Iker Casillas: Buffon volt a legnagyobb hatással a fejlõdésemre

Iker Casillasszal a realmadrid.com készített hosszú, mély hangvételû interjút, melynek legfõbb témáját a kapus legszebb emlékei szolgáltatták. Természetesen szó esett az általa eddig elhódított címekrõl, de megtudhatjuk azt is, hogy kit tart a Kapitány a valaha volt legjobb kapusnak.

A tavalyi Bajnokok Ligája hatalmas élmény volt mindenki számára, aki kötõdik a Real Madridhoz. Milyen érzések fognak el a lisszaboni döntõvel kapcsolatban, amelyen megnyerted a Tizediket?
Úgy gondolom, hogy a játék intenzitása, valamint azon idegesség miatt lesz emlékezetes, amelyen a Real Madrid összes szurkolója keresztülment. Sokat szenvedtünk azért, hogy végül felemelhessük a Tizediket, a tizedik európai kupánkat.

1990 óta senki sem volt képes egymás után két alkalommal elhódítani a trófeát. Hiszel abban, hogy a Real Madrid történelmet írhat, és megvédheti címét?
A Real Madrid az egyetlen csapat, aki megcsinálhatja ezt, hiszen mi nyertünk tavaly. Tudjuk, hogy nagyon nehéz lesz, de harcolni fogunk, hogy elérjük. Igazán nagyravágyóak vagyunk egy olyan csapattal, melyben fiatalok és tapasztaltak egyaránt szerepelnek. Miért ne? Tavaly olyan csapatok ellen játszottunk, akik sok problémát okoztak nekünk korábban a sorozatban. Képesek vagyunk arra, hogy jó futballt játsszunk, és elérjük a döntõt. Mindent megteszünk azért, hogy ott legyünk Berlinben. Megvan hozzá a csapatunk, remélem, megismételhetjük a tavalyi év sikereit.

Mi lehet a kulcsa annak, hogy a Real Madrid legyen az elsõ olyan csapat, amelyik megvédi a Bajnokok Ligája-címét?
Az éhség, amit most érzünk. Megvan bennünk a vágy, és erõs a csapatunk, tele tapasztalattal, melyet a tavalyi és az azt megelõzõ években szereztünk. Három elõdöntõbõl is vannak tapasztalataink, amelyekben nagyon közel voltunk a döntõhöz, de mégsem sikerült bejutni. Most már érettebbek vagyunk, a dolgaink jobban mennek. Ha jól játszunk a Bernabéuban és az erõdünkké tesszük azt, valamint ha idegenben is jól teljesítünk, ahogy tavaly tettük, akkor megvan az esélyünk arra, hogy sokáig eljussunk.

Nem sokkal karriered kezdete után nyerted meg az elsõ két Bajnokok Ligája trófeádat, amikor 19, valamint 21 éves voltál. 12 évnyi várakozás után különlegesebb volt a tavalyi gyõzelem?
Kicsit más 19 vagy 21 évesen megnyerni a Bajnokok Ligáját, mint sokkal késõbb. A Madrid szurkolóinak biztosan teljesen különbözõ emlékeik vannak azokról a trófeákról. Emlékszem a Valencia elleni 3-0-s gyõzelemre, ez egy olyan meccs volt, amelyen minden szempontból jobbak voltunk annak ellenére, hogy elõtte nem mi voltunk az esélyesebbek. Glasgowban kicsit többet szenvedtünk, de sikerült 2-1-re nyernünk. Lisszabonban a mérkõzés végén egyenlítettünk és harcoltuk ki a hosszabbítást, aztán egyértelmûen mi voltunk a jobbak.

