Úgy tûnik, egy különleges év vár rád a különbözõ versenysorozatokban, ahol jelen vagy a csapatoddal, az egészre pedig rájön még a világbajnokság is. Így még jobb lehet ez az év?
Igen, persze. Nagyszerûnek ígérkezik, rengeteg kihívással, elérendõ célokkal. Mindent bele kell adnom mind a válogatottban, mind a Real Madridban, ahol három fronton is jól szerepelünk. Kötelességünk mindhárom címért küzdeni. Igaz, hogy a világbajnokság különlegesebbé teszi az évet. Mindenesetre a május egy kiemelkedõen fontos idõszak lesz számomra, hiszen ha Isten is úgy akarja, apa leszek. Mit kérhetnék még az élettõl? Ezek miatt nagyon várom 2014-et.
Tehát elõször a baba, majd egy újabb világbajnoki gyõzelem?
Remélhetõleg így lesz. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy megélhettünk egy gyõztes világbajnokságot. Mi is és a spanyol emberek is. Nehéz volt kiharcolni a gyõzelmet, megvédeni sem lesz könnyebb. Nagyon sok jó csapat van, mindegyikük nyerni akar.
A csoportmeccseken a hollandokkal is meg kell küzdenetek. Õket a 2010-es döntõben legyõztétek. Mi játszódott le benned, amikor megláttad a nevüket a sorsoláson?
Rengeteg emlék. Nagyon sok csapattal találkoztunk az elmúlt években, de a holland egy kicsit más volt a döntõ miatt, ami az elsõ címünk és elsõ világbajnoki címünk is volt. Papíron õk az egyik esélyes csapat, rengeteg tehetséges játékossal számolhatnak. Ha meglátod, hogy velük kerültél egy csoportba… Nos, nyilvánvaló, hogy kisebb kihívást jelentõ ellenfelekben reménykedsz, de egy gyengébb csapatokkal tûzdelt csoport is veszélyes lehet, ami könnyen a vesztedet okozhatja. Minden csapatot egyformán tisztelni kell, ahhoz pedig, hogy világbajnok lehess, le kell gyõznöd a legjobbakat.
Ha már a legjobbakról beszélünk, Brazília könnyedén legyõzött titeket a konföderációs kupán. Meglepett téged az akkori eredmény? Mi a véleményed az akkori meccsrõl?
Néha szembe kell nézned a tényekkel, megérdemelten nyertek azon a meccsen. Tanulnunk kell abból a vereségbõl. Lehet, hogy nem a legjobb álltunk hozzá az összecsapáshoz, fizikailag talán nem voltunk a csúcson, õk viszont csúcsformában voltak és nagyon jól játszottak. Az is igaz, hogy emberelõnyben is játszottak, ami szintén hozzájárult a sikerükhöz. De nem szabad kifogásokat keresnünk. Jobbak voltak, megérdemlik a gyõzelmet. A futball szépsége az, hogy mindig van lehetõséged visszavágni, ami ösztönzõleg hat az emberre, még akkor is, ha nem tudod, mikor jön el a pillanat. Készen kell állnunk, ha esetleg újra játszanunk kell ellenük, majd valahogy meg kell próbálnunk megállítani és megbüntetni õket, ami tavaly nem sikerült.
Abban a döntõben kihagytál egy tizenegyest. Tanultál ebbõl valamit?
A döntést, hogy ki lövi a büntetõt, az adott pillanatban hozzuk, a potenciális játékosok állapotától, pillanatnyi magabiztosságától függõen. Én akartam magamra vállalni a felelõsséget, de miközben próbáltam nagyon precíz lenni, nem voltam elég szerencsés. A kapusuk nem választott oldalt, biztosan látta a korábbi büntetõimet (nevet), én pedig kihagytam. Ez megtörténik a futballban. Néhány nagyon nagy játékos is hibázott, de ezeket magad mögött kell hagynod. Természetes, hogy tanulsz a hibáidból, ez is egy tapasztalat, de ha egy ugyanilyen helyzet adódna, mondjuk holnap, gond nélkül odaállnék a labda mögé
Védõként két olyan támadószellemû csapatban, mint a Real Madrid és a spanyol válogatott, hogy találsz kihívást, ha nem igazán vagy a játék középpontjában?
