Cártasz: Ha a madridiak elbízzák magukat, az sokba kerülhet nekik

Vaszíliosz Cártasz (forrás: www.youtube.com/@Betarades_gr)
Vaszíliosz Cártasz (forrás: www.youtube.com/@Betarades_gr)

Az AEK Athén és a Sevilla legendás labdarúgója a Real Madrid elleni mérkőzés előtt elemezte korábbi csapata esélyeit.

Az AEK Athén legendáinak szűk körében előkelő helyet foglal el Vaszíliosz Cártasz. A kivételes képességű középpályás két időszakban több mint kétszáz mérkőzést játszott és több mint száz gólt szerzett a görög főváros három nagy klubjának egyikében, az AEK fekete-sárga mezében. A görög válogatottal 2004-ben Európa-bajnoki címet nyert, a Bajnokok Ligájában pedig kétszer is megmérkőzött a galaktikusok Real Madridjával, amely sem Athénban, sem a Bernabéuban nem tudta legyőzni az AEK-t.

Milyen érzésekkel várja a Real Madrid látogatását?

“Mindenekelőtt szeretném kifejezni részvétemet és együttérzésemet a toledói szörnyű vonatbaleset valamennyi áldozata és családtagjaik iránt. Hihetetlen, hogy 2026-ban még mindig történhetnek ilyen tragédiák.”

“Ami a mérkőzést illeti, az AEK számára nem a legjobbkor érkezik a Real Madrid. A Panathinaikos ellen 2–0-ra kikapott, ráadásul gyenge teljesítménnyel, és ezzel megszakadt a görögországi mérkőzéseken elért 31 találkozós veretlenségi sorozata.”

Hazai pályán sokkal erősebb az AEK, mint idegenben?

“Így van. Idegenben gyengébb teljesítményt nyújtanak, és a játékosok több egyéni hibát követnek el. Ez némi reményt adhat a Bajnokok Ligája-mérkőzés előtt, hiszen a szurkolók tömegesen látogatnak majd ki a stadionba, a hangulat elképesztő lesz, a játékosok motivációja pedig a maximumon. Egy ilyen mérkőzés előtt nincs szükség külön motivációs beszédre az edző részéről. A fiúk mindent beleadnak majd, és biztosan nem könnyítik meg az ellenfél dolgát.”

Ezek szerint az AEK kellemetlen meglepetést okozhat a Madridnak?

“Természetesen. Biztos vagyok benne, hogy felveszi a harcot, de az a kérdés, hogyan és meddig lesz erre képes. Úgy gondolom, hogy a mérkőzés a Real Madrid játékosainak elszántságán és hozzáállásán múlik majd. Ha kellően koncentráltan lépnek pályára, és megmutatják a képességeiket, nem sok mindent lehet tenni ellenük. Csakhogy ez nem mindig történik meg.”

“Az AEK tudja, hogy maximális koncentrációra és teljes odaadásra lesz szüksége. A szurkolók addig hajtják majd előre a csapatot, ameddig csak lehet. De realista vagyok, nem hagyom, hogy az érzelmeim befolyásoljanak. A valóság az, hogy a mérkőzés száz százalékban attól függ majd, milyen állapotban lép pályára a Real Madrid. A két csapat játékereje nem összehasonlítható. Ha azonban a madridiak elbízzák magukat, úgy érkeznek ide, mintha csak sétálgatni jönnének, és hiányzik belőlük a lendület, az nagyon sokba kerülhet nekik.”

Mivel okozhat gondot az AEK a Real Madridnak?

“Letámadással, azzal, hogy amennyire csak lehet, megtartja a labdát, és nem engedi, hogy a Madrid kedvére uralja a játékot. Pontosan kell passzolni, és mindenekelőtt el kell kerülni a labdajáratás közbeni hibákat, mert ezek lehetőséget teremtenek a madridiaknak arra, hogy kibontakoztassák félelmetes kontrajátékukat. Mindent tökéletesen kell végrehajtani.”

Egy évvel ezelőtt a Real Madrid 4–3-ra legyőzte az Olympiakoszt, Mbappé négy góljával. Most is hasonlóan őrült mérkőzésre számít?

“Ott voltam a stadionban, és saját szememmel láthattam a Real Madrid elképesztő támadóerejét. Mbappé hét perc alatt három gólt szerzett, a szünetben pedig már 3-1-re vezettek a madridiak. A második félidőben azonban kissé elkényelmesedtek, és ezzel visszahozták a mérkőzésbe az Olympiakoszt. Éppen ezért mondom, hogy a hozzáállás kulcsfontosságú. Úgy gondolom, hogy Mourinho irányításával idén másként működnek a dolgok.”

Érzékelhető javulást lát?

“Igen. Sokkal egységesebb és erősebb csapatot látok. A védelem megfelelő támogatást kap, a csapatrészek közel helyezkednek egymáshoz, a játékosok kisegítik egymást, és ha terület nyílik előttük, halálosan veszélyesek. Ugyanakkor azt is látom, hogy ha az ellenfél szervezetten védekezik, a Madrid ma már sokkal türelmesebben képes járatni a labdát, mint korábban, amíg meg nem találja a réseket. Ez egy jobb Real Madrid.”

Ön szerint Viníciusszal vagy Diomandéval jobb a Real Madrid?

“Vinícius számtalanszor bizonyította, hogy fantasztikus támadó, de amikor Diomandé van a pályán, a csapatnak egyáltalán nem hiányzik. A fiatal játékos nagyon jól teljesít, és egyre inkább megmutatja, miért fizetett érte ilyen magas összeget a Real Madrid. Mindenesetre engem igazán az lep meg, hogy a keretben két válogatott szintű jobbhátvéd is van, Valverdének mégis ezen a poszton kell játszania.”