18 évesen debütáltál a Bajnokok Ligájában. Mit jelent számodra ez a versenysorozat?
Emlékszem az elsõ mérkõzésemre, Görögországban volt az Olympiacos ellen, 3-3-ra végzõdött. Nehéz meccs volt. A Bajnokok Ligája új arculata teljesen más, és én egy vagyok azon játékosok közül, akiknek volt szerencséjük együtt felnõni a sorozattal. Mindig boldog vagyok, ha látom a karrierem statisztikáit a Bajnokok Ligájához kapcsolódóan.

Bár már majdnem 150 mérkõzést játszottál a sorozatban, mit érzel, ha meghallod a Bajnokok Ligája himnuszát?
Ez a verseny teljesen más. Ez jelenti a legtöbbet a madridi szurkolóknak. Egy olyan periódust képvisel, amikor a Real Madrid Európa királya volt, ahogy most mi a jelenlegi trófeával. A Bajnokok Ligája megváltoztatja az embereket, izgatottak lesznek, ha egy ilyen nagy versenysorozatot láthatnak.

Mik a legelsõ emlékeid arról, amikor még televízióban nézted a Bajnokok Ligáját?
Tisztán emlékszem a barcelonai döntõre a Manchester United és a Bayern között. Felejthetetlen meccs volt. Természetesen a többi döntõt is élveztem nézni, mint amikor 1998-ban a Real Madrid nyert, vagy amikor 1997-ben a Borussia legyõzte a Juventust. Mindig is szerettem nézni a futballt. Ha éppen ráérek, szívesen nézem vissza a korábbi döntõket.

Egész karriered során a Real Madrid játékosa voltál. Mit jelent számodra a klub?
Nagyon büszke vagyok erre. Emellett ez egyáltalán nem könnyû feladat. Nagyon sok minõségi játékosa volt a csapatnak. A legjobbak mind megfordultak itt. Ha több mint 16 éve egy csapat játékosa vagy, az azt jelenti, hogy biztosan jól végezted eddig is a dolgod. Mindig a maximumot várják el tõled. Hálás vagyok a klubnak a lehetõségért, hogy olyan trófeákat nyerhetek, mint például a Bajnokok Ligája, a La Liga és azért is, hogy a nemzeti válogatottban is szerepelhetek. A Real Madriddal mindez lehetséges.

Együtt játszol Cristiano Ronaldóval és látod, hogyan edz nap mint nap. Mi teszi szerinted õt olyan különlegessé és miért illik annyira a Real Madridba?
Cristiano a Manchester Unitedet hagyta ott, hogy hozzánk csatlakozzon, ami a világ egyik legnagyobb klubja. A legnagyobb tisztelettel mondom, ez volt a lehetõ legjobb döntése akkor. Amikor megérkezett, nagyon gyorsan rájött, hogy itt a játék teljesen más, mint Angliában. Az emberek többet várnak tõled. Azt akarják, hogy mindent beleadj. Csodálatos szezonja volt, rengeteget fejlõdött. Csapatként is nagyon megerõsödtünk, következetesek, szervezettek lettünk. Mindenben segítünk neki, amiben csak tudunk, és ezt vissza is kapjuk tõle.

Toni Kroos nagyon sok dicséretet kapott az elsõ hat hónapjában. Milyen hatással volt õ a csapatra?
Idén néhány nagyon fontos játékos hagyta el a klubot, és mások érkeztek helyettük, akik szinte rögtön kulcsemberekké váltak, mint például James és Kroos. Ezt a számok is igazolják. Kroos nagyon magabiztos a labdával, szereti szervezni a játékot, gyors és fiatal. Azt hiszem, a Real Madrid kiváló döntést hozott a leigazolásával.

Hogyan jellemeznéd a stílusod kapusként?
Mozgékony vagyok, gyors reflexekkel. Néztem videókat Arconadáról. Azt hiszem, vele tudom leginkább azonosítani magam, habár nincs róla túl sok emlékem. Amikor visszavonult, én még négy vagy öt éves lehettem, de nagyon sok emlékem van arról, hogy a szüleim, nagynéném, nagybátyám és a nagyszüleim mesélnek róla.

