A The Athletic munkatársa beszélgetett a felújítás mögött álló építészekkel, hogy bemutathassa a Bernabéu átalakításának történetét. A folyamat várhatóan decemberben fejeződik be.
Ha Madrid belvárosából észak felé haladunk a Paseo de la Castellana sugárúton, a jobb kezünk felől hamarosan egy űrhajónak tűnő épülettel szembesülünk. A szerkezetet egy 7000 tonnás acélváz öleli körül, amely több, mint 57 méter magas, és olyan súlya van, akár az Eiffel-toronynak. Mire elkészül, több, mint 1 milliárd euróba fog kerülni.
2011-ben a Real Madrid úgy döntött, hogy a klub történetének legambiciózusabb felújítási projektjét hajtja végre. Ez az elképzelés 8 évvel később kezdett valósággá válni, a Santiago Bernabéu Stadion első felújítási munkálataival. A befejezésig most már csak néhány hónap van hátra.
Kívülről a Real újratervezett pályája úgy néz ki, mintha egy futurisztikus film díszlete lenne. A lelátóról felnézve egy hatalmas, 8000 négyzetméteres, hat mozgatható szerkezetből álló tetőt láthatunk, amely 15 perc alatt képes befedni a pályát. A talaj alatt a projekt legnagyobb kihívását jelentő, újszerű speciális tároló foglal helyet, amely lehetővé teszi, hogy a gyepszőnyeg elrejthető legyen a felszín alatt.
Egyesek szerint ez lesz a világ legmodernebb stadionja, mások Madrid látványosságának nevezik, egy bizonyos réteg pedig kritikusan tekint rá.
A Bernabéu története az 1940-es évekre nyúlik vissza, amikor a Real Madrid elnöke, Santiago Bernabéu úgy döntött, hogy egy 100.000 férőhelyes stadiont épít. 1947-ben nyílt meg, és szöges ellentétben állt azzal a helyszínnel, ahol korábban a madridiak játszottak – a 22.500 fő befogadására képes Estadio Chamartín. Az 1950-es világbajnokságon felavatott, Rio De Janeiróban lévő Maracanã-ig ez volt a világ legnagyobb stadionja. 1955-ben Bernabéuról, arról az impozáns elnökről nevezték el a stadiont, aki korábban játékosként és edzőként is szolgálta a csapatot.
Azóta az 1964-es Európa-bajnokság és az 1982-es világbajnokság döntőjének, több európai kupadöntőnek, valamint még a Copa Libertadores fináléjának is otthon adott – 2018-ban, a Bajnokok Ligája dél-amerikai megfelelőjének döntőjét Európába helyezték át, a Buenos Aires-i szurkolói zavargások miatt.
A Bernabéu helyszínül szolgált bokszmeccseknek, kerékpározásnak és olyan énekesek koncertjeinek is, mint Frank Sinatra. Viszont a Bajnokcsapatok Európa-kupájának 1955-ös létrehozásával egy időben először esett át jelentős átalakításon, azóta pedig állandó változtatásokon ment keresztül. 1957-ben szerelték fel a reflektorokat, az 1982-es világbajnokság előtt a tetőszerkezet adták át, és az elmúlt években a befogadóképesség 125.000-ről körülbelül 80.000-re csökkent.
Az 1990-es évek elején további változások következtek. Carlos Lamela építész, aki egyben a klub szerelmese, egy 30 millió eurós költségvetésű projektet vezetett, amelynek során 20 méterrel megnövelték a stadion magasságát, új lelátót hoztak létre, a befogadóképességet 20.000-rel megnövelték 106.000 főre, és a San Siro tornyainak mintájára, a Bernabéunak mind a négy sarkán egy tornyot állítottak fel. A Real Madrid 1997-ben kénytelen volt 75.000 főre csökkenteni a létesítmény befogadóképességét, hogy az megfeleljen az UEFA előírásainak, a Hillsborough-i és a Heysel-i stadionkatasztrófákat követően, de 2002-ben Lamela és csapata újabb projektjének köszönhetően ez a szám ismét 81.004-re emelkedhetett.
„A stadion fogalma gyökeresen megváltozott” – mondja Lamela. „Egészen 8-9 éves koromtól kezdve 18 éves koromig édesapámmal és édesanyámmal mentem a meccsekre, és a stadion bejáratánál parkoltunk. Az autó és az ülőhelyem között 20 méter volt a távolság, ma már ez elképzelhetetlen. A klub most azt szeretné, ha nem is minden nap, de majdnem minden nap használva legyen a stadion. Azért, hogy ez egy szabadidőközpont lehessen, ahová az emberek azért mennek, hogy eltöltsék itt a napjukat. Ez volt az új projekt alapgondolata.”
