A tegnap délutáni, Getafe elleni bajnokival megkezdődött egy, a Real Madrid játékosai számára igen embertpróbáló időszak. December hónapban huszonkettő nap leforgása alatt összesen hat meccsen kell pályára lépniük, ebből négy alkalommal idegenben. Túl a sérültek számán, talán ennek is köszönhetően szerepelt kissé visszafogodtabban a csapat. Lássuk, ki hány pontot érdemelt ki tegnapi teljesítményével az olvasóink és szerkesztőnk véleménye szerint.
Real Madrid (OP: 7,1)
Már szombaton hangulatba kerülhetett mindenki a csapat háza táján, hiszen a Las Palmas gondoskodott arról, hogy reális esélye legyen az újabb bajnoki felzárkózásnak. Elkeseredett szurkolók zúgolódása kísérte a kezdőcsapat kihirdetését, ugyanis a tizenegyben nem kapott helyet sem Endrick, sem Güler, ellenben bekerült a sérüléséből visszatérő Rodrygo és Lucas Vázquez. Ancelotti hozta a tőle megszokott konzervatív megközelítést. A játékosok álmosan kezdtek, esetleg a Getafe magas letámadása ellenszerét keresték, nem tudni, mindenesetre az első 15-20 perc után a labdabirtoklási arány a vendéglátók oldalára billent. Az idegek harcát Nyom viselte a legrosszabbul, ezzel pedig büntetőhöz juttatta a hazaiakat, Mbappé bökött egyet Bellingham felé, aki magabiztosan, szinte a levegőből értékesítette a tizenegyeset. Valverde labdakihozatala, majd Bellingham pazar indítása, s végül Mbappé régi önmaga sziluettjének higgadt tekerése eredményezte a második, mindent eldöntő találatot. A második félidőben a madridiak bátrabban játszottak, a frissítésnek köszönhetően helyzetek sorát alakították ki, azonban e törekvések nem eredményeztek további gólt, gólokat. A nagyon fontos három pontot bezsebelték, ezúttal ennyi elég volt mindannyiunk boldogságához.
Getafe (OP: 4,8)
Ki ne ismerné Bordalas, Ancelotti személyes jóbarátja, labdarúgásról alkotott avíttas, végtelenül egyszerű elképzelését: öld a futballt. Nem árulok el nagy titkot, az érintett erről egészen másként vélekedik. Az első negyedórában sikerült meglepni a hazaiakat a magas letámadással, ugyanakkor amint a vendéglátók egyéni képességeiket, technikai tudásukat kihasználva megindultak volna, rögtön érkezett egy jól megszokott láb, kar, ölelés, lökés, s bármi a szabálytalanságok kimeríthetetlen eszköztárából. A 28. percben Nyom – sokadik figyelmeztetése és sárgalapja ellenére – karolt Rüdiger hónalja alá, aminek büntető lett az eredménye. Meg kell jegyezni, közös erőfeszítésük eredménye volt ez. Elég az hozzá, hogy a bekapott két gól ellenére a második félidei cserék hoztak még némi energikusságot, a friss játékosok pedig helyzeteket teremtettek, két lehetőségből három kapufát találtak, azonban mindössze ennyire futotta tőlük. Szerencsére.
MECCSEMBERE – Dani Ceballos (OP: 7,3)
Ez részemről egy ‘csakazértis’, máris mondom, miért. Egyértelműen az utóbbi két bajnoki meglepetés embere. És Kroos-t nem azért emlegetem – sok más társammal egyetemben – vele kapcsolatban, mert a két játékost akarom összehasonlítani, hanem mert a páni félelem enyhül azáltal, hogy az évek óta jellemzően sérült, vagy padot melegítő andalúzban felfedezhetők azok a képességek, amelyek a német kiválásával hiányoznak a középpálya, s elsősorban a középpálya és a védelem közötti kényes egyensúly fenntartásához. Ceballos az, aki a legtöbbet teszi a védelem kisegítése érdekében, ez különösen szembetűnő volt az első negyedórában, amikor a Getafe magasan letámadt. Ő az első ember, aki a támadások első hullámát megtöri. Rengeteget dolgozik, hozzáállása önfeláldozásról tanúskodik, mindeközben azonban a benne rejtező művész is meg-megmutatja magát. Hosszú labdái és páratlan meglátásai nem különböznek különösebben attól, amit Kroos-tól megszokhattunk. Nem lepne meg, ha Aurélien felépülésével és Modrić ellenében továbbra is ő kapna helyet a kezdőben.
Thibaut Courtois (OP: 7,3)
Számára viszonylag kényelmes volt a mérkőzés, a két kapufát leszámítva, ha adódott is feladata, azt gond nélkül elvégezte.
Lucas Vázquez (OP: 6,6)
Sérülésből visszatérve, ismét csapatkapitányi karszalaggal felvértezve hozta a tőle elvártat. Gyakorlatilag hiba nélkül játszott, rutinból hozta le a meccset, játékával biztosította Rodrygo és Brahim számára a kellő szabadságot. Zengtem róla ódákat eleget, most ettől eltekintek.
Raúl Asencio (OP: 8,0)
Szinte valószerűtlen, hogy egyik hónapról a másikra a Castillából előtűnjön egy égkő, aki az első naptól fogva hibátlan fogaskerékként funkcionáljon a Real Madrid gépezetében. De megtörtént, pedig erről az emberről korábban nem beszéltek annyit, hogy realitás legyen bárki számára az első csapatba kerülése. Higgadt, hűvös, sallangmentes megoldások, fizikum, erő és sebesség. Egyelőre hibátlanul egészíti ki Rüdigert, s jelenleg talán ez a legfontosabb jó tulajdonsága. Tökéletesen illeszkedni egy felbecsülhetetlen Fabergé-kirakóba nagyobb erény, mint a Fabergé-kirakó egy felbecsülhetetlen darabjának lenni. Asencio lenne Nacho utódja?
Toni Rüdiger (OP: 7,6)
Mesterkurzus dörzsöltségből, zsiványságból, tapasztalatból. Két ízben is sikerült Nyomot szabálytalanságra kényszerítenie, ebből az egyik büntetőt ért. A védelemben hozta a tőle megszokott határozottságot, Asencióval remekül megérteti magát.
Fran García (OP: 7,2)
Minden meccsel egyre magabiztosabb. Bár Ancelotti megerősítette, hogy Mendy továbbra is elsőszámú a poszton, a támadásépítés tekintetében La Mancha Sancho Panzája felülmúlja a franciát. Energikus, emberfeletti sebesség, robbanékonyság jellemzi, Mbappéval jól megértették egymást, beadásai állandó veszélyt jelentenek.
Fede Valverde (OP: 7,3)
Nincs új a Nap alatt, nem lehet belekötni. A közönség több alkalommal is a nevét skandálta egy-egy ellentmondást nem tűrő labdaszerzése után. Fáradhatatlan, s én magam sem tudok belefáradni a méltatásába.
Jude Bellingham (OP: 8,2)
Negyvenöt perc is elegendőnek bizonyult, hogy eldöntse a mérkőzést. Elsőként egy tizenegyest értékesített, majd egy mértani pontosságú labdával szolgálta ki Mbappét. Voltak viták az átigazolási összege körül, de jómagam azt gondolom, hogy a kifizetett milliók minden eurocentje megérte. A sportszakírók, újságírók, sőt még az egyes intézmények is előszeretettel osztogatnak előre mindenféle elsimeréseket, címeket és jelzőket, hát én sem átalkodok leírni, véleményem szerint ő a következő évtized legmeghatározóbb labdarúgója.
Brahim Díaz (OP: 6)
Lassan érte el az üzemi hőfokot, a második félidőben inkább mutatkozott aktívnak, talán azért is, mert Güler érkezésével a Getafe középpályásai mögött játszhatott. Szerényebb teljesítmény volt ez tőle, de még így is három kulcspassz került a neve mellé.
Rodrygo (OP: 6,3)
Korábbi sérülés számlájára írom, hogy halványabb volt a tőle megszokottól. A cselei élményszámba mennek, tegnap este azonban inkább munkájával, szorgalmával tűnt ki.
Kylain Mbappé (OP: 7,1)
A közönséghez eljuthatott a csendes segélykiáltás, mert folyamatosan, a kihagyott helyzetei ellenére is bíztatták a franciát. Mbappé tegnap felvillantott valamit abból, amit remél tőle az egyszerű madridista, de a mutatott játékával nem billentette ki a mérleg nyelvét. Juttatott némi fényt azoknak, akik reménykednek, ugyanakkor borút is hozott azoknak, akik nem hisznek (már) benne. Ismét elhibázott jónéhány lehetőséget, sokszor bizonytalankodott, dadogott a lábán a labda, nehezen szelidítette meg azt, mégis csinálta a játékot, lehetőségeket teremtett, s nem mellesleg a legnehezebb szituációból vette be Soria kapuját. És még annál a gólnál is… Fortuna maga is bizonytalankodott.
Cserejátékosok
Arda Güler (OP: 6,3)
Bellingham szerencsétlen ütközése okán már a szünet után pályára léphetett. Káprázat ez a török zseni. Akadozik még néhol, de minden megmozdulásából sugárzik a tehetség, a minőség. Jó látni azt is, hogy Mbappéval remekül értik/érzik egymást. Azt hiszem, neki ismét sikerült élni a lehetőséggel.
Luka Modrić (OP: 6,4)
Jól szállt be, de az eredményre már nem volt hatással. Rám annál inkább. Senki nem képes úgy lejátszani azt a húsz percet, ahogy arra ő képes.
Carlo Ancelotti (OP: 6,7)
A Liverpool elleni vereség után rendezte a sorokat, láthatóan örült Mbappé góljának is. Mérkőzésről mérkőzésre hatalmas kövek gördülhetnek le a válláról. Az igyekezet látszik, a magabiztosság, az önbizalom még hiányzik. Endrick-el kapcsolatos álláspontját megértem, a döntését elfogadom, nem először fordul elő hasonló, azonban nem kevésbé fájó látni a fiatal brazil elkeseredett arcát, mint Mbappéjét. Csak ne ez az ábrázat állandósuljon az öltözőben.
