A belga óriást is megkérdezték a riporterek.
A mérkőzésről
„A 3–1-es állás után nem gondoltam, hogy számunkra véget ért a mérkőzés, mert mi mindig küzdünk, de itt, Rómában nagyon jól futballoznak. Voltak nehézségeink, de az utolsó pillanatig hittünk a győzelemben. Három gólt szereztünk pontrúgásból, ami az egész stáb és a játékosok nagyszerű teljesítményének köszönhető, hiszen mindenki végig hitt a sikerben.
Amikor megszereztük a 3–2-es gólt, és még tíz percünk, plusz a hosszabbítás állt rendelkezésünkre, tudtuk, hogy a harmadik találatot is megszerezhetjük. Amikor ez sikerült, már a negyedik gólért mentünk előre. Hihetetlen érzés, mert tudtuk, hogy nyernünk kell, ugyanakkor a hibáink három gólunkba kerültek.”
„Úgy gondolom, hogy az első és a második gólnál túlságosan könnyen elveszítettük a labdát, az ellenfél pedig kontratámadásból betalált, tehát ezek a mi hibáink voltak. A másodiknál szerencsétlenek is voltunk, amikor a labda megpattant, majd a kapuba került. A harmadik esetében pedig talán nekünk kellett volna tizenegyest kapnunk, de végül a másik oldalon történt az eset. Ők jól játszottak, és gólt szereztek.
Az edző jó cseréket hajtott végre. Elkezdünk jobban játszani, többet birtokoltuk a labdát, és egyre több helyzetet alakítottunk ki.”
Gondoltad volna, hogy így végződik a mérkőzés?
„A mérkőzés közben erről álmodoztam, és abban reménykedtem, hogy a végén 4–3-ra nyerhetünk. Amikor kiegyenlítettünk, már tudtam, hogy legalább egy pontot biztosan szerzünk. De az, hogy itt győzni tudtunk, és két erős olasz ellenféllel szemben hat pontot szereztünk a lehetséges hatból, fantasztikus kezdés.”