Ez volt Florentino Pérez elképzelése, amikor 2000-ben először lett elnök, viszont ez csak a második, 2009-től kezdődő időszakában kezdett igazán formát ölteni. A klub 2011-es közgyűlésén azt mondta, hogy „álmaink stadionjának a világ legjobb stadionjává kell válnia”, és „egyetemes képet kell nyújtania”. A madridi részvényesek 2018-ban jóváhagyták az első, 575 millió eurós, 30 évre szóló, fix 2,5 százalékos kamatozású hitelt Pérez átépítési terveinek finanszírozására. A munkálatok 2019-ben kezdődtek, egy évvel később pedig a Real Madrid a második, 225 millió eurós hitelét vette fel, 1,53 százalékos fix kamatozással 27 évre szólóan, amelyet az átalakításban eredetileg nem szereplő munkálatok miatt igényelt – utalva a gyepszőnyeg elraktározására, amely kezdetben nem szerepelt a klub terveiben.
Mindez azt jelenti, hogy a Bernabéura fordított összeg meghaladja az 1 milliárd eurót. A stadion teljesen új külsőt, behúzható tetőt, 360 fokos eredményjelzőtáblát, játékoskijárót, új lelátót és egy speciális tárolót kap a gyepszőnyeg elraktározása miatt. A projektet 2022 végére kellett volna befejezni, de a koronavírus járvány, és az orosz-ukrán háború okozta problémák miatt ez későbbre tolódott. A teljesen új arculatú Bernabéut most várhatóan 2023. december 23-án fogják bemutatni.
„Épphogy csak elkezdtük a munkálatokat, és jött a járvány” – mondta Pérez tavaly, az El Chiringuito című spanyol sportműsorban. „Aztán jött az ukrajnai háború, és ez, mint tudjuk, két dolgot okozott: a nyersanyaghiányt és az árak megemelkedését. De minden problémát megoldunk, és örülünk, hogy elkezdtük, még ha a világjárvány előtt is.”
Az El Confidencial című spanyol lap szerint a tetőszerkezet megépítése további nehézségeket hozott, és konfliktust eredményezett a klub és az építészek között. Az építészek a The Athletic megkeresésére nem kívántak nyilatkozni, mondván, hogy az információ „pontatlan”.
A Real Madrid a járvány kitörése után 18 hónapot töltött távol ikonikus otthonától, ameddig a Valdebebas-i edzőközpontjában játszott. Amikor visszatért a Bernabéuba, a stadion 60.000-re csökkentett befogadóképességével kellett beérnie. Úgy tűnik, ez nem befolyásolta túlságosan a hangulatot a Bajnokok Ligája estéken, hiszen a királyi gárda az előző idényben figyelemre méltó módon nyerte meg a 14-ik európai kupáját. Viszont az, hogy már egy meglévő szerkezetre kellett ráépíteni, még nehezebbé tette a projektet az érintettek számára.
„Miután egy már meglévő stadionban végeztük a felújítást, és a munkálatok ideje alatt mérkőzéseket játszottunk, nem gondolom, hogy bárki is meg merné ezt ismételni.” – mondja Alejandro Lorca, a felújítási projekt vezetője, és az L35 építész partnere, amely cég közösen vezeti az építkezést a német GMP társasággal, és a Ribas spanyol építészeivel.
A Real Madrid arra törekedett, hogy a stadiont a lehető legtöbb eseményre lehessen majd használni. Ekkor jött képbe az elraktározható pálya ötlete – hat padlóemelvényből álló rendszer, amely a Bernabéu gyepszőnyegét képes a felszín alatt eltárolni. Amikor a csapat nem játszik, a fű a felszín alatt marad, egy 132 méter hosszú, 20 méter széles és közel 30 méter mély térben.
„Ez egy üvegház” – mondja Tristán López-Chicheri, az L35 vezérigazgatója. „A stadion alatti kamrában minden feltétel adott ahhoz, hogy a füvet ápolják, kezeljék és tökéletes állapotban tartsák.”
A pálya telepítése nem volt egyszerű. A Bernabéu körüli helyhiány és a stadion alatt ingázó régi alagút – amelyet a „nevetés alagútja” néven emlegetnek, mert hosszú ideig tartott a megépítése – megléte azt jelentette, hogy a madridiak nem használhattak csak egyetlen padlóemelvényt. Ehelyett több részre kellett osztaniuk a pályát, hogy a föld alatt egymásra lehessen rakni az emelvényeket.
Nem csak a pályát eltároló rendszer az új elem – először fordul elő, hogy a Bernabéu időnként teljesen fedett lesz a behúzható tetőnek köszönhetően. Ez két óriási panelből áll, amelynek mindkét eleme 800 tonnát nyom és 144 méter hosszú. A tető alatt egy szervizalagút fut majd végig a stadion teljes hosszában.
