Kroos: Nem csupán labdarúgók vagyunk, hanem emberek is

Toni Kroos, a Sports Illustrated német kiadásának címlapján tűnt fel a napokban, mint az év sportembere. A német legenda, aki 2024 nyarán akasztotta szögre a stoplist, interjút is adott a magazinnak ebből az alkalomból, ahol érintette a német válogatottban és a Real Madridban eltöltött időszakát, de személyesebb témák kapcsán is válaszolt az újságíró kérdéseire.

Egy meleg őszi estén találkozunk Toni Koosszal Madrid egyik külvárosában, Aravacában. A mai napon egy művészeti galériában egy divatmárka kampányának bemutatóját tartják, és ahogy mindig, ha megjelenik egy világsztár futballista a nyilvánosság előtt, nagy az izgalom és a feszültség. Egyetlen ember van, akit egyáltalán nem ragad magával ez a nyüzsgés: Toni Kroos, aki egy fehér pólót és egy fekete inget viselve helyezi magát kényelembe a galéria teraszának egyik padján. Mielőtt elkezdünk beszélgetni, kér egy pohár vizet, vélhetően a sűrű nap beosztása miatt nem igazán van ideje inni.

Idő. Kroos számára sosincs elég idő, még úgy sem, hogy nyáron befejezte pályafutását. A 34 éves exjátékosra most nagyobb a kereslet, mint valaha, és még mérkőzések és edzésprogramok nélkül is zsonglőrködnie kell az időbeosztásával. Főleg úgy, hogy az eddigieknél több időt szeretne tölteni a családjával ebből az újdonságnak számító, ám szűkös szabadidőből.

Minden idők legsikeresebb német labdarúgója zseniális stratéga volt a pályán; tökéletes időzítéssel és olyan ösztönnel, melynek segítségével előre tudta, hogy mi fog történni a gyepen.

Mi következik tehát Kroos karrierjében? 34 évesen önként vetett véget élete korábbi szakaszának, bár könnyen lehet, hogy még néhány évet lehúzhatott volna a Real Madridnál. Feltételezhető, hogy ahogy az életben mindig, Kroos-nak most is nagyon pontos tervei vannak. Visszatekintés és előretekintés.

Az otthon későn érkező szeretete

Toni Kroos válogatottbeli karrierje két fejezetre osztható. Az első a 2010-es debütálásától (0-1 egy Argentína elleni barátságos meccsen) a 2021-es Eb-t követő visszavonulásig tartott (2-0-s vereség Angliától a legjobb 16 között). Ezen időszakának csúcspontja természetesen a 2014-es világbajnoki cím Brazíliában.

A házigazdák elleni 7-1-es elődöntő nem csupán a sportág történetének egyik legkiemelkedőbb mérkőzése, de Kroos kézjegyét is viseli, hiszen a Schweinsteiger/Khedira páros előtt játszó Kroos kétszer is betalált a meccsen, emellett pedig további két gólból is kivette a részét, majd a meccs emberének választották. Az ezt követő, Argentína elleni győzelem a döntőben (1-0) 24 évesen a csúcsra repíti. Németország azóta sem játszott jobban (sem Kroosszal, sem nélküle) és nem volt sikeresebb, mint akkor, 2014-ben.

Joachim Löw, Kroos első válogatott korszakának szövetségi kapitánya így jellemezte őt 2023-ban, egy Sports Illustrated interjúban: „Toni az egyik legjobb játékos, akit valaha láttam. És mindenekelőtt ő a leginkább „cool” játékos. A cool szónak abban az értelmében, hogy hihetetlen mértékű magabiztosságot sugároz magából. Rengeteg órát, napot, hetet töltöttem Tonival a nemzetközi tornákon, soha nem mutatta az idegesség jeleit. Mindig nyugodt és teljesen higgadt, még a legnagyobb nyomás alatt is.”

Kroos válogatott karrierjének második szakasza Julian Nagelsmann kinevezésével kezdődött. Az új szövetségi kapitány néhány hónappal a hazai rendezésű Eb előtt hozta vissza a 34 éves Tonit a csapatba, a válogatott csalódást keltő szereplését követően. És ez bevált. Kroos biztonságot és szervezettséget adott a középpályának, Németország pedig végre újra jól játszott, és ami nagyon fontos, győzött is.

A visszatérésről Kroos így nyilatkozott: „Már márciusban, amikor újra pályára léptem a csapattal a franciák és a hollandok elleni meccseken, éreztem, hogy a nevemhez valamilyen fajta remény kapcsolódik. Az a két mérkőzés eurófiát keltett az országban. Tudtuk, hogy milyen nehéz időszakot hagyott maga mögött a csapat.”

