaz a Barcelona nyerné a bajnoki címet. Rubiales viszont cáfolja, hogy erre a forgatókönyvre sor kerülhet. Erre a következtetésre az UEFA-val való hosszú egyeztetés után jutott. A találkozó témája az európai labdarúgás reorganizációja volt. Az UEFA 56 federációjának mindegyike egyetértett abban, hogy az európai bajnokságoknak június 30-ig le kell zárniuk a jelenleg is zajló idényt.
„Több napon át dolgoztunk az UEFA-val, telefonon, valamint videokonferencia segítségével. Tettünk néhány javaslatot, amiket elégedettséggel fogadtak el. Most már tudjuk, hogy mi a helyzet az európai, illetve a regionális futballban.”
„A sorozatoknak június 30-ig véget kell érniük. Minden csapatnak le kell játszania az összes mérkőzését. Ez az, amit közösen, a federációkkal és a Végrehajtó Bizottsággal együtt megbeszéltünk. Mindannyian erre szavaztunk.”
Rubiales ugyanakkor megjegyezte, nem tudja garantálni, hogy a La Liga ténylegesen be is fejeződik június 30-ig. Hozzátette viszont, hogy ebben az esetben nem lenne tisztességes a jelenlegi állás szerint bajnokot hirdetni, és nem lát esélyt arra, hogy bárkit is bajnokká avassanak addig, míg az idény ténylegesen be nem fejeződik.
„A 2019/20-as idénynek ugyanazon szabályok mellett kell befejeződnie, habár a helyzet meglehetősen kivételes. Nem tudom garantálni, hogy a bajnokság véget fog érni június 30 előtt. Nem fair viszont, ha a sorozatot a jelenlegi állás alapján zárjuk le.”
Iker Casillas, az esélyek ellen harcoló legenda
A statisztikák alapján csak nagyon kevés esély van arra, hogy valaki, aki szeretne, ténylegesen profi labdarúgóvá váljon. Rengeteg gyerek lába mozgolódik élénken éjszaka a futball-labdákkal borított takaró alatt, miközben arról álmodoznak, hogy ők is kulcsszerepet vállalhatnak egy kupadöntőben. Ha viszont ezt a számot összevetjük azzal, ami azt mutatja, hány gyereknek sikerül ténylegesen valóra is váltani ezt az álmot, akkor meglehetősen alacsony arányt kapunk.
Michael Calvin – az elismert No Hunger In Paradise szerzője – szerint „azon gyerekek közül, akik 9 évesen belépnek valamelyik akadémiára, mindössze egyetlen százaléknak sikerül a futballt megélhetési szinten űznie. Továbbá, a másfélmillió utánpótláskorú, illetve utánpótlásbázison játszó gyerek közül átlagosan mindössze 180-an válnak profi játékossá a Premier League-ben. Ez 0,012%-os arányt jelent”. Függetlenül attól, hogy Angliában, Etiópiában, El Salvadorban vagy akárhol máshol játszó gyerekekről van szó, az arány nagyjából ugyanaz. A statisztika alapján egyszerűen kevés az esély arra, hogy tényleg sikerülhet, hogy tényleg profi labdarúgó válik az álmodozó gyerekből.
A kevés szerencsés egyike az az Iker Casillas, aki képes volt megvalósítani ezt a lenyűgöző álmot, aki sorozatosan emelhette magasba a trófeákat, és aki egy korszakot meghatározó játékossá tudott válni. A legendás spanyol nem mulasztotta el a pillanat adta lehetőségeket a profivá válása után. Nem, ő a lehetőségekből épített karriert.
A kapusok esetében nem túl gyakori, hogy a Bajnokok Ligájában már 18 évesen debütálhatnak. Igen ám, de Iker Casillasszal mégis így történt. Mindössze három nappal azt követően, hogy angyali arcát először megmutatta a La Ligában. Európai bemutatkozására már majdnem sor került két évvel korábban, a Rosenborg elleni idegenbeli mérkőzésen – amikor mesébe illő módon azért kérték ki az iskolapadból a szendvicsét éppen majszoló gyereket, mert a Real Madridnak szüksége volt egy cserekapusra, Bodo Illgner és Santiago Cañizares sérülése miatt. A nagy pillanatra viszont 1999-ig kellett várni, akkor viszont, az Olympiacos ellenében sor került a bemutatkozásra Európa legnagyobb versenysorozatában.