Nálad ki minden idõk legjobb kapusa, és miért?
Peter Schmeichel. Akkor nõttem fel, amikor õ játszott. Homályos emlékeim vannak még az 1992-es Európa-bajnokságról, amikor a dán válogatott már a vakációját töltötte és ezután mentek játszani beugró csapatként. Schmeichel csodálatos tornát játszott. Ettõl kezdve követtem a pályafutását. Manchesterben õ volt a példakép a kapusok számára.

Ki volt a legnagyobb hatással a fejlõdésedre kapusként?
Nagyon sokat segített, hogy Buffon is nagyon fiatalon tudta elkezdeni a pályafutását. Három évvel idõsebb nálam, és amikor 1998-ban debütált, akkor volt egy kis csoport fiatal kapusokkal, köztük Landreau és Frey mellett velem a sorban. Amikor látsz a Parmából játszani egy fiatal kapust az olasz válogatottban azért, mert az edzõ teljes bizalmát élvezi, az megmutatja neked, hogy te is meg tudod csinálni. Nagyon hasonló pályafutás van mögöttünk, én is nagyon fiatalon kerültem be a csapatba és a mai napig játszom. Évek óta barátok vagyunk.

Még csak 19 éves voltál, amikor a Bajnokok Ligája döntõjében játszottál. Mesélj arról a döntõrõl, milyen volt megnyerni és milyen érzések kavarogtak benned?
Nehéz idény volt. Az egyetlen módja, hogy a következõ idényben is szerepelhessünk a sorozatban, az volt, ha megnyerjük azt. Kiejtettük a Manchester Unitedet, aztán a Bayernt, az elõzõ év döntõseit. Nem mi voltunk a favoritok. A Valencia volt az esélyes, mert nagyon jó futballt játszottak, de a nyomással nem bírtak. Kiváló játékkal gyõztünk 3-0-ra és elhódítottuk a Nyolcadikat.

Visszatekintve a 2002-es döntõre, milyen érzéseid voltak bemelegítés közben, a pályára lépésed elõtt?
Az az idény más volt, mert a mester, Vicente del Bosque úgy döntött két hónappal korábban, hogy Césarnak ad lehetõséget helyettem. Amikor láttam, hogy megsérült, rengeteg gondolat futott végig a fejemben. Bizsergést éreztem, mivel alig két-három mérkõzést játszottam a megelõzõ két hónapban. Ideges voltam, mivel a németek elkezdték nyomás alá helyezni a csapatunkat. Tényleg nagyon megizzadtunk, de végül meg tudtuk tartani a vezetést. Nagyon jó emlékeim vannak. Ez egy fordulópont volt a karrieremben.

Szinte mindenki Zidane csodálatos góljával azonosítja azt a döntõt, pedig sok kritikus védésed volt. Hogyan ítéled meg a szereped azon a meccsen?
Nos, nem voltak azok lélegzetelállító védések azért. Az egyik egy fejes volt egy szöglet után. Reflexmozdulat volt, egy gyors reakció. A németek nagy nyomás alá helyeztek minket a mérkõzés utolsó perceiben. Három vagy négy védésem volt, egyik sem volt kiemelkedõ, csak tettem a dolgomat. Ezek segítettek minket, hogy elérjük a célunkat.

Minden csapattársadat figyelembe véve, akikkel együtt szerepeltél a csapatban, ki számodra a legjobb öt játékos?
Elég szerencsés vagyok, hogy rengeteg jó játékossal játszhattam együtt. Redondo hihetetlen volt 2000-ben. Fernando Hierro, Roberto Carlos, Figo, Raúl, Beckham, Guti, Ronaldo, Zidane… és most Cristiano, Benzema, Sergio Ramos… Nem tudsz csak ötöt választani közülük. Sõt, ha azt mondanád válasszak tizenegyet, nem tudnám, hol kezdjem.

Forrás: realmadrid.com
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK