Gyakran úgy írnak le téged, hogy érettebb vagy a korodnál. Honnan ered ez a fejlettség?
Azt hiszem, hogy a bátyámmal való kapcsolatom az oka. Õ két és fél évvel idõsebb nálam, én mindig utol akartam érni, bár õ mindent megtett, amit tudott, hogy ebben megakadályozzon (nevet)! Úgy gondolom, ez az, ami miatt korábban érõ lettem. Késõbb, 13 éves koromban bentlakásos iskolába jártam, talán ez is segített. Nagyon nyugodt ember vagyok. Nem veszítem el a hidegvérem és nem helyezek feleslegesen nyomást magamra. Ezek olyan dolgok, amelyek segítettek profivá érnem 17 évesen.
18 évesen írtál alá a Real Madridhoz azután, hogy csak egy szezonod volt a Lens csapatában. Nem hezitáltál egy ilyen nagy lépés megtétele miatt? Nem próbáltak rábeszélni, hogy maradj és fejleszd a játékod egy kisebb klubnál?
Természetesen igen. Sokat gondolkodtam a döntés felõl. Az elsõ megérzésem az volt, hogy nem éri meg, és nem kaphatok elég játéklehetõséget. Aztán mikor hallottam, hogy mik az edzõ tervei, meggondoltam magam. Nem vakon mentem bele. José Mourinho volt az, aki meggyõzött. Azt mondta, hogy javulhatok, elérhetem a legmagasabb szintet, és hogy ez egy pozitív döntés lenne számomra.
Hogyan köszöntöttek a madridi öltözõben?
Sok segítséget kaptam a csapattársaimtól. Szeretek tanulni és megosztani a tapasztalataimat a többi játékossal, és ezt nagyra becsülték az öltözõben. Viszonylag csendes személy vagyok, aki nem csinál nagy zajt. Ez is segítségemre volt. Amikor megérkeztem nem beszéltem spanyolul, de a néhány francia a csapatban megkönnyítette a dolgom. Zinedine Zidane elmondta nekem, hogyan lehet megközelíteni a többieket, beszélgetni velük. Azt mondta, hogy nekem kell megtenni az elsõ lépést. Segített kibújni a saját világomból, és elvegyülni a többiekkel.
Kaptál olyan tanácsot, ami mélyen benned él?
A szüleim mindig azt mondták nekem, hogy legyek alázatos, és ez olyasvalami, ami velem marad. Semmit sem tudhatsz biztosra, és nem képzelheted, hogy mindenki más fölött állsz. Mindig légy önmagad. Ragaszkodom ezekhez az elvekhez, melyekre a tapasztaltabb játékosok is felhívták a figyelmemet. Egy játékos rengeteget adott nekem a Real Madridnál, õ pedig Pepe. Megtanított arra, hogy soha ne adjam fel. Õ mindig száz százalékot nyújt a pályán, és megpróbálja belém nevelni ezt a gyõztes mentalitást.
2011. szeptember 21-én léptél elõször pályára a Real Madridban, nem sokkal az érkezésed után. Számítottál arra, hogy ilyen hamar a mély vízbe dobnak?
Számítottam, mert ez is szóba jött, mikor José Mourinhóval beszélgettem. Azt mondta nekem, hogy megkaphatom a lehetõséget a játékra, és hogy jobban megismerjem önmagam. Korábban soha nem voltam nagy nyomás alatt, sem a pályán, sem azon kívül. Azt mondta, hogy hamarosan lehetõségem lesz kipróbálni, hogyan reagálok rá. Mourinho tartotta a szavát. Abban a két évben, amikor a kezei alatt játszottam, mindig tartotta a szavát. Azt is tudta, hogy melyik a legmegfelelõbb idõ arra, hogy bevessen.
Mi az, ami miatt Mourinho ilyen különleges edzõ számodra?
Fiatal vagyok, ami azt jelenti, hogy még nem volt sok edzõm, így nehezen tudok összehasonlítani. Azt mondanám, hogy a személyisége és karizmája miatt, amit az egész csapat érzett. Õ egy gyõztes, egy versenyzõ, amit továbbít is a játékosai felé. Akárhová ment, mindenhol harcos csapatot készített.
Sok dicséretet kaptál a Barcelona elleni rendkívüli bemutatódért a Király-kupában elért döntetlen alkalmával. Úgy gondolod, ez volt az a pont, amikor az emberek tényleg elkezdtek felfigyelni rád?
