Véget ért a gondtalan időszak Valdebebasban. A mai napon hivatalosan is új korszak kezdődött a Real Madridnál, méghozzá az egyetlen módon, amellyel véget lehet vetni az elmúlt időszak rossz beidegződéseinek: fegyelemmel, renddel és egy hajnali ébresztővel.
A játékosokat reggel nyolc órára várták a sportközpontba. Mire Madrid utcái éppen csak életre keltek, a keret tagjai már átlépték Valdebebas kapuját, ami azt jelentette, hogy sokuk ébresztője legkésőbb fél hétkor megszólalt – olyan korán, ahogyan arra talán már évek óta nem volt példa.
Őszintén szólva örülök, hogy ismét ilyen napirend szerint kellett kezdeniük a munkát. Erre már régóta szükség volt. Két éve nézzük végig ezt a tarthatatlannak bizonyuló kényelmet. Két idényen át a keret veszélyes komfortzónában élt, folyamatos engedmények között, miközben az elvárások fokozatosan fellazultak, és lassan elhalványult az a versenyszellem, amelyet ez a címer megkövetel. Az önelégültség átszőtte a mindennapokat. A játékosok sokszor inkább tűntek a közösségi médiás jelenlétükkel vagy saját kiváltságaikkal elfoglaltnak, minthogy minden edzésen a határaikat feszegetve dolgoztak volna. Ennek a korszaknak most vége.
José Mourinho visszatérése kijózanító pofon egy olyan öltözőnek, amelynek égető szüksége volt egy vitathatatlan tekintélyű vezetőre. A portugál edző nem harci bárddal a kezében érkezett. Jókedvűen, hatalmas energiával és valódi kíváncsisággal tért vissza: beszélgetni akart, a játékosai szemébe nézni, személyesen megismerni mindenkit. Senki ne tévessze össze azonban ezt a kezdeti közvetlenséget a gyengeséggel. Mourinho meghallgatja a játékosait és bemutatkozik nekik, de eszébe sem jut megkérdezni a csapat meghatározó alakjait, mikor szeretnének edzeni, mely napokon pihennének szívesebben vagy hogyan szeretik megszervezni az utazásaikat.
A Real Madrid nem közvetlen demokrácia, az edzések rendje pedig nem a játékosok kényelméhez igazodik. A hétfői program jól mutatja, mi vár rájuk a következő hónapokban. A kötelező orvosi vizsgálatok és az első közös találkozó után a futballisták egész nap Valdebebasban maradnak. Nem lesz hazaugrás ebédidőben, sem szabadprogram a klubon kívül. Közös foglalkozások, taktikai megbeszélések, közös ebéd és csapatépítő programok követik egymást egészen délután öt óráig.
Pontban ekkor lépnek pályára Mourinho első valódi edzésére. Megállás nélkül. Kivételezés nélkül. Már az első naptól kezdve az új munkarendhez igazodva. A hétfő délelőtti első találkozó egyik legfontosabb üzenete az, hogy Mourinho minden játékossal teljes őszinteségre törekszik. Már az első napon világossá teszi mindenkinek, milyen szerepet szán neki az idei projektben. Nála nincs mellébeszélés, és nincsenek hamis ígéretek csak azért, hogy mindenki elégedett legyen. Aki kezdő lesz, pontosan tudni fogja, miért számít rá az edző és mit vár el tőle. Aki pedig a kispadon kezdi a szezont, ugyanilyen egyértelműen szembesül a helyzetével – kertelés nélkül.
Mourinho futballfilozófiájának alapja, hogy nem a játékosok barátjaként tért vissza Valdebebasba. Az elmúlt két év félreértelmezett atyáskodása és vállveregetése a múlté. Kapcsolata a kerettel kizárólag edző és játékos viszonyára épül majd: világos hierarchiára, valamint a kemény munkán keresztül kivívott kölcsönös tiszteletre.
A portugál edző ráadásul minden eddiginél elszántabban tér vissza. Ismét éhes a sikerre, és pontosan tudja, mekkora feladat vár rá, ha vissza akarja vezetni a Real Madridot a futball csúcsára. Ez a hozzáállás nem tűr félmegoldásokat egy olyan játékoskerettől, amely az elmúlt időszakban túlságosan gyakran a mérkőzés vagy az ellenfél jelentőségéhez igazította a befektetett energiát. Ennek az új korszaknak azonban a legfontosabb sajátossága az intézményi háttér. Vége a kényelmes éveknek, mert hosszú idő után először a Real Madrid vezetősége teljes és feltétlen bizalmat szavazott az edzőnek minden olyan döntés meghozatalában, amely az öltözőt vagy a csapat működését érinti.
Elmúltak azok az idők, amikor egyes játékosok közvetlenül a klubvezetéshez fordultak, ha nem tetszettek nekik az edző módszerei, vagy ha a kispadra szorultak. Mourinho ezúttal az elnök teljes támogatását élvezi. Ha úgy dönt, hogy egy sztárjátékost félreállít az elégtelen hozzáállása miatt, a klub egységesen kiáll mellette. Ha szigorítja a késésekért járó pénzbüntetéseket, vagy gyökeresen átalakítja az összetartások rendjét, a Bernabéu vezetésében senki sem kérdőjelezi meg a döntését.
A játékosoknak meg kell érteniük, hogy megváltoztak az erőviszonyok. A hajó kapitánya újra a kispad mellett. A közelmúlt kényelmét felváltja a mindennapos teljesítménykényszer, ahol a korábbi évek érdemei már nem jelentenek felmentést a pályán mutatott közöny alól. Éppen ezért a hétfői munkanap jóval több egy szokásos felkészülés első napjánál. Ez szemléletváltás. Fordulópont a Real Madrid öltözőjének életében. A hajnali fél hetes ébresztő nem pusztán egy időpont a napirendben, hanem annak jelképe, hogy a Real Madrid ismét munkaruhát öltött.
A keret túl sokáig élvezte a kiváltságok kényelmét, ami a játék és az eredmények egyértelmű megtorpanásához vezetett. Látni, ahogy a játékosok már kora reggel belépnek a sportközpont kapuján, tudva, hogy egy teljes nap vár rájuk fegyelemmel, közös munkával, valamint fizikailag és mentálisan egyaránt megterhelő edzéssel, talán a legjobb hír, amelyet a határozott irányváltást követelő madridisták kaphattak.
Mourinho azért tért vissza, hogy ismét ő szabja meg a játékszabályokat, kijelölje az elkötelezettség határait, és emlékeztesse játékosait: ennél a klubnál a dicsőséget nem örökölni vagy megszokásból megtartani lehet – azért minden egyes nap meg kell dolgozni. Akik továbbra is a korábbi két idény kényelméből szeretnének megélni, hamar egy rugalmatlan követelményrendszerrel találják szembe magukat.
Vége a fegyverszünetnek. Vége a kifogásoknak. Az első munkanappal valóban új korszak kezdődött Valdebebasban.
Csípjetek meg, hogy tudjam, mindez nem álom!
