A Szuperliga promóterének (A22 Sports Management*) vezérigazgatója, Bernd Reichart vetette papírra a sorozat tíz alapelvét, amelyek az elmúlt időszakban az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd eredményeként születtek. Nincs garantált hely, 80 csapat, évi garantált 14 meccs, és még sok változás.
Az európai labdarúgás a szakadék szélén áll. Hatalmas aránytalanságok tapasztalhatók a kontinens bajnokságaiban, a klubok milliárdos veszteségeket termelnek, és nagy hagyományokkal rendelkező együttesek már nem tudnak kitartani. Azért, hogy finanszírozni tudják a működésüket, spanyol és francia klubok elzálogosították a jövőjüket azzal, hogy eladták a televíziós jogaikat az elkövetkezendő 50, vagy akár több évre, most pedig úgy tűnik, hogy további európai klubok is követik a példájukat.
Októberben nyílt párbeszédet kezdeményeztünk az európai futball jövője kapcsán. Azóta közel 50 klubbal és a futballszektor számos további szereplőjével folytattunk párbeszédet. A nagy többségük osztja azt a nézetet, hogy az európai labdarúgás alapjait nagy veszély fenyegeti.
“Eljött a változás ideje.”
A klubok azok, akik a valós üzleti kockázatokat vállalják, mégis kénytelenek a partvonalon maradni akkor, amikor a jövőjükkel kapcsolatos döntéseket meghozzák, miközben sport és pénzügyi szempontból is elvéreznek. Az eddig lezajlott egyeztetések alapján világossá vált, hogy a klubok számára gyakran lehetetlen küldetés az, hogy nyilvánosan felemeljék a hangjukat egy olyan rendszer ellen, amely szankciókkal való fenyegetést használja az ellenállás megakadályozására.
A párbeszédünk nyílt, őszinte és konstruktív volt, és olyan világos elképzelésekhez vezetett, amelyek megmutatják, milyen változtatásokra van szükség, és azokat milyen módon lehetne végrehajtani. Még mindig rengeteg a tennivaló, a párbeszédnek folytatódnia kell, ám az eddigi értékes tapasztalatainkat tíz alapelvvé formáltuk, és ezeket most az alábbiakban tesszük közzé.
1. Nyílt, sportteljesítményen alapuló sorozat
Egy európai labdarúgóligának nyíltnak kell lennie, több osztállyal, 60-80 csapattal, amely lehetővé teszi a bevételek elosztását a futball-piramisban. Az adott idényben való részvétel a sportteljesítményen alapul, állandó résztvevők nélkül. A kvalifikációs rendszer nyílt, a nemzeti bajnokságokban nyújtott teljesítményen alapszik, amely lehetővé teszi, hogy a klubok csatlakozzanak a versenysorozathoz, miközben fenntartják versenyképes dinamikájukat nemzeti szinten is.
2. A labdarúgás alapját a nemzeti bajnokságok jelentik
A sorozatban résztvevő kluboknak továbbra is elkötelezettnek kell lenniük saját hazájuk nemzeti bajnokságával és tornáival szemben, ahogy ma is ezt teszik. Ugyanakkor meg kell erősíteni a nemzeti versenysorozatokat, újra izgalmassá kell tenni a bajnoki címért folytatott küzdelmeket. Az európai labdarúgó ligának kulcsszerepet kell vállalnia ezen cél elérésében azzal, hogy a teljes piramis számára további forrásokat biztosít.
3. A versenyképesség növelése stabil és fenntartható források segítségével
Az európai klubok versenyképességének javításához további pénzügyi forrásokra, valamint a pénzügyi fenntarthatóság szigorú szabályainak betartására van szükség. A kluboknak nagyobb stabilitásra, kiszámíthatóságra van szükségük az éves bevételeik tekintetében, hogy ezzel képessé váljanak arra, hogy hosszú távú befektetéseket eszközöljenek a játékosaikkal és infrastruktúrájuk fejlesztésével. Egy jobb és vonzóbb európai sorozat további forrásokat generálna, afelől pedig nincs kétség, hogy a klubok pénzügyi stabilitása nagyban megnőne, ha garantálnák számukra az idényenkénti 14 európai mérkőzést.
4. A játékosok egészsége alapvető fontosságú
A játékosok egészségének alapvető szerepet kellene játszania akkor, amikor meghatározásra kerülnek az egy idényben lejátszandó mérkőzések. A játékosok szakszervezeteit jobban be kell vonni a játékosok egészségének biztosításába, továbbá a szociális párbeszéd fontosságát az egész EU-ban terjeszteni kell. A mérkőzésszámok nem haladhatják meg az aktuális mérkőzésnaptárban előírtakat. Fontos, hogy harmadik fél nem kötelezheti a klubokat és a játékosaikat arra, hogy új vagy kibővített sorozatokban vegyenek részt.
