A CF Talavera de la Reina edzőjének nyilatkozata csapata Real Madrid elleni kupameccse előtt.
Elérkezett a D-nap, a Disneyland napja…
Itt van a Disneyland napja. Megpróbálunk felülni arra az óriási hullámvasútra, ami előttünk áll. Ez hatalmas jutalom Talaverának, a csapatnak, a szurkolóknak, a szponzoroknak… Tegnap például argentinokkal beszélgettem, náluk mindenki nézi a Real Madrid-meccseket. Óriási az esemény visszhangja. Megpróbálunk felnőni a feladathoz.
Mindig azt mondja, hogy a bajnokság az első számú cél. A Mérida elleni meccs után a fókusz már a Madridon van, vagy fél szemmel a vasárnapi találkozóra is figyelnek?
A játékosok nagy profizmusról tettek tanúbizonyságot, elszigetelték magukat, ami számomra a legfontosabb. A Mérida elleni meccsen a szurkolók elképesztő módon mellettünk álltak. Most holnap délelőtt 11–12 óráig a Madridra koncentrálunk, de a szakmai stáb egyik szeme már az Arenas de Getxón van. A holnapi meccs hatalmas jutalom, de ha már lottóról beszélünk: az igazi főnyeremény az, hogy a Primera Federaciónban maradjunk, hogy a Talavera ott legyen. Kiélvezzük ezt az alkalmat, lépésről lépésre haladunk, és holnap olyan meccset játszunk, amely sokaknak talán az egyetlen ilyen lesz az életében.
A Málaga elleni hangulat után mit vár holnap?
Holnap történelmi nap lesz. Arról, ami itt történik, még évekig beszélni fognak. Kiváltságos helyzetben vagyunk, különösen a játékosok, hogy pályára léphetnek. Amióta kiderült, hogy a Madrid jön, látom, hogy a világ legeredményesebb klubjáról beszélünk, amelynek olyan aurája van, amely mindent felülír. Az emberek elképesztő mértékben fel vannak spannolva. Ez mindenkin túlmutat: a szereplőkön, a klubon is, mert ez egyszerűen túl nagy. Az igazán nagy dolgokat csak idővel lehet igazán értékelni.
Ez a CF Talavera történetének legfontosabb mérkőzése?
Nem ismerem annyira mélyen a klub teljes történelmét, de a közelmúltat tekintve biztosan az. Ugyanakkor számomra sokkal fontosabb egy feljutás, a Primera Federaciónba való feljutás. Az is rendkívül fontos, hogy a klub évekig stabil, megbízható képet mutasson. De ez a fa most eltakarja az egész erdőt.
Hogyan lehet „megtámadni” a Real Madridot? Ha egyáltalán lehet…
Edzőként az egyik alapelvem, hogy nem hazudok a játékosaimnak. Nagyon ritkán hazudok. Nektek talán néha, de a játékosaimnak soha. És ezt meg is mondtam nekik: mindenben jobbak nálunk. Fizikálisan, technikailag, taktikailag… Mindenben, fényévekkel. Egy dologban viszont talán egy kicsit jobbak vagyunk: a szenvedélyben. És a szenvedély hegyeket mozgat. Nézzük meg: 90 perc, 0–0-ról indulunk… És majd meglátjuk, meddig visz el minket ez a szenvedély, hogy ők hogyan érkeznek, és hogy a mi szenvedélyünk átragad-e a közönségre. Ha igen, akkor nagyon hosszú meccs lesz, és mi tízperces szakaszokra bontva fogjuk megközelíteni.
Tekintve, hogy a Madrid kissé megtépázva érkezik, és Xabi Alonso körül is van némi zaj, ez jó pillanat lehet ellenük?
Egy „rossz pillanatban lévő” Madrid: második a bajnokságban, hetedik a BL-ben, és akik pályára lépnek, legalább heten az első csapatból lesznek, mind válogatott játékosok. Valószínűleg még többen is, mert nem hiszem, hogy kockáztatnák a jogosulatlan szerepeltetést… Maradjunk a realitásoknál. Ugyanakkor amikor versenyezni lépünk pályára… Én nem győzelmet követelek a játékosaimtól, hanem azt, hogy mindent adjanak bele az adott körülmények között. Holnap ezek a körülmények számunkra elképesztőek lesznek, majd meglátjuk, meddig jutunk.
Hogyan készül fel egy ilyen meccsre taktikailag és mentálisan?
Tisztelem a szakmámat. Lesz videóelemzés, néhány taktikai finomítás, de leginkább azt erősítem bennük, amit nekünk kell csinálnunk. Nagyon kevés időnk volt kifejezetten a Madrid-meccsre készülni, és ma edzeni sem tudunk az El Pradóban a sok eső miatt, mert veszélyes lenne és tönkretennénk a pályát. Így inkább egy könnyebb edzés lesz, sok videóval. Azt próbáljuk csinálni, amit eddig is, mert ez juttatott el minket idáig. Nem kell többet tenni. Tiszteljük az ellenfelet, de a tisztelet legjobb formája az, ha minden pillanatban a legjobbat adjuk.
Ahhoz, hogy nyerjenek, kell egy rossz Madrid?
A Real Madrid ellen még nem játszottam, csak a Castilla ellen. Meglátjuk, milyen mentalitással érkeznek, mit éreznek, amikor meglátják az El Pradót. Ha mi elmesélnénk nekik a mindennapjainkat, a fejüket fognák. Mi most Disneylandben vagyunk, ők viszont egy teljesen más szinten élnek, amit kiérdemeltek. A mi problémáink számukra elképzelhetetlenek lennének. Nekik is megvannak a saját gondjaik, persze. Én nagyon bízom a csapatomban. Mondhatnék egy hangzatos címet: „Legyőzzük a Madridot.” De realista vagyok. Azt kérem a csapatomtól, hogy mindent adjon bele, versenyezzen, és a végén a talaverai emberek azt mondják: „Ezek a srácok aztán tényleg méltó módon képviselték a címerünket.”
Vannak hiányzók?
Bilal és Fran Rodríguez biztosan nem játszik. Valen eltiltott. A többiek várhatóan mind rendelkezésre állnak. 18 mezőnyjátékosunk van az első csapatból. Az én legnagyobb problémám az, hogy ketten nem fognak játszani. Ez fáj. Ezek olyan meccsek, amelyeket mindenki megérdemelne, de ez az én döntésem. Arra kell figyelnünk, hogy érzelmileg ne törjenek meg, mert szükségünk lesz rájuk az Arenas ellen.
VAR nélküli mérkőzés…
Ritkán beszélek a játékvezetőkről, mert nincs értelme. Úgy gondolom, a futballnak az segít, ha kevesebbet beszélünk róluk. Egy élvonalbeli, Bajnokok Ligáját vezető bíró jön majd, jól fogja végezni a munkáját. Ha valaha azt gondolnám, hogy egy bíró szándékosan ártani akar nekünk, azonnal kiszállnék a futballból. Közel 600 meccsem van edzőként az alsóbb osztályokban, ahol sok minden történik. Soha nem kételkedtem bennük, és nem is fogok. Akkor sem, ha ez jól eladható téma.
Milyennek látta Valent, tudva, hogy egy hiba miatt nem játszhat ezen a meccsen?
Tanuljon belőle. Az ember pofonokból tanul. Beszéltünk róla: a kispadon nem beszélünk, hanem biztatunk. Ez tanulási folyamat volt számára, nem a játékvezető hibája. Az életben még lehetnek ilyen lehetőségei, ha sokat dolgozik. De tanulnia kell belőle.
