A szakember, aki 2010 és 2013 között Mourinho jobbkeze volt a Real Madridnál, az AS munkatársával beszélgetett a portugál edző visszatéréséről.
Szem elől tévesztettük. Mivel foglalkozik most?
Jelenleg a UEFA-val dolgozom együtt a Bajnokok Ligája mérkőzéseinek technikai megfigyelőjeként. Emellett részt veszek a UEFA Elite Edzőképzési Programjában is, amelynek keretében világszerte tartok előadásokat élvonalbeli edzők számára. Az, hogy nem edzősködöm, az én döntésem volt, de vissza szeretnék térni, és vissza is fogok.
Spanyolországban?
Imádom a spanyol futballt. Három csodálatos évet töltöttem ott, és a visszatérés elsősorban a lehetőségektől függ.
Milyen következtetést vont le a világbajnokságból?
Számomra ez a világbajnokság megerősítette, hogy a válogatott futballnak továbbra is saját identitása van, amely jelentősen különbözik a klubfutballétól. Azok a csapatok jutottak a legtovább, amelyek a legjobban értették meg, hogyan kell kezelni az érzelmeket, alkalmazkodni a folyamatosan változó körülményekhez, és következetesen teljesíteni a legnagyobb téttel bíró mérkőzéseken.
Meglepte Spanyolország?
Egyáltalán nem. A torna előtt is az egyik nagy esélyesnek számított, nagyon pozitív játék- és eredménysorozattal érkezett, és minden más válogatottnál jobban alkalmazkodott a verseny sajátosságaihoz, így megmutatta a benne rejlő teljes potenciált. Rendkívül magas szintű játékosai vannak, egyedülálló futballkultúrával és kivételes szövetségi kapitánnyal rendelkezik.
Portugáliának megvolt a kerete ahhoz, hogy tovább jusson?
Nagyon jó csapatunk volt, de a világbajnok ellen veszítettünk. A mai, rendkívül kiegyenlített futballban nagyon vékony a határ a győzelem és a vereség között. A részletek döntőek, és bizonyos döntések végül meghatározták a torna alakulását.
Mit gondol Bernardo Silva Real Madridhoz igazolásáról?
Bernardo Silva fantasztikus játékos. Emlékszem, hogy 2017-ben, amikor 22 éves volt, én javasoltam a Manchester Unitednek a leigazolását. Megpróbáltuk megszerezni, de nem sikerült, végül pedig a város nagy riválisához került. Ha fizikailag megfelelő állapotban van, meghatározó játékos lehet a Real Madridban. Hatalmas technikai tudással, a játék kiváló ismeretével és különleges intelligenciával rendelkezik.
Mi az ideális posztja?
Ez mindig az edző elképzelésétől függ. Nagyon sokoldalú játékos, aki a pálya különböző részein is megbízható teljesítményre képes. Számomra a legjobb helye a középpálya belső részén van, ahol a vonalak között mozoghat. Guardiolánál a Manchester Cityben szinte mindenhol játszott, de úgy gondolom, hogy a legjobb teljesítményét azon a területen nyújtotta, amely összeköti a középpályát és a támadósort.
Három évet töltött a Real Madridnál (2010–2013). Mi a legszebb emléke abból az időszakból?
A 2011-es Király-kupát emelném ki. A hosszabbításban 1–0-ra legyőztük a Barcelonát Cristiano Ronaldo góljával, és ez volt az első trófeánk abban az időszakban a Real Madridnál.
És a legrosszabb?
A távozás napja. Mindig azt mondom, hogy senki sem hagyja el a Real Madridot, hacsak nem kényszerítik távozásra.
Mi volt a szerepe Mourinho mellett?
Mindig az edző meghosszabbított keze voltam. Az volt a feladatom, hogy kapcsolatot tartsak valamennyi részleggel, és segítsek megvalósítani azokat a működési elveket és dinamikákat, amelyeket az edző szeretett volna kialakítani. Önállóan is hozhattam döntéseket. Emellett azért kezdtem el José Mourinhóval dolgozni, mert nem a szokásos módon közelítette meg az edzés és az edzésmódszertan kérdését.
