A beszélgetés elején 56 millió fontos Madridba igazolásáról beszélgettünk, amivel akkor Zinedine Zidane mögé került a legdrágább játékosok sorában. Itt késõbb megnyerte a bajnokságot és a Király-kupát is José Mourinho irányításával.
„Mourinhót a gyõzni akarása különbözteti meg a többiektõl.” – mondja. „Minden egyes mérkõzésen nyerni akar, úgyhogy a legapróbb részleteket is kidolgozza; az edzéseken, a meccseken, mindent. Imádtam vele dolgozni.”
„Mindent megpróbál, hogy kihozza a legjobbat a játékosaiból, hogy ûzze õket. Ez az, amit mindenkinél jobban tud.”
Sokan úgy gondolják, hogy Kaká a Spanyolországban töltött négy év alatt nem dolgozott meg azért a rengeteg pénzért, amit kifizettek érte. Azt õ is belátja, hogy a közös sikerek ellenére Mourinho irányítása alatt nem kapott folyamatos játéklehetõséget. De ezzel kapcsolatos negatív érzéseknek nyomuk sincs az interjú során.
„Nagyon örülök, hogy volt lehetõségem Mourinhóval dolgozni, õ a világ egyik legjobb edzõje.”
Ez a fajta alázatosság talán mély vallásosságának is köszönhetõ. Egy ikonikus kép is született ezzel kapcsolatban, amikor Kaká megnyerte a Bajnokok Ligáját. Az AC Milan legyõzte a Liverpool együttesét a döntõben, miután két évvel korábban elvéreztek ellenük. A lefújás után – miután mindkét gólban benne volt – Kaká térdre rogyott és levette felsõjét, hogy felfedje az alatta lévõ feliratot: „Jézushoz tartozom”. Karját széttárta, az ég felé irányította mindkét tenyerét, behunyta a szemeit és fejét a mennyek felé fordította.
A világ szeme egy olyan emberre szegezõdött, aki épp felért a sportág csúcsára. Az interjúban megmagyarázza ezt az esetet.
„A Biblia tanításai szerint nõttem fel, az értékrendem ennek megfelelõ. Megvolt az esélyem, hogy elmondjam a világnak, hogy Jézushoz tartozom, ezt akartam tenni.”
„A különbözõ kluboknál, ahol megfordultam, a játékosok imákat vagy tanácsokat kértek tõlem. Szívesebben mutatok nekik dolgokat, mint mesélek. A tetteim beszélnek, nem a szavaim. Nem akarom ezt senkire ráerõltetni, ez nem errõl szól.”
Kakát már jóval azelõtt is a keresztény hit irányította, hogy csoda történt volna az életében. Egy baleset következtében 18 évesen eltört a háta, ami bármely futballista karrierjének véget vethetett volna. Egy medencénél játszott, amikor megcsúszott és eltört a gerince. „A hatodik csigolyám tört el.” – emlékszik vissza. Egy grimasz váltja fel az arcán szinte állandóan jelen lévõ vigyort, miközben bal kezével megmutatja a törött csigolyát.
„Elmentem az orvoshoz, õ pedig elmondta, hogy szerencsés vagyok, mert errefelé gyakori probléma ez, aki pedig ettõl szenved, az általában még járni sem tud.”
„Az elsõ kérdésem az volt, hogy tudok-e még focizni. Elmondták, hogy örüljek, hogy járhatok, de néhány hónap múlva meglátjuk, hogy mit tehetünk.”
Két hónap múlva már labdával játszott. „Nehéz idõszak volt, úgyhogy nagyon féltem. Azt hittem, hogy talán nem is játszhatok többé.”
Ez azt is jelentette volna, hogy sosem léphetett volna pályára a két Ronaldóval; a brazillal a válogatottban, a portugállal pedig a Real Madridban. Kaká egyébként nagyjából 48 óráig volt a világ második legdrágább játékosa, hiszen Cristiano Ronaldo szinte azonnal az érkezése után igazolt Madridba.
A páros kapcsolatban maradt, és nyoma sincs annak, hogy Ronaldo elhalványította volna kettejük együtt töltött idejét. Pont ellenkezõleg. Kaká nagyon örül, hogy 2008-ban Ronaldo lett a világ legjobbja.
„Megnyertem az Aranylabdát és az Év Játékosa-díjat Cristiano és Messi ellen. Most már mindig õk nyerik, de akkor le tudtam gyõzni õket. Számomra ez fontos, mivel a legjobbak voltak az ellenfeleim. Büszke vagyok, amikor erre gondolok.”
Kaká szerint Ronaldo sokkal komplettebb játékos, mint Messi. Úgy érzi, hogy õ is szerepet játszott korábbi csapattársa, a háromszoros aranylabdás portugál fejlõdésében, hogy kölcsönösen segítették egymást.
„Egyértelmûen ezt gondolom. Nagyszerû volt, hogy egy csapatban lehettem vele. Sokat tanultam tõle, minden egyes nap együtt voltunk, figyeltem, ahogy edz, ahogy játszik. Ez sokat segített.”
„Spanyolországban remek volt a kapcsolatunk a pályán kívül. Még mindig jóban vagyunk. Nagyon örülök, hogy megnyerte az Aranylabdát a Real Madridban. Igazán megérdemelte. Különleges játékos.”
Kaká Amerikába ment, de nem csak azért, hogy zsebre tegyen egy vastag csekket és élvezze a kedvezõ idõjárási körülményeket. Két évvel ezelõtt elmondta az Orlando City tulajdonosának, hogy az MLS-ben akar játszani, új kihívásokat és élményeket keres. Egy ilyet már talált is, amikor az Orlando City elsõ mérkõzésén az MLS-ben egyenlítõ gólt szerzett a New York City ellen.
63000 fanatikus szurkoló elõtt úgy ünnepelte a hosszabbításban szerzett egyenlítõ gólt, mintha egy világbajnokságot nyert volna meg. Most Kaká a liga legnagyobb sztárja, az Orlando kapitánya, a város pedig imádja. Ki akarja használni ezt a helyzetet, szeretne visszakerülni a brazil válogatottba. Úgy látja, hogy benne lehet még egy világbajnokság 2018-ban.
„Három és fél év múlva lesz a következõ világbajnokság, ha pedig Dungának szüksége lesz rám, akkor készen állok majd a játékra. Ez egy komoly motiváció számomra.”
Kaká szívesen játszott volna korábban az angol bajnokságban, de 32 évesen és három éves szerzõdéssel a zsebében úgy tûnik, erre nem kerül már sor. 2009-ben megvolt az esélye a City-be, vagy Ancelotti mellé a Chelsea-be igazolni, de nem bánt meg semmit. Követi a bajnokság történéseit, kapcsolatban van barátaival a Chelsea-ben (Oscar, Filipe Luis, Willian) és az Arsenalban (Mesut Özil).
„Viccelõdnek velem és mondogatják, hogy menjek a Chelsea-be vagy az Arsenalba, de nagyon boldog vagyok az Orlandónál.”
Kaká tudja, hogy mit jelent a futball Angliában. Elmondja, hogy karrierje legszebb góljának az Old Traffordon lõtt találatát tartja még 2007-bõl, egy BL-elõdöntõrõl. Akkor Fletcher, Heinze és Evra után Edwin van der Sar-t is megtréfálta.
Kaká tisztában van azzal, hogy Ronaldinho egy nemzet álmait törte össze, amikor szabadrúgásával kiejtette Angliát a világbajnokságról 2002-ben. Azt is tökéletesen látja, hogy mit jelentett a Liverpool számára a Milan elleni fordítás. „Az még mindig minden idõk egyik legjobb döntõje, még akkor is, ha a vesztes oldalon voltam.”
Ezek a pillanatok – és karrierjébõl még sok másik – ugyanúgy a történelemkönyvekbe tartoznak, mint ahogy Kaká Jézushoz.
A brazil egyébként álomcsapatát is összeállította a lap kedvéért, ez pedig a következõképp fest:
Azt, hogy ki és miért került be a csapatba, saját szavaival mondta el:
Kapus:
Dida: „Játszottam együtt Iker Casillasszal négy éven át a Real Madridban, de számomra Dida a legjobb kapus. Együtt játszottunk és nyertünk az AC Milanban és a brazil válogatottban is. Hihetetlen kapus.”
Védelem:
Cafu: „Akárhányszor beszélnem kell játékosokról, akiktõl sokat tanultam, Cafuról mindig beszélek. Kétszer nyert világbajnokságot és Bajnokok Ligáját, mégis minden nap a gyõzelemért dolgozott. A motivációja mindig a következõ meccs megnyerése volt.”
Paolo Maldini: „Hasonló Cafuhoz. Öt BL-t, hét olasz bajnokságot nyert, szóval rengeteg gyõzelme van, de mindig õ érkezett elsõként és õ távozott utoljára az edzésekrõl. Õ volt a tökéletes példakép.”
Alessandro Nesta: „Az olasz játékosok máshogy látják a játékot, mint más nemzetek labdarúgói. Úgy nõnek fel, hogy taktikát tanulnak, így amikor profikká válnak, látják, hogy hova helyezkedjenek, hogy mozogjanak és mit fog tenni az ellenfél. Nestát ez tette olyan erõs védõvé, emellett pedig nagyon gyors is volt.”
Roberto Carlos: „Micsoda játékos volt. Nagyon élveztem a vele való játékot. Gyors és erõs volt, hihetetlen szabadrúgásai és lövései voltak.”
Középpálya:
Iniesta: „A legnehezebb dolgokat úgy csinálja meg, mintha azok könnyûek lennének. Ez a legnagyobb dicséret, amit adhatok neki. Ahogy játszik, minden olyan egyszerûnek tûnik. Ezt szeretem benne.”
Zinedine Zidane: „Sosem játszottam vele, csak ellene. Csodálatos volt, ahogy játszott, mozgott a pályán. Szinte csak suhant. Amit a labdával tudott, azt néha még elképzelni is lehetetlen volt.”
Andrea Pirlo: „Imádtam vele játszani. Szerintem õ az egyik legnagyobb. Már azelõtt meglátja a lehetõségeket, mielõtt bárki más így tenne a pályán. Nekem a vonalak mögött kellett játszanom, õ pedig mindig megtalált, amikor csak lehetett.”
Támadósor:
Cristiano Ronaldo: „A három Ronaldo lesz elõl, kezdve Cristianóval. Sokat tanultam tõle, ami segítette a karrieremet, amikor a Real Madridnál voltunk. Jelenleg õ a bolygó legjobb játékosa, egy különleges futballista.”
Ronaldo: „Számomra a brazil Ronaldo a futballtörténelem egyik legjobb csatára. Nincs hozzá fogható. Azt is mondhatom, hogy talán õ a legjobb, akivel valaha játszottam. Gyorsasága, cselei, befejezése, mozgása… Imádom.”
Ronaldinho: „Játszottam Lionel Messi ellen, de Ronaldinho foglalja el ezt a helyet. Õ egy zseni. Olyan dolgokat tesz a labdával, amit nem is értesz. Az edzéseken sok olyat láthatsz, amit a meccseken nem. Ott teljesen felszabadulhatunk, nincs meg a meccsek felelõssége. Az edzéseken azt csinálhattuk, amit akartunk.”
