A Real Madrid történelmében is vannak mezszámok, amelyek legendásabbak az átlagnál. Ilyen a 7-es, a 9-es és a 10-es is. Ezen a nyáron a 10-es mezszám már új gazdára talált Kylian Mbappé személyében. Ezzel egyidejűleg felszabadult a 9-es mez is, melynek most új tulajdonosa a brazil Endrick lett. Ebben a cikkben sorra vesszük, kik voltak korábban a Real Madrid 9-es játékosai.
Manuel Olivares
A spanyol támadó volt a Real Madrid történelmének első játékosa, aki viselte a 9-es mezszámot. 1931-ben a Deportivo Alavés együttesétől szerződött Madridba.
Rögtön első idényében megnyerte a klubbal a LaLiga-címet, majd a következő 1932/1933-as idényben ugyanezt megismételte, ehhez már 16 góllal járult hozzá, ami abban a szezonban Pichichi-trófeát ért neki, azaz ő lett a klub történelmének első játékosa, aki gólkirály lett a bajnokságban.
1934-ben Király-kupát is nyert a Real Madriddal, ez volt az utolsó éve a klubnál, hiszen egy évvel korábban át kellett adnia mezszámát Josep Samitier-nek, aki a rivális FC Barcelonától érkezett. Manuel 52 mérkőzésen 43 gólig jutott a csapat színeiben, és megalapozta a 9-es mez nívóját.
Pahiño

A spanyol támadó 25 éves volt, amikor a Real Madrid leigazolta. Korábban a Celta Vigóban magabiztos teljesítményt nyújtott: 130 tétmérkőzésen 91 gólja volt.
1948-ban lett a Madrid játékosa. Pahiño régen nem látott teljesítményt tett le az asztalra, de a klub ekkoriban nem élte fénykorát, így az ott töltött 5 év alatt egy trófeát sem sikerült nyernie.
Egyéni teljesítménye azonban megkérdőjelezhetetlen volt. Az 1951/1952-es idényben elnyerte a Pichichi-trófeát, így a klub történelmének második gólkirálya lett a bajnokságban. Pahiño 143 mérkőzésen 127 gólt szerzett és 24 gólpasszt adott a klub színeiben.
Alfredo Di Stéfano

Pahiño-t tulajdonképpen váltotta az argentin Alfredo Di Stéfano, aki a klub történelmének első nem spanyol 9-ese lett.
A klub első igazán nagy világsztárja volt. Ő lett a blancók harmadik labdarúgója, aki elnyerte a Pichichi-trófeát, de ő volt az első, akinek ez legalább kétszer sikerült. 1957-ben a klub első aranylabdás játékosa lett, 1959-ben pedig újra begyűjtötte ezt az elismerést. Mai szemmel is felfoghatatlan eredményeket ért el Madridban. 8 LaLiga, 1 Király-kupa, 5 Bajnokok Ligája (BEK), 2 Latin Kupa, 1 “kis” klubvilágbajnokság és 1 klubvilágbajnokság szerepel a neve mellett. Egyénileg volt a Bajnokok Ligája (BEK) gólkirálya, Spanyolországban az év játékosa háromszor, gólkirály ötször, aranylabdás kétszer. Minden fellépést figyelembe véve 431 mérkőzésen 338 gólja és 92 gólpassza volt.
Carlos Santillana

Di Stéfano után, aki igazán beírta magát a klub történelmébe a 9-es mezben az Santillana volt. A spanyol játékos 1971 és 1988 között 9 LaLiga-címet, 4 Király-kupát, 1 Ligakupát és 2 UEFA-kupát nyert a klub mezében. A 9-es mezt 1971 és 1985 között viselte.
Minden fellépést figyelembe véve 671 mérkőzésen 293 gólt szerzett és 66 gólpasszt adott.
Hugo Sánchez

A mexikói Hugo Sánchez volt a második olyan labdarúgó, aki nem spanyol 9-ese volt a klubnak. Sánchez ekkoriban hihetetlen játékos volt. Korábban a városi rivális Atlético Madridnál minden második mérkőzésén lőtte a gólokat, így 1985-ben leigazolta őt a Real Madrid és rögtön megkapta az akkor már kifelé menő Santillana 9-es mezét. Olyan gólgyártást, amit Sánchez művelt, korábban csak Puskás és Di Stéfano ért el, majd a későbbiekben is csak olyan nagyságok, mint Cristiano Ronaldo és Karim Benzema. 5 alkalommal nyerte meg a csapattal a LaLigát, 1 alkalommal a Király-kupát, 3 alkalommal a Spanyol Szuperkupát és 1 alkalommal az UEFA-kupát is. Az 1989/1990-es idényben ő lett a klub történelmének első Európai aranycipőse.
1992-ben Mexikóba távozott.
Iván Zamorano

