Jürgen Klopp is megtartotta szokásos mérkőzés előtti sajtótájékoztatóját, ahol leginkább arról beszélt, hogy milyen gondolatokkal vágnak neki a találkozónak a csapatával a 2-5-ös első mérkőzés után.
Arról, hogy hogyan érzi magát a visszavágó előtt…
„Örülök, hogy itt lehetek. Három héttel ezelőtt, a meccs után azt mondtam, hogy a Madrid továbbjutott ezzel az eredménnyel. De most már három hét eltelt, tudjuk, hogy le kell játszani ezt a meccset, és ha akár csak egy százalék esély is van arra, hogy továbbmenjünk, akkor megpróbáljuk. Azért vagyunk itt, hogy egy hihetetlenül erős ellenfél ellen lépjünk pályára és megpróbáljuk megnyerni a meccset. Ez hihetetlenül nehéz, de valószínűleg lehetséges. Nem valószínű, hogy megtörténik, de lehetséges, és ezért vagyunk itt. Aztán meglátjuk, hogy mire megyünk. Nagyjából ennyi. Hogy őszinte legyek, túlságosan tiszteljük a sorozatot, az ellenfelet ahhoz, hogy ne várjuk a meccset. Ez egy kemény feladat, de egy nem túl kellemes helyzetbe sodortuk magunkat, és ahogy mondtam, mindenképp várom a meccset.”
A Liverpool hullámzó teljesítményéről…
„Nem vagyok biztos benne, hogy ez az az idény, ahol a legjobb esélyeink vannak, de hadd mondjam el, hogy ha meg tudjuk lepni magunkat rossz értelemben, akkor pozitív értelemben is működnie kell. Ha egyszer fenn, egyszer lenn, akkor holnap újra fenn kell lennünk, de meglátjuk. Egyértelmű, hogy nem úgy jöttünk ide, hogy azt mondjuk a Madridnak: ’Vigyázzatok, jövünk!’. Nem vagyunk ilyen helyzetben. Azért vagyunk itt, hogy megpróbáljuk megnyerni a meccset, és ahhoz, hogy ez sikerüljön, hihetetlenül jól kell játszanunk, nincs más esély. Ha egy átlagos, egy elfogadható vagy jó meccset játszunk, az nem lesz elég. Csak a győzelemről beszélek, nem a továbbjutásról. Holnap tényleg a legjobb formánkat kell hoznunk, ezt fogjuk megpróbálni elérni.”
Arról, hogy min változtat taktikai szempontból…
„Az egyetlen probléma taktikai szempontból kontratámadásokkal kapcsolatos a második félidőből. Az első játékrészben nem voltak kontrák, azokat jól levédekeztük. Nem lehet mindig megállítani Viníciust, ahogy Karimot sem, de mi egészen hosszú ideig sikeresen megtettük. Két gólt szereztünk, majd az elsőt Vini nagyszerű egyéni akciójából kaptuk. A második gólt ajándékba adtuk, aztán szerezhettünk volna egy harmadikat. Taktikai szempontból igazán aktívnak kell lennünk labdával és anélkül is. A Madrid ellen nem játszhatsz úgy, hogy nem védekezel hihetetlenül magas szinten. Ők egy olyan csapat, akik játszák a játékot, szóval a középpályás letámadásunknak kivételesnek kell lennie. Miközben kockázatot kell vállalnunk támadásban, figyelnünk kell arra, hogy a kontráikat elkerüljük, nagyjából ennyi a történet. Ezen kívül nem látok különösebb problémát a taktikánkkal, egyszerűen csak nem védekeztünk jól amikor kontráztak a második félidőben, a Madrid pedig nagyszerű gólokat szerzett emiatt.”
Arról, hogy mennyire nehéz a Liverpool helyzete a párharcban…
„Hogy ez lenne a lehető legnehezebb helyzet? Nem tudom. Nehéz, mivel vélhetően nem fogunk továbbjutni. Úgy gondolom, hogy itt a teremben az emberek 100%-a úgy gondolja, hogy nincs semmi esélyünk, és csak én vagyok az egyetlen, aki lát egy kis esélyt. A holnapi napra teljesen esélytelenek vagyunk, 100%. Ez a Real Madrid, három gólos előnyben, nem éppen ilyen ajándékra vágyik az ember karácsonykor, vagy ilyesmi, ezt senki nem akarja, de ez van, ez labdarúgás, mi pedig mindent beleadunk majd. Ennyi.”
Arról, hogy a játékosok számára könnyebbség-e az, hogy nincs mit veszíteniük…
„Nincs vesztenivalónk, ez jobb, mintha mindent elveszíthetnénk. Az egyetlen dolog, amit elveszíthetünk, az egy futballmeccs, ami igazából nagyon rossz dolog, és ezt ebben az idényben néhányszor már átéltük, szóval nem szeretjük. Ha nem játszol jó meccset itt, akkor nem csak veszítesz, de bele is szaladhatsz egy pofonba, nem akarhatod, hogy elkezdjék élvezni a játékot. Tudom, hogy miről beszél Ancelotti, amikor azt mondja, hogy a Madridon van a nyomás, de akkor is szívesebben lennék az ő helyzetében, hogy meg kelljen védenem egy három gólos előnyt. Mindenesetre értem.”
