Gratulálunk, hamarosan százados leszel a válogatottal is. Milyen érzés?
Hatalmas büszkeséget és óriási felelõsséget érzek. Nehéz száz mérkõzést elérni az én koromban, de nagyon szerencsés voltam, hogy tizennyolc évesen debütálhattam, az edzõim pedig mindig bíztak bennem.
Hányszor futottál ki a pályára gyerekként úgy, hogy azt képzelted, te vagy Maldini?
Rengetegszer! Maldinire egész karrierem során felnéztem, úgy, ahogy Hierróra is. De a legnagyobb példaképeim Tiburón Prieto, Pablo Alfaro és Javi Navarro voltak a Sevillában.
Tudod, hogy Maldini ennyi idõsen hány meccset játszott a válogatottjában?
Fogalmam sincs.
Hatvannégyet.
Büszke is vagyok rá. Puyol harmincnégy évesen érte el ugyanezt. Számomra nagy megtiszteltetés ez, hiszen kemény munkával értem el.
Tisztában vagy azzal, hogy te leszel a legfiatalabb, aki elérte ezt a számot?
Ez egy olyan rekord, amire nagyon büszke vagyok. Nagy örömmel tölt el, hogy ilyen fiatalon, huszonhat évesen sikerült elérnem ezt a mérföldkövet.
Tudtad, hogy a német Podolskit fogod magad mögé utasítani ezzel a rekorddal? Eddig õ volt a legfiatalabb európai, aki elérte ezt a számot.
Nem tudtam. Büszke vagyok rá, hogy a futballtörténelem része lehetek, és remélem, hogy további rekordokat is megdönthetek majd, de a legfontosabb, hogy Spanyolországgal címeket nyerjünk.
Március 30-án már huszonhét leszel. A Finnország és Franciaország elleni meccsek után lesz okod ünnepelni?
Remélem. Számomra nem is lenne jobb módja az ünneplésnek. Mindenki azt akarja, hogy nyerjünk Párizsban, de elõször Finnországgal kell játszanunk, akik ellen nem mehetünk biztosra, hiszen meg fogják próbálni megnehezíteni a dolgunkat.
Nem bánjátok, hogy a világbajnoknak selejtezõt kell játszania ahhoz, hogy ott lehessen a következõ tornán?
A szabály az szabály. Nem újdonság ez. Korábban zokszó nélkül elfogadtam volna azt, hogy ha megnyerem a világbajnokságot, akkor selejtezõt kell játszanom. Sõt, ez csak azt mutatja, hogy nem élhetsz a múltbeli sikereidbõl, és bár nagyszerû, hogy te vagy a bajnok, meg kell küzdened azért, hogy megvédhesd a címed. Igazából jó dolog, hogy bizonyítanod kell, hogy ott a helyed a világbajnokságon, még címvédõként is.

De nem túl nagy kockázat ez?
Mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Alázattal kell felkészülnünk a finnek és a franciák elleni meccsekre, hiszen ezt a csapatot az alázat tette ilyen naggyá.
A válogatottban töltött éveid alatt melyik volt számodra a legszebb pillanat?
Sok ilyen volt, mivel minden Spanyolországnak szerzett gyõzelem különleges. Az elsõ néhány mérkõzés felejthetetlen volt, mivel gyerekként mindig a válogatott debütálásomról álmodoztam
. De voltak még emlékezetes pillanataim: az elsõ meccsem a Sevillában, az átigazolásom a Real Madridhoz, illetve az elsõ meccsem Madridban. A válogatottnál az olyan nagy csapatok elleni csodálatos meccsekre emlékszem, mint a holland, olasz, német, de a legjobb mindközül természetesen a két Európa-bajnokság megnyerése, a csúcs pedig a világbajnoki gyõzelem volt. Ezek az évek megismételhetetlenek, és nagyon remélem, hogy tartós sikerek lesznek. Volt szerencsém a spanyol futball történelmének legszebb idõszakának részévé válni.
Az egyetlen negatívum talán a kevés gól. Lõhettél volna többet is?
Futballistaként akkor is gólokat akarsz lõni, ha nem elõl játszol. Elég megnézni a lehetõségeimet az Európa-bajnokságokon és a világbajnokságon, de nem könnyû. Mindegy, igazából csak az érdekel, hogy a csapat nyerjen.
