Álvaro nyilatkozata a Sevilla elleni, szezon utolsó vendég szereplés előtt.
A mérkőzésről
„A Sevilla — ha nem tévedek — megnyerte az utóbbi három mérkőzését, és Luis irányítása alatt nagyon jó formában játszik. Rendkívül tapasztalt edzőről beszélünk, mindannyian tudjuk, hogyan működnek a csapatai, és milyen fordulatot hozott a Sevillánál. Ez egy olyan stadion, amely mindig különleges és nehéz helyszín számunkra, főleg amiatt a hangulat miatt, ami akkor alakul ki, amikor a Real Madrid ott lép pályára. A szurkolótáboruk kétségkívül az egyik legjobb Spanyolországban. Nagyszerű klubról beszélünk, ráadásul ez lesz az idény utolsó hazai meccsük, így a játékosok biztosan mindent meg akarnak majd mutatni a saját közönségük előtt a Real Madrid ellen. Ismét egy kemény csata vár ránk.”
Mbappé
„Épp mielőtt idejöttem, találkoztam vele, és már mondtam is neki, hogy maradjon nyugodt, majd én kezelem a helyzetet. Megértem, hogy sok minden ebből hírértékűnek tűnhet. Amit a vegyes zónában mondott, azt korábban már nekem is elmondta. Én sokkal természetesebben kezelem ezt az egészet, mert mindig azt mondom a játékosaimnak: én is voltam futballista, pontosan tudom, mit éreznek az ilyen helyzetekben. Tudom, milyen minden nap játszani, tudom, milyen kevesebbet játszani, és azt is, milyen egyáltalán nem pályára lépni. Teljesen megértem, mit éreznek, amikor nem kapnak lehetőséget. Tudom, hogy Kylian nem volt boldog a minap, és ez nekem tetszik. Nem is érteném, ha Kylian Mbappé nem akarna játszani a csapatával, még egy ilyen helyzetben sem. Számomra ez sokkal inkább egy teljesen normális dolog, mintsem akkora ügy, mint amekkorát csináltak belőle.”
“Abban a helyzetben, amiben volt, akár helyesen, akár nem, úgy gondoltam, az a legjobb számára, ha egy kicsit játszik a második félidőben, hogy készen álljon a vasárnapi meccsre. Ha nem lett volna mérkőzés vasárnap, akkor teljesen más lett volna a helyzet, de ennyi az egész. Én mindazt, ami az elmúlt napokban történt, teljesen normálisnak látom, és a kapcsolatom Mbappéval ugyanaz maradt.”
Zavarja, hogy ezek a beszélgetések nyilvánosságra kerülnek?
„Nem, egyáltalán nem. Amikor a játékosokkal beszélek, mindig átgondolom, mit mondok — nem azért, mert esetleg kiszivároghat, hanem mert valóban így gondolom, és nem félek attól, hogy továbbadják vagy elmondják, miről beszéltünk. Amikor négyszemközt beszélnek hozzám, én szeretem megtartani ezt a bizalmat és diszkréciót. De megértem, és sem nem zavar, sem nem bánt, ha nyilvánosságra hoznak egy beszélgetést, amit velem folytattak. Beszéltem vele a mérkőzés előtt, és amit én elmagyaráztam neki, azt mondta el ő is nektek. Nincs ennél nagyobb ügy.”
Tanulás
„Négy hónappal ezelőtt még egy Primera RFEF-edzőként érkeztem ide, és amikor majd távozom, úgy megyek el, mint a Real Madrid vezetőedzője. Első osztályú edzőként, aki Bajnokok Ligája-meccseket irányított. Nem hiszem, hogy sok edző mondhatja ezt el magáról. Számomra ez a négy hónap hihetetlen élmény volt, óriási személyes és szakmai fejlődés. Ennek a címernek a képviselete és az, hogy nap mint nap itt állhattam önök előtt, szintén hatalmas tapasztalat volt — mintha egy mesterdiplomát szereztem volna. Amikor ez véget ér, úgy érzem, nemcsak fejlődve távozom, hanem tiszta lelkiismerettel is.”
Hogyan szeretné, hogy emlékezzenek önre?
„A Real Madridnak több millió szurkolója van, és nyilván lesznek, akik jobban egyetértenek velem, mások kevésbé. Számomra az a fontos — vagy legalábbis mindig is az volt —, hogy érezzem a szurkolók szeretetét. 43 éves vagyok, és ebből 20 évet a Real Madridnál töltöttem: utánpótlás-játékosként, első csapatos futballistaként, nagykövetként, utánpótlásedzőként, most pedig az elmúlt hónapokban vezetőedzőként. Ez rengeteg év azon a helyen, amit az otthonomnak és a klubomnak tekintek. Amit én érzek, az rengeteg szeretet, és ennyi. Nem hiszem, hogy ez egy olyan kérdés, amit igazán nekem kellene megválaszolnom.”
Mourinho a megoldás erre az öltözőre?
„Őszintén szólva nem igazán értem ezt a ‘kezelhetetlen öltöző’ narratívát, vagy legalábbis nem osztom ezt a véleményt. Ez nem olyasmi, ami meghatározza a Real Madrid öltözőjét. Az, hogy a klub milyen döntést hoz a következő szezon edzőjéről, olyan dolog, amit akkor jelentenek be, amikor megfelelőnek látják. Mourinhóról pedig szerintem egész életemben egyértelmű volt a véleményem. Számomra — játékosként, de mindenekelőtt madridistaként — ő az első számú. Néhány nappal ezelőtt egy kollégájuk megkérdezte, hogy még mindig ugyanazt gondolom-e róla, mint amikor a Bajnokok Ligájában ellenfélként találkoztunk, és igen, továbbra is azt gondolom, hogy José volt, marad és mindig is uno di noi lesz. Ha jövőre ő ül itt ezen a helyen, nagyon boldog leszek, hogy újra itthon láthatom.”
Mi volt a legnehezebb ebben a négy hónapban?
„Ennél a klubnál a legnehezebb dolog mindig az, amikor nem nyersz. És ez fáj nekem a legjobban: hogy nem tudtam segíteni a klubnak és a játékosoknak elérni a céljukat, ami a trófeák megnyerése volt. Mindannyian ezt akartuk. A Real Madridnál mindig az a legnehezebb, amikor nem nyersz, a hatalmas elvárások miatt és azért a remény miatt, amit annyi ember helyez a vállunkra. Az, hogy nem tudtam segíteni nekik, fájt a legjobban, és kétségtelenül ez a legnagyobb csalódás, amit ebből a négy hónapból magammal viszek.”
