200 hihetetlen gól, rekorddöntõ, 23 mesterhármas a ligában, minden versenysorozatot figyelembe véve 31 találat, és a szezon még a felénél sem tart. Úgy tûnik, nem telik el hét anélkül, hogy Cristiano Ronaldo ne vésné be a nevét a labdarúgás történelemkönyvének egy újabb fejezetébe, pályafutásának vitathatatlanul a legjobb formáját élvezve.
Kétség sem férhet hozzá, hogy Cristiano megérdemli a dicséretet. Az Aranylabda-gála közeledik, Lionel Messi és Manuel Neuer fanjai közül néhányan már bedobták a törölközõt a legnagyobb egyéni elismerésért folytatott harc során.
Magasztos volt nézni Ronaldót a sorozat elsõ négy hónapjában, de valójában õ egy mindenható jéghegy káprázatos csúcsa. A sikerei talán árnyékot vetnek mások törekvéseire. James lenyûgözõ, Isco visszatért azokba a magasságokba, ahol az elõzõ idény elején elkápráztatta a Bernabéu közönségét, Kroos tökéletes, talán még jobb, mint Alonso volt. A Real Madrid megállíthatatlannak tûnik, mióta a Basel elleni 5-1-es diadallal megnyitotta a 18 mérkõzés óta tartó, rekord-egalizáló gyõzelmi sorozatot.
A Real Madrid sikereinek egy összetevõjét azonban figyelmen kívül hagyják. A királyi gárda nem rendelkezett csillogó védelemmel az elmúlt években. Gyakran elõfordult, hogy megvették a világ legjobb támadóját, a védelem pedig gondoskodjon magáról. “Ti szereztek egyet, mi lövünk kettõt, hármat vagy négyet.”
A jelenlegi védelem felrúgja ezt a trendet.
A Real Sociedad elleni, 4-2-es vereség után a Real Madrid szurkolói hosszú, kemény szezont vártak, ami a védekezést illeti. Ezután egy 2-1-es, Atlético elleni zakó következett hazai pályán, a szurkolók pedig kifütyülték Iker Casillast. Késõbb csodálkoztak, hogy ezek a mérkõzések csak az egyensúly megkeresésérõl szóltak Alonso és Di María eladása után, hiszen az argentin nem csak ragyogóan támadott, de keményen dolgozott a védekezésben is.
18 meccset elõre ugorva az idõben, a Real Madrid mindössze csak kilenc gólt kapott, az összes sorozatot figyelembe véve. A Deportivo 8-2-es lemészárlását követõen 5-1-re nyertek otthon az Elche ellen, majd összesen három gólt kaptak kilenc mérkõzésen: ebbõl egyet a Barcelona, valamint egyet a Málaga ellen, ahol 10 emberrel játszott a csapat a hosszabbításban.
Tehát, ha ezt összeszámoljuk, a Real Madrid mindössze négy kapott gólt tudhat magáénak az elmúlt tíz mérkõzésen. A Barcelona eddig hetet, melybõl mindet az elmúlt tíz meccsen kapták a katalánok. Itt az ideje, hogy a Real Madrid védelmi egysége egy kicsit reflektorfénybe kerüljön.
Ilyen javulás nem egyik napról a másikra történik, ugyan. Casillasnak mérkõzésekre volt szüksége ahhoz, hogy visszaszerezze önbizalmát a katasztrofális nyár, valamint a Bajnokok Ligája döntõjében vétett hibáját követõen. Mindenki azt gondolta, hogy napjai a spanyol fõvárosban meg vannak számlálva. Mindenki, kivéve Carlo Ancelottit, aki bízott a kapitányban. Iker a legtöbb esetben nem hagyja cserben menedzserét. A gúnyolódás pedig hamar éljenzéssé vált, ami jól jelzi, hogy mennyire ingatagok idõnként a szurkolók.
Ancelottinak van némi elõnye, hiszen négy hátvédje közül három már hét éve együtt játszik. 2005-ben érkezett Sergio Ramos, aki 300. madridi meccsét ünnepelte a Celta elleni gyõzelem alkalmával, Marcelo és Pepe pedig néhány évvel utána írt alá. Lehet, hogy Dani Carvajal csak 2013 nyarán tért vissza, de õ a Madrid utánpótlásbázisán nevelkedett, ízig-vérig madridista, ezt éreztetve vetette bele magát az új kalandba. Ismeri a klubot és annak nagy igényeit.
Ancelotti folyamatosan arra törekedett, hogy a védekezõ vonalat hátulról kezdve fokozatosan javítsa, most pedig elégedett azzal, ahogy a dolgok alakultak. A középpályás triót is érdemes itt megemlíteni. Kroos a négy védõ elõtt helyezkedik, és bár az elsõdleges feladata a támadósok mélységi irányítása, mégis egyfajta biztosíték hátul.
Luka Modric a tökéletes box-to-box középpályás, míg James, aki 10-esként játszott Kolumbia válogatottjában, most folyamatosan visszazár, hogy kisegítse a védelmet. Azt is meg kell említeni, hogy Carvajal és Marcelo engedélyt kapnak arra, hogy csatlakozzanak a támadásokhoz a széleken. Az esetek többségében a dolgok zökkenõmentesen mûködnek. Ez a Real Madrid a csapatot definiálja, nem pedig tehetséges egyéniségek sorát.
Talán a Celta elleni mérkõzés második félidejében látszódott leginkább a jele az említett fejlõdésnek. Ronaldo kiváló légi képességei miatt többször visszazár a rögzített szituációknál. Eddig gyakran úgy nézett ki, hogy kényszerbõl teszi mindezt, de most úgy tûnik, élvezi ezt a szerepet. Megnyert néhány fejpárbajt, ezzel elhárítva a Celta pontrúgásaiból eredõ veszélyt. Emellett gyakran beáll a sorfalba is.
Külön gyönyör a Real számára, hogy olyan játékosok vannak a tartalékok között, mint Raphael Varane. A francia bekk ideje hamarosan eljön az elsõ csapatban, és bár gyakran használja õt Ancelotti, egyesek úgy vélik, hogy már megérdemelné a kezdõcsapatbeli helyet.
Egyelõre úgy tûnik, hogy Varane elégedett a dolgok menetével, tökéletes a Madrid számára. Nacho megmutatta, hogy amikor szükség van rá, készen áll a feladatok végrehajtására, ráadásul ott van Arbeloa és Coentrao is, akik szintén tapasztalt játékosok.
Bár biztosan lesznek még hibák a hátsó alakzatban, a Real Madrid megerõsítette a védelmét, ez pedig gondot okoz az ellenfeleinek. Egy biztos: Ancelotti játékosai mindig betalálnak a hálóba (eddig ez egyszer nem sikerült ebben az idényben, az Atlético elleni szuperkupa meccsen), de fontos, hogy immár képesek megállítani a többi csapat támadásait is.