Minél inkább közeledett a torna, annál jobban érezhető volt, hogy a szurkolók körében is egyre erősödik a lelkesedés. „Jó volt érezni azt a fajta szeretetet Németországban is, amit Spanyolországban már jó ideje éreztem.”

Az első válogatott időszakában címeket, a másodikban szíveket nyert, így ez utóbbi időszak is győztesnek minősül számára, bár a hazai rendezésű torna trófeája nélkül. A spanyolok elleni negyeddöntőben hosszabbítás után búcsúztak, 2-1-es vereséggel.

A végső sípszó utáni határtalan csalódottság nem hagyott teret Kroos-nak a búcsúzkodásra: „Abban a pillanatban egyáltalán nem gondoltam a pályafutásom végére. Egyszerűen keserűséget éreztem, amiért így veszítettünk el egy meccset. Mindannyian azt éreztük, hogy megnyerhetjük a tornát. A hangulat is ennek megfelelő volt az öltözőben. A következő napokban erős hiányérzetet éreztem emiatt.” És még ma is szívesebben beszél más témákról. „A csapatnak ennek ellenére ismét sikerült lázba hoznia az országot, kipattintania a szikrát.”

De a továbbiakban már Kroos, a hetedik legtöbb válogatottsággal rendelkező német nélkül kell menetelniük.

Karmester a Bernabéuban

A fiatal Toni Kroos a Greifswalder SC-ből először a Hansa Rostock ifi csapatához, majd 16 évesen a Bayern Münchenhez került, ahonnan két évre kölcsönadták a Bayer Leverkusennek és pártfogójának, Jupp Heynckesnek. Toni Kroos azonban csak 2014-ben találta meg igazi sportolói otthonát Spanyolországban, a Real Madridban.

Tíz évig volt a habfehér alakulat játékosa, ahol több mint 400 alkalommal lépett pályára, mialatt bajnokságot, klubvilágbajnokságot, kupát, szuperkupát és öt BL-t is nyert. Klubkarrierje stílusosan egy trófeával zárult: 2024 májusában a londoni Wembley Stadionban, a királykategória döntőjében. A 34. trófeájával bebetonozta státuszát, mint minden idők legsikeresebb német futballistája.

„Szerencsére sikerült megtalálnom a tökéletes időpontot arra, hogy befejezzem a Real Madridnál, ahogy mindig is elképzeltem” – mondja. „A döntőben a Borussia Dortmund, egy német csapat ellen játszottunk, a 87. percben, 2-0-s állásnál cseréltek le, amikor már tudtam, hogy nagy valószínűséggel megnyerjük a meccset. Sok minden összejött azon az estén.” A mérkőzés után megölelte feleségét és gyermekeit, és lejátszódott előtte a Real Madridnál eltöltött tíz év: „Hihetetlenül szép volt. Az ilyen pillanatokban jössz rá, hogy kifizetődött a hosszú évek munkája.”

A blancók és Kroos között szerelem volt első látásra. Kroos még mindig arról a napról áradozik, amikor Madridban bemutatták, amikor ezrek mentek ki a Bernabéuba, hogy köszöntsék a német világbajnokot. Spanyolországban az első pillanattól kezdve jobban megértették, mint otthon, ami talán annak is köszönhető, hogy Kroos játéka mindig kecses, technikailag tökéletes és rendkívül előremutató volt, elkésett szerelések és túlzott fizikalitás nélkül. Spanyol elegancia Alonso vagy Xavi módra, a német hagyományokat követő átütő erő, Matthäus vagy Ballack helyett. Vezér, de csendes vezér.

Fehér mez, fehér cipő (Kroos több mint tíz évig egy kifutott Adidas-modellt viselt), és szinte makulátlan passzok: az egy évtizednyi tökéletesség. Főleg úgy, hogy Kroos a Real Madridnál töltött időszaka alatt folyamatosan fejlődött: nem csak a középpályán betöltött posztja változott, de a párharcok tekintetében is kialakult benne egyfajta keménység, különösen karrierje utolsó éveiben.

Amiben Kroos mindenki másnál jobb volt, az a passzolás. Akár rövid, akár hosszú, akár assziszt, akár nyomás alatti játék… Szinte mindegyik célba ért. Az elmúlt évek összes passzstatisztikájában ott volt az élmezőnyben, akármennyire is nem kedveli ezeket az adatelemzéseket. Folyamatos sikereinek másik titka az, hogy soha nem volt rossz szezonja, soha nem hagyott ki meccset komoly sérülés miatt.