Alig egy évvel később Iker kesztyűi a legendás trófea hatalmas füleit is megérinthették – nem utoljára –, majd könnyes, csillogó szemeivel emelhette az ég felé, hiszen csapata legyőzte a Valenciát a sorozat döntőjében és Európa bajnokává avanzsált. Ha a 19. születésnapján, a tortáján lévő gyertyák elfújása közben valami ilyesmit kívánt, hihetetlen, de mindössze csak hármat kellett aludnia, míg valóra nem vált az óhaja.
Két évvel később Iker újra a kontinens hőseként tündökölt. Az idény során a veterán César Sánchez mögött a padra szorult a csapaton belül, de társa sérülése miatt a Leverkusen elleni döntő vége előtt nagyjából 20 perccel pályára kellett lépnie. Casillas újra pályára lépett, és hősies módon segített csapatának a 2-1-es eredmény megtartásában. Attól a naptól kezdve Iker kirobbanthatatlanná vált a Real Madridból.
Stílusának és játékstílusának köszönhetően rengetegen kezdték elismerni a futball világában. Azon kevés alkalommal, amikor lenyűgöző tehetsége nem volt elengedő ahhoz, hogy felhívja magára a figyelmet – kivételesen mozgékony és atletikus volt, ezen képességek pedig lenyűgöző sebességgel, biztos csuklókkal és csodálatos reflexekkel párosultak –, akkor innovatív megoldásai mindenkit emlékeztettek arra, hogy ezt a kapust bizony megéri figyelemmel követni. Még úgy is, hogy a szurkolók épp elég bálványt kísérhettek figyelemmel a pályán a Real Madrid mérkőzésein.
Ő volt az egyik első olyan kapus, aki rövid ujjú mezben kezdett védeni – ennek érdekében odáig is képes volt elmenni, hogy mérkőzés közben vágja le a hosszú ujjú mez ujjait, ha éppen nem volt a felszereléseket tároló táskában rövid ujjú alternatíva. Ez részben a babonának, részben pedig a kényelemnek volt köszönhető.
A páratlan elismeréshez vezető madridi út során 16 szezont töltött el a világ legnagyobb klubjánál, és több mint 700 mérkőzésen lépett pályára a Real Madridban. Játszott az akadémián, de játszott a Tizedik megnyerésekor is. A blancóknak öt bajnoki cím, két Király-kupa, négy UEFA-szuperkupa megnyerésében is segített, nem is beszélve Európa legnagyobb, legendás sorozatáról, valamint az út során a vitrinbe kerüli többi, megannyi trófeáról. Ugyanakkor a Real Madridnál az ő ideje is lejárt idővel, váratlan távozása viszont lehetővé tette egy másik kultúrának, egy másuk klub szurkolóinak, hogy tanúi lehessenek annak a géniusznak, amit korábban a királyi gárdánál csodálhattak.
Casillas a nemzeti csapatba is előszeretettel és rendszeresen nyújtotta kiváló formáját, mutatta be sajátos védéseit. Ő is segített formálni minden idők egyik legnagyszerűbb nemzeti csapatát, amely mérkőzéseit a futball megszállottjai csodálattal nézték.
A kezdetek a nemzeti csapatnál is hasonlóan szerencsésre sikeredtek, mint a Real Madridnál. A 2000-es Európa-bajnokságon csak csere volt és egyszer sem lépett pályára, a 2002-es világbajnokságon viszont már fontos szerephez jutott. A torna előtti időszakban ugyan nagyon szeretett volna játszani, de megértette és elfogadta szerepét a magasabban jegyzett Cañizares mellett. Végül mégis ő lett a torna egyik legnagyobb győztese, egy szerencsétlen történésnek köszönhetően: Cañizares a világbajnokság kezdete előtt egy arcszeszes üveget ejtett a lábára, mely következtében olyan sérülést szenvedett, ami miatt kénytelen volt kihagyni a világ legnagyobb válogatott tornáját. És hát… ki más lépett volna a legendás Santiago helyére, ha nem Iker Casillas?!
Vetélytársa hiányából Iker valóságos előnyt kovácsolt magának, köszönhetően a tornán nyújtott teljesítményének. Lenyűgöző meccse volt Írország ellen a legjobb 16 között, ott érdemelte ki magának a „San Iker” becenevet is – aztán a negyeddöntőben csodálatosan védett Dél-Korea ellenében. A 2002-es világbajnokság nagyszerű előzményként szolgált azelőtt, ami azt követően történt a legendás hálóőrrel. Előrevetített egy még szebb, valóban példátlan mesét a spanyol válogatott életében.
A válogatottban 2000 júniusában mutatkozott be, Svédország ellen, ám akkor egy olyan nemzeti csapat kapuját őrizte, amely akkori generációja sosem tapasztalhatta meg, hogy milyen a győzelem íze vagy érzése egy jelentős válogatott tornán. Így igaz, hiszen Spanyolország utoljára 1964-ben, a Szovjetunió legyőzésével vált Európa bajnokává, ám akkoriban még Casillas generációjának szülei is csak gyerekek voltak.
Később sem tűnt igazán valószínűnek az a gondolat, hogy Iker a nemzeti csapatban is folytatni tudja a trófeák magasba emelésének szokását. Az, hogy a mai trófeagyűjteménye egy világbajnoki és két Európa-bajnoki címet is tartalmaz, meglehetősen megdöbbentően hat. Annak ellenére is meglepő ez, ha valaki ismeri Casillast és tudja, hogy mire is képes valójában. Iker viszont az a fajta labdarúgó volt, akitől nem állt távolt az elvárások túlteljesítése, és akkor is nyugodt tudott maradni, amikor a körülmények meglehetősen kedvezőtlen esélyekkel kecsegtettek.
2019 májusában Iker klubja megerősítette, hogy a hálóőrnek akut szívinfarktusa volt edzés közben, a sokk közepette pedig sokan a legrosszabbtól féltek. Öt nappal az eset után viszont a Porto 38 esztendős kapusa mosolyogva, a saját lábán hagyta el a kórházat, kéz a kézben feleségével, Sara Carboneróval. Akkor elismerte: „Meg kell értenem, hogy óvatosnak kell lennem, hiszen nagy szerencsém volt. Nem tudom, mit hoz a jövő, de a legfontosabb, hogy most itt vagyok, beszélhetek veletek és elmondhatom mindenkinek, hogy hogy érzem magam. Köszönöm szépen, hamarosan találkozunk.”
Ez volt az első olyan csata, amelyet Iker nem tudott vigyázó, megbízható kezeiben tartani, hiszen a csodát ezúttal nem az ő védései, hanem az orvosok és a műtétet végzők szolgáltatták. A végeredmény viszont ugyanarra emlékeztethet mindenkit: Iker továbbra is legyőzhetetlen maradt. Jól tudjuk, hogy Iker szinte egész életében az esélyek ellen harcolt, a lehetetlen dolgokat is megpróbálta és véghezvitte. Bolondok lennék, ha azt gondolnánk, hogy élete elkövetkező részében másképp fog tenni.
A legújabb bátor lépése is megvan már, Casillas útja tehát folytatódik. A következő, elsőre lehetetlennek tűnő kihívása egy új, de ambiciózus jövőbeli pályafutást vetít elő, melyben Iker a Spanyol Labdarúgó-szövetség elnöke. Hogy pontosan milyen tervekkel vág neki a harcnak, azt a nyilvánosság előtt még nem jelentette be. A legendás kapus magabiztosan csak ennyit mondott az elnöki választásokon való indulásakor: „Együtt a világ legjobb futballjának tetejére helyezzük a szövetségünket.”
Kevesen vitatkoznának azzal a ténnyel, hogy ha végül őt választanák, akkor a szövetség vezetése meglehetősen biztos kezekbe kerülne. San Iker vigyázó kezeibe.
Luka Jović: Ugyanazokat a gépeket használtam, mint Thompkins
Ahogy arról tegnap is beszámoltunk, a Real Madrid kosárlabda és labdarúgó szekciója, valamint a teljes stáb karanténba vonult, mivel Trey Thompkins pozitív tesztet produkált a nap folyamán. 11:30-kor minden játékos és stábtag elhagyni kényszerült Valdebebast, és a következő 15-20 napban otthon kell maradniuk. Luka Jović egy szerb lap, a B92 megkeresésére reagálva adott rövid interjút, melyben mesélt a tegnapi történésekről.
