A Real Madrid legjobb idõszaka a Galaktikus-éra volt a 2000-es években?
Nos, nézzük meg, hogy mikor kezdték el használni ezt a szót. Elõször Figo érkezett 2000-ben, majd 2001-ben Zidane. Ezután nyertük meg a Bajnokok Ligáját 2002-ben. 2003-ban Beckham jött, majd nem sokkal utána Ronaldo. Ez volt az a pillanat, amikor az emberek elkezdtek beszélni, vagy talán a kettejük érkezése között. Nem vagyok benne biztos, nem emlékszem már mindenre. Ekkor nem nyertünk BL-t. Az emberek azért emlékeznek erre az idõszakra, mert Florentino remek munkát végzett.
Érted, hogy mire gondolok? Azt próbálom mondani, hogy igen, nagyszerû idõszak volt, szakmai szempontból hihetetlen volt ezekkel a játékosokkal együtt játszani, de sokan azt gondolják, hogy úgysem nyertünk semmit. Beckham egyszer nyert spanyol bajnokságot, közvetlenül távozása elõtt. Csak egyszer! Ez abban az évben volt, amikor Capello azt mondta neki, hogy többet nem lép pályára. Majd játszott, végül pedig megnyertük a ligát, ami emberfeletti teljesítmény volt. Ekkor 2007-et írtunk.
Azt a Real Madridot össze lehet hasonlítani a mostanival, ami nemrég 22 meccset nyert meg sorozatban?
Igazából a jelenlegi csapat remekül teljesít, ez tény. Elõször is hadd mondjam el, hogy nem szeretem az összehasonlítgatásokat, hiszek abban, hogy minden pillanat, minden csapat más. Ugyancsak azt gondolom, hogy egy szezon végén nem szabad a jövõre nézve becslésekbe bocsátkozni. Egy évvel korábban senki nem gondolta volna, hogy meglesz a Tizedik, hiszen gyenge volt a szezonkezdet, a Madrid pedig az utolsó idõszakra lendült be, ami kulcsfontosságú lett. De a Tizedik megnyerése után egyértelmûen látszott, hogy a csapatnak van személyisége, tudják, hogy miért játszanak és jól teljesítenek.
Milyennek látod Cristiano Ronaldót, akivel csak egy szezonon át játszottál együtt?
Sosem volt fizikálisan ennyire erõs csapattársam, aki minden nap ennyire keményen akarna edzeni. Õ érkezik elsõként, sikeréhesen, arra törekedve, hogy minden rekordot megdöntsön. A Unitedbõl jött, lenyûgözött mindenkit. Szerintem a legjobb idõszakát éli Madridban, még akkor is, ha a Unitedben is remekül teljesített. Minden meccsen meglep minket, góljaival, kiegyensúlyozott mutatóival, lényegében mindennel, amit csinál. Egyértelmû, hogy ha így folytatja, minden rekordot meg fog dönteni. Persze úgy gondolom, hogy kiértékelni a dolgokat akkor lehet, ha egy játékos már visszavonult, akkor lehet megmondani, hogy minden idõk egyik legjobbja volt-e. Persze vannak, akik elõnyben részesítik ezt, azt, vagy amazt a játékost a világon, de egy dolog biztos: õt a legjobbak között fogják emlegetni.
Messit vagy Ronaldót fogadnád el a csapatodba?
Mindkettõt.
Mondanád, hogy egy szinten vannak Pelével és Maradonával?
Ki mondja meg, hogy mi az a szint, amit el kell érniük és ahhoz mit kell tenniük? Szerintem ez Pelé és Maradona szintje, valaki azt gondolja, hogy Cruyff, valaki pedig azt, hogy Zidane szintje. Egyértelmûen úgy hiszem, hogy Messi és Ronaldo odaállhat ezek közé a játékosok közé. Vannak, akik azt mondják, hogy ehhez világbajnokságot kellene nyerniük, másik ezzel nem értenek egyet. Én azt hiszem, hogy amit jelenleg klubszinten, folyamatosan, olyan csapatokban mint a Real Madrid és a Barcelona, véghezvisznek, az olyasvalami, amire eddig senki nem volt képes a futballtörténelemben.
Bánod, hogy nem nyerted meg a világbajnokságot, különösen úgy, hogy Spanyolország a válogatottól való visszavonulásod után igen?
2006-ban kerültem ki a válogatottból, ami 2008-ban megnyerte az Európa-bajnokságot. Sajnálom, hogy ezt nem tapasztalhattam meg. Luis Aragonés döntése volt, amit tiszteletben tartok. 10 évvel késõbb visszagondolva reálisnak érzem, hogy ott lehettem volna. Ilyen a futball és az élet. Boldog és elégedett vagyok, hiszen minden tõlem telhetõt beleadtam, a trófeák viszont nem jöttek, de aztán késõbb igen, a két Eb elsõség és a vb-gyõzelem minden spanyolt büszkeséggel töltött el.