Sokáig kell keresgélni a mai futballvilágban ahhoz, hogy találjunk valakit, aki még mindig hisz a „keresztbe passzoló Toni” mítoszában, amelyet még a müncheni időszakában emlegettek róla. Azt, hogy a Bayern München óriási hibát követett el azzal, hogy a 2013/2014-es idény után elengedte a Real Madridhoz Kroos-t ahelyett, hogy kielégítette volna fizetési igényeit, ma már Uli Hoeneß, akkori menedzser, jelenlegi tiszteletbeli elnök és Kroos régi kritikusa is elismeri.

Toni, a magánember

Valószínűleg nem lesz nagy meglepetés senkinek, de Toni Kroos, az ember, egyáltalán nem különbözik Toni Kroos-tól, a futballistától. Sokra tartja a megbízhatóságot, a pályán kívül is ugyanúgy szereti végezni a dolgát, mint a pályán: precíz, hatékony, nem idegeskedik. Kroos-t gyakran jellemzik földhözragadtként, és bár a nyolcszámjegyű fizetéssel és 50 millió Instagram-követővel rendelkező világsztár nem él átlagos életet, igyekszik fenntartani a normalitást.

„Alapvetően nem okoz gondot számomra, hogy az életem bizonyos területeire betekintést engedjek, még akkor sem, ha a feleségemmel nem kell a figyelem középpontjában lennünk, és egyébként nem szeretjük a túlzott figyelmet.”

Korábban úgy döntött, hogy „Kroos” címmel egy róla szóló dokumentumfilmet készít, amely 2019-ben került a mozikba. „Ami a filmet illeti, a helyzet a következő. Már hosszú évek óta a Real Madrid futballistája voltam, de mégis az volt az érzésem, hogy sokan rosszul ítélnek meg, vagy egyszerűen csak nem olyannak ismertek meg, amilyen valójában vagyok.” Ezen szeretett volna változtatni a filmmel. „Nem egyfajta nagyzolás szeretett volna lenni ez az egész, hanem inkább egy, a filmben szereplő, engem ténylegesen ismerők szájából elhangzó jellemrajz, a személyem értékelése. Ha ezután sem vagyok szimpatikus, az egyáltalán nem probléma. Én sem kedvelek mindenkit. Mindenesetre fontos, hogy ne ítéljünk elhamarkodottan, ne skatulyázzunk be senkit, ahogyan ez velem megtörtént annak idején, hanem minden oldalt vizsgáljunk meg.”

Toni Kroos sosem volt az az érzelgős típus, a múltban sokszor értelmezték arroganciaként a pályán mutatott magabiztosságát és a pályán kívüli visszafogottságát. A pálya volt a komfortzónája, a nagy gálák és nyilvános szereplések már kevésbé.

Amikor arról kérdezték, milyen extravagáns dolgokat enged meg magának, azt mondja, hogy néhány évvel ezelőtt charterjáratokon utazott, hogy a válogatott meccsek után minél hamarabb hazaérjen. De elmeséli azt is, hogy egy drága órát, amelyik nagyon megtetszett neki, nem vett meg, és csak akkor kapta meg, amikor felsége, Jessica megajándékozta vele.

A labdarúgás csillogásától távol tartotta magát, ezt a részt másokra hagyta, ahogyan a pályán is tette. Egy bizonyos ponton túl Toni Kroos, aki a címekért inkább egy kólával, mint sörrel jutalmazta magát, már nem volt hivatalos a csapattársak találkozóira a drága éttermekbe, és nem azért, mert nem szerették. Mindenki tudta, hogy kedvenc helye otthon, a felesége és három gyermekük körében van. Ez a másik oka, hogy a család mostantól elsőbbséget élvez: „Életem számos aspektusát alárendeltem a futballnak, most pedig jót tesz nekem, hogy nincs meg az a nagyfokú külső kontroll. A futball iránti szeretet természetesen megmaradt.”

Ahogy Kroos Spanyolországban. A család elvetette az eredeti tervet, miszerint a pályafutása végeztével visszatérnek Németországba. Legalább is egyelőre.