„A szokásos módon az edzőközpontba mentünk, majd a pályára. Nem sokkal később a klub alkalmazottai is megjelentek, és elmondták, hogy az edzés törlésre került. Közölték továbbá, hogy a következő két hétben nem is lesznek edzések. Arra kértek bennünket, hogy maradjunk otthon és ne hagyjuk el Madridot.” – mesélte a játékos.
Jović a hét elején nem edzett a társakkal, amit a média képviselői ki is szúrtak, de a klub sosem adott tájékoztatást arról, hogy ennek mi a pontos oka. A játékos most elárulta, hogy kisebb erőnléti problémája volt az elmúlt napokban (azonban nem emiatt maradt ki a keretből az elmúlt mérkőzéseken).
„A sérülésemet követően nem edzettem a többiekkel az elmúlt két vagy három napban, így ugyanazokat az eszközöket használtam a konditeremben, mint az a játékos, akinél koronavírusos fertőzést állapítottak meg. Ennek ellenére nagyon jól érzem magam, nincsenek tüneteim. Most arra várunk, hogy a klub további információkkal lásson el bennünket.”
Hivatalos közlemény: Koronavírus
A Real Madrid hivatalos közlemény formájában tudatja, hogy a kosárlabdacsapat egy játékosánál koronavírusos megbetegedést diagnosztizáltak.
A klub a karanténnal kapcsolatos javaslatoknak azonnal eleget tett, az intézkedéseket a kosrlabda-, illetve a labdarúgó csapatra is alkalmazta, mivel a szakosztályok játékosai és stábjai közös helyiségeken is osztoznak.
A klub azt a döntést hozta, hogy lezárja Valdebebast, az edzőközpontot, és minden érintett játékosnak, edzőnek, illetve stábtagnak a karanténban maradást javasolja.
Mindeközben hivatalossá vált, hogy a La Liga mérkőzéseit legalább két hétre felfüggeszti a szövetség.
Hivatalos közlemény: La Liga
A Spanyo Labdarúgó-szövetség döntése értelmében a La Liga küzdelmei a következő két hétben biztosan szünetelnek majd. A koronavírus okozta helyzet miatt, a szövetség döntése értelmében a bajnokság felfüggesztésre kerül. A további intézkedések a helyzet alakulásának függvényében dőlnek majd el.
Amint további információk látnak napvilágot, meg fogjuk osztani veletek a lehető leggyorsabban. Addig is reménykedjünk abban, hogy hamarosan helyreáll a világ rendje.
Egytől egyig: Real Betis – Real Madrid (2-1)
Csapatok
Real Betis (6)
Nem játszottak kifejezetten jól, ám nagyon harcosak voltak, főleg a második félidőben. Az első játékrész nem az élvezetes futballról szólt, de a szünet után a Betis úgy jött ki a pályára, mintha a játékosok vért ittak volna. A játékuk továbbra sem volt szép, de érződött, hogy mindent meg akarnak tenni a pontszerzésért. Végül ellenfelük két hatalmas egyéni hibáját kihasználva zsebelték be a három pontot, hosszú nyeretlenségi szériájuk után. Ki más ellen tört volna meg a rossz sorozat…
Real Madrid (5)
Nem kell nagy mágusnak lenni ahhoz, hogy az ember észrevegye, a CKM fémjelezte középpálya már több mint másfél éve nem működik. Őszinte leszek, már a kezdőcsapat láttán arra számítottam, hogy egy szenvedős, kínlódós meccset játszik majd a csapat – nos, ez még a várakozásaimat is alulmúlta. Unalmas, céltalan, eredménytelen játék, vérszegény támadósor, átjátszható, elképzelés nélküli középpálya, egy némileg felforgatott védelem, rengeteg egyéni hiba, nulla pont. Nagyjából össze is lehetne foglalni ennyivel a tegnap látottakat. Ezzel a középpályával és gólképtelen támadósorral nem lehet meccseket nyerni, motiválatlanul meg pláne. Zidane újra és újra visszanyúl kedvenceiért, akik már nem először és nem másodszor hagyják őt cserben alacsonyabban jegyzett ellenféllel szemben. Sajnálom, mert ez a Betis nincs jó formában. Sajnálom, mert így oda az első hely, és sajnálom, mert az ilyen elszórakozott pontokkal lehet szépen kimeccselni magunkat a bajnoki címért folytatott harcból. Apropó, kimeccselés: az egyébként is gyenge középpályáról mennyire tűnik jó ötletnek lekapni egy játékost és támadót hozni helyette? Hát, összességében ez a produkció most 0 pontot ért, és sajnos nem a mi értékrendszerünkben, hanem a bajnokságban. Ritka az, hogy ennyire rosszul menjen az egész csapatnak, és most tényleg nem lehet kiemelni senkit.
