A Real Madrid legendája az AS gáláján válaszolt néhány újságírói kérdésre a spanyol válogatott és a Real Madrid kapcsán.
Három világbajnokságon szerepelt a spanyol válogatottal. Nem túlzás, hogy most az egyik legnagyobb esélyesként beszélnek erről a csapatról?
Úgy gondolom, hogy az alapján, amit mutat, ahogyan kvalifikált, és amilyen játékszínvonalat az utóbbi mérkőzéseken képviselt, Spanyolország egyértelműen az esélyesek között van. De ha reálisan nézzük, nyolc-tíz válogatott is pályázik a világbajnoki címre. Sok múlik azon, hogyan érkeznek meg a tornára a csapatok, elkerülik-e a sérülések a kulcsjátékosokat… Ugyanakkor amikor az emberek látják játszani Spanyolországot, élvezik mindazt, amit a csapat a pályán nyújt. Optimistának kell lennünk, és örülni annak, hogy ilyen minőségű válogatottunk van, ennyi meghatározó játékossal. Mehetünk a világbajnoki címért.
Ennek a csapatnak az ereje, hogy kulcsemberek – Lamine, Nico Williams, Rodri vagy Carvajal – hiányában is megmarad a jó játék és az eredményesség. Ez a keret mélységét vagy inkább a játékmodellt dicséri?
Mindkettőt. Van egy jól meghatározott stílusunk, és olyan játékosaink, akik tökéletesen alkalmazkodnak ehhez. Ha Rodri nincs, ott van Zubimendi. Posztonként két-három futballistánk is van, akik magas színvonalat garantálnak, és mindenki pontosan tudja, mit vár el tőle a szövetségi kapitány a játékrendszerben. A hiányzók ellenére eltűntek a kételyek. Spanyolországban 35–40 olyan játékos van, aki válogatott szintű. Még az is elképzelhető, hogy a végleges keretbe új nevek is bekerülnek.
Nem helyeznek túl nagy nyomást Lamine-ra azzal, hogy őt kiáltják ki a válogatott legnagyobb sztárjának?
Mindannyian tudjuk, hogy fontos játékos lesz, de Lamine nem a válogatott tengelye. Vannak nála tapasztaltabb futballisták, akiknek segíteniük kell abban, hogy a pályán legyen főszereplő, és levegyék róla azt a terhet, hogy neki kellene minden mérkőzést eldöntenie. Teret kell neki adni. Óriási tehetség, nagyon fiatal, és ezt már a klubjában és a válogatottban is bizonyította. Emlékszem, az első meccs, amit élőben láttam tőle, a Bernabéuban volt, a Brazília elleni barátságos találkozón, és őszintén szólva egészen más szintet képviselt. Ugyanakkor van egy alkalmazkodási folyamat, amelyet a saját tempójában jár végig. Úgy érzem, vannak még elemek, amelyeken csiszolnia kell. Egyértelmű, hogy ha jó teljesítményt nyújt, közelebb visz minket ahhoz az álomhoz, hogy megszerezzük a második világbajnoki címünket.
Mi Mikel Oyarzabal titka? Anélkül, hogy klasszikus középcsatár lenne, nagyon hatékony a támadósor élén.
Nagyon tehetséges játékos, gólerős, és az a futball, amit Spanyolország játszik, kifejezetten fekszik neki. A Real Sociedadnál már korábban is megmutatta a klasszisát, még ha most valamivel gyengébb időszakot élnek is át. Az elmúlt években a Sociedad támadófutballja nagyon erős volt, és Mikel kulcsszerepet játszott ezekben az idényekben. Oyarzabal rendkívül kompletten futballozik: jól fejel, remekül mozog üres területekre, kiválóan rúgja a büntetőket… Spanyolország dominálja az ellenfeleket, sok helyzetet alakít ki, ő pedig ezt nagyon jól használja ki.
Franciaország Mbappéval, Brazília Ancelottival, Argentína Messivel, Portugália Cristianóval, Anglia Bellinghammel, Németország pedig mindig Németország…
Így van, ha elkezded sorolni, legalább nyolc esélyes jön össze. Nagyon kemény mezőny lesz. És még egy meglepetéscsapat is felbukkanhat. Világbajnokságot nyerni rendkívül nehéz. Akiket felsoroltunk, mind úgy utaznak oda, hogy meg akarják nyerni a tornát.
Sokak szerint még mindig fájó emlék a 2002-es világbajnokság, amikor Al-Ghandour játékvezetése megfosztotta az ön generációját a történelmi sikertől a Dél-Korea elleni „rablás” alkalmával…
Sok év telt el, de valóban úgy éreztük akkor, hogy eljuthatunk az elődöntőig, és Németország nem volt jobb nálunk. Játszhattunk volna egy döntőt Ronaldo, Rivaldo és Ronaldinho Brazíliája ellen. A válogatott erős és energikus volt, és tele volt ambícióval. Jó csapatunk volt. Kár érte, de a szurkolók így is elégedettek voltak. Az volt az érzésem, hogy megint csak egy lépésre voltunk attól, hogy történelmet írjunk. Szerencsére évekkel később eljött az aranykor, és a spanyol futball minden korábbi generáció nevében is megérdemelt sikereket ért el.
Hogyan látja a Real Madrid helyzetét? A hangulat feszült, sok szurkoló nem biztos benne, hogy jönnek a trófeák.
A Real Madrid ott van a Bajnokok Ligájában a legjobb nyolc között, az viszont igaz, hogy a bajnokságban elveszítette azt az előnyt, amit a Clásico után szerzett. De az igazi küzdelem áprilisban kezdődik, és májusban dől el a címek sorsa. Türelmesnek kell lenni. Új edzőnk van, új elképzelésekkel, és egy nagyon versenyképes keret áll rendelkezésre. Várni kell. A Barcelona erős, az Atlético pedig az a „csendes esélyes”, amely jól igazolt, és ezért került oda, ahol van. Mindkét együttes maximális teljesítményt fog követelni tőlünk, ha harcolni akarunk a bajnoki címért és a többi hazai trófeáért. De bízom a csapatunkban. Minden rendben lesz, és remélem, hogy megérkeznek a sikerek.