Néha hátradõlsz egy pár pillanatra, és rájössz, hogy ez az egész annyira õrült, és hogy milyen gyorsan történt. De ezekben az idõkben kell alázatosnak lenni, két lábbal a földön maradni. A futballban a dolgok nagyon gyorsan történnek. Ha minden jól megy, akkor oda kell figyelned mindenre és harcolnod mindenért. Sok fontos mérkõzésünk volt akkor, különösen a Bajnokok Ligájában. Fontos volt számomra, hogy keményen összpontosítsak, és ezt is tettem. Ez mind része a neveltetésemnek, és ez az, ami miatt képes vagyok most magamat adni. Aztán ott van az a tény, hogy négy gyerek közül én vagyok a harmadik. Van egy bátyám és egy nõvérem, és ha valaha is elkezdenék másképp viselkedni, mint ahogy felnõttem, õk ott lennének és visszatérítenének a helyes útra.
Melyik hátvédet tekinted példaképednek?
Sok játékos van a posztomon, de ha meg kellene egyet neveznem példaképként, akkor Lilian Thuramot mondanám. Amiatt, ahogy a pályán mozgott, és mindenért, amit karriere során tett. Szerettem a lelkesedését, az önfeláldozását és versenyképességét, csodálom a személyiségét és a karizmáját is. Még a könyveit is olvastam, és azt hiszem, hogy õ egy olyasvalaki, aki képes inspirálni a fiatalokat. Öt éves voltam, amikor két gólt szerzett Horvátország ellen a ’98-as Világbajnokságon, de emlékszem rá, és hatással volt rám.
Sokszor összehasonlítanak Thiago Silvával. Mennyi örömet okoz, hogy ilyen bókokat kapsz, mint ez?
(Nevet) Õ a legjobb jelenleg a posztomon, így nagyon hízelgõ. Nem nagyon szeretem az összehasonlításokat, talán olyan típusú játékos vagyok, mint õ, de nem teljesen egyforma a stílusunk. Úgy érzem, még sok dologban kell fejlõdnöm, és hogy sokkal többre vagyok képes. A harmadik szezonomat kezdem meg a Real Madridban, és rengeteg tapasztalatot szereztem már. Tudom, hogy mit várnak el a legmagasabb szinten, és hogy minden alkalommal koncentrálni kell. Erõsnek kell lennem az egy-egy elleni szituációkban, és pontosnak, ha a labdát megjátszom a védelembõl. Megpróbálom kihasználni a tehetségem és kiölni minden gyengeséget a játékomból.
Amikor támadással próbálkozol, általában jól csinálod. Ez belülrõl fakad? Játszottál elöl fiatalabb korodban?
Ez csak valami, ami bennem van. Ösztönös, nem gondolok rá. Követem az ösztöneimet. Úgy gondolom, több gólt is szerezhetnék. Tavaly kétszer találtam be, de ez olyasvalami, amin még dolgoznom kell.
Egy elég kellemetlen térdsérülést szenvedtél májusban. Mire gondoltál, mikor megtudtad, hogy néhány hónapot ki kell hagynod? Brazília járt a fejedben?
Amikor ez történt, azt mondtam magamnak, hogy nem nagy dolog. Aztán jött a nagy csapás, mikor bementem a kórházba, és elmondták, hogy mi a probléma. Ez volt az elsõ komoly sérülésem. Csak késõbb kezdtem gondolkodni a világbajnokságon, és azt mondtam magamnak, hogy gyorsan formába kell jönnöm (nevet). Zizou nagyon fontos volt számomra. Látta, hogy türelmetlen voltam az elõszezonban, majd megnyugtatott. Ebben nagyon jó.
Mit találsz inspirálónak abban, hogy Brazília rendezi a következõ világbajnokságot?
Brazília nagyszerû futballal rendelkezik, a világbajnokság még nagyobbá teszi õket. A rekordjuk ebben a versenysorozatban önmagáért beszél. Egy olyan ország, amely él-hal a labdarúgásért és a játék öröméért. Egy remek világbajnokságnak ígérkezik. Nagyon szeretnék ott lenni, játszani a legjobbak ellen.
Mit gondolsz, ha Franciaország kijut a világbajnokságra, lehet annyira jó, hogy felvegye a versenyt a nagy európai és dél-amerikai csapatokkal?
Nem lesz könnyû, de nem hiszem, hogy sok ideig fog tartani, hogy egy csapat legyünk és elérjünk valamit. Ez az, amire törekednünk kell. Mindent meg kell tennünk, hogy megtörténjen. Idõbe telik, mire felépül egy nagy egység, elsõszámú játékosokkal és tapasztalt vezetõkkel, akik a csapatot a helyes útra irányítják.