Az “őrült chilei” támadónak kellett pótolnia Sánchezt és ezt sokkal jobban valóra váltotta, mint azt sokan remélték. Hazai porondon mindent megnyert a Real Madriddal, így volt LaLiga, Király-kupa és Spanyol Szuperkupa címe is. Egyénileg az 1994/1995-ös idényben megnyerte a Pichichi-trófeát.
Minden fellépést figyelembe véve 1996-os távozásakor 184 mérkőzés, 105 gól és 22 gólpassz állt a neve mellett.
Davor Šuker

A remek horvát támadó 1996-ban érkezett a Real Madrid csapatához. Korábban öt esztendőt töltött már a spanyol bajnokságban, nevezetesen a Sevilla labdarúgója volt. Šukernek ott olyan csapattársai voltak, mint Diego Simeone vagy Diego Maradona. Remekül is ment neki a játék. Az 1993/1994-es idényben 24 bajnoki góljával második lett a góllövőlistán, és csak az abban az esztendőben a világ legjobb játékosának választott Romário előzte meg a maga 30 találatával.
Ekkor tájt már négyszer volt Horvátországban az év labdarúgója, és az 1996-os Európa-bajnokságon is második volt a góllövőlistán. A Sevilla színeiben 177 tétmérkőzésen 90 gólja volt.
Tökéletes választásnak tűnt Madridban, így az 1996/1997-es idényre ő lett a klub új 9-ese. Šuker első bajnoki idényében 24 gólig jutott, és csak a Real Betisben játszó Alfonso és az akkor az FC Barcelonát erősítő Ronaldo előzte meg őt. A bajnoki címet azonban sikerült megnyernie a csapattal.
Az 1997/1998-as idényben tagja volt annak a Real Madridnak, amely 32 év után tudott Bajnokok Ligája trófeát nyerni. 1998 nyarán, a franciaországi világbajnokságon egészen elképesztő módon elődöntőbe vitte a horvát válogatottat. A legjobb 16 között az ő góljával ejtették ki például Romániát, majd a negyeddöntőben a németek ellen is betalált. Ugyan a franciák elleni elődöntőben is gólt szerzett, de a gallok megfordították a meccset, és később meg is nyerték a világbajnokságot. Nem elhanyagolható, hogy a hollandok elleni bronzmeccsen Šukeré volt a győztes gól. Davor az 1998-as világbajnokság gólkirálya és második legjobb játékosa lett Ronaldo mögött. 1998-ban még az Aranylabdáért is versenyben volt. Az 1998/1999-es idénytől azonban egyre több sérüléssel bajlódott, így a szezon végén távozott a londoni Arsenalba.
Fernando Morientes

A spanyol csatártehetség előbb az Albacete, majd a Real Zaragoza csapatában mutatta meg kivételes képességeit, így 1997-ben leigazolta a Real Madrid. Első két idényében még a 15-ös mezszámot viselte, majd Šuker távozása után övé lett a 9-es.
Morientes remek párost alkotott Raúlal és fejjel-lábbal egyaránt veszélyes volt. Hihetetlen sikereket ért el a csapattal, de Ronaldo 2002-es leigazolása után kikerült a kezdőből. A következő 2003/2004-es idényben a klub kölcsön is adta a francia AS Monacónak, Morientes pedig szárnyalt ott. A Bajnokok Ligájában gólkirály volt, többek között a Real Madridot kiejtve és a világ egyik legfelkapottabb támadója lett ismét, aki még a híres FIFA játék borítójára is felkerült.
A 2004/2005-ös idényre visszatért Madridba, de a 9-es meze ekkor már Ronaldóé volt, ő a 8-ast viselhette. A szezon első felében azonban olyan keveset játszott, hogy távozott az abban az idényben Bajnokok Ligáját nyerő Liverpoolba.
Madridi karrierje alatt 2 LaLiga, 1 Spanyol Szuperkupa, 3 Bajnokok Ligája és 2 klubvilágbajnoki címet zsebelt be. Minden fellépést figyelembe véve 300 mérkőzésen 114 gólt szerzett és 38 gólpasszt adott.
Ronaldo