Melyik játékos volt a legnagyobb hatással önre?
Világsztárokból álló, nagyszerű csapatunk volt, ezért nehéz választani, de Cristiano Ronaldót mondanám mindazért, amit a szenvedély, az elhivatottság és a professzionalizmus tekintetében képviselt.
Mit gondol Mourinho visszatéréséről a Real Madridhoz?
Úgy gondolom, hogy soha nem kellett volna távoznia. A Real Madrid tökéletes klub számára.
Miért?
Olyan edző, aki jól érzi magát a legnagyobb nyomással járó helyzetekben, és azzal a felelősséggel a vállán, hogy minden trófeáért harcolni kell. Az ambíciója, a személyisége és az a képessége, hogy a legnagyobb elvárásokkal járó helyzetekben is vezetni tudja a csapatot, tökéletesen illeszkedik a Real Madrid versenyszelleméhez. Ráadásul ez egy olyan klub, amely a siker eléréséhez a lehető legjobb feltételeket biztosítja. Természetesen ez egy új helyzet: más időket élünk, mások a körülmények és mások az emberek.
Önök 2010-ben azért érkeztek, hogy megpróbálják megtörni a Barcelona dominanciáját. Ez a kihívás most hasonló szintű?
A cél ismét a trófeák megnyerése, de a körülmények megváltoztak. Az első időszakban egy olyan csapattal találkoztunk, amely sorozatosan kiesett a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében, és amelynek vissza kellett szereznie a versenyszellemét. Az volt a cél, hogy újjáépítsük a klub önbizalmát, és emeljük a versenyképességét egy olyan riválissal szemben, amely futballtörténelmi magasságokban járt.
És most?
Ma sokkal magasabbak az elvárások. A Real Madrid rendkívüli időszakot tudhat maga mögött, az elmúlt évtizedben több Bajnokok Ligája-trófeát is nyert. Már nem arról van szó, hogy vissza kell juttatni a klubot az elitbe, hanem arról, hogy a csúcson kell tartani. Bár a csapat megújítására is szükség van, a kihívás összességében nem feltétlenül nehezebb, hanem más jellegű. 2010-ben az volt a cél, hogy újjáépítsük a Real Madridot, és versenyre keljünk az akkori világ legjobb csapatával. Mindkét kihívás hatalmas, de eltérő képességeket követel meg.
Ön nagyon jól ismeri Mourinhót. Mik lesznek az első lépései?
Meg kell ismernie azt a klubot, amellyel most találkozik, és alaposan elemeznie kell a keretét, valamint a környezetét. Hallgatni, megfigyelni és megérteni a helyzetet. Ezt követően kell meghoznia a döntéseket. A cél azonban ugyanaz lesz, mint mindig: nyerni.
Nem fog szembekerülni egyetlen játékossal sem?
Ha egy futballista a saját személyes érdekeit a csapat érdekei elé helyezi, José ennek megfelelően fog eljárni. José mindig a közösséget helyezte az egyén fölé. Ez számára szent és sérthetetlen.
Önöknek is voltak problémáik néhány játékossal…
Őszintén szólva nem emlékszem olyan problémára, amelyet ne lehetett volna könnyen megoldani. Úgy gondolom, hogy ezeknek a helyzeteknek a túlnyomó részét a sajtó nagyította fel, egy-egy elégedetlen játékos panaszaira alapozva. Ez minden nagy klubnál előfordul.
A Real Madrid három Bajnokok Ligája-elődöntőig jutott. Meg lehetett volna nyerni valamelyiket?
Igen, különösen a 2012-es kiírást. Tizenegyesekkel estünk ki a Bayern München ellen a Santiago Bernabéuban, miután Németországban 2–1-re kikaptunk, majd a visszavágón kiegyenlítettük a párharc állását. Abban az évben véleményem szerint mi voltunk Európa legjobb csapata.