Véleménynyilvánítás

Az, hogy elbírj az ellenszéllel, akár a média, akár a szurkolók, akár a menedzserek irányából érkezik is, a profi futballban elengedhetetlen tulajdonság. Aligha sajátította el ezt még valaki olyan magabiztossággal, mint Kroos, aki már többször kifejtette a véleményét olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyekről érezte, hogy nem helyénvaló, tette ezt különösen pályafutása utolsó szakaszához közeledve.

Egy 2023-as, Sports Illustratednek adott interjújában például kritizálta azokat a fiatal játékosokat, akik a pénz miatt tették át állomáshelyüket Szaúd-Arábiába, ahelyett, hogy a legmagasabb szinten játszottak volna Európában. Az, hogy ezt követően kifütyülték őt egy szaúdi vendégszereplés alkalmával, hidegen hagyta. Egyébként pedig olyan témákat sem hagy figyelmen kívül, amelyeknek vagy kevés, vagy semennyi közük sincs a futballhoz.

„Egyrészt ez az általam képviselt értékekhez kapcsolódik. A becsület és az igazságosság nagyon fontosak számomra. Ezért lett volna furcsa, ha csendben maradok. Ha egy bizonyos irányt nem tartok elfogadhatónak, azt kimondom. Mindig is vastag volt a bőröm, ezért sosem zavart, ha kritizálnak amiatt, hogy bizonyos kérdésekben megszólaltam.”

Szerinte a futballisták kizárólag a sportra koncentrálnak, a világ többi része felett pedig szemet hunynak. „Nem csak labdarúgók vagyunk, hanem emberek is. De megértem, ha valakinek nincs ilyen vastag bőre, és inkább nem mondja el a véleményét, mert fél, hogy beleszalad egy pofonba. Manapság ez túl gyorsan megtörténik.”

„Mindenesetre a társadalmunk némileg elveszítette a képességet a párbeszédre. Ha én véleményt nyilvánítok egy témáról, valaki más pedig nem osztja azt, az teljesen rendben van. De miért ítélnek el azonnal a véleményem miatt? Képesnek kell lennünk tolerálni mások véleményét. Egy bizonyos pontig.”

A futballban nagyon könnyű akár egy rossz félmondatért is leszólni valakit. „A másik oldalról pedig jönnek a panaszok, hogy minden interjú ugyanúgy hangzik. De a játékosok talán magabiztosabbak lennének, ha nem kerülne minden egyes szavuk mérlegre. Meg vagyok győződve róla, hogy egy kicsit több tartás és őszinteség jót tenne a labdarúgásnak.”

Mi jön még?

Nem úgy tűnik, hogy Toni Kroos belátható időn belül unatkozni fog. Ő már régóta több mint futballista: vállalkozó. Az Icon League nevű ligájával felrázta a kispályás bajnokságok versenypiacát, emellett pedig van egy futballakadémiája Madridban. A Marc O’Polo divatmárka modellje, nagykövete. Aztán ott van még a hetente jelentkező podcastje, az „Einfach mal luppen”, amelyet testvérével, Felixszel készít. „Régebben elképzelhetetlen lett volna, hogy hetente egyszer beszéljünk telefonon.”

Végül pedig a Toni Kroos Alapítvány is ott van, amely már 2015 óta támogatja a súlyos beteg gyermekeket és családjaikat. Nemrég egy nyilatkozatában elmondta, hogy többet dolgozik most, mint korábban. De a semmitevés nem opció. “Szeretek dolgozni, új dolgokat megvalósítani. Élvezem ezeket a dolgokat, így legtöbbször nem munkának érzem őket. Amikor csinálok valamit, azt rendesen csinálom. Nem vagyok olyan, aki egész nap ül a kanapén és nem csinál semmit.”

Számára az is fontos volt, hogy karrierje után ne legyen esélye annak, hogy elengedi magát. „Elvárom magamtól, hogy fitt maradjak, sportoljak, értelmesen szervezzem a napjaimat. Mindezek mellett fontos számomra, hogy legyen elegendő időm a feleségemre és a gyerekeimre. De általában sikerül úgy beosztanom a napjaimat, ahogyan én szeretném, csak nagyon kevés találkozót érzek kötelességnek.”

És mi vár még rá? Így vagy úgy, de Toni Kroos továbbra is a futball közelében marad. Láthatjuk még szakértőként a pálya szélén? Vagy egy profi csapat edzőjeként? Ezt korábban többször is tagadta. A sok utazás, a szállodai szobákban töltött éjszakák, a mindennapi élet teljes alárendelése a sportnak sosem volt az ő világa. Kroos január 4-én lesz 35 éves. Szóval várjuk ki a végét. Neki minden bizonnyal van terve.