Ezt a meccset csak a Real Madrid szurkolók élvezték. De mi nagyon.
Real Madrid (OP: 6,9)
Rendkívül hullámzó volt a mérkőzés: már az első percben betalálhatott volna a Real Valverde révén, utána viszont szinte levegőt sem kapott, akkora nyomás alá helyezte a City. Nem nagyon volt a Madridnál a labda, de érezhető volt, hogy ha nem kapunk gólt, ebből a szorításból ki lehet jönni. Aztán jött a büntető és a kiállítás, ami papíron akár el is dönthette volna a találkozót, de sejtettük, hogy a Manchester City nem teszi meg azt a szívességet, hogy a következő bajnoki fordulóra kezdjen koncentrálni. Dokuról tudtuk, hogy veszélyes játékos, de a csapat igyekezett duplázással enyhíteni ezt a veszélyt – ami nem minden esetben sikerült. A Real elsődleges célja a labdatartás volt, időnként hosszú passzsorozatokat produkálva, amelyeket a lelkes vendégszurkolók hangos ollézással jutalmaztak. Courtois cseréje sem zökkentette ki a csapatot, Lunin megbízhatóan hozta a bravúrokat. Az eredményt nézve ez egy nagyon sima párharc volt, és ne feledjük, hogy a Real a világ egyik legjobb csapatát ütötte ki. A két mérkőzés együttes mérlege abszolút pozitív, örömre és bizakodásra ad okot – reméljük, a csapatunk nem fog erre rácáfolni.
Manchester City (OP: 6,4)
Valahogy úgy fog a City történelmébe ez a meccs bevonulni, hogy az „elátkozott mérkőzés”. Nem sok minden jött össze nekik, hamar hátrányba kerültek és innét csak a kín és a szenvedés maradt nekik. Az első tíz percük életveszélyes volt, ha ott találnak egy gólt, akkor biztos másképp alakul ez a mérkőzés. A tizenegyes előtti szituációt nem is értettem, mert a büntető az százas volt, de biztos voltam a lesben, amit végül egy jobban kidolgozott vállizom miatt nem adtak meg a bírók a Real ellen. A Madrid okosan húzta az időt és tartotta magánál a labdát, alaposan kifárasztva ezzel a City játékosait. A végén már nagyon várták a sípszót, itt most véget ért az európai kupasorozat számukra úgy, hogy nem kis pofont kaptak a Real Madridtól.
MECCSEMBERE – Aurélien Tchouameni (OP: 7,6)
Nekem ismét ő volt a meccs embere. Valami nagyon beérett ennél a srácnál, hihetetlen magabiztosság jellemzi a játékát, egyfajta elegancia, de ha kell kirúgja az ellenfél játékosát labdával együtt a stadionból. 11,5 kilométeres futó teljesítményével kiemelkedik a Real játékosok közül, kilenc párharcából hatot megnyert. Volt két kapura lövése és egy remek beadása, amelyet már Vini Junior sem tudott elrontani. Amikor nála van a labda az ember tudja, hogy az ott biztonságban van, onnét csak csapattárshoz kerülhet, ellenfél azt tőle el nem veszi.
Thibaut Courtois (OP: 8,5)
Rögtön az elején szeretném megjegyezni, hogy nem értem a kapusokat miért nem rotálják legalább minimális szinten mostanában a Madridnál. Azzal teljesen egyetértek, hogy Courtois a világ legjobb kapusa, de Lunin sem nullkilométeres, bizonyított már eleget, lehetne bizonyos meccseken a belgát pihentetni, az ukrán kapusunkat meg játékban tartani. Courtois egy félidőt volt a pályán, ezalatt négy védése volt, de többször megtették neki a City a játékosai azt a szívességet, hogy ordító helyzetben még a kaput sem találták el, vagy a kapufa mentett. Reméljük a sérülése nem komoly.
Trent Alexander-Arnold (OP: 6,3)
Szűk területet játszott be, elsődleges feladata a jobb oldal lezárása volt, Doku semlegesítése. Valamikor volt egy lövése is, de az elkerülte a kaput, olyan érdemi esemény nélküli estéje volt a mi angolunknak. 8,8 kilométert tett meg a meccs folyamán, ennek 84%-a sétálás, kocogás volt.Nem sok sprintje volt egész meccsen, azok össztávja a statisztika szerint megközelítette a 100 métert….