„Carlo már elkezdte bemelegíteni a csapatát. Ezt már nyilvánosan is megtette. Ez az, amit három hete mondtam. A párharc lezárult. De most, három hét után még le kell játszani a meccset. Ezen nem lehet változtatni. Nagyon örülünk, hogy lejátszhatjuk, biztos vagyok benne, hogy a Madrid elfogadná, ha inkább lemondanánk és egyszerűen csak továbbjutnának. Örülünk, hogy ilyen eshetőség nincs, de gyerünk, focizzunk. Ennyi.”
Arról, hogy mit tanult az első meccsből, és arról, hogy Fabinho szerint a Madrid vérszagot érez…
Fabinhónak igaza van, a Madrid egyértelműen érezheti a vérszagot. Nem veszítik el az ítélőképességüket vagy a magabiztosságukat, kétgólos hátrányban voltak az Anfielden és semmi nem látszott rajtuk. Ez egy komoly tulajdonság egy csapatnál. Az elmúlt években annyi mindent megnyertek, hogy már semmi nem tudja kizökkenteni őket, ezt pedig nagyon lehet csodálni. Ok, én nem nyertem olyan sok meccset, de tudom, hogy hogyan kell megnyerni egy focimeccset, nyertem már néhányat, szóval azt hiszem, tudom, hogy megy ez, nem erről van szó. Ahogy a Madrid játszik, mi nem úgy játszunk. Nem úgy védekezünk, nem úgy támadunk, szóval inkább a mentalitásról lehet szó. A Madridé minden tiszteletem, tényleg, fantasztikus csapat, generáció. A játékosok a pályán 5-6-7-szeres BL-győztesek.
Tiszta őrület, de még mindig megy előre, rohan Luka Modrić, aki vélhetően 45 éves koráig játszani fog. Toni Kroos alig múlt 30, elképesztő játékosok. Karim Benzema olyan, mintha még képes lenne három vagy négy idényt lejátszani. És a fiataljaik, wow… Tchouaméni és a többiek. Jó csapat, nagyszerű klub, de kaptunk néhány leckét… Elveszítettünk nagy döntőket, de játszottunk ellenük néhány jó meccset. Nem gondolom, hogy sokat tanultam ezekből, de ahogy mindig, erősebbé tesz, ha túljutsz a nehéz időszakokon, a Madrid pedig adott nekem néhány ilyen pillanatot, szóval megvagyok, kihoztam ebből, amire szükségem volt.
Arról, hogy hányszor nézte vissza az első meccset és a párizsi döntőt, hogy megfigyelje a különbségeket…
„Nem néztem meg a döntőt újra, megnéztem az első meccs előtt, az elég volt. De hányszor? Teljes meccset nem gyakran nézek újra, talán egyszer néztem meg, közvetlenül a meccs után. De különböző szituációkat igen. Mindent felhasználunk. A Madrid korábbi bajnoki meccseit is, mivel a felállások szempontjából az is fontos, még akkor is, ha Karim nem játszott. Egyértelmű, hogy van különbség, de a Madrid az Madrid. Nem változik meg meccsről meccsre, csak annyira jó, hogy meg tudja csinálni. Ez így működik. Nem úgy, hogy megnézünk öt meccset és azt mondjuk, hogy ok, itt ezt csinálják, itt pedig ezt.”
„Mindenben jók. Rögzített helyzetek, a kirúgások, különböző variációk, különböző szabadrúgások, pontrúgások, labdabirtoklás, kontrák, mély védekezés, magas letámadás, minden megvan. Ez egy teljes csomag, és nem lehetsz ilyen hosszú ideig ennyire sikeres csapat, ha csak egy dologban vagy jó. Tudjuk, hogy mire számíthatunk holnap, most pedig már az a lényeg, hogy mi mire vagyunk képesek, mi mit teszünk, hiszen azt, hogy a Madrid mennyire jó, tudjuk. Most nekünk kell megmutatnunk, hogy milyen jók lehetünk, és még nem dőlt el minden, úgyhogy van 24 óránk, hogy lekerekítsük a dolgokat és megpróbáljuk.”
A mentalitásról és arról, hogy miként bontja le a feladatot a játékosainak…
„Ahogy mondtam, azért vagyunk itt, hogy megnyerjünk egy meccset. Ez már önmagában is nehéz ezen a helyszínen, nem gyakran történik meg, nem arról van szó, hogy gyakran járnak ide nyerni a csapatok. Ez a világ egyik legjobb csapata, szóval nem úgy jössz ide, hogy győzelemre számítasz, de mi nyerni jöttünk, ezt fogjuk megpróbálni elérni, aztán majd meglátjuk, hogy hogyan sikerül, de nem úgy ülünk itt, hogy a három gólos hátrány nem probléma. Igenis probléma. Viszont három gól csak akkor elég, ha egyet sem kapunk, mivel ha mégis, akkor még többet kell lőnünk, ami még inkább valószínűtlenné teszi a dolgot. Ez van. Ezt 100%-osan megértem, de ahogy mondtam, a kérdéseitek is teljesen rendben vannak, ha én ülnék azon az oldalon, én is ugyanazt látnám: a Liverpoolnak nincs esélye. Ez azt jelenti, hogy csak mi hiszünk valamennyire benne. Abban, hogy van esély, nem abban, hogy megpróbáljuk. Mindenképp próbálkozunk és meglátjuk, hogy mi történik.”