De belõtted azt a bizonyos tizenegyest, ami mindenért kárpótolt. És pontosan azután, hogy a Bayern München ellen hibáztál…
Pontosan ilyen Sergio Ramosnak lenni, mindent felnagyítanak, a jót és a rosszat is. Amikor a Bayern ellen elhibáztam a büntetõt, elmondtam a családomnak, hogy most néhány napra rossz idõk köszöntenek ránk. Így is lett. A legjobban az idegesített, hogy az emberek szerint megtörtem a nyomás alatt és nem vagyok képes tizenegyeseket lõni. Pont én vagyok az, aki az ilyen helyzeteket kiválóan kezelem a döntõ pillanatokban. Emellett pedig csak akkor hibázhatsz tizenegyest, ha van bátorságod odaállni és elvégezni azt.
Tervezted, hogy Panenka-féle tizenegyest rúgsz majd? Még a Barcelona és Atlético szurkolók is imádták…
Igen, gondoltam arra, hogy így fogom lõni. Ez sokkal inkább egy személyes dolog volt, mint a külvilágnak szóló valami. De örülök, hogy az emberek élvezték.
A tizenegyes után még a gyorshajtásos büntetéseidet is elengedik…
Ebben nem lennék biztos!
Miért van az, hogy néhány madridista nem tud azonosulni a spanyol válogatottal?
A múltban voltak nehéz pillanatok, de az egység és az alázatosság volt a siker kulcsa. Voltak feszült pillanatok a Barca és a Madrid között, hiszen rövid idõn belül rendkívül sokszor találkoztunk a bajnokságban, kupában és BL-ben, néha veszekedtünk. De okosan megoldottuk a problémákat, mivel egyikünk sem akarta, hogy a válogatott kárára menjen a dolog.
A 99 meccsbõl melyiket élvezted a legjobban?
Ha az Eb és vb döntõket nem számolom, akkor a Portugália elleni elõdöntõt mondanám a legutóbbi Európa-bajnokságról a tizenegyesek és az ellenfél erejébõl adódó hatalmas nyomás miatt.
100 meccs, 100 különleges pillanat, 100 különbözõ történet. Hogy összegeznéd az idáig megtett utat?
Azt mondanám, hogy egy álmot éltem meg a Kína elleni debütálásom óta. De a legnehezebb az, hogy a csapatban tudj maradni. Mindig emlékezni fogok a három címünkre, mivel akkora sikert jelentenek, ami ad egy kis plusz örömet. A két Európa-bajnokság és egy világbajnokság megnyerése olyan rekord az én koromban, amit nehéz túlszárnyalni. Csak remélni tudom, hogy folytatódik a sikersorozat.
Már több mint egy fél évszázad telt el azóta, hogy Brazília megnyert két világbajnokságot egymás után. Ez a következõ kihívás?
Igen. Ez olyasvalami, amiért érdemes harcolni, mi pedig élvezzük, hogy egy új szintre léphetünk. Remélem, hogy tovább nyerhetünk lehetetlennek tûnõ dolgokat, ahogy ezt már korábban megmutattuk.
Mit jelent számodra a spanyol mez?
Erõt, elkötelezettséget, értékeket… Mindent.
Emlékszel az elsõ válogatott mezedre?
Igen. Édesapám vette nekem, amikor a válogatott Sevillában játszott.
Most, öt évvel a 2008-as Európa-bajnokság után, mit gondolsz, amikor a mezen lévõ csillagra pillantasz?
A rengeteg munkára, ami ahhoz kellett, hogy megszerezzük. Ez az ország kétségtelenül megérdemli azt a csillagot.
Érzitek, hogy emberek millióit teszitek boldoggá?
A hazaérkezés pillanata, a rengeteg ember az utcán zászlók millióival igazán csodálatos volt. Szerencsések voltunk, hogy megtapasztalhattuk. Az, hogy az emberek, akik nagyon nehéz idõszakon mennek át, tudnak nevetni a focicsapatuknak köszönhetõen, megfizethetetlen.
A Madrid megnyerheti a Bajnokok Ligáját?
Remélem. Évek óta harcolunk már a trófeáért, remélem, hogy megnyerjük. De megszállottá sem szabad válnunk, mivel az visszafelé is elsülhet. Mindenesetre az izgatottságunkat, erõnket és hitünket fenn kell tartani, ezek alapvetõ fontosságúak. Ha meg akarjuk nyerni, akkor azt kell tovább folytatnunk Európában, amit elkezdtünk.
Mit gondolsz a sorsolásról?
Néhány szurkoló örül, mivel azt gondolják, hogy a Galatasaray könnyebb ellenfél a többinél. De ez egyáltalán nincs így. Olyan játékosaik vannak, akik játszhatnának vagy játszottak is a Real Madridban, vagy más nagy európai csapatokban. Tehát maximálisan tisztelnünk kell az ellenfelünket.