Antonio Rüdiger (OP: 7,3)
Szerintem a meccs nagy része kifejezetten feküdt Rüdiger stílusának, a kissé lagymatag passzolgatásával, az édes semmittevéssel. A passztérképe az egy fenyőfára emlékeztett, ahogy középről jobbra-balra kb. 10 méteres passzokat osztott ki. Nem előre, oldalt. Az, hogy a meccs végén négy ember szedte le Guardioláról külön bájt ad a teljesítményének, nem tudom miért van szükség ilyenekre, jó esetben egy régebbi sérelem került elő.
Dean Huijsen (OP: 7,6)
Huijsen játéka az egyik üdítő színfoltja volt ennek a mérkőzésnek. Magabiztos volt, jól helyezkedett, nagyon sokszor hasznára volt a csapatnak a hosszú lába, a magassága a légiveszély elhárításában. Jó volt látni a higgadságát, hogy szinte minden esetben jól passzolt. Ezen az estén a mélységi, hosszú indításai nem ültek annyira, de például a 85. percben bemutatott keresztezése a 16-oson belül tanítani való volt. Ő az egyik olyan játékos, aki Arbeloa kezei alatt kezdi visszanyerni azt a formáját, amely miatt a Real Madrid leigazolta.
Fran García (OP: 6,3)
Az ő esetében nem az volt az érdekes, hogy végig a pályán volt, hanem, hogy egyáltalán bekerült a kezdőbe. Arbeloa alatt erre nem volt sokszor példa, de mivel Mendy begyűjtötte a szokásos sérülését, Carrerast meg nem játszatja a az edző, így neki nyílt meg a lehetőség. Egy viszonylag nagy győzelem után ne várjuk el a szélső védőtől, hogy élete legintenzívebb módján támogatja a csatárokat és ez ezen az estén is így volt helyes. Fran Garcia elsősorban a védekezésre koncentrált és ezt a feladatát megbízhatóan teljesítette.
Thiago Pitarch (OP: 6,7)
Én most egy kicsit nagynak éreztem neki a kabátot – azért ez nem az Elche szintje volt és most Doku személyében emberére akadt. Doku egyébként is a Real számára az egyik legnagyobb falat volt ezen az estén, de Pitarchot többször is erőből megverte, sajnos viszonylag simán. Az akarattal és a futómennyiséggel nem volt gond, viszont a City góljánál én komoly felelősséget érzek a részéről. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy mindössze 18 éves és nem is akárhol pallérozódik – ez mindenképp az előnyére válhat. Szerintem minden madridista szorít neki.
Arda Güler (OP: 7,2)
Én úgy éreztem, hogy Arda ma megbízható, szilárd oszlopa volt a Real Madrid játékának. Rengetegszer lépett vissza a labdáért, megbecsülte azt, nem szórta el. A játékában kifejezetten tetszik, hogy – kihasználva az alacsony súlypontját – éles irányváltásokkal rázza le magáról a támadóját és addig őrzi a labdát, míg biztos helyre nem adja azt. Volt két kulcspassza és néhány eladott labdája is, de az ő játékára a nagyobb rizikó felvállalása jellemző, mintsem a labdatartó passzolgatásnál. Gülert gyakran éri a vád, hogy gyengébb csapatok ellen még talán, de a fajsúlyosabb mérkőzéseken alul teljesít. A Manchester City ellen bizonyította, hogy erős ellenfél ellen is tud magas szinten játszani és az őt kritizálóknak mondanám, hogy ez a srác még csak 21 éves.
Fede Valverde (OP: 7,2)
Fede ma nem csillogott annyira, mint az elmúlt napokban, de a hasznossága megkérdőjelezhetetlen. Már az első percben komoly lépéseket tehetett volna a vérnyomásunk alacsonyan tartásáért, de elkapkodta az ordító helyzetet, és kimaradt a ziccer. Ismét bejátszotta az egész pályát, ugyanakkor érezhető volt, hogy egyik fő feladata Trent segítése volt. Nehéz olyan mutatót találni, amelyben kiemelkedőt nyújtott volna, de minden szempontból átlag feletti teljesítményt hozott – szóval ilyen egy „szürkébb” nap a csapatkapitányunktól.
