Edzõk minden ízlésre, mindenhonnan
A Real Madridnak 111 éves történelme során eddig 55 edzõje volt, az elõször dirigáló angol Johnsontól kezdve a legutóbbi mesterig, az olasz Carlo Ancelottival bezárólag. Sokféle edzõ megfordult, akik megannyi elképzeléssel játszatták már a csapatot. Természetesen néhánynak több sikere volt, mint másiknak, visszatekintve pedig meg tudjuk nézni kik voltak a legsikeresebbek:
A Real Madrid legsikeresebb edzõje az elnyert trófeák alapján az a Miguel Muñoz, akirõl már írtunk ebben a sorozatban, és aki 9 bajnoki címmel, 2 BEK-trófeával, 1 Világkupával, 14 év után hagyta ott a kispadot. Õt követi sikerességben a jóval rövidebb ideig irányító Vicente del Bosque, aki 2 bajnoki címet, 2 BL-trófeát, 1 Világkupát, 1 európai szuperkupát és 1 spanyol szuperkupát nyert a csapattal 1999 és 2003 között. Habár trófeát ugyan nem nyert, de Manuel Pellegrini tartja a bajnokságban a mai napig a legjobb gyõzelmi arányt edzõként (81,58%), õt követi José Mourinho (76,32%).
Vannak érdekes esetek, mint azé a Fabio Capelloé, aki 10 év különbséggel két különbözõ szezonban irányította a Madridot, és mindkétszer bajnoki címet hozott el (1997, 2007). Ott van még Luis Molowny, aki négy különbözõ alkalommal vezette a csapatot a 70-es, 80-as években, és többek között megnyerte az UEFA-kupát a Madriddal (1985). José Villalonga (1954-1966) ugyanannyi BEK trófeát nyert, mint bajnoki címet (2-2), míg Luis Carniglia (1957-1959) furcsa módon több BEK-et nyert, mint ligát (2-1).
Ami a nemzetiségeket illeti, a Madrid padján spanyol (21) mellett megfordult már argentin (3), uruguayi (2), angol (2), jugoszláv (2), holland (2), olasz (2), német (2), portugál (2), magyar (Hertzka Lipót 1930-32), osztrák (1), paraguayi (1), macedón (1), walesi (1), brazil (1) és chilei (1) edzõ is.
Hertzak Lipót személyében magyar trénere is volt a Real Madridnak, akit személyesen Santiago Bernabéu (akkor még csak vezetõségi tag) hívott a csapathoz a Sevillától. Az õ irányítása alatt érkezett a csapatba Ricardo Zamora, a legendás kapus. Két szezonon keresztül vezette a Madridot: az elsõben lesérült Gaspar Rubio a csapat akkori sztárja, és a Barcelonától elszenvedett méretes zakó után csak a 6. helyen végzett a csapat. A második szezonban már megállíthatatlanok voltak, és veretlenül lettek bajnokok. Mivel korábban csak regionális bajnokságokat nyert a Madrid, ez az elsõ bajnoki cím, amit a mai 32 közé számítunk, és elmondhatjuk, hogy egy magyar trénerrel a kispadon sikerült ezt elérni.
Aki csemegézne az adatok között, annak itt ez az összefoglaló oldal.
A BL-kontármunka
Az elõzõ részben már volt szó egy Ramón Calderónos bakiról, de az akkori elnök mandátuma alatt természetesen nem ez volt az egyetlen kínos jelenet. A most következõ eset talán nem az õ számlájára írható, de mindenesetre a sportvezetés olyan hibát követett el, ami egy ilyen nagy intézménynél felfoghatatlan.
2008 téli átigazolási idõszakán a Madrid két játékossal erõsítette meg a keretét, hogy ott legyenek a Bajnokok Ligája kieséses fázisán, és hozzásegítsék a csapatot a hõn áhított Tizedikhez. Lass Diarráról és a sérült Van Nistelrooy helyére érkezõ Klaas-Jan Huntelaarról volt szó, viszont egyik klubnál dolgozó alkalmazott sem vette észre az UEFA-nak azt az elõírását (a 17.18-as cikkelyt), amely szerint csak egyikük léphet pályára a BL-ben.
Az UEFA megtiltotta ugyanis, hogy egy csapat egynél több olyan játékost nevezzen be Bajnokok Ligájába, aki ugyanazon a szezonban már pályára lépett egy másik csapattal az akkori UEFA-kupában. A Madridnál úgy tûnik mindenki elsiklott e részlet fölött, és két olyan játékost igazoltak, akik már pályára léptek az utóbbi sorozatban. Huntelaar az Ajaxszal, Lass a Portsmouthszal tette meg ezt. A Marca a karácsonyi lapszámában tette közzé a hírt, és az azóta elhíresült „Champions chapuza”, azaz „BL-kontármunka” szalagcímmel hozta le a sztorit.
A klubvezetés még megpróbálta orvosolni a döntést, és a cikkely kétértelmûségére hivatkozva felmentést kértek e szabály alól, ez azonban nem vezetett eredményre, és az akkori edzõ, Juande Ramos végül csak egy játékost nevezhetett be a tavaszi BL-keretbe. Eleinte mindenki azt hitte, hogy a 27 millió euróért igazolt Huntelaar fog bekerülni, hiszen Van Nistelrooy hiányát valahogy pótolni kellett, de végül Lass olyan meggyõzõen játszott elsõ meccsein, hogy rá esett a választás, a csatárhiány miatt pedig az akkor a Real Madrid B-ben tündöklõ Szalai Ádám is bekerült a keretbe. A Madrid aztán végül már a nyolcaddöntõben, a Liverpool ellen kiesett 5-0-s összesítéssel.
Karembeu, a Real Madrid legegzotikusabb játékosa
A Real Madridban megfordult számos játékos közül, a legegzotikusabb helyrõl származó minden bizonnyal az a Christian Karembeu, aki bár a francia válogatottal játszott, a csendes-óceáni Új-Kaledóniában született, egy Lifou nevû helyen. A játékos pályafutása nagyon sikeresnek mondható, hiszen a francia válogatottal világ- és Európa-bajnok lett, míg a Madriddal BL- és Világkupa-gyõztes.
Karembeu kaniak etnikumú és nagy ellenzõje a polinéziai gyarmatok francia elnyomásának, aktivistaként pedig több helyen is felszólalt ez ellen. Azt mesélik, hogy a több mint ötvenszeres francia válogatott tiltakozásképpen egyszer sem énekelte a Marseillaise-t, a francia nemzeti himnuszt a meccsek elõtt. Ennek oka az is, hogy a franciák állítólag még 1931-ben, a párizsi Nemzetközi Gyarmati Kiállításon a játékos dédapját valamiféle aberrált emberi kuriózumként állították ki.
Ki gondolta volna akkor, hogy a dédunoka fogja hozzásegíteni az országot az elsõ világbajnoki-címéhez…
A sorozat elõzõ részei:
- Elsõ rész
- Második rész
- Harmadik rész
- Negyedik rész
- Ötödik rész
- Hatodik rész
- Hetedik rész
- Nyolcadik rész
- Kilencedik rész
- Tizedik rész
- Tizenegyedik rész
- Tizenkettedik rész
- Tizenharmadik rész
- Tizennegyedik rész
- Tizenötödik rész
- Tizenhatodik rész
- Tizenhetedik rész
- Tizennyolcadik rész
- Tizenkilencedik rész
- Huszadik rész
- Huszonegyedik rész
- Huszonkettedik rész
- Huszonharmadik rész