5. A pénzügyi fenntarthatósági szabályokat szigorúan be kell tartatni
Az európai sorozatokat a kluboknak kell lebonyolítaniuk, ahogy ez a nemzeti bajnokságok esetében is történik, nem pedig egy harmadik félnek, aki kockázatvállalás nélkül profitál a rendszerből. A klubok kiadásainak a megtermelt bevételeken kell alapulniuk, nem pedig versenytorzító tőkeinjekciókon. A pénzügyi fenntarthatósági szabályoknak lehetővé kell tenniük, hogy a klubok az éves bevételeik meghatározott százalékát költhessék a játékosok fizetésére és átigazolásokra, emellett a kisebb klubokra vonatkozóan megfelelő rendelkezéseket és szabályokat kell alkotni. A szervezet irányítási struktúrájának tökéletesen meg kell felelnie az EU-s szabályoknak.
6. A világ legjobb labdarúgó versenysorozata
Az új sorozatnak arra kell törekednie, hogy a világ legizgalmasabb sporteseménye legyen. Az európai szurkolók megérdemlik a legjobb meccseket, a legjobb élményt. A fiatalabb generáció képviselői, akiket vonzanak a globálisan terjeszkedő amerikai sportok és digitális szórakoztató média, továbbra is a világ legkedveltebb sportágának tartsák a labdarúgást. Ezt pedig kizárólag olyan versenysorozattal érhetjük el, ahol a világ legjobb játékosai küzdenek egymással az egész idény során izgalmas mérkőzéseken.
7. Javítani a szurkolói élményt
A labdarúgás egy hihetetlenül népszerű sport. A szurkolókkal és független szurkolói csoportokkal történő párbeszéd ezért alapvetően fontos ahhoz, hogy a szurkolói élmény javításához ötleteket gyűjtsünk. Az idegenbeli mérkőzések látogatásának elősegítésére mindenhol lépéseket kell tenni. Meg kell határozni az infrastruktúrára vonatkozó szabványokat, hogy ezáltal a stadionok egységesen magas színvonalúak legyenek.
8. A női labdarúgás finanszírozásának javítása
Fontos a női futball továbbfejlesztése, azáltal, hogy az ismertségét növelni kell és a férfi labdarúgás mellett a figyelem középpontjába kell állítani. Ahhoz, hogy ezt a célt el lehessen érni, jelentősen javítani kell a női versenysorozatok finanszírozását. A női labdarúgásba való befektetésnek mind a profi szint, mind pedig a helyi labdarúgás fejlesztését céloznia kell.
9. A szolidaritás jelentős növelése
A teljes futballpiramis szolidaritása az európai labdarúgás alappillére, ezért a jelenlegi szintről komolyan előre kell mozdítani. Ahogy azt már 2021 áprilisában bejelentették, minimum évi 400 millió eurót kell erre a célra fordítani, vagyis azon klubok számára, akik nem vesznek részt a sorozatban, továbbá szociális célokra. Ez a jelenlegi ilyen ráfordítás kétszerese. A kifizetéseket független intézményeknek kell nyomon követniük, továbbá a kiadásokat és azok hatását bemutató jelentéseken keresztül kell átláthatóvá tenniük.
10. Az EU értékeinek és jogszabályainak tiszteletben tartása
Az uniós értékeknek, szabályoknak és alapvető szabadságjogainak az európai klubfutball alapjaként is szolgálniuk kell. Egyetlen európai klubot sem szabad arra kényszeríteni, hogy az európai jogrendszeren kívüli megoldásokat alkalmazzon. A sportdöntőbíróságok jogkörét szigorúan sport jellegű ügyekre kell korlátozni, minden más jogi természetű ügyet az annak megfelelő fórumon kell rendezni. És minden esetben az Európai Unió igazságszolgáltatási rendszerének felügyelete alatt.
Az Európai Unió bírósága még ebben az évben dönt arról, hogy az UEFA európai klubfutballban gyakorolt monopóliuma mennyire egyeztethető össze az EU elveivel, értékeivel és szabadságjogaival. Ez a döntés nem csak a labdarúgás, de az egész európai sport számára úttörő jellegű lesz. A célunk az, hogy egy ezen a döntésen alapuló új, fenntartható modellt dolgozzunk ki az európai klubsorozatok számára, amely minimum a 27 EU-tagállam számára nyitott. A problémák nyilvánvalóak, és meg kell oldanunk őket a szurkolók, játékosok és klubok érdekében.
*Az A22 nem csupán a Szuperliga promótere, de az egyik felperes is abban a bírósági perben, amely az UEFA jelenlegi monopóliumának jogszerűségét vizsgálja az európai klubfutballban.
Bernd Reichart