Vini Jr. (OP: 6,3)
Rettenetesen haragszom Vini Juniorra. Az a bohóckodás, amit ezen a meccsen foci néven eladott, az több, mint idegesítő volt. Ezt a mérkőzést többször megnyerhette volna a Realnak, de valahogy sosem találta úgy el a labdát, ahogy abból gól legyen. Az xG értéke 2,56, amit majdnem el is ért, de itt annyi tuti helyzet volt, amiből illet volna többet bevarrni. Khusanov személyében emberére akadt, aki simán gyorsabb nála és a cseleit sem nagyon ette meg. Az, hogy még a látszatát is kerülte a védekezésnek, arról megint lehetne beszélni egy esős vasárnap délután teljes hosszában. Én már rosszul voltam amikor Mpabbé a pályára került, még egy pazar védőmunkájáról elhíresült emberünk álldogált elől. Szerencsére ekkor már a City rendesen ki volt véreztetve és elbírta ezt a terhet a csapat.
Brahim Diaz (OP: 6,9)
Nem mutatott rossz formát, azzal együtt, hogy a meccs végén tudta meg, hogy Afrika Kupa győztes lett marokkói válogatottként. Jól kihasználta a fürgeségét. A 38. percben, ahogy a 16-oson belül – nem merem leírni, hogy megalázta – elfektette Rúben Diazt, akin látszott, hogy nem ez élete legboldogabb pillanata. A helyzetből gól nem lett, de eléggé demoralizáló volt a City játékosok irányába.
Cserejátékosok
Lunin (OP: 8,0)
Én Lunint a 2023/24-es szezonban kedveltem meg, amikor Courtois keresztszalag-szakadása után végig védte az idényt. Akkor úgy éreztem, hogy igazságtalan volt, hogy a BL-döntőben nem őt játszatták, de végül az élet sokszor nem szimpátia alapján dönt. Egy nehéz meccsbe, nehéz helyzetben szállt be, és hibátlanul ellátta a feladatát. Három nagy védése volt, bravúrokat mutatott be, ha kellett, még fejjel is mentett – abszolút bizonyította a klasszisát.
Eduardo Camavinga (OP: 6,3)
16 percet kapott, sok mindenre nem volt elég, de többek között arra sem, hogy hibázzon.
Dani Carvajal (OP: 6,2)
12 perc jutott neki, sok dolga nem akadt, így valószínűleg nem ez a mérkőzés lesz a fordulópont abban, hogy formába lendüljön.
Kylian Mbappé (OP: 6,2)
Reméljük a játékhiány miatt játszott így, nem a sérülése akadályozta a jobb játékban. Nehéz lenne bármi érdemit kiemelni tőle, pedig 21 percet volt a pályán. A középső szektorban el alibizgetett, rontva ezzel az eddigi parádés gól/BL mérkőzés statisztikáját.
Manuel Ángel Morán (OP: 6,2)
Neki is egy kövér negyed óra jutott, viszonylagos aktivitást mutatott, hibázni nem nagyon hibázott.
.
Álvaro Arbeloa (OP: 7,5)
Azt kell mondjam, mi szurkolók hajlamosak vagyunk gyorsan pálcát törni valaki feje felett, ugyanakkor legalább ilyen gyorsan meg is tudunk bocsátani. Arbeloa esetében én nem szeretnék egyik végletbe sem esni, de az tény, hogy a BL-ben a Real Madrid egy olyan ellenfélen jutott túl, amely ellen a párharc előtt nagyon kevesen adtak esélyt a csapatunknak – többek között én sem. Ehhez képest 5–1-es összesítéssel, kettős győzelemmel búcsúztatta a csapat a Manchester Cityt. Minden óvatosság mellett is úgy gondolom, hogy ennek már kell, hogy legyen hozadéka: csapatépítésben, hangulatban, formában és önbizalomban egyaránt. A csapatnak előre kell lépnie, ki kell lábalnia abból a nihilből, amely a szezon kezdete óta jellemzi a Real Madridot. Ebben Arbeloának kulcsszerepe van, és kíváncsian várom, mit tudunk felmutatni a Bayern München ellen. Ha rajtuk is sikerül túljutni, reális esélyt látok arra, hogy egy tisztességes bajnoki szerepléssel együtt ő maradjon a kispadon. Bár láttunk már olyat, hogy BL-győzelem után is elköszöntek egy vezetőedzőtől…