A brazil zseni, a Fenomén 2002-ben érkezett meg Madridba az olasz Intertől. Technikai képességei minden idők legjobb játékosai közé emelték, aki a kapu előtt is hidegvérű és hatékony volt.
A csapattal méltatlanul kevés sikert ért el: 2 LaLiga címet, 1 Spanyol Szuperkupát és 1 klubvilágbajnoki címet. Egyéni megmozdulásai és góljai azonban így is a klub valaha volt egyik legjobb játékosává tették.
Ő is elnyerte a Pichichi-trófeát, az Aranylabdát és a FIFA Év játékosa díjat is. Minden fellépést figyelembe véve 190 mérkőzésen 126 gólt szerzett és 37 gólpasszt adott.
Roberto Soldado
Az utolsó spanyol játékos Roberto Soldado volt, aki viselte a 9-es mezt a 2007/2008-as idényben. Soldado 15 éves kora óta a Real Madrid sajátnevelésű játékosa volt, aki még a Galaktikus érában került fel az első csapathoz, de nem sok játéklehetőséget kapott. Tehetsége egyértelmű volt, de a csapatba nem fért be, így a 2006/2007-es szezonra kölcsönben az Osasuna játékosa lett. Roberto ott egész jól teljesített, hiszen 44 tét mérkőzésen 13 gólt szerzett és 1 gólpasszt adott.
Noha a 2007/2008-as szezonra visszakerült a Real Madridhoz és megkapta a 9-es mezt, nem játszott sokat és a következő idényben távozott is a Getafe csapatához.
Karim Benzema

Soldado után az argentin Javier Saviola volt a 9-es inkább kevesebb, mint több sikerrel, majd egy szezon erejéig (2009/2010) Cristiano Ronaldo, aki ugyan kiválóan teljesített, de az ő igazi száma a 7-es.
A francia Benzema 2010-ben kapta meg a 9-es mezt és minden korábbi elődjénél közelebb került a nagy Alfredo Di Stéfanohoz.
4 LaLiga címet, 3 Király-kupát, 4 Spanyol Szuperkupát, 5 Bajnokok Ligáját, 4 UEFA-Szuperkupát és 5 klubvilágbajnokságot nyert a klubbal. Nem mellesleg ő is elnyerte a híres Pichichi-trófeát és az Aranylabdát is.
A neve mellett távozásakor minden fellépést figyelembe véve 723 mérkőzés, 394 gól és 181 gólpassz állt. A gólokat tekintve a klub történelmének második legeredményesebb játékosa lett, míg gólpasszokat illetően a legeredményesebb.
Kylian Mbappé
Bár a francia támadó csak az első idényét, a 2024/2025-ös szezont töltötte a 9-es mezben, mégis történelmet írt.
Debütáló szezonjában annyi gólt szerzett, amennyit korábban egy Real Madrid debütáns sem. Elnyerte a Pichichi-trófeát és ő lett a klub történelmének harmadik Európai aranycipőse Hugo Sánchez és Cristiano Ronaldo után.
Endrick Felipe
Endrick Felipe Moreira de Sousa 2006. július 21-én látta meg a napvilágot Brazíliavárosban Cíntia Moreira és Douglas Sousa első gyermekeként. Endrick 2010-ben, 4 évesen kezdett el futballozni, amiben kulcsszerepet játszott az édesapja, hiszen az apuka is labdarúgó volt, és elvitte magával a fiát az edzéseire és a mérkőzéseire, és arra bátorította, hogy tanuljon tőle focizni. A többi, ahogy mondani szokták, már történelem. A brazil tehetséget hamarosan országszerte Ronaldóhoz kezdték hasonlítani, majd futótűzként terjedtek az interneten a videók, melyben sorra cselezi ki ellenfeleit, és hatalmas gólokat lő.
A Real Madrid több nagy európai klubbal versenyt folytatva 2022-ben aláírt már egy előszerződést Endrickkel, aki ekkor volt mindössze 16 esztendős. Spanyolországban 18. életéve előtt idegenlégiósként nem léphetett pályára, így még másfél évet a Palmeiras csapatában maradt. Endrick 18 éves koráig a Palmeirasszal két brazil bajnoki címet, két Paulista bajnokságot és egy szuperkupát nyert meg. 82 tétmérkőzésen 21 gólt szerzett és 3 gólpasszt adott. A Real Madridhoz érkezve nem találta magát könnyű helyzetben, hiszen a posztján, középcsatárként a világ egyik legjobb játékosa, Kylian Mbappé van előtte a sorban. Ennek ellenére már a nyári felkészülés alkalmával, 2024. augusztus 1-jén bemutatkozott egy AC Milan elleni 1-0-s vereség alkalmával.
Már a szezon második bajnoki fordulójában megszerezte első gólját a csapatban egy Real Valladolid elleni 3-0-s siker alkalmával. Noha Endrick rendre csere volt az idény során, betalált a Bajnokok Ligájában is, és rendkívül látványos gólokat lőtt a Király-kupa kiírásban. Endrick ebben a sorozatban öt gólt is jegyzett, és nagy szerepe volt abban, hogy a csapat döntőbe jutott. A brazil játékos mindössze 1 góllal maradt le a gólkirályi címről. Minden fellépést figyelembe véve Endrick első madridi idényében 39 mérkőzésen 7 gólt szerzett és 1 gólpasszt adott. Sokáig a levegőben lógott a távozása, de végül maradt a csapatnál, és megkapta a történelmi 9-es mezszámot, amit korábban az a Ronaldo is viselt, akihez sokan hasonlították.