Kérdés, hogy aggódnunk kell-e az Atlético marketinges munkatársáért, avagy nincs nagy gond, pusztán a tegnap esti eshetőségre nem készített ‘Hogyan tovább’ utmutatót… Mindegy is! Álljon itt inkább Juanma Rodríguez szűkszavú, ámde lényeglátó ténymegállapítása: “Dios es madridista!” Jöjjön a csapatok és a játékosok teljesítményének szubjektív értékelése.
Atlético de Madrid (OP: 6,3)
Mondhatnánk, hogy a pályán az történt, amit az Atléti akart, de legalább ugyanilyen meggyőződéssel állíthatnánk ennek ellenkezőjét is. A gyors gól valószínűleg őket lepte meg a legjobban, védekezésükbe ugyan nem csúszott hiba, de az elöl adódó lehetőségeiket nem tudták kihasználni. Julián két lövését leszámítva, próbálkozásaikat Courtois játszi könnyedséggel hatástalanította. Talán, ha nem strandlabdákkal készültek volna. Alvarez kivételes labdarúgó, szörnyű lehet – és nemcsak számára – egy ilyen banális dolog miatt elesni a továbbjutás lehetőségétől. A matracosok megpróbálták, ezúttal sem jártak sikerrel, a látottak alapján pedig meggyőződésem, hogy nem igyekeztek jobban vagy másképp, mint korábban. Ezen túl mégis az Simeone legnagyobb bűne, hogy megteremtette a vereség ünneplésének kultúráját, ráadásul évről évre igazolja, hogy képtelen átlépni saját árnyékát.
Real Madrid (OP: 5,9)
Mondhatnánk, hogy a pályán az történt, amit Ancelotti akart, de legalább ugyanilyen meggyőződéssel állíthatnánk ennek ellenkezőjét is. Nem várt gyorsasággal érkezett a hidegzuhany, majd a meddő fölény, ami szinte egyetlen valamire való helyzetet sem eredményezett. Erősen a jobb oldalon koncentrálódott mindenki, talán Rodrygotól remélték a váratlant, ami ezúttal elmaradt. Mbappé a felállt védelem közepén szinte labdához sem jutott, ha mégis, nem tudott vele mit kezdeni. Egyedül a bal oldalt és a Vini előtt tátongó űrt lehetett volna kihasználni, de nem akartak érkezni azok a labdák, ha meg épp igen, azonnal három védő lépett ki a brazilra. Nem volt szép, de legalább célravezető. Jómagam nem szégyenkezem a csapat teljesítménye miatt, hiszen egy-két kivételtől eltekintve az elmúlt évtized madridi derbijei ilyenek. Minden jó, ha jó a vége.
MECCSEMBERE – Thibaut Courtois (OP: 8,2)
Nem számoltam a védéseit, de akadt bőven. Egyedül Alvareznek sikerült egy-egy életerős lövéssel megkínálni őt, az Atlético további próbálkozásai azonban meg sem kottyantak neki. Jól élt együtt a játékkal, többször próbálkozott gyors indításokkal, aktívan segítette a védőket a labda megtartásában, megjátszásában.
Federico Valverde (OP: 7,4)
A gólnál nem sikerült megelőznie Gallaghert, a továbbiakban azonban sokat volt játékban, köszönhetően annak, hogy főként a jobb oldalon járatták a labdát. Védekezésben jól teljesített Reinaldoval szemben, több veszélyes megindulása és két remek beadása is volt. Az első cserék után Camavingával az oldalán energetizálta a középpályát, kiválóan használta ki fizikai fölényét és két tüdejét. Nem mellesleg a büntetőjét is értékesítette.
Raúl Asencio (OP: 7,5)
A lábán pattant meg De Paul beadása, ami ezt követően Gallaghernél kötött ki. Ezen túl pontos, határozott volt, jó érzékkel zárta a passzsávokat, tömte be a réseket. A mérkőzés egyik legszebb jelenete, amikor az Atléti egy ígéretes megindulását akadályozta meg becsúszva. Ehhez 35,8 km/h-ra kellett csak gyorsítania. Abszolút felsőkategóriás a posztján, egyetlen feladat sem jelent kihívást számára. Kíváncsian várom a holnapot, De La Fuente vajon megadja-e neki a lehetőséget a felnőtt válogatottban.
