Érdemes szót ejteni arról, hogy mit is jelenthet Camavinga a Real Madrid számára. A 18 esztendős játékosból ugyan még nem láthattunk sokat, így nehéz lenne bármit is mondani a játékstílusáról, azonban érkezése igazi dominót indíthat el a Castillában nevelkedő, tehetséges középpályások közt. Először természetesen Antonio Blanco juthat eszünkbe, azonban nem ő az egyetlen tehetséges játékos, aki elméletben szerepelhet a középpályán. Ivan Morante egy nagyon tehetséges mélységi középpályás, aki jelenleg is Blanco párja a pálya középső harmadában. Carlos Dotor ugyan nem azon a poszton játszik, mint az előbb említett fiatalok, de van annyira tehetséges, hogy említést tegyünk róla.
A tartalékok közt szereplő páros számára Camavinga érkezése rossz hír lehet. A madridi középpályán jelenleg Casemiro tölti be a védekező középpályás szerepét, őt pedig igazán nehéz lenne kitúrni abból a szerepből. A brazil játékos még mindig pályája csúcsán van, sérülések sem fenyegetik és 2016-ban nyújtott emlékezetes, Barcelona elleni teljesítménye óta a csapat kirobbanthatatlan tagja. Camavinga egyértelműen Casemiro helyettese lehet, fiatal kora pedig lehetővé teszi, hogy később elfoglalja a brazil helyét, amikor az a távozás mellett dönt. Camavinga érkezésével a Blanco-Morante páros egyik tagjának megszűnik a lehetősége arra, hogy az első csapat tagja legyen, ez elég nyilvánvalónak tűnik abban az esetben, ha az új szerzemény a tervek szerint kibontakozik a spanyol fővárosban. Ennek azonban komplex következményei lehetnek.
Blanco és Morante kétségkívül tehetséges játékosok, de mindkettejüket az első csapat állandó tagjává tenni felelőtlen döntésnek bizonyulhat, ugyanis így a klub eltékozolja Camavinga képességeit. Tehetséges középpályások ugyan, de Blanco és Morante esetében is léteznek rajtuk kívül eső faktorok, például sérülések vagy az edzők preferenciái, melyek befolyásolhatják karrierjüket. Úgy bízhatunk ezekben, ha megfelelően gondozzuk a tehetségeket, majd az arra igazán érdemeseket hagyjuk kibontakozni, a többieket pedig, akik nem ütik meg a szintet, bizonyos profit mellett értékesítjük.
Ennek függvényében nem feltétlenül jó ötlet Antonio Blanco megtartása. A 21 éves játékos képes játszani egy védekező középpályás duó egyik tagjaként – vagy előretolt szerepkörben is az eddig látottak alapján – az első csapatban. Észre kell venni azonban, hogy a madridi középpálya így is telített, Carlo Ancelotti Iscóba vetett bizalma pedig rossz ómen lehet Blanco számára, ami a játékperceket illeti. A Castillában töltött harmadik idény nem katasztrófa, a spanyol játékos még csak 21 éves és három év a tartalékok között egyáltalán nem kirívó eset a La Fábrica növendékei számára. A fejlődés szempontjából azonban úgy tűnik, Blancónak új kihívásokra lenne szüksége, ezt pedig nem a Castillánál fogja megtalálni.
Ha a királyi gárda szeretné maximálisan kihasználni a benne rejlő potenciált, a visszavásárlási opcióval történő eladás lehet a legjobb megoldás. A klub így elkerülheti a kölcsönökkel jelentkező problémákat, a játékosnak pedig új lehetőségei nyílnának a fejlődésre.
Az eddigi gondolatmenetre építve képzeljünk el egy világot, ahol Camavinga, Blanco és Morante is életük legjobb formájában vannak. Lehetséges az, hogy a három játékos közül kettő kiválóan működik együtt védekező középpályásként. Ahogy korábban is említésre került, Blanco már játszott ilyen duó tagjaként a sokkal konzervatívabb felfogású Morante oldalán, és valósággal kivirágzott. Ugyan Camavinga képességeiről még nehéz lenne nyilatkozni, de elképzelhető egy olyan megoldás is, amelyben a francia játékos Blanco oldalán uralja a pálya középső harmadát.
Morante több irányba is fejlődhet. Láttam néhány meccsét, melyeken egy amerikai futballban szereplő halfback-hez hasonlóan játszott, gyors, mélységi passzokkal operálva. A mögöttünk hagyott idényben Raúl kicsit támadóbb szerepkörben is kipróbálta. A befejezése ugyan hagy némi kívánnivalót maga után, de a helyezkedése alapján igazán jó előretolt középpályás válhat belőle.
Az eddigiek mellett van egy pesszimista megközelítése is a szituációnak, mely szerint mindkét játékos madridi karrierjének leáldozott, amikor Zidane is csak korlátozott játékperceket adott nekik a sérüléshullám idején, és ebből a generációból csak Miguel Gutiérrez és esetleg Sergio Arribas lesz az első csapat állandó tagja. Az utánpótlás szépsége azonban pont abban rejlik, hogy nem tudhatjuk, kiből lesz igazán jó játékos végül, így csak dőljünk hátra és élvezzük azt, amit most látunk.