Egy csapat sikerének egyik kulcsa a védelem stabilitása. Ezért kell a hátsó embereknek nagyon jól kapcsolódniuk a középpályásokhoz és a támadókhoz. Fontos, hogy egy rugóra járjon az agyunk, maximálisan koncentráljunk és jól fedezzük õket. Azt mondják, hogy néha olyan érzés lehet ez, mintha csak ülnénk hátul, különösen az olyan játékosoknak, mint én, akik szeretik kivenni a részüket a játékból. Néha vissza kell fognod magad az elõretörésekkel, de ha a csapat gyõz, akkor nagy elégedettséggel tölt el a befektetett munka, amivel segítetted a többieket. Ha sok olyan játékosod van, akik veszélyesek támadásban, a védõid pedig becsatlakoznak hozzájuk, akkor senki nem marad hátul.
Ha már a Madridról beszélünk, mi változott azóta, hogy Carlo Ancelotti lett az edzõ?
Nem lenne igazságos kettejüket összehasonlítani, hiszen minden edzõ egy egyéniség, saját filozófiával, személyiséggel, saját módszerekkel. Mindannyian különböznek. Mourinho már a múlt, voltak jó és rossz pillanatok is. Ancelottit nagy tisztelet övezi a múltja miatt, mindenért, amit elért, illetve a tudásért, amivel a játékról rendelkezik. Õ is profi játékos volt, szóval bele tudja magát képzelni a helyünkbe. Ezért is olyan jó a kapcsolata a kerettel. Úgy gondolom, hogy sokat tanulhatunk tõle ebben a szezonban és eredményes évünk lesz.
Nehéz egy új edzõhöz alkalmazkodni azután, hogy ilyen hosszú ideig volt másik edzõ kezében az irányítás?
Õszintén? Nem. Minden edzõ ugyanazt akarja, vagyis gyõzelmet és a lehetõ legjobb teljesítményt a játékosoktól. És bár igaz, hogy nem mindig könnyû kijönni minden játékossal, vagy irányítani egy öltözõt különbözõ nációkból, kultúrákból, futballiskolákból érkezõ emberekkel, de mind ugyanazokért a célokért dolgozunk. Emiatt az alkalmazkodás nem jelent nagy problémát.
Még mindig te vagy az öltözõ DJ-je?
Évek óta végzem ezt a munkát. (nevet) Persze néhány fiatal srác, mint Marcelo vagy Jesé, kezdenek lenyomni. Mostanában a „kölykök” a saját zenéiket hozzák, így már más dolgokkal foglalkozom. Igaz, hogy szeretem, ha boldogság, béke, harmónia és bajtársiasság tapasztalható az öltözõben. Ezek elengedhetetlenek a sikerhez.
Mennyire nagy a megszállottság a klubnál a tizedik BL-gyõzelem iránt?
Nos, teljesen nyilvánvaló, hogy ez a versenysorozat nagyon fontos a klub számára, ráadásul régóta várat már magára az újabb gyõzelem. Nem vagyok biztos benne, hogy megszállottság lenne, de kétségtelenül ezt akarjuk a legjobban. Hiba lenne engedni, hogy azzá váljon. Lépésrõl lépésre kell haladnunk, ahogy az eddigi években is tettük, amikor eljutottunk az elõdöntõbe, a döntõ kapujába. Ha végig tudunk menni az úton, az még jobb. Nem? Nehéz ügy, de a Real Madrid mindhalálig küzdeni fog ezért a trófeáért.
Végül pedig mit kívántál néhány héttel ezelõtt az új esztendõre?
Nem vagyok az a típus, aki túl sokat kér, különösen a mostani gazdasági helyzetben. Ezt észben kell tartani, szolidárisnak kell lenni és a realitások talaján kell maradni. Mindenkinek jó egészséget kívántam és azt, hogy életben maradjanak az álmaik, mivel senkinek nem szabadna elvennie tõlünk a boldogság lehetõségét. Az, hogy álmodozzunk, nem kerül semmibe. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az ország helyzetét. Vannak barátaim, akik munkanélküliek, de másoknak sok más problémájuk van. Mindenesetre kemény munkával és áldozatokkal elérheted a célokat, amiket magadnak állítasz.
