A portugál mester az El Chiringuito vendége volt, ahol Josep Pedrerollal beszélgetett hosszasan. Az interjú első részében a visszatéréséről, a Real Madrid öltözőjéről, Mbappéról, Rodrigóról és Viníciusról is szó esett.
Az elmúlt 13 évben, a távozása óta miben változott José Mourinho?
„Sok szempontból változtam. Emberként, edzőként… Rengeteget változtam.”
Milyen most Mourinho?
„Azt mondanám, ugyanaz a DNS dolgozik bennem. Nyilvánvalóan nem tudom elrejteni, és nem is próbálok olyasvalaki lenni, aki nem vagyok. Sokkal érettebb, kevésbé érzelmes és kontrolláltabb vagyok. Ahogy mindig, most is tanulok a hibáimból. De nem bánom sem ezt, sem azt, mert nem gondolom, hogy bármiben is segítene az, ha megbánsz valamit, ami már megtörtént. De az, ha tanulsz a tapasztalatokból, segít. Az edzői szakmában úgy gondolom, minél több tapasztalatod van, minél több déjà vu érzésed van, annál jobb edzővé válsz.”
Ez a Mourinho unalmasabb lenne?
„Nem, nem mondanám unalmasabbnak. Azt gondolom, végül mindig a DNS győz. De hogy unalmasabb lenne… Azért nem teljesen.”
Elfedték sminkkel azt a sérülést, ami az arcán volt. Egyesek azt gondolták, hogy Valverde és Tchouaméni miatt történt – egy olyan összetűzésben, amelyben ön került középre.
„Nem, nem ez történt. Szegény Lacosta volt az, a Castilla egyik fiatal játékosa, aki eltalált a labdával. Rajtam volt a szemüvegem, és a labda eltalált. De nem azért nem került be a legutóbbi meccs keretébe.” (nevet)
A Tchouaméni és Valverde közötti konfliktustól eltekintve valóban volt feszültség az öltözőben. Milyen öltözőt talált?
„Egy olyan öltözőt találtam, amely kétségbeesetten szeretne nyerni. Egy olyan öltözőt találtam, amely nyitott a józan észre, mert az első naptól kezdve csak ezt kértem tőlük. Eddig nem volt olyan helyzet, amikor agresszív vezetőként kellett volna fellépnem, amilyen lenni tudok. Ők megóvtak ettől az oldalamtól.”
A játékosok megvédték önt?
„Igen, mert a viselkedésük kifogástalan volt. Elmondtam nekik, hogy amit kérek tőlük, az a józan ész. Az, hogy egy órával az edzés előtt kell érkezniük, nem pedig öt perccel korábban, józan ész. Ez a modern futball. Korán kell érkezni, a táplálkozási szakember felügyelete mellett kell reggelizni, minden nap el kell menni az edzőterembe a sérülések megelőzése érdekében… Ez értetek van. Értünk van. Minden, amit kértem tőlük, józan ész.”
Nagyon egyszerűnek hangzik, de elfogadni nem feltétlenül olyan könnyű. Könnyebb, ha Mourinho mondja?
„Nem vagyunk védettek attól, hogy a szezon során történjen valami, mert teljesen normális, hogy történnek dolgok. De eddig egyetlen incidens sem történt.”
Mert amikor Mourinho belép egy öltözőbe, a játékosok azonnal beállnak a sorba.
„Nem tudom. Nem tudom, hogy ez az oka, vagy inkább az, hogy milyen felelősséggel jár a Real Madridért dolgozni, ami számomra alapvető fontosságú. Nem igazán szeretem azt mondani, hogy a Real Madridnál dolgozom. Sokkal jobban szeretem azt mondani, hogy a Real Madridért dolgozom. Ezt már az első napon világossá tettem Valdebebasban, nemcsak a játékosok, hanem mindenki számára. Azért vagyunk itt, hogy a Real Madridért dolgozzunk, és jelenleg rendkívül boldog vagyok.”
Még Valdebebasban is alszik?
„Igen, igen. Az első itteni időszakomban még kicsik voltak a gyerekeim, és mindannyian együtt éltünk a feleségemmel. Most 29 és 26 évesek, Londonban élnek, a feleségem pedig sok időt tölt a gyerekekkel. Amikor Madridba jönnek, annak nagyon örülök, amikor pedig nincsenek itt, mindig Valdebebasban vagyok. Amikor végzek hat vagy hét órakor, nagyon kényelmes itt maradni.”
Mbappé megértette, mit jelent a Real Madrid? Az a Mbappé, akit az elmúlt években látott, az, akire számított?
„Mbappé hihetetlen. Néha megnevettet az edzéseken.”
Miért?
„Mert túl jó. Földöntúli szinten van. Nem az én dolgom megítélni vagy elemezni, hogy mit csinált az előző idényben. Furcsa idény volt, mindenki számára nehéz. A végén mindig ugyanaz a történet. Arbeloa és Xabi vitték el a balhét. Én mindig azt mondom, hogy a győzelem vagy a vereség több tényezőn múlik. Már az első napon elmondtam mindenkinek Valdebebasban, nem csak a játékosoknak: nem fogadom el, hogy egyetlen emberre hárítsák az összes felelősséget vagy neki tulajdonítsák az összes dicsőséget. Ez nem az én világom. Tavaly sokan hibáztak, nem csak az edzők vagy a játékosok. Amikor Mbappéról kérdez, én inkább arra szeretek gondolni, hogy mire lehet képes most Kylian. Már az is sokat elárul róla, hogy augusztus 14-én térhetett volna vissza, de már 12-én megjelent. Azért akart 12-én visszatérni, mert legalább elfogadható állapotban akart pályára lépni a Schalke ellen. Ezután ugyanúgy edz, mint mindenki más, ugyanazzal az elkötelezettséggel, ugyanazzal a fejlődés iránti vágyakozással, még a nehéz edzéseken is.”
Mbappét és Bellinghamet kifütyülték a Bernabéuban.
„Mindannyiunknak még inkább csapatként kell működnünk. De a számaik hihetetlenek. Amit mindketten elértek a világbajnokságon, az hihetetlen volt. Bellinghamnek hihetetlen világbajnoksága volt, de Mbappé történelmet írt.”
Szüksége van még a Madridnak játékosokra? További igazolásokra van szükség?
„Nem, nem.”
Nem lesz több igazolás?
„Nem azt mondom, hogy nem lesz több igazolás, mert az átigazolási időszak még nyitva van, de ha közvetlenül azt kérdezi, hogy az én szempontomból lezárult-e, akkor igen. Lezárult.”
Tetszik önnek a keret.
„Igen, nagyon tetszik.”
Rodrigo nem hiányzik?
„Nem, Rodrigo nem hiányzik. Vannak megoldásaink, van minőségünk, vannak olyan játékosaink, akiket talán az alapján ítélsz meg, amit eddig tettek, de én szeretek úgy gondolni magamra, mint aki képes fejleszteni a játékosokat. Egy játékos, aki ma ilyen, holnap már lehet másmilyen.
Gondolja, hogy a Barcelona Rodrigo szerződtetésével azt üzente: ’Elvesszük őt a Real Madridtól’?
„Nem, nem hiszem… Nem tudom.”
Beszélt Rodrigóval?
„Igen, néhányszor beszéltem vele, és a Real Madrid nagyon jó ajánlatot tett neki. Úgy gondolom, nagyon jó a kapcsolatunk a Cityvel. A klub anélkül, hogy a Cityvel tárgyalt volna, kapcsolatba lépett Rodrigóval, és egy komoly ajánlatot tett neki. Rodrigónak voltak kétségei, hezitált… És Rodrigo bizonytalansága bennem is bizonytalanságot keltett. Kivételes játékos, és velünk szemben kifogástalanul viselkedett, ezért semmi negatívat nem tudok mondani róla. De a Real Madrid olyan szintet képvisel, ahol nem lehetnek olyan játékosok, akiknek kétszer is meg kell gondolniuk. Felveszed a kapcsolatot a játékossal, ő pedig azt kérdezi: ’Mikor kell ott lennem?’ Ez az, amit szeretnénk. Rodrigo korrekt volt velünk, és minden jót kívánok neki. Persze nem túl sok jót. De minden jót kívánok neki.”
Ezt úgy állítják be, mint a Barcelona győzelmét a Real Madrid felett.
„A győzelmek a pályán születnek. Trófeákról szólnak. Ott vannak a győzelmek.”
Vinícius ön miatt hosszabbított?
„Nem… Tessék? Miattam?”
Beszélt Viníciusszal?
„Természetesen beszéltem vele, de Vinícius beleszeretett a Real Madridba. Én csak ennyit mondtam neki: ’Vini, hová akarsz menni? Csak Brazíliában játszottál, és csak a Real Madridot ismered… A Real Madridot csak akkor érted meg igazán, amikor elhagyod. Amikor elmész… akkor jössz rá, mit jelent a Real Madrid. Ne menj el. Nem éri meg.’ Úgy gondolom, hogy amit a csapat fejlődésével, és azzal kapcsolatban érzett, ahogyan dolgoztunk és fejlődtünk, nagyon fontos volt számára. Vinícius is egy gép – öröm nézni, ahogy dolgozik. Rengeteg minőség van a csapatban.”
Az a vita, a Benficával kialakult konfliktus nehéz helyzet volt önnek is.
„Pontosan, de a válasz nagyon egyszerű: Prestianni az én játékosom volt. Ennyi. Erről nincs vita. Ha Prestianni az én játékosom, jöhet ellenem húsz ember, én akkor is Prestianni mellett állok. Ennyi a történet. Azt hiszem, Vini most már tudja. Tudja, kinek az oldalán állok, és tudja, hogy számíthat rám, arra, hogy mellette állok. A minap, amikor nem ítéltek meg neki egy akkora tizenegyest, mint a Bernabéu, én már ott voltam a pálya közepén, és érte harcoltam. Tudja, hogy ott leszek mellette.”
Meg kell tanulnia másképp viselkedni?
„Szerintem az embereknek kell megtanulniuk, hogyan viselkedjenek vele szemben, és ebbe a játékvezetők is beletartoznak. Vinícius ugyanolyan játékos, mint bárki más. Nem teheted meg, hogy megadsz tizenegyest, csak mert Pedrerolról van szó, ahogy nem teheted meg azt sem, hogy nem adod meg, csak azért, mert Vinícius van ott. Nem védheted meg Mourinhót, miközben Viníciust nem véded meg. Az embereknek túl kell lépniük azon, hogy szimpatikusnak találják-e vagy sem. A pályán Viníciust ugyanolyan játékosként kell kezelni, mint bárki mást. Jobb a többieknél.”
Nem védik meg.
„Nem, nem… Nem tisztelik. A stadionokban… Egyetértek veled, és erről is beszéltem vele egy kicsit. Az egyik dolog az, amikor a saját szurkolóid előtt ünnepled a gólodat, és egészen más, amikor az ellenfél szurkolói előtt. Ebben lehetne egy kis egyensúlyt találni. De mi értelme van annak, hogy egy egész stadion kifütyülje a világ egyik legjobb játékosát, amikor semmi bajuk vele? Elmégy egy barátságos meccsre A Coruñába, vagy a Schalke ellen játszol, és nem hiszem, hogy Vinícius korábban játszott volna a Schalke vagy a Depor ellen. Miért fütyülöd ki már az első labdaérintésénél? Valamiféle középutat kell találni, mert kiváltság őt futballozni látni.”