Játékosok
Thibaut Courtois (6)
Volt egy hatalmas védése Fekir lövését követően az első félidőben, és ez talán elég is ahhoz, hogy kiemelkedjen a vendégjátékosok közül. Sidnei góljánál talán elő lehetne venni, mert Ramos labdavesztését követően folyamatosan a játékvezető tekintetét kereste (az ismétlés hátsókamerás képein látszik, hogy nem a labdát és az érkező Sidneit követi), ami miatt némileg késve tudott reagálni az érkező rakétára. Ettől függetlenül nem gondolom, hogy az ő sara lenne az a találat, hiszen egy bivalyerős, jól eltalálta lövésről beszélünk, amire egyébként is meglehetősen kevés esélye és ideje lett volna odaérni. A második találatnál pedig teljesen kiszolgáltatott helyzetbe került.
Éder Militão (2)
Az egyik leggyengébb láncszem volt az egyébként is papírból készült láncon, ami azért nem túl kecsegtető. Látszott rajta, hogy nem érzi jól magát a szerepkörben, ami némileg furcsa, mert a Portóban többször is megfordult ezen a poszton, tehát nem életében először keveredett oda. Mindemellett voltak buta megoldásai is, ráadásul Fekir egyszer úgy játszotta át és tört a kapu irányába, hogy azt fájt nézni – azt meg pláne, hogy Militão az eset után megállt, és meg sem próbált segíteni a társaknak.
Sergio Ramos (3)
Sidnei gólja előtt ő volt az, aki megpróbálta kicipelni a labdát a tizenhatoson belülről ahelyett, hogy egyszerűen felszabadított volna. Meg is lett a böjtje, hiszen labdavesztését követően rögtön jött a Betis vezető találata. Mindemellett számtalanszor hagyta el pozícióját és tört előre, amit csapatszinten nem sikerült lekezelni, így általában űrt hagyott maga mögött. Nem tudom, hogy ez fegyelmezetlenség vagy az edzői utasítás teljesítése volt-e részéről, de hogy nem segített a csapaton, az biztos.
Raphaël Varane (6)
A védelem legjobbja volt tegnap. A társak elveszített labdáit rendre ő szerezte vissza, és ő takarított hátul a kényes szituációkban. Sebessége félelmetes volt, Lorent például úgy lépte le, hogy jókora hátrányból indult – pedig Loren sem lassú játékos. Egyike azon keveseknek, akikre nem tudok haragudni a tegnapi (le)szereplés után.
Marcelo (4)
Közel 60 percet töltött a pályán, majd sérülés miatt le kellett cserélni. Befolyása viszont nem sok volt sem a védekezés, sem pedig a támadás terén. A csapat egyik legpontatlanabbul passzoló játékosa volt, és sebessége sem mindig ütötte meg azt a szintet, amit a Betis lendületesebb kontrái megköveteltek volna.
Casemiro (4,5)
Meglehetősen furán mozgott a brazil Toni Kroos és Luka Modrić társaságában, gyakran még a 10-es szerepét is ő próbálta meg betölteni. Olyan volt, mint aki nem tudja, hogy mi a pontos feladata. A probléma leginkább azzal volt, hogy a védekező feladatait sem sikerült a leghatékonyabban ellátnia. Joaquín előretörésénél például majdnem elesett a saját lábaiban, de nem sikerült megállítania az akciót. Kétségkívül az idény eddigi leggyengébb meccse a braziltól.
Luka Modrić (5)
Nagyon keményen dolgozott, ő volt a csapat legpontosabban passzoló játékosa is (közel 96%), de mégis úgy érzem, hogy neki már nem kellene kezdenie ezeken a mérkőzéseken. Modrić közel jár a 35. életévéhez, ám ehhez képest meglehetősen sok mérkőzés és játékperc van a lábában az idény során. Remek, sőt, bőven átlagon felüli kiegészítője lehetne a kezdőcsapatnak, 25-30 perceket játszva. Ha mégis kezdőként kellene pályára lépnie, akkor csak azért könyörgöm, hogy ne Kroos társaként tegye – ez a duó már nem működik, fizikai szempontból kevesek egy ilyen brusztolós ellenféllel szemben. És ezt nem a tegnapi meccs, hanem az elmúlt másfél év mondatja velem.
Toni Kroos (4,5)
Fede Valverde nélkül ő is olyan, mint egy bányász a csákánya nélkül. Tévedés ne essék, nem Fede javítja fel Kroos játékát, nem egy mágusról beszélünk, de az uruguayi állandó mozgásával olyan területek nyílnak a pályán, amelyek tegnap nagyon hiányoztak. Ezt a problémát egyébként nem biztos, hogy Kroos lecserélésével kellett volna megpróbálni orvosolni…
Vinícius Jr. (4,5)
A támadóhármas tagjai közül kétségkívül a legélénkebb volt, ám sokszor választott rossz megoldást a kritikus helyzetekben. A legveszélyesebb helyzete az első félidőben érkezett, amikor a rövidre laposan húzta vissza a labdát, ám lövése elkerülte a kaput – talán érdemes lett volna lekészítenie a két társa közül valakinek, akik a második hullámban érkeztek. Sajnos nem tudta ugyanazt az élvezetes és hasznos játékot hozni, mint a Barcelona ellen, dehát nem is várhatjuk el egy ilyen fiatal játékostól a kiegyensúlyozott magas teljesítményt.
Lucas Vázquez (2)
Lelkes, gyors, de egyszerűen nem Real Madrid szintű játékos. Semmit nem tud kezdőként hozzátenni a csapat játékához, és most még az sem indokolta a 90+ perces játékát, hogy általában sokkal többet tud segíteni védekezésben, mint a keretben lévő többi jobbszélső. Mert Lucas most védekezésben sem volt jó.
Karim Benzema (2)
Óriási luxus egy formán kívüli támadót érinthetetlen játékosként kezelni. Ő nem Cristiano Ronaldo, aki a legrosszabb napjain is képes volt bekotorni egy-egy kósza labdát. Éppen ezért megmagyarázhatatlan, hogy miért nem lehet lecserélni, vagy kihagyni őt a kezdőcsapatból. Tudom és értem, hogy Zidane számára nagyon fontos Benzema az építkezésben, de tegnap még az összjátékokban sem tudott maradandót alkotni. Semmiben. Rémgyenge volt, ahogy rémgyenge már január óta. Mégis érinthetetlen. A hibája már csak hab a tortán…
Cserejátékosok
Ferland Mendy (6)
Lendületesen szállt be, úgy, ahogy szokott. Sebességére nagy szükség volt hátul, ám még ez is kevés volt Tello megállításához Benzema eladott labdáját követően. A gólhoz viszont ő került a legközelebb, jobbos lövése viszont csak a felsőlécen csattant.
Mariano Díaz (5)
Magasan, a védők gyűrűjében próbált labdákat kérni a társaktól, de nem tudott igazán komoly veszélyt jelenteni az ellenfél kapujára. Egy jól lekészített labdája azért volt, az előzte meg Modrić bombáját és Mendy kapufáját.
Fede Valverde (-)
Az utolsó 10 percben sokat nem tudott hozzátenni a játékhoz. Sokkal korábban kellett volna érkeznie.