Toni Rüdiger (OP: 7,3)
A továbbjutást érő tizenegyes értékesítője és egy beteg elme. Ijesztő a faszi, nem kicsit. Sajnos a tegnap esti teljesítménye halványabb volt a tőle elvárthoz képest, hiányzott a határozottság, több felszabadítási kísérlete is kellemetlen szituációba hozta a társakat, De Paul megindulásánál is rosszul mérte fel a helyzetet, azt azonban Asenciónak sikerült korrigálnia.
Ferland Mendy (OP: 4,5)
Bizonytalan hátul, hasznavehetetlen elöl. Ezen a szinten ez nagyon kevés. A bekapott gól előtt túl messze volt De Paultól, rossz pozíciót, rossz megoldást választott és ebből az állapotából nem is sikerült felocsúdnia. Teljesítményét egy szerencsétlen csúszkálással és izomsérüléssel koronázta meg.
Luka Modrić (OP: 6,3)
65 percig kereste a rést, próbálta feltörni a matracosok gránitszilárdságú védelmét, igyekezett támogatni a társakat veszélyes helyzetek kialakításában, de ebbe most beletört a bicskája.
Aurélien Tchouaméni (OP: 6,2)
Kezdetben sokat volt játékban, határozottan lépett fel, a párharcok és az intenzitás tekintetében nem lehet rá panasz, azonban a bekapott sárga lap megfogta, játéka visszafogottabbá vált. Figyelmeztetése miatt az Arsenal elleni első mérkőzést ki kell hagynia.
Jude Bellingham (OP: 6,7)
A mérkőzés utolsó harmadában támadt fel, fáradhatatlanul robotolt, védekezett, biztosított Mbappé mögött, fizikai erejét kihasználva bolondította az Atlético védelmét. Sajnos azonban az első 70 percben önmaga árnyéka volt, ez pedig erős befolyással volt a csapat játékára is.
Rodrygo (OP: 6,2)
Nem ment úgy a játék, mint az odavágón, de derekasan küzdött. Elsősorban a védekezése volt hatékony, az Atléti védelme ellen azonban neki sem volt ellenszere.
Vinícius Jr. (OP: 4,3)
Keveset volt játékban, ha pedig épp nála landolt a labda, szinte azonnal hárman vették körül. Llorentével is meggyűlt a baja, aki pusztán fizikai erejének köszönhetően több ízben is megakadályozta, hogy betörjön. Volt vitám a többiekkel a teljesítményét illetően, de ma is tartom, hogy az első hármasból ő volt a legveszélyesebb. Nem úgy a tizenegyes pontról, Ramos labdája mellé küldte a sajátját.
Kylian Mbappé (OP: 6,5)
Kiharcolt egy tizenegyest. Ja, meg kitaposta a füvet a tizenhatos előterében. Bizarr, mennyire kiszámíthatatlan, épp melyik Mbappét látom a tévében. Fel-felderengett Benzema képe, az ahogyan ő kérte a labdát, vagy bontotta meg a védelmet, ezért is vált roppant bosszantóvá a tétlensége.
Cserejátékosok
Eduardo Camavinga (OP: 7,4)
Nem sűrűn fordul elő, hogy egy cserejátékos képes így belépni a játékba, de a francia azonnal felvette a ritmust, jókor volt jó helyen, fontos szerelései, labdaszerzései voltak. Valverdével felrázták a középpályát, lendületet hozott, magabiztosnak tűnt. Idén ez volt a legjobb teljesítménye.
Lucas Vázquez (OP: 5,4)
Valverde középre költözhetett, ő pedig friss lábakat hozott a védelembe.
Brahim Díaz (OP: 6,6)
A neki szánt időben látványosan ellensúlyozta Rodrygo haloványabb performanszát. Camavingához hasonlóan jól szállt be, az utolsó energiákat is kiölte Reinaldoból.
Fran García (OP: 6,5)
Mendy sérülése miatt érkezett, és üdítőbb jelenségnek bizonyult ellenére annak, hogy azért Correának sikerült meglepni őt.
Endrick (OP: 5,6)
Nem töltött elég időt a pályán, de valószínű, hogy maga is rúghatott volna egy tizenegyest.
Carlo Ancelotti (OP: 5,8)
Ezen a ponton megint azon vitatkozhatnánk, melyik edző meccselt jobban. Gyorsan le is zárom: az olasz. Hiába érkezett meglepetésszerűen a matracosok gólja, ami – feltételezem – felborította Ancelotti tervét, végül mégis a Real irányított, a Real akarata érvényesült, a Real dominált. Persze, nem volt szép, nem találtak kaput, de kinek látványosabb egy 120 percig védekező csapat játéka, melynek legnagyobb érdeme, hogy a világ legjobbjai nem tudtak gólt szerezni.
