Cannavaro tanácsa
A tegnapi Aranylabda-gálán éppen egy korábbi madridi gyõztes feladata volt, hogy átadja a díjat a 2012-es év legjobb játékosának. Sajnos nem egy mostani madridi játékoshoz, hanem ahhoz a Messihez került a díj, aki ezzel együtt zsinórban negyedszer hódítja el a trófeát.
Az olasz játékos 2006-ban lett a világ legjobb játékosa, és egyike azon aranylabdásoknak, akik a Real Madrid képviselõiként vehették át a díjat (Di Stéfano, Kopa, Luis Figo és Ronaldo után). A játékost, gyõzelme után arról faggatták, hogy milyen tanácsot adna azoknak a gyerekeknek, akik a foci élvonalába szeretnének kerülni. Cannavaro egy velõs, ámde mély mondanivalójú választ adott: „A focit igazán az utcán lehet megtanulni." Egy általános érvényû állítás, ami nemcsak rá, hanem még sok aranylabdásra igaz…
A világ legrövidebb meccse
Vasárnap játszották a Real Madrid – Real Sociedad bajnokit, és szintén a napokban volt 8 éve annak, hogy a két csapat összemérkõzött. Az akkori meccs azonban nem akármilyen bajnoki volt, hanem egy megismételt mérkõzés, amely mindössze 6 percig tartott. Ami ezalatt a 6 perc alatt történt, az bevonult a futball történelmébe…
Történt, hogy 2004. december 12-én, bejelentés érkezett egy spanyol újsághoz, hogy a Bernabéuban bomba fog robbanni este 9-kor. Éppen a Real Madrid – Real Sociedad mérkõzés 88. percében jártunk, 1-1-es állásnál, amikor megérkezett a hír, hogy mindenkinek el kell hagynia a létesítményt. Spanyolországban nem ritkák a terrorista merényletek, ezért nagyon komolyan vették a fenyegetést és mindössze 8 perc alatt kiürítették a stadiont. A játékosoknak olyan gyorsan kellett elhagyniuk a Bernabéut, hogy arra sem maradt idejük, hogy átöltözzenek. Türelmesen kellett várakozniuk az utcán és a csapatbuszon, amíg a rendõrség bombakeresõ kutyákkal átfésülte a stadiont. Szerencsére semmilyen robbantás nem történt, de a mérkõzésbõl hátralévõ 2 plusz 4 perc ráadást le kellett még játszani. Erre a mini-meccsre csak a következõ évben került sor, amikor már nem Mariano García Ramón, hanem Vanderlei Luxemburgo irányította a madridiakat. Az se gyakran fordul elõ, hogy egy mérkõzést más edzõvel kezdje el csapat, mint amelyikkel befejezi…
A hangulat mindenesetre ünnepi volt: a rendezõk ingyen biztosítottak belépõket erre a 6 percre, és vízkereszt napján jártunk, amikor is Spanyolországban a három király elhozza az ajándékokat (a világ más részein megszokott Jézuska helyett). Vanderlei nem vacakolt, hanem a teljes arzenált kivezényelte a pályára, hiszen kevés volt az idõ, és gólt kellett szerezni, hogy a csapat ne szakadjon le túlságosan a Ronaldinho vezényelte Barçától. Így történt tehát, hogy a szabályok adta lehetõséggel élve Beckham, Guti, Zidane, Raúl, Morientes és Ronaldo is a pályára lépett.
A Real Sociedad sem volt akármilyen csapat akkoriban. Pár évvel azelõtt egy szoros versenyfutásban maradtak alul a Real Madriddal szemben a bajnoki címért folyó versenyfutásban. Olyan jeles játékosok alkották az akkori keretet, mint Karpin, Nihat vagy Kovacevic. Nihat így emlékszik vissza a dolgokra: „Amikor a bíró közölte velünk, hogy el kell hagynunk a pályát mindenki megõrizte a hidegvérét, kivéve Kovacevicset, aki ijedtében lerohant a pályáról. Késõbb megnyugodott. Volt köztünk egy egészséges rivalizálás, hogy melyikünk lövi a több gólt. Amikor felültünk a buszra, odajött hozzánk és ezt mondta: „Ha eltörlik a meccset, akkor a gólod sem ér”. Én ezt válaszoltam neki: „Basszus Darko, mindenki meg van ijedve, és te csak a gólokkal foglalkozol."
A török játékos azt is elismerte, hogy a januári újrajátszáskor nem kapcsoltak eléggé: „Nagyon sok helyzetet dolgoztak ki ellenünk, és a dagi (utalva ezzel a már akkor túlsúlyos Ronaldóra – a szerk.) megkavarta a védelmünket." A madridiak valóban gyorsan elérték a céljukat: a találkozó a vendégek kirúgásával indult, és ezután 3 percen belül 4-szer ért fel a Madrid az ellenfél kapujához. A negyedik alkalommal Ronaldo csinált meg egy biciklicselt Labakával szemben a 16-oson belül, az elgáncsolta, a brazil elesett és a bíró 11-est fújt. Zidane állt a 11-es pont mögé, hogy aztán magabiztosan értékesítse a büntetõt, és elszabadítsa az õrületet a stadionban.
Óriási hangulat
A találkozó játékvezetõje, Lizondo Cortés, így emlékszik vissza a találkozóra: „Az újrajátszás nagyon rövid volt, de nagyon intenzív. Résen kellett lennünk, mert a Madrid nagy elánnal jött ki a pályára. Hála Istennek a kollégáimmal észrevettük és jól ítéltük meg a Ronaldo 11-esét. A hangulat óriási volt. Vízkereszt volt, és nagyon sokan kimentek erre a 6 percre.” A bíró a félbeszakadt meccsre is visszaemlékezett: "Nekem elmondták az okot, de ezt nem adtam tovább a játékosoknak. Családtagjaik voltak a lelátón, és nem akartam, hogy pánik törjön ki ott. Ezt mindenképp el kellett kerülni. Csak annyit mondtam, hogy el kell hagyniuk a pályát, és a játékosok folyamatosan kérdezgettek.”
Zidane gólja után már nem történt számottevõ esemény. Luxemburgo még két cserét végrehajtott, hogy ezzel is húzza a kevés idõt. A Real Sociedad végül nem jutott el Casillas kapujához, akinek ezen 6 perc alatt egyszer sem kellett labdához érnie. A játékvezetõ még két percet rátett a mérkõzésre, aminek végeztével elkezdõdött az ünneplés. A játékosok egymást ölelve úgy ünnepeltek a pályán, mintha épp valamilyen címet hódítottak volna el. A nézõtéren a gyerekek megkapták az ajándékukat a „királyoktól”, majd mehettek az utcára a vízkereszti felvonulásra.
A történelmi 6 percet teljes egészében, eredeti spanyol kommentárral, itt lehet megtekinteni.
A sorozat elõzõ részei:
- Elsõ rész
- Második rész
- Harmadik rész
- Negyedik rész
- Ötödik rész
- Hatodik rész
- Hetedik rész
- Nyolcadik rész
- Kilencedik rész
- Tizedik rész
- Tizenegyedik rész