Edzői teljesítmény
Zinédine Zidane (2)
Nagyon rosszul meccselt a francia. Ismét elővette a csúzlit, megtöltötte ólomgolyóval, majd a saját gatyáját vette célba… A játékosai egyéni hibáiról (gondolok itt Ramosra vagy Benzemára) nem tehet, bár azért igenis ő a felelős, ha a játékosokat nem sikerül kellőképp feltüzelni egy-egy mérkőzésre. Emellett szintén őt hibáztatom a középpálya miatt, hiszen a CKM már nagyon régóta nem szabadna, hogy opció legyen, pláne nem egy mindig veszélyes csapat ellen. Hibáztatom őt azért is, mert nem tud semmit kezdeni Benzema helyzetével: a francia az év eleje óta formán kívül van, mégis érinthetetlen. Mindemellett, számomra már elfogytak az ész érvek a Lucas-szerelmet illetően is. A fürgelábú spanyol jó kiegészítő ember, vannak olyan periódusai egy-egy meccsnek, amikor nagoyn jól és hasznosan szállhat be, de komoly szituációkban rábízni a jobb szélt, az nagyon nagy felelőtlenség. Mindemellett ott vannak azok a meccsek, amikből Zizou rendkívüli érzékkel cseréli ki magát. Ezúttal nem erről volt szó, de a cserékkel sem tudott lendíteni a csapat játékán, sőt… Az egyébként is instabil középpályáról levett egy embert, akit egy támadóval pótolt. Benzemát hátrébb rendelte, hogy részt tudjon venni a játék szervezésében, de összességében a középpálya problémája ugyanúgy megmaradt, sőt súlyosabbá vált. Sajnálom a tegnapit, mert ez volt a bajnoki hajrá első döntője, és azért is, mert mindez elkerülhető lett volna. Kíváncsi vagyok, Zizou mikor jön rá, hogy a keret legnagyobb neveit már egyáltalán nem motiválják ezek a mérkőzések. Arra meg pláne várok, hogy vajon mikor tesz lépéseket emiatt.
Beharangozó: Real Betis – Real Madrid
Az El Clásico megnyerését követően a Real Madrid a tabella élére ugrott, így Zidane csapata egy újabb győzelemért, valamint az első helyen maradásért harcolhat ma este. Azt a Real Betist kell legyőzniük ehhez, akik ellen a legutóbbi három idegenbeli mérkőzést sikerült behúzni.
A Barcelona elleni győzelem alkalmával a Real Madrid védelmének sikerült kapott gól nélkül lehozni a meccset, és az volt a csapat 17. olyan mérkőzése idén, melyen az ellenfélnek nem sikerült bevennie Courtois kapuját. Ami a bajnokságot illeti, Zidane fiai jelenleg 13 kapott gól nélküli meccsnél járnak, ráadásul a blancók kapták a La Liga csapatai közül a legkevesebb gólt (17).
Mindemellett a Real Madrid szerezte a legtöbb pontot (25) idegenben a bajnokság résztvevői közül. A Santiago Bernabéutól távolt 21 gólt jegyez a csapat 13 mérkőzésen. „Jól kell teljesítenünk, fizikai és technikai értelemben is.” – említette Zidane a tegnapi sajtótájékoztatón. A madridiak edzője 19 játékosát hívta be a meccskeretbe, akik közül Benzema 4 gólt jegyez a Betis elleni idegenbeli mérkőzéseken.
Ami az ellenfelet illeti, a Real Betisnek nagy szüksége lenne egy győzelemre, hiszen a legutóbbi hat mérkőzésükön nem sikerült diadalmaskodniuk. Rubi csapata jobban teljesít hazai pályán, a Benito Villamarínban hat győzelmet, három döntetlent és négy vereséget jegyeznek. A hazai pályán szerzett gólok tekintetében övék az egyik legjobb mutató a bajnokságban, hiszen 25 találatuknál többet csak a Barcelona, a Real Madrid és a Real Sociedad tud felmutatni a saját stadionjukban.
Orvosi jelentés: Eden Hazard
A klub közlemény formájában tudatja, hogy Eden Hazard sikeres műtéten esett át Dallasban a bokájában lévő mikrotörés következtében. Az operációt a Real Madrid orvosi stábja felügyelte. A játékos most megfigyelés alatt áll néhány napig, majd ha minden a várakozásoknak megfelelően alakul, hamarosan elkezdheti a rehabilitációs programját.
