“Könnyed ujjgyakorlat”, röviden ennyivel lehetne jellemezni a tegnap esti mérkõzést, de azért ha mélyebre ásunk taktikai és szerkezeti téren, akkor jóval több mindent észrevehetünk. A kezdõcsapatok kijelölését követõen megfigyelhettük, hogy Ancelotti mester az idényben elõször (!!!) küldte pályára ugyanazt a kezdõ 11-et melyet már szerepeltetett egyszer az elõzõ hónapok során. A mester újra visszanyúlt a stabil 4-3-3-hoz amit már többször is elõhúzott taktikai repertoárjából és újításként túltelítette a pálya középsõ területét. A meccs döntõ részében heten -de Bale befelé húzódásával sokszor egyszerre nyolcan is- a középsõ sávban helyezkedtek a madridi mezõnyjátékosok közül. Ez több szempontból is jó döntésnek bizonyult. Egyrészt azért volt jó húzás, mert a Betis álltal alkalmazott 4-4-2 túl szellõs volt a középsõ zónában így sorra üresen maradt passzsávokat és befutható területeket hagytak, melyeket a Modric irányította középpálya rendre ki is használt. Márészt pedig azért, mert ennek köszönhetõen a második játékrészre “eszmélõ” és a belsõ területekre koncentráló védõk mellett jól érvényesült a Carvajal-Marcelo féle szélsõ felfutási séma. Nézzük, hogy is festett ez a felállás tekintetében:
Állandósuló szerkezet
Az idény során már többször láthattuk a tenap is megfigyelhetõ 4-3-3-as szerkezetet Ancelottitól, de ezidáig nem párosulta felállás jó játékkal. A korábbi találkozókon ezzel a szerkezettel túlbiztosított játék és nyögvenyelõs támadásvezetés párosult, azonban a Betis ellen végre atraktív támadásvezetést és jól felépített akciók sorát is láthattuk. Ugyan nem szabad túlmisztifikálni sem a tegnapi gyõzelmet, sem a mutatott játékot, hisz mégis a sereghajtó ellen szerepelt a királyi gárda, de jó volt végre látni egy ilyen meccset is Ronaldoéktól. Reméljük, hogy a jövõben is alkalmazza ezt, a középpályás támadásépítés tekintetében bátrabb és agresszívebb taktikát, a középsõ zóna telítésével. Ebben a rendszerben látványosan jól teljesít a középpálya közepén Modric, aki annak ellenére villog, hogy a mellette-mögötte játszó Xabi Alonso teljesítménye hagy kívánni valót maga után. A horvát válogatott középpályás madridi karrierje legjobb idõszakát éli, remekül illik aktuális szerepköre képességeihez. Azt is ki kell emelni, hogy a Modric mellé középre rendelt Di María is kezdi megszokni új helyét és egyre jobban alkalmazkodik ezen pozíció elvárásaihoz. Marceloval látványosan kezdenek összecsiszolódni, reméljük ez a tendencia tovább folytatódik, hisz egy jó formában lévõ Di María nagy hasznára lehet a csapatnak.
Összeállt a védelem!(?)
Már meccsek óta megfigyelhetõ volt az, amit tegnap is láthattak a nézõk, ha a Real hátsó alakzatának teljesítményét vették górcsõ alá. A védelem közepén Ramos és Pepe ismét magabiztosan és letisztultan játszottak, míg Ramos a labdakihozataloknál bír nagyon fontos szereppel és néha felfutásaival is meg tudja osztani az éppen aktuális ellenfél védelmét (így volt ez tegnap is), addig Pepe nagyszerû szereléseivel és higgadt, letisztult játékával bizonyítja, hogy helye van a fõvárosiak védelmében. A portugál válogatott védõ játéka letisztult, mentes azoktól a durvaságoktól, melyek ellendrukkerei körében folyamatosan téma ként szolgáltak és melyek valljuk meg, régebben sajnos tényleg jellemezték játékát. A Ramos-Pepe páros tehát jól mûködik és szerencsére a középpályával is sikerült összecsiszolódniuk, a nagy munkabírású Modric-Di María páros óriási segítség nekik az ellenfelek támadásainak szûrésénél, míg Alonso védekezésben jól zárja a passz sávokat és jól segít vissza a két hátvéd vonalába. Ennek a remek összhangnak volt köszönhetõ, hogy a hazaiak nem tudtak igazán nagy veszélyhelyzeteket kialakítani Diego López kapuja elõtt.
.jpg)
Betis-Nagyon mélyen
Sablon 4-4-2-vel próbálkozott a Betis hazai pályán, ezzel alapból nem is lenne baj, de nincsenek a keretben (vagy tegnap nem kaptak lehetõséget…) olyan játékosok akik jól tudták volna zárni a középsõ területeket és ennek jócskán meg is itták a levét Garrido mester fiai. Korán hátrányba és ezáltal támadási kényszerbe is kerültek a hazaiak, ami még sebezhetõbbé tette õket. Elképzelés és erõ hiányában pedig egy Real Madrid ellen nem sok jóra számíthat az ellenfél. Persze mondhatják Sevillában, hogy a kitûzött cél (bentmaradás) eléréséhez nem a Real Madridot kell megverni, de ez a teljesítmény még ennek tükrében is igen gyengének bizonyult. Pepe Mel irányítása alatt látható volt, hogy mit is akar játszani a zöld-fehér mezes alakulat, de a tegnapi mérkõzésen ennek árnyékát sem lehetett felfedezni. Egyre nehezebb, már-már reménytelen helyzetben a Betis, nem is igazán a ponthátrány (8 egység nem a világ), sokkal inkább a kilátástalan futball miatt.
