Mesterhármas: Mallorca

1. Revans: 

A 2002/03-as szezonban a két csapatnak igen érdekesen alakult mindkét bajnoki találkozója. Először a 13. fordulóban feszültek egymásnak a felek, Mallorcába utazott a madridi gárda, ahol egy 5-1-es győzelemmel tiporták földbe a vendéglátókat. Ez biztos nagy nyomot hagyhatott a szigetlakók csapatában, ugyanis a 32. fordulóbeli “visszavágón” az akkor első helyen tanyázó királyi gárdát ugyanilyen, 5-1-es arányban győzték le Madridban.

2. Kivirágzás: 

A Real Madrid 1996-ban leigazolt egy afrikai 15 éves, roppant tehetséges csatárt Kamerunból, természetesen Eto'o az említett személy. A kezdeti években sokszor került kölcsönbe, de amikor a csapatnál volt, akkor nem érezte magát megbecsülve, úgy érezte, hogy az ifis társai nem tisztelik, és emiatt habár szívesen maradt volna a Real Madrid kötelékében, úgy érezte, hogy mennie kell a környezet miatt. Végül Mallorcába kötött ki, ahol 2000 és 2004 között játszott, és többször is sikeresen borsot tört a Madrid orra alá. A fentebb említett meccseken is betalált, de talán a legemlékezetesebb performansza a Mallorca játékosaként az volt, amikor többek között az ő duplájával tudtak nyerni a 2003/04-es szezon 36. fordulójában, amellyel biztossá vált, hogy a Madrid nem fogja megnyerni a bajnokságot.

3. Extázis:

A Valencia elleni mesterhármasban Umek már megemlékezett a hihetetlen 2006/07-es szezonról, amit ha egy sorozatként képzelünk el, akkor a Mallorca elleni meccs volt az évadzárója. De még milyen volt! Azt hiszem, aki látta a meccset, az sosem felejti el. Ez volt az az év, amikor a szezon végén fej-fej mellett haladt a Barcelona, Sevilla, és a Real Madrid. Az utolsó fordulóra már annyira leegyszerűsödött a képlet, hogy ha nyer a Madrid, akkor bajnok, ha bármi más eredmény születik, akkor a katalánokhoz kerül a cím. Ilyen tétek mellett rendezték meg Madridban a találkozót, ahol a nézők között ott volt többek között Tom Cruise és Rafa Nadal is. A meccs madridi szempontból nem is alakulhatott volna rosszabbul, a Mallorca már a 17. percben vezetést szerzett, majd a 33. percben le kellett hozni a holland gólvágót, Van Nistelrooyt. Eltelt már a meccs háromnegyede, és még mindig vezetett a Mallorca, a királyi gárda egy kapufáig jutott Beckham révén, aki az utolsó meccsét játszotta habfehér színekben, hiszen a szezon végeztével Amerikába igazolt, ami ekkor már köztudott volt. Az angol legenda semmit komoly kupát nem nyert a csapattal, így extrán motivált volt, ám a nagy igyekezetben megsérült, és a 67. percben le kellett cserélni. Capello Reyest küldte be a helyére, akinek nem kellett sok, a 68. percben már ki is egyenlítette a meccset, a Van Nistelrooy helyére beküldött Higuain passzát sikerült gólra váltania. Ekkor már mindenki reménykedett abban, hogy sikerül még egy gólt szerezni, és ezáltal véget vetni a négy éven át tartó kupamentes időszaknak, ám nem akart egyhamar megszületni a győztes gól. A nyolcvanadik percben végül megtört a gát, Diarra fejelt be egy szögletet, majd három perccel rá Reyes egy óriási góllal biztosította be a bajnoki cím sorsát. Felejthetetlen emlék, szerencsésnek mondhatom magam, hogy az volt az első szezon, amit átéltem a csapattal. Akinek van szabad kilenc perce, az mindenképp nézze meg az alábbi videót!