Akkor Spanyolország volt a követendõ példa, az egész világ minket figyelt, de azóta sincs ez másképp. Németország megnyerte a világbajnokságot Brazíliában, remekül teljesítettek a legutóbbi meccseiken is. Most, egy megfiatalodott kerettel Spanyolország véleményem szerint újra harcban lesz a nagy címekért, mivel ezek a játékosok nagyon tehetségesek és éhesek a sikerre.
Hogy tetszik New York?
Ez a világ egyik legjobb városa, ha nem a legjobb. Minden megvan itt, minden szinten. Sport, kultúra, oktatás, élettér… És persze a lehetõség, hogy a Cosmos tagja legyek, melynek nagyszerû történelme van, illetve az egyik elsõ együttes volt, ami Amerikában meghonosította az európai focit. Most én is itt vagyok, amikor a foci az aranykorát éli, ez pedig a klubnak és a projektnek is köszönhetõ. Itt vagyok ezekkel a srácokkal és a játékommal ennek a nagyszerû projektnek a része lehetek.
Még mindig azt érzem, hogy többet és többet akarok adni, tovább akarok játszani, majd megosztani a tapasztalataimat a futballintézményekrõl, utánpótlás bázisokról. Az, hogy ezekkel a srácokkal dolgozhatok, láthatom õket felnõni, segíthetek a fejlõdésükben, óriási. Tanácsadó leszek az akadémián. Meg kell osztanom a tapasztalataimat, idõt kell töltenem a srácokkal, illetve edzenem kell õket. Idõvel fontos lesz a struktúra átalakítása is. Meg kell ismerni a környezetet, az Egyesült Államokat, jobban bele kell látnom az itteni dolgokba, majd meg kell állapítanom, hogy mik azok a területek, amiken javítani lehetne.
A Real Madrid utánpótlásában nõttél fel…
Akkor a klubomnál nagyon sok tapasztalatot szereztem ezzel kapcsolatban, Németországban már kevesebbet. Aztán Katarban, utolsó állomásomon, játszottam és az Aspire Akadémián is dolgoztam, ami egy csodálatos intézmény. Itt NASA-nak hívják, olyan, mint az akadémiák NASA-ja. Semmi ehhez fogható nincs a világon. Igazából két nagyon hasznos év volt, láthattam, hogy miként játsszák a futballt egy teljesen más rendszerben, más edzésmódszerekkel. Remélhetõleg egy ehhez hasonló dolgot tudunk itt véghezvinni, természetesen más módon és más kultúrában, de közösen. Ez a klub olyan, mint egy család, mindannyian hozzuk a saját tapasztalatunkat, hogy hozzásegítsük a klubot az elõrelépéshez, az emberek pedig élvezni fogják, amit látnak.
Az cél az MLS-ben?
Számomra ez mindegy. Én szeretem a klubot, a történelmét, a terveit. Csak az idõ fogja megmondani, hogy mit tartogat a labdarúgás számára az Egyesült Államok, illetve ami a legfontosabb, hogy meddig juthat a Cosmos. Lehet, hogy egy másik ligában játszanak, lehet, hogy ebben maradnak, ami egyre nagyobb és nagyobb lesz. Ez azt jelenti, hogy jól végzik a dolgukat, még ha korábban nem is mindig volt így. Egyetlen év alatt két újabb csapat csatlakozott a ligához.
Beszéltél David Villával, aki az egyik új MLS klub, a New York City FC játékosa?
Tudom, hogy itt van, de még nem vettük fel a kapcsolatot. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan fel fogjuk. Nagyszerû srác, ez a tapasztalat az õ számára is csodás lesz. A NYC FC egy versenyképes csapat, gyõztes álmokkal. Úgy érzem, hogy azok után, amiket Spanyolországban elért, remek tapasztalat lesz ez számára, biztos vagyok benne, hogy kiválóan teljesít majd.
Az emberek felismernek téged az utcán?
Ez errefelé nagyon nyugodt. Egy kicsit ismeretlennek érezheted magad, amit ki is tudsz használni és kiélvezheted. Szerencsés vagyok, mert ezt Németországban és Katarban is megtapasztalhattam. Hálás vagyok érte, mivel ha játékra, vagy családi dolgokra kerül sor, segít kikapcsolni. Ez is a város egyik elõnye még úgy is, hogy rengetegen nézik a labdarúgást, sok európai foci rajongó is van.
Mi a vonzó abban a Cosmosban, ahol korábban például Pelé és Beckenbauer is játszott?
Arra kell törekednünk, hogy lenyûgözõ csapatunk legyen, ami jó focit játszik. Fel akarjuk hívni magunkra az emberek figyelmét, meg akarjuk nyerni a közönséget. A klub történelme mindig meglesz, de most egy új fejezet kezdõdik. Senki nem reménykedik abban, hogy a régi idõk visszatérnek, az már egy másik történet. Nem hasonlíthatod össze a kettõt. Most azt szeretnénk, ha az emberek újra élveznék a meccseinket, hogy történelmet írjunk. Lépésrõl lépésre szeretnénk újra nagyszerû klubbá válni, amit az Államokban és remélhetõleg nemzetközi szinten is megismernek. Más lesz, a múlt pedig a múltban marad.