A stadion arculata is szemet gyönyörködtetőnek ígérkezik, a tervezők szerint a hullámzó szerkezet még az eddigieknél is markánsabb lesz. „Az ikon olyasvalami, amit a részeiről is felismersz: egy piramis vagy a Westminster egy kis darabkája, és máris felismered” – mondja López-Chicheri. „Normális esetben a stadionok nyílt területen helyezkednek el, és nagy perspektíva van arra, hogy lássuk őket, de a Bernabéu nem ilyen. A dizájnnak 4 vagy 5 szépségvonala van, amelyek generálják a stadion külsőjének mozgékonyságát. A Bernabéu arculatának nincs két egyforma métere.”
Nem mindenki elégedett a Bernabéu átalakításával. A stadion környékén élő 25.000 lakost képviselő csoport rendszeresen tüntetett a klub által tervezett földalatti alagút ellen, amely lehetővé tenné a pálya kedvezőbb megközelítését.
A társaság fellebbezést nyújtott be a városi tanácshoz, az alagút két, 1300-2000 férőhelyes parkolójának és 90 fának a kivágása ellen, amelyeket a Real Madrid a városközpontban lévő terület minél jobb kihasználása érdekében tervez – ez utóbbi egyébként már meg is kezdődött.
„Mindez környezetvédelmi terv nélkül történik (ami a madridi városi tanács felelőssége), a közlekedés és a mobilitás figyelembevétele nélkül.” – mondja Immacudala Ramos, a tüntetőket képviselő társaság ügyvédje és titkára. „Nem vagyok építész, nem merem értékelni, de senki nem gondol arra, hogy az Ötödik sugárút vagy az Oxford Street mellett legyen egy ekkora stadion.”
A madridi városi tanács, a The Athletic megkeresésére elmondta, hogy a projekthez „az európai és nemzeti előírásoknak köszönhetően” nincs szükség környezetvédelmi tervre.
Hozzátették, hogy a forgalom és a mobilitás miatt tanulmányokat végeztek, és megállapították, hogy az alagútnak köszönhetően csökken az autók és más járművek száma, ami azt jelenti, hogy az alagút „környezetvédelmi szempontból pozitív intézkedés”. A munkálatokra pályázatot írtak ki, és ezek hamarosan el is kezdődnek, hacsak az igazságszolgáltatás nem ad helyt a szomszédságot összefogó társaság fellebbezésének.
A Bernabéu körüli helyhiány miatt a madridiak az évek során kénytelen voltak felfelé építkezni, így a stadion a maga 57 méteres magasságával az egyik legmagasabb Európában. „Rettenetesen meredek” – mondja Lorca. „Ennek megvan a következménye a mérkőzéseken, mégpedig az, hogy egy falnyi embert látunk. Sok embert megfélemlít, és ez a Bernabéu egyik nagy sikere.”
Vagy ahogy López-Chicheri fogalmaz: „A játékosok azt mondják, hogy a pályára lépve úgy érzik, hogy mindenki rajtuk van. A stadion nagyon magas, más szóval, ha a lelátó legmagasabb pontjára mész, és ha örömödben felugrasz, úgy érzed kirepülsz. Napjainkban már nem lehetne újra ilyen stadiont építeni, mert a szabályok már nem engedik az ilyen meredek lelátókat.”
A Bernabéu lelátói tehát a VIP-részlegektől eltekintve érintetlenek maradnak, a stadion egész területén új székeket helyeznek el, és a keleti oldalon, közvetlenül a sajtótér fölött egy új felső lelátót is kialakítanak. A négy saroktorony is megmarad, bár kettőt át kellett építeni és áthelyezni, több helyet adva a járdának.
A madridiak azt remélik, hogy a munkálatok befejezése azonnali pénzügyi fellendüléssel jár majd számukra. A 2018/2019-es idényben (a világjárvány és a korlátozások előtti utolsó szezonban) 170 millió eurós „tagdíj- és stadionbevételt” generáltak, de arra számítanak, hogy ez a bevétel több, mint 300 millió euróra emelkedik, és 4-5 éven belül teljes mértékben megtérül a beruházás, a stadionban tartott koncerteknek és kongresszusoknak, valamint a stadionban található éttermeknek és egyéb üzleteknek köszönhetően.
A klub megállapodást kötött a Sixth Street befektetési csoporttal és a Legends Hospitality szórakoztatóipari csoporttal arról, hogy a habfehérek 360 millió eurót kapnak a stadionban tartott koncertekből és rendezvényekből származó bevételek 30 százalékáért cserébe, a következő 20 évben. Taylor Swift lesz az első nagy előadó, aki fellép a stadionban, ő jövő májusban koncertezik a helyszínen.
