A barcelonai derbi előtt egy barcelonai mérkőzés. Győztes meccs ellenére kijelenthetjük, hogy legyen jobb az előadás, mint az Espanyol elleni főpróba. Két dolog miatt szurkoltam: hogy Lunin ne kapjon végre egy meccsen gólt és hogy 11-en fejezzük be a mérkőzést.
Real Madrid (OP: 6,6)
A 67%-os labdabirtoklás akár nagyobb arányú győzelmet is eredményezhetett volna, de megint ment ezerrel a tili-toli, amely inkább a labda megtartását szolgálta, semmint az előrejátékot. Mbappé nyaralva sérült meg, vagy sérülten nyaral – nehéz eldönteni –, de eljutottunk oda, hogy ezt annyira nem is bánjuk. Vininek így több lehetősége adódott és ezek közül kettőt nagyon szépen ki is használt. Egyre többen vélik úgy, hogy a Real Madrid nem bír el egyszerre két olyan mentalitású játékost, mint Vini és Mbappé. Vini most megmutatta, hogy képes lehet a csapat vezére lenni – bár szerintem sosem lesz az… Mendy korai sérülése ismét rávilágított arra, hogy ezen a poszton továbbra is megoldatlan problémával állunk szemben: Fran García nem jelent valódi megoldást, a több tízmillió euróért vásárolt Carreras pedig nem az edző kedvence. Ahogy Asencio, Dani Ceballos és Carvajal sem azok. Tegye fel a kezét, aki szerint ez így rendben van. A probléma ismét ott keresendő, hogy megint elherdáltunk egy félidőt, és csak utána váltott ritmust a csapat. Ezt egy erősebb barcelonai ellenféllel szemben már nem engedheti meg magának a Real Madrid.

RCD Espanyol OP: 4,7)
Ősszel, az ötödik fordulóban találkozott a két csapat, és azt a meccset is a Real nyerte 2:0-ra. Akkor rangadóként harangoztam be a találkozót, mert a Madrid a tabella élén, az Espanyol pedig a harmadik helyen várta az összecsapást. Azóta nagyot fordult a világ mindkét csapattal. Az Espanyol tizenhat forduló óta nyeretlen a bajnokságban: utoljára még a téli szünet előtt, december 22-én győztek a Bilbao ellen. Ezen a mérkőzésen is tisztességesen helyt álltak egy erősebbnek tartott ellenféllel szemben, de a jelenlegi helyzetükben ez már nem igazán értékelhető szempont. Gólt ugyanis alig tudnak szerezni: az utóbbi három meccsükön nem találtak be, és nyolc forduló alatt mindössze négy gólt rúgtak, így nem meglepő, hogy a kiesés szele megcsapta őket. Az első gólig még tartották magukat, de utána látványosan visszaesett a teljesítményük. Két gólt egy mérkőzésen már nagyon régen szereztek, ami egyébként is legfeljebb egy döntetlenre lett volna elég. Úgy tűnik, nekik is bőven akadnak belső problémáik; akár még egy közös, terápiás összejövetelt is tarthatnának a két csapat, hogy megvitassák, ki hogyan próbálja ezeket kezelni.
A meccs embere – Vini Jr. (OP: 8,0)
Mbappé hiányában azt vártuk tőle, hogy elöl eldönt minden vitás kérdést, és valljuk be őszintén: ezt meg is tette. Azért fogalmazok vele kapcsolatban óvatosan, mert ugyanaz a megosztó figura maradt, mint eddig: az állandó reklamálásával sokszor az idegeire megy mindenkinek, ugyanakkor képes egészen elképesztő megoldásokkal elkápráztatni az embert. Mindenki tegye mérlegre a vele kapcsolatos pozitív és negatívumokat, és döntse el, hogy a Real Madridba való-e vagy sem. Az első gólnál Gonzalo Garcíával játszott össze jól, majd pontosan fejezte be az akciót. A másodiknál Bellingham passza után már klasszis befejezést választott: a labdát a jobb felső sarokba ragasztotta. Félő volt, hogy a sárga lapja után kiállíttatja magát, de inkább javult a teljesítménye, semmint, hogy visszafogta volna magát. A megítélésénél ne feledjük el, hogy rugdosták azért rendesen, nyilván ez az ellenfélnél egy tudatos taktika, hátha ki lehet billenteni a lelki egyensúlyát a mi brazilunknak. Vezére volt a csapatnak, még ha egy ilyen – nekünk – tétnélküli, felejthető meccsen is.

Andriy Lunin (OP: 7,1)
Ahogy korábban említettem, örültem annak, hogy végre nem kellett egy meccsen maga mögé nyúlnia – ennyi kijárt neki a sok kispadozás után. Sok dolga nem akadt, de amikor szükség volt rá, a helyén volt: az első félidő végén Cabrera fejese, később pedig Edu Expósito lövése is komoly veszélyt jelentett, de ukrán kapusunk mindkét esetben hárított. Lábbal talán még önmagához képest is magabiztosabb volt, felesleges kockázatot nem vállalt, és ez így volt helyes.

Trent Alexander-Arnold (OP: 6,5)
A rá jellemző módon támadásban sokat tett hozzá a Real játékához, de a védekezésében akadtak hibák, amelyek úgy tűnik, visszatérő problémát jelentenek nála. A labdakihozatalok során több jó átfordítása is volt, ugyanakkor védekezésben Dolan, később pedig Jofre Carreras is talált mögötte vagy mellette területet. Az 50. percben kapott sárga lapja is azt mutatta, hogy időnként késve reagált, és nem tudta szabályos eszközökkel megoldani a feladatát. A Real jobb oldala vele kétségtelenül veszélyesebb, ugyanakkor sebezhetőbb is lett a felemás teljesítményének köszönhetően.
Dean Huijsen (OP: 6,8)
Én még mindig nehezen viselem, amikor Huijsen a támadó szorításában egyszerűen kivágja a labdát a lelátóra, csak hogy elkerülje a labdavesztést. Ez számomra nem Real-szintű megoldás; nem így szocializálódtam és nem is szeretném megszokni. Ezzel együtt fokozott aktivitást mutatott, amit jól jelez a 107 labdaérintése, ebből 97 passz volt. Ezek közül nyolc pontatlan lett, de szinte mind hosszú indítás volt, így ebből védekezésben nem adódott probléma. A labdakihozataloknál jóval higgadtabbnak tűnt, mint Rüdiger és ezzel nem először segítette a támadásépítést. Nem volt rossz napja, részemről a bizalmat továbbra is élvezi.
Antonio Rüdiger (OP: 6,2)
Nekem ő nem a biztonság két lábon járó földi megtestesülése. Amikor kényes helyzetben a kapunk felé fordul, szinte minden esetben érezhető rajta némi bizonytalanság, amivel időnként kellemetlen helyzetbe hozza a kapusainkat. Nagy hibái nem voltak, a keresztpasszokban világbajnok, a támadásokból pedig egy kapura lövéssel vette ki a részét, amit azonban blokkoltak. Mivel belső védőkből ismét nem állunk túl jól, a védelem közepén egy ilyen teljesítménnyel is biztosnak mondható a helye.
Ferland Mendy (OP: 4,5)
A teljesítményét reálisan nem nagyon lehet értékelni – a statisztikája egyébként hibátlan az alatt a 14 perc alatt, amíg a pályán volt. Mendy 2019-ben igazolt a Realba és ha hihetünk a nyilvánosan elérhető adatoknak, akkor azóta legalább két teljes szezonnyi mérkőzést hagyott ki sérülések miatt; idén pedig – amennyiben ezek az adatok pontosak – 29-et. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy bár védekezésben továbbra is megbízható, a támadásokhoz gyakorlatilag semmit nem tesz hozzá. Már ez a két tényező külön-külön is elég lenne ahhoz, hogy kimondjuk: könnyen lehet, hogy ez volt Ferland Mendy utolsó mérkőzése a Real Madridban. A pályafutása ívét jól mutatja, hogy több mint 45 millió euróért érkezett Madridba, míg a jelenlegi piaci értéke alig haladja meg a 6 millió eurót.
Fede Valverde (OP: 6,4)
Fede ezen a meccsen is megmutatta játéka sokoldalúságát. Elöljáróban érdemes kiemelni, hogy szokásához híven rengeteget dolgozott, ismét komoly futómennyiséget tett a mérkőzésbe. A 40. percben egy fejessel veszélyeztetett Fran García beadása után, ami az egyik legnagyobb madridi lehetőség volt a szünet előtt. Védekezésben gyakran besegített Alexander-Arnold mögött, ugyanakkor még ő sem tudta minden esetben teljesen lezárni a kóborló jobbhátvéd mögött keletkező területeket. Az első gól előtt ő váltott ritmust és tört előre középen a labdával, amivel helyzetbe hozta Vinit és Gonzalo Garcíát. Összességében azt nyújtotta, amit megszoktunk tőle, még ha ezúttal inkább egy közepes-jó szintű teljesítmény formájában is.
Brahim Diaz (OP: 5,2)
Mbappé és Rodrygo hiányában több lehetőséget kap, de ezen az estén nem nagyon tudott vele élni. A 22. percben kapott sárga lapja rossz irányba vitte a teljesítményét, mert utána óvatosabb fokozatba kellett átváltania. Mozgásaival néha területet nyitott Bellinghamnek, de hogy ne legyünk túl boldogak ettől, elég sokszor rossz döntést hozott a labdái megjátszása során. Az 53. percben Gonzalo García váltotta és a csere után rögtön jött a gól, ami közvetve Brahim halványabb teljesítményét is minősítheti.
Jude Bellingham (OP: 7,0)
A középpályán vezérnek kellene lennie és a mérkőzés bizonyos szakaszaiban meg is tudott felelni ennek. Szokásához híven rengeteg párharcba beleállt, ezek nagy részét meg is nyerte (13/9). A 66. percben, Vinícius második góljánál kiosztott gólpassza igazi klasszis megoldás volt — olyan, amilyet szívesen látnánk tőle minden meccsen. A második félidőre ő is feljavult, ami jótékony hatással volt a Real támadójátékára.

Thiago Pitarch (OP: 5,5)
Thiago Pitarch a klasszikus zongoracipelő szerepkörben futballozik a Madridban, és ezt a feladatot kifejezetten megbízhatóan látja el. Vele kapcsolatban mindig szem előtt kell tartani, hogy még pimaszul fiatal, így rengeteg fejlődési potenciál rejlik benne annak ellenére is, hogy már most magas szinten teljesít. Az alázata és a védekező munkája egyértelműen rendben van, ugyanakkor a támadások támogatásában még van hova előre lépnie. 53 percet kapott, addigra viszont már szükség volt egy tempóváltásra, így a lecserélése teljesen indokoltnak tűnt.
Aurélien Tchouameni (OP: 6,9)
Hozta a kötelezőt, minden extra nélkül. Az Espanyolnak több távoli lövése is volt, ezek megakadályozásában neki is szerepet kellett volna vállalnia, de ezek ezen az estén nem jöttek össze minden esetben. A passzok esetében inkább a biztonságra törekedett, igazi vagány előrejátéka ezen az estén nem volt. Nagy területeket játszott be, a cseréje indokolt volt egyrészt a frissítés, másrészt a sérülés elkerülése végett.
Cserejátékosok
Fran García (OP: 6,3)
Jó sokat bemelegített mielőtt beállt, de bizalmat kapott a mestertől Carreras ellenében. Talán nehezen is rázódott játékba, viszont korrektül helyettesítette Mendyt, lényegében az ő megszokott játékát hozva: védekezésben viszonylagos megbízhatóság, támadásban pedig szinte semmi. Vini miatta kissé magára is maradt a bal oldalon, de ez inkább a brazil játékát dicséri, hogy ennek ellenére az ő góljaival nyertük a meccset.
Franco Mastantuono (OP: 5,1)
Elméletileg az lett volna a feladata, hogy ritmusváltásokkal segítse a Realt, több lendületet és offenzivitást vigyen a játékba. Ez részben sikerült is neki, de a kapu előtt továbbra sem igazán jönnek össze a dolgai. Az ő szezonja nagyjából olyan, mint a csapaté: hullámzó és csalódást keltő, innen viszont már tényleg csak felfelé vezethet az út.
Eduardo Camavinga és César Palacios
Ezen az estén csupán epizódszerep jutott nekik, ezért nem kerülnek pontozásra.
Gonzalo Garcia (OP: 6,0)
Gonzalo García becserélése döntő hatású volt, mert már két perccel később gólpasszt adott Viníciusnak. A mozgása hatásosabb volt Brahiménál és jobban támadta az Espanyol védelme mögötti területet, bár sok eseményt nem kellett felírni a játékával kapcsolatban a jegyzetek közé
Álvaro Arbeloa (OP: 6,2)
Arbeloa ugyan győztes mérkőzést menedzselt le, de a látottak alapján aligha lehet maradéktalanul elégedett. Mendy sérülésére gyorsan reagált Fran García beküldésével, ugyanakkor könnyen lehet, hogy Carreras mellőzése mögött valamilyen háttérben húzódó konfliktus áll. A legkritikusabb időszak egyértelműen az első félidő volt, amikor a Madrid jelentős labdabirtoklási fölénye még nem párosult kézzelfogható eredménnyel. Az 53. percben végrehajtott kettős csere — Gonzalo García és Franco Mastantuono pályára küldése — viszont jól sült el, hiszen nem sokkal később meg is született az első gól. Pozitívum, hogy a csapat az eredménytelenség ellenére sem veszítette el a türelmét, ugyanakkor negatívumként említhető, hogy túl sokáig futballozott indokolatlanul visszafogottan.
(forrás: penamadrisdista.hu)