Megnéztek két filmet a moziban, aztán játszottak
A futball rohamos változását fõleg akkor lehet tetten éri, ha megnézzük, hogy ezelõtt pár évtizeddel, hogyan is néztek ki a dolgok. Az ABC nevû újság 1975. november 4-i cikkének köszönhetõen most lehetõségünk van kicsit betekinteni abba a világba, amely nem sokban hasonlít a maihoz. A lap egy beszámolót közölt arról, hogyan készülnek a játékosok egy meccs elõtt:
„Tegnap, hétfõn az edzõközpontban tartott edzés után, a játékosok hazamehettek, hogy aztán délután fél 7-kor találkozzanak a Santiago Bernabéunál, ahonnét elmentek megnézni egy filmet a moziban. A film után mindenki a Monte Real hotelbe ment, hogy megvacsorázzon, és ott aludjon. Ma újra visszatérnek az edzõközpontba, hogy egy utolsó edzést végezzenek, majd visszamennek a hotelba. Ebéd után egy újabb filmet néznek meg, majd rögtön visszatérnek a Monte Realba. Végül holnap teljes pihenés van elõírva a hotelben, amíg a stadionba nem kell indulni”.
Egészen más idõket éltek akkor, ma már hazai meccseknél csak a meccs elõtt pár órával találkoznak a játékosok…
Johnsontól Adebayorig, az ezresek listája
Ha igaz az, hogy a fociban a gól lényeg, akkor a Real Madrid szurkolóinak egy nagyon lényegretörõ csapattal van dolguk. A madridiak, a klub 110 éves történelme során több mint 5 000 találatot ünnepelhettek hazaiakként, ami egy nagyon kevesek által elérhetõ magasság. Ezekhez a találatokhoz hozzájönnek még azok is, amelyeket a klub idegenben szerzett.
Természetesen egy Real szurkoló sem láthatta az összes találatot, de íme egy rövid összefoglalója a fontos mérföldköveknek:
Az elsõ találatot Johson szerezte 1902. május 13-án az akkori Hipódromo pályán. Ez egy szépítõ gól volt a Barcelona ellen, az akkori Spanyol-kupa elõdöntõjén. 42 évet kellett várni arra, hogy megszülessen az 1000. találat: A gólt Nazario Belmar szerezte az öreg Chamartín stadionban, 1946. január 13-án a Castellón csapata ellen (4-0). A 2000. gólt a mitikus Gento szerezte, már a Bernabéu stadionban, és kerekké tette ezzel a Boldklubben elleni gólzáport (9-0, 1961. október 25.). Egy másik legendás játékos, Juanito szerezte a 3000-iket, 1980. március 11-én a Logroñes ellen. A málagai játékos egy 2-0-s meccsen állította be a végeredményt. A 4000-et 1995. június 3-án sikerült elérni a Deportivo ellen (2-1), ekkor José Amavisca volt a gólszerzõ.
A várva várt 5000. találatot különös módon egy újonnan érkezett játékos szerezte, mégpedig az az Adebayor, akinek ez volt egyben az elsõ találata a klubban. Az eset 2011. február 2-án történt, amikor is egy 2-0-al a csapat bebiztosította a Sevilla ellen a Király-kupa döntõbe jutást, amelyet aztán egy emlékezetes meccsen, a Barcelona ellen meg is nyert. A találat itt nézhetõ meg.
Cruyff majdnem leigazolása
A Real Madrid definíciója szerint mindig a mindenkori a legjobb játékosokat próbálja leigazolni, így amikor a 70-es években Hendrik Johannes Cruijff-nak, közismertebb nevén Johan Cruyff-nak hívták a világ legjobb játékosát, a Madrid, illetve Barcelona is szemet vetett rá. 1973 nyarán jártunk, amikorra az Ajax aranylabdás játékosa már eldöntötte, hogy elhagyja a klubját, csak a célállomás volt kérdéses. Akkoriban a Phillips cégnek nagy befolyása volt az Ajax Amszterdamban, és egyben nagy pénzeket költöttek arra, hogy a Bernabéu stadionban hirdessenek. A holland cég vezetõi úgy látták, hogy stratégiailag elõnyös lenne számukra, ha Cruyff végül a habfehéreknél kötne ki, ezért befolyásukat kihasználva, óvatosan a Madrid felé terelték a játékost.
Nagyon komoly tárgyalások folytak Santiago Bernabéuval, ezek azonban visszafordíthatatlanul zátonyba futottak, amikor az elnök megtudta Cruyff fizetési igényeit. A holland legenda mindig is tagadta ezt a verziót, és arra hivatkozott, hogy neki az álma mindig is az volt, hogy a Barcelonában játsszon, de a madridiak szerint csak azért nem került végül a fõvárosiakhoz, mert a keret legnagyobb fizetését követelte magának. „Ez elfogadhatatlan, itt nem fog semmilyen újonnan érkezett többet keresni, mint a többiek. Ha magasabb bért akar, akkor azt a pályán kell megkeresnie”. Cruyff így végül a Barcelona ajánlatát fogadta el, amely több mint 10 000 dollárt fizetett neki havonta. A holland játékos végül csak egyszer nyerte el a bajnoki címet, és 15 évvel késõbb, edzõként lett inkább egy sikeres korszak meghatározó alakja a katalánoknak.
A sorozat elõzõ részei:
