Taktikai szemmel: Juventus – Real Madrid

Ezzel a cikkel igyekszünk azoknak kedveskedni, akik szeretnek mélyebben is elemezni egy találkozót, és megérteni a játéknak egy olyan fontos elemét, mint a taktika. Míg az Egytõl egyig címû rovatunkban az egyéni teljesítményekre koncentráltunk, addig itt igyekszünk a játékosok csapatban betöltött szerepére fókuszálni. A két cikk elolvasásával remélhetõleg teljes képet kap a szurkoló arról, miért alakult úgy a meccs, ahogy.

Kedd este a királyi gárda ismét letudott egy BL-összecsapást és most sem talált legyõzõre. Ancelotti mester Torinóban sem húzott semmi meglepõt, ismét elõvette a védekezõ és túlbiztosított taktikát, aminek az eredménye egy, az El Clasicóra megszólalásig hasonlító gyenge elsõ félidõ lett. A védelemben szerette volna elérni, hogy magassági fölénybe kerüljön a csapat a rögzített szituációknál, így Pepe és Varane mellett Ramos is kezdett, utóbbi a jobb oldali védõ pozíciójában. A középpályán Khedira ismét ott volt a csapatban, míg elöl Benzema szerepelt. A francia csatár és ellenoldali megfelelõje, Llorente is azt a feladatot kapta trénerétõl, hogy védekezésben zavarja a labdakihozatalt a középsõ zónában. Ennek eredménye egy félidõnyi álló foci lett, a Real passzolgatott a felállt Juve-védelem elõtt, de nem sikerült helyzetig jutnia a csapatnak. Nézzük, hogy festett ez a felállások tekintetében:

Ramos régi-új szerepköre
Ancelotti nem találja csapatát… Tegnap újabb érdekes próbálkozással rukkolt elõ, amikor Ramost kivette a védelem közepérõl és visszahelyezte egy olyan szerepkörbe, a védelem jobb oldalára, amelyben nagyjából öt éve játszott utoljára huzamosabb ideig. Ez, egy ilyen (papíron a csoportban legerõsebb) ellenféllel szemben nem volt a legokosabb döntés. A válogatott védõ az elsõ játékrész egészében idegenül mozgott régi-új posztján, és ez több alkalommal is eladott labdákhoz, pontatlan passzokhoz vezetett. A mester célja valószínûleg a csapat "magasítása" lehetett, hogy így a rögzített szituációknál a jól fejelõ hazai játékosok (Pogba, Llorente, stb.) megfelelõ felügyeletet kaphassanak, de ezzel felborította a csapatot, egyoldalas lett az akciók támogatása, csak Marcelo lépett fel és tett hozzá érdemben a támadásokhoz. A második játékrészben az offenzívabb taktika aztán magával hozta azt, hogy Ramos is több alkalommal lépett fel a szélen. Ezeknél az akcióknál rendre jól avatkozott játékba és több veszélyhelyzetet is ki tudtak alakítani segítségével a támadók Buffon kapuja elõtt.

Bale és Ronaldo finomhangolás alatt
Ugyan egyre-másra változtat összeállításán a mester, az észrevehetõ, hogy Cristiano Ronaldo és Gareth Bale napról-napra, meccsrõl-meccsre jobban megértik egymást. Keresztmozgásaik sokkal precízebbek és ezzel nagyobb zavart tudnak kelteni az ellenfelek védelmében, de azt is fontos megjegyezni, hogy jól használják ki mindkettejük futógyorsaságát. A megnyíló folyosókba jó ütemben törnek be, hogy területet biztosítsanak a másiknak, vagy épp egy összjátékot kezdeményezzenek. Tegnap ízelítõt kaphattunk abból, hogy mire lehet (lesz) képes együtt ez a két remek adottságokkal bíró játékos. Az biztos, hogy ha õk ketten összeszoknak és Ancelotti állandósítani tudja majd a jó "munkakapcsolatot" a zöld gyepen köztük, akkor nem akármilyen támadó gépezetet láthatunk majd mûködés közben.

Állandósuló problémák
Több olyan probléma is visszatért tegnap, melyeket már említettünk az elmúlt meccsek kapcsán. Sajnos állandósulni látszik az a hiányosság, hogy Khedira nem tudja megfelelõen ellátni a rábízott feladatokat, box to box középpályás szerepkörben gyakorlatilag hasztalan a csapat számára, ami sajnos egy védekezõ taktikával egyesülve (ez is visszatérõ gond) kiöli a középpályás támadásépítés és a kreatív középpályás játékmenedzselés lehetõségét. Érdekes, hogy a jó elõszezonja után Casemiro szinte egy perc lehetõséget sem kap az olasz trénertõl, míg Khedira a sorozatos gyenge teljesítmények ellenére folyamatosan a kezdõ csapat tagja. Egy másik ilyen gond a megfelelõ csatárjáték hiánya. Benzema az elõzõ két mérkõzésen mutatott játékával felélesztette a reményt a királyiak drukekreiben, de tegnap ismét a már sajnálatos módon megszokott és gyenge produkcióval rukkolt elõ. Védekezõ feladatát többnyire jól látta el, de támadásban súlytalan volt, keveset mozgott, ezzel pedig nem tudott kellõ támogatást nyújtani (az amúgy arra hatványozottan rászoruló) középpályának. Nem csak a mélységi bemozgások maradtak el, hanem az akció közbeni gyors oldalváltások is. Amiket Ronaldótól vagy Bale-tõl lendületesen láttunk, azt a francia válogatott támadó kocogva hozta le, így nem is tudta megzavarni a védõket.

Túlbecsült Juventus
A két csapat szinte teljesen hasonló, biztos védekezésen és a két, védekezésben zavaróként funkcionáló csatár játékán alapuló taktikával feszült egymásnak. Conte fiai több lehetõséget tudtak kialakítani az elsõ félidõben labdaszerzéseik után, de ezeket nem tudták gólokra váltani. A sovány elõny aztán elolvadt és ismét bebizonyosodott, hogy ez a Juventus kevés egy komoly BL-eredmény eléréséhez, hiányzik a keretükbõl egy (vagy akár több) olyan klasszis, aki képes csapata oldalára billenteni a mérleg nyelvét. A torinóiak egyenlítõ góljuk után érthetetlen módon megelégedtek a döntetlennel és nem vezettek ezt követõen veszélyes akciókat, ami hazai pályán igencsak kiábrándító lehetett minden szimpatizánsuk számára. Fel kell kötni a gatyát Pirlóéknak, hisz jelenleg (ugyan csak egy ponttal lemaradva) a nem túl bíztató negyedik helyen állnak a csoportban. Több mint valószínû, hogy a kvartett második helyének sorsa Törökországban dõl majd el, ahol az utolsó fordulóban vendégszerepelnek a torinói zebrák.

 

Forrás: penamadridista.hu
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK