Nagy összegben mernék fogadni arra, hogy az oldalunk mérkőzéssel kapcsolatos hozzászólásainak jelentős része Vinivel foglalkozik majd. De nem teszem, két okból. Egyrészt úriember biztosra nem fogad, másrészt annyit szidtam már én is a meccs alatt, hogy kezdem egy kicsit unni a témát.
Real Madrid (OP: 6,2)
Ahogy az előző bajnokin, itt is a második félidőben húzta le a krokodil a csapatot a mélységbe. A csapat két gólos előnyt épített fel és több lehetősége is lett volna egy újabb találattal lezárni a meccset, de a Madrid nem használta ki a további nagy helyzeteit, különösen Vinícius révén. A második félidőben a csapat látványosan elvesztette ismét a ritmust és egyre kevesebb kontrollt gyakorolt a labdára és a területekre. Ezt jó mutatja a második félidei labdabirtoklás, amelyet az Elche uralt 59%-os aránnyal. A Madrid 20 lövésig jutott, de csak négy találta el a kaput, ami a támadóhatékonyság alacsony szintjét mutatja. A cserepad végül döntő különbséget jelentett: Bellingham harcossága, Mbappé előkészítése és Espí befejezése hozta meg végül a győztes gólt.
Elche (OP: 5,9)
Az Elche az első félidőben próbált magasan letámadni, de a Madrid többször is átjátszotta a az Elche játékosokat, így ez a stratégia hamar megbukott. Két gólos hátránynál úgy tűnt vége a mérkőzésnek, de a második félidőben egyre többször sikerült a védelmi vonalak mögé kerülniük, majd Osorio 71. percben szerzett gólja visszahozta a hitet és érezhetően megváltoztatta a mérkőzés dinamikáját. Fer Niño 83. perces egyenlítése már-már önkívületbe hozta a csapatot, de a minőségi madridi cserék végül eldöntötték a mérkőzést. Összességében vereség ellenére karakteres teljesítményt nyújtottak, különösen a kétgólos hátrányból való visszakapaszkodás miatt.
MECCSEMBERE – Kylian Mbappé (OP: 7,6)
Nekem, ami ebből a meccsből leginkább megmarad vele kapcsolatban, az a sebessége. A harmadik gól előtt, ahogy kiugrott a védő mögül, majd viszonylag rövid távon alaposan rávert az ellenfelére – szóval ez nekem bámulatos volt. Akik ilyenkor Einsteint és a relativitáselméletet veszik elő, mondván, hogy inkább a védő volt belassulva – ami persze nem kizárt –, azoknak azért megjegyezném, hogy francia támadónk csúcssebessége 36 km/h volt, ami az egyik legmagasabb érték, amit mostanában a La Ligában láttam. A várható gólpassz (xA) mutatója 0,92 (!), amit jól jelez, hogy három kulcspassza és persze egy gólpassza is volt. Akinek ez a mutató még kicsit homályos, annak leírom másképp is: nemcsak kapura volt nagyon veszélyes, hanem önzetlenül a társait is segítette kiváló átadásokkal, ami korábban azért nem volt ennyire jellemző rá.
Thibaut Courtois (OP: 6,7)
Egy védése volt és két bekapott gólja. Valljuk be őszintén, ez optikailag nem néz ki túl jól. De Osorio közeli fejesénél nem volt igazán esélye, a második gólnál pedig a fű alatt, a lába között és még meg is pattanva került a kapuba a labda – ennél sem volt különösebb ráhatása. A hazaiak mindössze 0,85 xG-ig jutottak, vagyis a két kapott gól a kialakított helyzetek minőségéhez képest sok volt. Az Elchének összesen 11 lövése volt, amelyekből három találta el a kaput, így Courtois-nak mindössze egy védést kellett bemutatnia. Az első félidőben szinte alig volt dolga, aztán, ahogy esett vissza a csapat, neki is egyre több teendője akadt. Lehet, hogy egy hatos osztályzat reálisabb lenne, de most sem tudtam hibát felfedezni a játékában, ezért végül magasabb osztályzatot kapott.
Trent Alexander-Arnold (OP: 5,6)
Úgy tűnik felgyorsult: a múltkori 28 kilométeres végsebessége, ezen a meccsen elérte a 31 kilométer/órát. A passzpontossága átlagos (86%), de a pontrúgásai sem adják ebben a szezonban azt a plusszt, ami elvárható lenne tőle. Az Elche első gólja is az ő oldaláról került beadásram, szóval én összességében nem ájultam el eddig a teljesítményétől. Lehet, hogy nem ehhez szoktam a Real Madridban ezen a poszton, de nekem Trent Alexander-Arnold játéka egy kicsit sótlan, vagy ha szakszerűek akarunk lenni, akkor azt mondanám: kevésbé látványos.
Dean Huijsen (OP: 6,2)
Bírom a srácot, és először hetest is írtam be neki, de aztán levettem hatosra: az első bekapott gólban komoly szerepe volt (talán a másodikban is). Amit a pozitív oldalon mindenképpen ki lehet emelni, az a passzjátéka: 96%-os passzpontossága előtt kalapot lehet emelni, különösen úgy, hogy a saját térfelén egyáltalán nem hibázott, három hosszú passzából pedig csak egy volt pontatlan. Ezen a mérkőzésen inkább az erősségeit villantotta meg: a hátulról induló labdakihozatalok egyik biztos pontja volt, sokszor belépett a támadóharmadba, sőt még kapura is veszélyes volt.
Ibrahima Konaté (OP: 6,1)
A hatodik fordulóhoz érve azt realizáltam, hogy Konaté szinte minden meccsére be lehetne kopizni mondjuk az első forduló leírását. Fizikálisan erősen domináló, kevés kockázatot vállaló belső védő. Sokszor húzódik a védelmi vonal elé, hogy már ott ledarálja az ellenfelét és teszi ezt többnyire hatékonyan. Az első félidőben nem is volt különösebb baj, de a másodikban ő is egyre mélyebbre szorult a csapattal együtt. Az ellenfél két gólja nem vezethető vissza egyetlen egyértelmű Konaté-hibára, ennek ellenére a védelem egészéhez hasonlóan nem tudta megakadályozni, hogy az Elche lendületbe jöjjön. A 73. percben sárga lapot kapott, ami a hajrában óvatosságra kényszerítette.
Marc Cucurella (OP: 5,3)
Látva Cucurella eddigi kiegyensúlyozott teljesítményét és Carreras játékát, nagyjából eldőltnek láttam, hogy ki játszik majd bal oldalt hátul a meghatározó meccseken. Aztán Carreras múlt heti zseniális játéka és Cucurella felemás, Elche elleni produkciója elbizonytalanított. Utóbbira – ha nagyon óvatosan fogalmazok – az „ellentmondásos” jelző illik leginkább. Védekezésben az első 45 percben kevés komoly problémája akadt, a fordulás után azonban az Elche sokkal bátrabban támadta a madridi széleket, ezzel együtt pedig Cucurella teljesítménye is bizonytalanabbá vált. Az Elche egyenlítő gólját megelőző szituációban rossz felszabadítása közvetlenül hozzájárult a világégés közeli állapothoz és ezzel nagyot rontott az összmegítélésén.
Aurélien Tchouaméni (OP: 6,2)
Megint olyan teljesítményt nyújtott, amely kevésbé volt látványos, de rendkívül hasznos a csapat érdekében. Nagyon sokszor jól zárta az ellenfél passzsávjait, amelyet jól mutat a négy labdaszerzése is. Ebből kettőből ígéretes akció lett, kár, hogy a befejezés Vinire várt, aki mindkettőt elpuskázta. A statisztika szerint 42 passzából 40 pontos volt, ami 95%-os passzpontosságot jelent, ez szintén kiemelkedő teljesítmény. A 86. percben Endrick váltotta, amikor Mourinho már egyértelműen a győztes gól megszerzésére törekedett. Összességében nagyon hasznos és az első félidőben kifejezetten domináns teljesítményt nyújtott.
Fede Valverde (OP: 6,4)
Valverde nagy munkát végzett a középpályán és az első félidőben jól kapcsolta össze a védekezést a támadásokkal. Két különösen értékes mélységi passza is volt, amelyek közvetlenül veszélyes helyzetet teremtettek. Az egyik ilyen labdája Diomandét indította, és ebből épült fel Mbappé gólja. A második félidőben viszont ő sem tudta megakadályozni, hogy a Madrid elveszítse a középpálya fölötti kontrollt. Összességében a Madrid egyik kiegyensúlyozottabb és taktikai szempontból értékesebb teljesítményét adta.
Arda Güler (OP: 7,7)
Az első félidőben dominált a játékával, majdnem gólt is szerzett, de végül helyesen a kapusnak adták az öngólt. Gólpasszokkal is beljebb lenne, ha Vini végre megtalálná a góllövő cipőjét, de két nagy helyzetet is kihagyott, amelyeknél Gülertől kapta a labdát. Passzpontossága imponálóan magas (96%), lassan már Toni Kroos szintjét kezdi közelíteni. Bár itt kikívánkozik belőlem, hogy már az első fordulóban, az Espanyol ellen leírtam: mintha Arda ebben a mutatóban is előrelépett volna. Ha kellett, lassította, ha kellett, gyorsította a játékot, jól teremtett kapcsolatot a vonalak között, és ismét remek karmestere volt a csapatnak. Lecserélését én is indokoltnak éreztem, mert addigra visszaesett a játéka, csakhogy utána meg a Real Madrid esett vissza.
Yan Diomande (OP: 7,2)
Egyre több lehetőséget kap és egyre többet mutat be magából. Én nem tudom, hogy azt 140 millió Eurót valaha ki tudja-e termelni, de ebben a srácban van fantázia. Jó volt látni, hogy amikor gólpasszt adott Mbappénak, akkor mennyire örült neki, érezhető volt, hogy a benne lévő aggályok és kételyek kezdenek eltűnni, talán valami felszabadult benne. Kilenc cselezésből hét bejött neki, ami nagyon rossz hír az ellene felálló védőknek és 18 párharcból 12-tőt megnyert, ami elképesztően magas szám és jó arány. Mindezt úgy tette, hogy a 4. percben már kapott egy sárgát.
Vini Jr. (OP: 3,4)
Minden adott volt a srácnak ahhoz, hogy a saját hajánál fogva kirángassa magát a rossz formájából, és ehhez a társak is alaposan besegítettek, de hiába. 68 perc alatt öt lövés, amelyekből mindössze egy találta el a kaput, két kihagyott ziccer, 76%-os passzpontosság és 9 elvesztett labda. Ez a meccs kézzelfogható bizonyíték arra, hogy Vini Junior jelenlegi játéka komolyan veszélyezteti a Real Madrid eredményességét. Most még megmentette a csapat a három pontot, de ez nem lesz mindig így. És akkor jöjjön a legérdekesebb magyar szó: a „de”. Szóval a srác ritka pocsék formában van, de a Real Madridnak szüksége van rá. Ő sem annyira egoista, hogy ne látná, baj van. Lehet, hogy szét van csúszva, de a képességei elvitathatatlanok. Szóval azt gondolom, az Atlético ellen ott a helye a kezdőben, egyfajta utolsó lehetőségként egy nagy rivális ellen. Ha viszont ott is azt látjuk tőle, amit az elmúlt hetekben, akkor a pedagógiai eszköztár következő eleme a kispad.
Cserejátékosok
Denzel Dumfries és Endrick kevés időt töltött a pályán, ezért nem kapnak értékelést. A brazilnál azért jegyezzük fel, hogy visszatérése óta először lépett pályára: kétszer ért labdába, és az egyikből máris sikerült összehoznia egy blokkolt lövést.
Jude Bellingham (OP: 7,0)
Rosszkor érkezett a mérkőzésbe, amikor az Elche már öntudatára ébredt és erősen hitt a pontszerzésben. Küzdött, harcolt, kiváló megindulásai voltak, de erről az estéről mégis a győztes gól előtti feketeöves utcai harca marad meg bennünk. Nem akart sárgát kiharcolni, nem akart elesni, nem akart reklamálni – csak gólt akart, és meg akarta nyerni a meccset. Ilyennek és ezért szeretjük ezt a srácot.
Brahim Diaz (OP: 5,9)
Brahim a 68. percben Vinícius helyére érkezett, amikor a Madrid már kevésbé tudta kontrollálni a mérkőzést. A jobb szélen kapott szerepet, de a játék nem igazán az ő oldalán folyt, ezt jól mutatja, hogy mindössze 13 labadérintése volt.
Carlos Espí (OP: 8,0)
A legjobb úton halad Espí afelé, hogy a közönség egyik kedvencévé váljon. Már a gólja előtt is látszott rajta a küzdés és az akarat, de azzal, hogy a 91. percben megszerezte a győztes gólt, elérte, hogy a világ Real Madrid-szurkolóinak jelentős része legszívesebben a nevére venné. Szerethető, szimpatikus, eredményes.
José Mourinho (OP: 5,8)
Mourinho kezdőcsapata több változást is hozott, de az első félidő alapján a szerkezet működőképesnek bizonyult. Güler tízes pozíciója, Tchouaméni visszatérése és Diomande szélsőjátéka egyaránt adott valamit a Madridnak. A csapat az első 45 percben kontrollálta a területeket, két gólt szerzett és több további helyzetet alakított ki. A problémák a szünet után kezdődtek, amikor a Madrid játéka és labdabiztonsága egyszerre esett vissza. Én már korábban belekezdtem volna a cserékbe, különösen Vini gyenge produkciója láttán, de az első változtatások nem hoztak javulást a játékba. Végül összejött a három pont, de őszintén megmondom engem a frász kerülgetett, amikor öt csatár volt fenn a pályán és arra gondoltam, hogy hányszor kaptunk így gólt egy kontrából, vesztve ezzel mindent. De most nem sült el visszafele az a puska.