Gülernek kiváló bal lába van, remekül rúgja a labdát, és rendkívül tehetséges. Emlékezteti a legjobb Cártaszra?

“Nem szeretem az összehasonlításokat, de egyértelmű, hogy rendkívül képzett, kivételes játékintelligenciájú fiatalról beszélünk. Az edzője bizalmának köszönhetően végre igazán kibontakozott. A Real Madrid támadójátéka nagyrészt rajta keresztül épül fel, és képes magasabb szintre emelni a támadásokat. Óriási tehetség, és ha hosszú távon is képes megőrizni ezt a teljesítményt, hosszú évekre a csapat egyik meghatározó alakjává válhat.”

Bellingham a Real Madrid vezére?

“Az angol különleges játékos. Nem tudom, hogy ő-e a vezér, de egészen lenyűgöző futballistáról beszélünk. Egyensúlyt teremt a középpálya és a támadósor között, erős, technikailag rendkívül képzett, és elképesztő, milyen dinamikusan képes labdát vezetni. Nagyszerűen olvassa a játékot, és kiválóan érkezik a kapu elé. Véleményem szerint ő volt az El Clásico kulcsjátékosa.”

Mbappé közel került az Aranylabda megnyeréséhez…

“Nem igazán hiszek ebben a díjban. Először is, szerintem amíg Messi futballozik, mindig neki kellene megnyernie. Tudom, hogy néhányan őrültnek tartanak majd ezért, de ő minden idők legjobb játékosa, és még mindig megérdemelné ezt az elismerést. Egyébként nem is ez zavar a legjobban…”

Hanem mi?

“Úgy gondolom, hogy az Aranylabda győzteséről olyan játékosoknak kellene dönteniük, akik maguk is meghatározó szerepet játszottak a futball történetében. Az újságírók szavazzanak arról, ki volt a legjobb az ő szakmájukban az adott évben, de a labdarúgókat azoknak kellene megítélniük, akik hosszú éveken keresztül ugyanazt a hivatást űzték. Ők értenek ehhez a legjobban. Esetleg még tapasztalt, korábbi edzőket is bevonhatnánk, de senki mást.”

2002-ben a galaktikusok Real Madridja 3-3-as döntetlent játszott Athénban, ahol ön egészen legendás teljesítményt nyújtott: szabadrúgásból szerzett egy parádés gólt, és két gólpasszt is kiosztott. Ez volt pályafutása egyik legjobb mérkőzése?

“Valószínűleg igen. Akkor még nem kieséses párharcról, hanem csoportmérkőzésről volt szó. Az elmúlt napokban sokat gondoltam arra a találkozóra. Emlékszem, hogy tisztelettel, de félelem nélkül léptem pályára, és egyenesen a szemébe néztem azoknak a legendáknak, akik velünk szemben álltak. Nagyon jól éreztem magam a pályán, és mindenféle kisebbrendűségi érzés nélkül futballoztunk. A lefújás után mégis csalódott voltam, mert voltak lehetőségeink a győzelemre, ezért a döntetlent szinte vereségként éltem meg.”

A Real Madrid játékosai odamentek gratulálni önnek?

“Igen, pontosan így történt. Néhányan már ismertek a sevillai időszakomból, és többen odajöttek gratulálni, köztük Roberto Carlos, Zidane és Raúl, akivel mezt is cseréltem. Hatalmas elismerés volt számomra, hogy ilyen világsztárok méltatták a teljesítményemet. Nagyon büszke voltam rá. A Bernabéuban sem tudtak legyőzni minket, ott 2-2-es döntetlent játszottunk, miután 2-0-s hátrányból egyenlítettünk.”

A Real Madrid soha nem érdeklődött ön iránt?

“Dehogynem, volt érdeklődés. Nem emlékszem pontosan, hogy 1998-ban vagy valamivel később történt, de Camacho egyszer elmondta nekem, hogy Pirri, aki akkor a klub szakmai igazgatója volt, érdeklődött felőlem. Azt is tudom, hogy Di Stéfano, aki az igazgatótanács tanácsadójaként dolgozott, azt mondta, hogy a Sevilla tízes számú játékosa nagyon tud futballozni, tetszik neki a játékom, és ajánlott a klubnak. Már önmagában az is hatalmas megtiszteltetés volt, hogy egy olyan legenda, mint Don Alfredo, ilyen véleménnyel volt rólam. Végül azonban az érdeklődésből nem lett semmi, a tárgyalások sem jutottak előre. Szép lett volna a világ legjobb klubjában játszani.”

Igaz az a történet, hogy a Sevilla 1996-ban eredetileg az Olympiakosz játékosát, Karapialist ment megnézni, de végül egy athéni pincér ajánlására Cártaszt szerződtette?

“Ezt már többször is mesélték nekem, és úgy tűnik, akár igaz is lehet. Csakhogy soha nem találkoztam azzal a pincérrel, hogy megköszönhessem neki, ha valóban így történt. Mindenesetre eljöttek megnézni engem, majd több hónapon keresztül tárgyaltunk. Végül 500 millió pesetáért szerződtettek, mert abban az évben 26 góllal én lettem a görög bajnokság gólkirálya, pedig nem is csatárként játszottam. Ráadásul a bajnokság legjobb játékosának is megválasztottak.”

Hogy van Jović?

“Jól van, de fontos, hogy a büntetőterületen belül játsszon. Jó adottságokkal rendelkező csatár, kiváló befejező, de amikor eltávolodik a kapu előtti területtől, már nem tudja a legjobb teljesítményét nyújtani, és veszít a veszélyességéből. Ha ő és Varga jó formában lesznek, és megfelelő labdákat kapnak, képesek lehetnek komoly gondot okozni a Real Madridnak.”

Forrás: AS (David Alonso)
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK