Az élet néha úgy osztja a lapokat, mintha előre meg lenne írva a sors. Darko Kovačević (Kovin, Szerbia, 1973) 1999 elején több hónapon keresztül tárgyalt a Real Madriddal, a Real Sociedadnál töltött első időszakának utolsó idényében. Bár az Atlético is komoly ajánlatot tett érte, a szerb támadó közel állt ahhoz, hogy a Bernabéuba igazoljon. Az üzlet azonban elhúzódott, felmerültek bizonyos kétségek, Hiddink távozott az edzői posztról, Toshack érkezett, majd a Juventus is komoly érdeklődést mutatott iránta, így végül Torinóba igazolt. Amikor 2001 nyarán visszatért a Real Sociedadhoz, a Madrid állandó muusává vált: a kék-fehér mezben összesen tíz gólt szerzett a blancók ellen. A görög Olympiacos jelenlegi sportigazgatója továbbra is a txuri-urdin szurkolók egyik legkedveltebb külföldi játékosa. A szakember az AS újságírójával beszélgetett a ‘La Real’ és a Madrid összecsapása előtt.
Elnézést, hogy az átigazolási piac hajrájában rabolok néhány percet az idejéből…
Siessen. Gondolhatja, milyenek ezek a napok egy sportigazgató számára. Rengeteg változtatást hajtunk végre, és évről évre nehezebb időben kialakítani a kereteket, ezért az utolsó pillanatban is rengeteg mozgás van. Így működik az átigazolási piac. A legfontosabb, hogy mi és Mendilibar is elégedettek legyünk a csapat végleges kialakításával.
Egy sportigazgató is érzi a nyomást ebben az időszakban?
Nyomást és stresszt is. Már korábban is mondtam, hogy az Olympiacos olyan, mint Görögország Real Madridja, ezért kötelességünk a kiválóságra törekedni. Itt maximálisak az elvárások, méghozzá minden egyes nap. És szeretem, hogy ez így van, mert ez tükrözi a klub nagyságát és azt az ambícióját, hogy továbbra is trófeákat nyerjen és történelmet írjon.
Most a másik oldalról éli meg ezeket a folyamatokat, de játékosként akár a Real Madridban is kiköthetett volna…
Valóban komoly lehetőség volt. Több hónapon keresztül tárgyaltunk, de az átigazolás nem valósult meg, telt az idő, és közben a Juventus részéről nagyon komoly érdeklődés érkezett, ami meggyőzött arról, hogy Olaszországba igazoljak. Játszhattam volna a Madridban, végül azonban a Juvénál kötöttem ki.
Valami hasonló történhetett Rodri esetében is?
Lehet, hogy nagyon hasonló az én történetemhez. Ha igaz, amit a Madrid régóta tartó érdeklődéséről, a felmerült kétségekről, az üzlet korábbi lezárásának sikertelenségéről olvasok és hallok, és tényleg a végén jelent meg a Barcelona, akkor valóban lehet némi hasonlóság.
Ön tíz gólt szerzett a Madrid ellen…
Igen. Elég jól ment ellenük. Ahogy mondja, tíz gólt szereztem ellenük, és különösen emlékszem a 2003-as duplámra, egy olyan mérkőzésen, amelyet 4–2-re nyertünk meg. 2004-ben a Bernabéuban egy 1–4-es mérkőzésen is betaláltam.
Különösen motivált volt a Madrid ellen?
A Madrid ellen minden csapatnak van egy plusz motivációja, mert a nagy csapatok megkövetelik, hogy a maximumot nyújtsd, és mindenki szeretne nyerni, hogy megerősítse az önbizalmát, és nagy visszhangot kiváltó győzelmeket arasson. Az én esetemben nem volt semmiféle harag vagy ilyesmi. Egyszerűen jól sikerültek a mérkőzéseim, és jól ment a gólszerzés.
A Deportivo elleni gólja volt a legérzelmesebb?
Igen. Még most is meghatódom, amikor beszélek róla, és nehezemre esik. Úgy emlékszem, 2005 októbere volt, amikor édesanyám hirtelen elhunyt. Azonnal Szerbiába repültem, és három napot töltöttem ott. Össze voltam törve, de úgy döntöttem, hogy visszatérek Spanyolországba, hogy pályára lépjek a Dépor elleni mérkőzésen. Érzelmileg nagyon nehéz volt, de valamennyire vigasztalt, hogy sikerült gólt szereznem, és neki ajánlhattam.
Bár húsz éve távozott a ’La Realtól’, közel tíz évet töltött ott. A szeretete továbbra is töretlen?
Természetesen. Mindig is txuri-urdin voltam, és mindig az is maradok.
A piac szakértőjeként úgy gondolja, hogy Oyarzabalt alulértékelik?
Meglepő lehet, hogy egy Premier League-ben szereplő nagy klubtól még nem érkezett érte csillagászati ajánlat, de 29 éves, és ez még megtörténhet. Nem zárnám ki. Szerintem fantasztikus játékos. Mindig szerettem azt látni a Realnál és más csapatoknál is, amikor van egy olyan klasszikus kilences, mint amilyen én voltam, de a futball fejlődött, és most valami mást látunk, például Mikel esetében. Nagyszerű világbajnokságot játszott, és fantasztikus támadó. Nagyon kedvelem.
Nemzetközi szinten melyik volt a nyár igazolása?
Rodrié a Barcelonához.
Diomande megér 125 milliót?
Nagyszerű játékos, és fényes jövő áll előtte. A Madrid nagyot kockáztatott vele, a jövő pedig majd megmutatja, hogy megér-e ennyi pénzt vagy sem. Várnunk kell, hogy kiderüljön.
És Rodri megér 75 milliót 30 évesen?
A klubok sokat gondolkodnak a játékosok életkorán és azon, hogy milyen hosszú pályafutás állhat még előttük, de ha egy futballista négy-öt évig jó teljesítményt nyújt neked, akkor szerintem már megtérült a befektetés.
A Madridnak szüksége van egy ilyen profilú játékosra?
Akarta Rodrit, és egy évvel ezelőtt Zubimendit is megszerezhette volna, de Mourinho feladata eldönteni, hogy szüksége van-e egy ilyen típusú játékosra.
Ön nagyszerű kilences volt. Mit gondol Espíről?
Kedvelem ezt a srácot. Már most is jó, és a jövője is szép. Pontosan olyan típusú csatár, amilyenre a nagy csapatoknak mindig szükségük van. A Madridnak korábban Joseluval is nagyon jól ment, és Espível is nagyon jól fog járni. Szerintem nagyszerű igazolás.
Ha korlátlan költségvetéssel rendelkezne, melyik játékost szerződtetné?
Lamine Yamalt próbálnám megszerezni.
A Juventusnál Zidane-nal és Del Pieróval is együtt játszott. Vannak ma is hozzájuk hasonló játékosok?
Nagyon nehéz összehasonlítani különböző korszakokat és különböző időszakok játékosait. Most is vannak nagyon jó futballisták, de az igaz, hogy ők ketten világklasszis jelenségek voltak.
Szeretne a Real Sociedad ellen játszani Európában?
Szeretnék velük találkozni a csoportkörben, és azt, hogy mindkét csapat továbbjusson a következő körbe. Mindig hatalmas öröm számomra visszatérni Donostiába.
És elképzelhető, hogy a jövőben valamilyen vezetői szerepkörben tér vissza?
Nagyon szeretem a La Realt, de már sok éve az Olympiacosnál dolgozom, boldog vagyok, hasznosnak érzem magam, és amíg Marinakis úr, aki a döntéshozó, nem mondja azt, hogy külön utakon folytassuk, addig itt maradok, mert úgy érzem, mintha otthon lennék.
